Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-15 / 111. szám
1978, május 11 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Aki árat mond... (3.) Első fokon A vállalatok termékeikért minél jobb árat szeretnének kapni. Ezt sokféle módon érhetik el, akár tisztességtelen eszközökkel is. Ha rajt’nem vesztenek. Furcsa kettőség ez. Saját termékeinek áremelése, emelkedése miatt egyetlen vállalat — s annak egyetlen dolgozója — sem panaszkodik. Ha azonban a másik vállalat kér többet... Hazánkban 1,7 millió árucikk kerül forgalomba. Ki s miként képes arra, hogy ennyiféle holmi árát szemmel tartsa? A nagy meny- nyiség némileg megtévesztő. A fogyasztási cikkek tetemes hányadát ugyanis — a liszttől a tüzelő olajig — rögzített áron, azaz központilag meghatározott összegért adják el a vevőnek. Más termékeket — a karfioltól a szilváig — szabadpiaci áron kínálnak. Marad tehát egy csoport, ahol azt kell nézni: betartják-e az állam által maximált árat, illetve — szabad áras termék esetén, — nem lépi-e túl a nyereség a méltányos hasznot? Valamennyi láncszem Természtesen csak leírva ilyen egyszerű ez. Mert jelenlegi, un. vegyes árrend- .zerünkben feszültségeket teremthet, hogy a rögzített áron értékesítő üzem kooperációs partnerétől szabad áron vásárolja az alkatrészt, a félkész terméket. Ahogy sok vita volt azon is — most készül a jogszabályi meghatározás, — mi a tisztességtelen haszon? Igaz, kimondhatjuk: amit tisztességtelen magatartással, módszerrel, kirívóan magas árral értek el, de a fönti három tényezőről mindenkinek más a véleménye: ami az egyiknek tisztességes, az a másiknak tisztességtelen. Van mit tisztázni, rendbe tenni, jogszabállyal mederbe terelni fönt, azaz országosan. Ám éppen ezért, mert az ár végső összegének kialakulásában minden közbeeső láncszemnek — a nyersanyagbeszerzéstől a szállításon át a termelési technológiáig — nagy a szerepe, van mit cselekedni első fokon is, a vállalatoknál, a műhelyekben. Ki kezdje? „Továbbra s az értékarányos árakra kell törekedni, de közben biztosítani kell az árak stabilitását” — szögezte le a párt Központi Bizottságának 1972. novemberi ülése. Kik kezdjék, s hol ezt a stabilitást? Fock Jenő miniszterelnök az országgyűlés márciusi ülésszakán egyebek között így adott választ erre: „Az utóbbi időben a kelleténél kevesebb szó esik az önköltség csökkentéséről, pedig a jövedelmező, a gazdaságos termelésnek, az árak csök- kenthetőségének ez változatlanul egyik fontos eleme. A gazdasági vezetőknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk erre.” A termelés szervezettségének, műszaki színvonalának, az anyagfelhasználásnak éppúgy befolyása van az árra, mint a közvetett költségelmek. S miközben majd’mindenki az árakra panaszkodik, csak kevesen vizsgálják azt, hogy. a ter- mékelőállítás különböző szakaszaiban mi a fölösleges, a csökkenthető, a megtakarítható. A holt és az eleven munkával való ésszerű gazdálkodás — némi leegyszerűsítését megengedve — a forrása az önköltség mérséklésének. E forrásból azonban ma még csak kevesen, s alkalomszerűen merítenek. Roppant nagy anyagmeny- nyiséget fogyaszt el az ipar. Egyetlen esztendő alatt 1S6 000 tonna öntödei nyersvasat, több, mint kétmillió tonna acélárut, 5,4 millió négyzetméter krómos felsőbőrt, hogy csupán néhány terméket említsünk. Tíz év alatt megkétszereződött az iparban a villamosenergia felhasználás — évi 5,1-ről 10,3 milliárd kWó-ra nőtt, — amiben benne van az új gyárak serege, a korszerűbb berendezések légiója, de benne a pazarlás is, az üresen járó gépektől a fölös világításig. S hasonló de szócskákkal folytathatjuk a sort, hiszen mindennapos gyakorlat, hogy nagy ráhagyásokkal készülnek az öntvények, drága acélt forgácsolnak kényszerűen, mert nincs éppen méretszabatos rúd, csöveket darabolnak fel néhány alátét miatt... Csupán jelzésül: a közlekedési eszközök gyártásánál 66,9 százalékra, a bőrszőrme- és cipőiparban 74,3 százalékra, a textiliparban 66,8 százalékra rúg az anyagköltség. S ami elpocsékolódik, abból nem lesz termék, valahol, valakikkel fizettetik az árban! Végsősoron velünk, fogyasztókkal kénytelenek megfizettetni. A vállalat joga Kézenfekvő, hogy a termelő az ártól költségei megtérítését, a nyereség biztosítását várja. Ám fönntartás nélkül elfogadhatjuk-e, hogy például tavaly a gépek és gépi berendezések gyártásában — hangsúlyozva, hogy találomra választott példáról van szó, mert más iparcsoportot is említhetnénk — 4,1 százalékkal növekedett a termelői ár? Fönntartásainkat az diktálja. hogy általános tapasztalat szerint mindenütt és mindenkor könnyebben folyamodnak áremeléshez, mintsem a költségek elemzéséhez, a költségtényezők vizsgálatához. A vállalat joga — kivételes esetektől eltekintve — annak eldöntése, mit gyárt. Ám azt a jogát már nem ismerhetjük el, hogy a termékeikért kért árral a kihasználatlan állóeszközöket, az anyagpocsé- kolást, a szervezetlenséget, az alkalmazotti létszám gyors felduzzasztását is megfizettesse... 1 * Es a kötelességek? Mert a jogokkal kötelezettségek is párosulnak. A termelés önköltsége elsősorban vállalati kategória, nem népgazdasági. Azaz a teendők ugyancsak vállalatiak. Márpedig az un. közvetlen és közvetett költségek folyamatos emelkedése nem magyarázható kizárólag objektív okokkal. Része van abban annak is, hogy — például — a forgácsológépek kihasználtsága mindössze 1,1—1,3 műszakra terjed, lassú az újítások, találmányok gyártásba való bevezetése, az új technológiák alkalmazása, laza az anyag- elszálmoltatás, túl nagy a hulladék s így tovább. Sok szó esik napjainkban a vállalati árpolitikáról, néhány biztató példát már a fogyasztók is ismerhetnek. Ám jogos kérdés, hogy az árellenőrzés megálljon-e magának az árnak a vizsgálatánál, elegendőnek tartva a szabálytalanságokért a gazdasági bírság kiszabását, avagy tovább lépve, következetesen firtassa a vállalati árpolitikáért a személyes felelőssséget? Mészáros Ottó (Következik: Burkoltan, nyíltan) VIT-nap Karcagon A városa KISZ-biwttsága VIT-hónap keretéhen VIT- napot rendezett szombaton este. Kétezer fiatal, — általános és középiskolás, dolgozó fiatal — lampionokkal, VIT- et köszöntő transzparensekkel, ifjúsági mozgalmi dalokat énekelve vonult a ta- "ácsháza előtti téren felállított tribün elé. A városi KISZ-bizottság titkára köszöntötte őket, méltatta a héke hónap és a X. Világifiúsági Találkozó jelentőségét majd kultúrműsor következett. Az általános iskolák egyesített kórusa, a művelődési központ citera- zenekara és a zeneiskola fú- vószenekara szórakoztatta a felvonuló fiatalokat és a nagyszámú érdeklődőket A programot tűzijáték és tábortűz tette még hangulatosabbá. A szabadtéri rendezvényt a Déryné Művelődési Központban VIT-bál követte. melynek bevételét a városi KISZ-bizottság a központi VIT-alapra Űzeti be. Vasárnap délelőtt az ifjúsági klubban VIT-társasjáté- kokkal folytatódott a program. Hat úttörőcsapat százhúsz versenyzője bizonyította a esapatdöntő során, hogy igen alaposan felkészültek a VIT-ek történetéből és gazdag ismeretekkel rendelkezned . Un 11 mit MnliátlMi I Bili e I Vízben oldható nyomelemes műtrágya A Péti Nitrogénművekben a talajerő-utánpótlás és növényvédelemben rendkívül nagyjelentőségű vízoldható nyomelemes műtrágya gyártását kezdték meg. A Mik- ramid néven forgalomba kerülő kémiai, fizikai botanikai kísérletek alapján előállított nyomelemes műtrágya talaj-, fej- vagy levéltrágyaként alkalmazható. A növények gyökerén vagy levelén át könnyen felszívódik és minden alkotó részét hasznosítani tudják a növények. A Mikramid felhasználható cukorrépa, burgonya, gyümölcsök, szőlő, zöldségfélék, búza, kukorica, árpa és legelő kezelésénél. A Péten előállított nagy- jelentőségű nyomelemes műtrágyát a BNV-n mutatják be szakembereknek. IP Ültetik a dohányt a zagyvarékasi Béke Tsz-ben A zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezetben a múlt héten megkezdték a dohánypalánták kiültetését. A szövetkezet 15—20 hektáron termelte eddig az igényes Burley-fajta dohányt, de ezután már 50 hektáron termel. A hagyományos melegágyi nevelés helyett, új módszerrel termesztik a dohánypalántákat. Vásároltak három acélvázas fóliasátort, és abban „várják” a palánták a kiültetést. Ezen a területen még nem termeltek ilyen módszerrel dohányt. A tapasztalatok jók. A palánta nincs kitéve az időjárás viszontagságainak. A termesztéshez szükséges mikróklima is jobban megteremthető a tóliasátorban, mert tetszés szerint fűthetőek. A dohányültetést a szövetkezet három kanadai Baltes típusú dohánykombájnnal végzi. Szeretnék a palántázástól a törésig gépesíteni a munkát. A dohányfűzést már nem kézi erővel végzik, mert vásároltak hozzá hat gépet. Lakásépítés, lakásügy Kedvezmény az állami vállalatoknál dolgozó munkásoknak Mint ismeretes, legutóbbi ülésén a Minisztertanács utasította az illetékes minisztereket, hogy Budapest és az öt kiemelt nagyváros —Miskolc, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr — lakáshelyzetének további javítása érdekében állami költségvetésből 1973— 75-ben 3000 tanácsi lakás felépítéséhez, valamint a lakásépítések területének előkészítéséhez mintegy 1,4 milliárd forintot biztosítsanak. A Minisztertanács döntése része annak az intézkedés-sorozatnak, amely a novemberi lakásügyi párthatározatok végrehajtását szolgálja, A Központi Bizottság megállapította, hogy hazánkban a lakásépítés meggyorsult, 1971—72-ben 143 000 helyett 155 000 család részére épült új otthon. A negyedik ötéves tervben elhatározott 400 000 lakás felépítése összességében 1975 végére teljesíthető. Ezen belül azonban az állami segítséggel történő magánlakás építés jelentős túlteljesítése mellett az állami lakásépítésben a negyedik ötéves tervre előirányzott feladatok — anyagi okok miatt — mintegy féléves késéssel valósulnak meg. A Minisztertanács — a Központi Bizottság iránymutatása alapján — most arról gondoskodott, hogy a Budapestet és az öt kiemelt várost arányosan megillető lakások felépüljenek. E legfontosabb településeink tehát az állami lakásépítés szempontjából sem kerülhetnek semmiképpen hátrányos helyzetbe. Különösen Budapesten és Miskolcon gyorsítják a megfelelő arányok kialakítását. Az állami költségvetésből finanszírozott 3000 lakásból 1000 a fővárosban. 1400 Mis- kolcan épül Az arányeltolódás természetesen az állami lakásépítkezésekben sem jelentett visszaesést, sőt jelentős volt az előrehaladás, e folyamatot, azonban meg akarják gyorsítani. A Minisztertanács értékelése szerint 1971—75 között az országban várhatóan kereken 50 000-rel több állami lakás épül, mint az előző ötéves terv időszakában. Az állami lakásos építésének további gyorsítására azért van szükség, hogy a kispénzű emberek, különösen a munkások, a többgyermekesek is könnyebben lakáshoz jussanak. Ennek azonban nem egyedüli módja az állami lakásépítkezések gyorsítása. A novemberi párthatározat gondoskodott arról is* hogy a dolgozók és mindenekelőtt a munkások, a több- gyermekesek a szövetkezeti lakásokhoz is az eddiginél könnyebben hozzájussanak. Ezért helyezkedett a Központi Bizottság arra az álláspontra, hogy a lakásépítő szövetkezeteknél a készpénz-előtörlesztés összegét lakásonként átlagosan 20 000 forinttal csökkenteni kell, s legyen mód ama. hogy a többgyermekes munkáscsaládoknál egyedi elbírálás alapján az előtörlesztést teljesen elengedhessék. A vállalatokat ösztönözni kell munkáslakásépítésá akciók szervezésére, s arra kell törekedni, hogy a munkásoknak. ha lakáshoz akarnak jutni, ldsebb terhet kelljen vállalniuk, mintha a lakást szövetkezeti alapon építenék A párthatározat megjelenése óta az említett valamennyi elv realizálásáról intézkedtek az állami szervek A Minisztertanács azóta megjelent rendelete alapián (telepszerű, többszintes lakásépítkezések esetére) a bérből és fizetésből élők, továbbá a szövetkezeti tagok, a nyugdíjasok számára megszüntették a lakásépítéshez nyújtott hitelek forintban megszabott felső határát. Előtörlesztésként az építési költség 25 százalékát kell befizetni, ami legalább 20 000 forinttal, sok esetben pedig 25—30 000 forinttal is alacsonyabb a korábbinál. Különösen az állami vállalatoknál dolgozó munkások kapnak nagy kedvezményt abban n/. esetben, ha az akciót a vállalat is támogatja. A lakószobák számától függően ilyenkor az állam 40 000—80 000 forint támogatást nyújt, előtörlesztésként pedig — a különböző kedvezményekkel csökkentett — építési költségnek csupán 10 százalékát keli befizetni. A kamat mindössze egy százalék. Ha a munkásnak három, vagy ennél több eltartott gyermeke van, egyedi elbírálás alapján az előtörlesztést teljes egészében elengedhetik, ennek befizetését az állam vagy a vállalat vállalhatja magára. Egész sor vállalatnál működnek azok a bizottságok, amelyek felmérik a dolgozók, mindenekelőtt a munkások, művezetők, közülük is elsősorban a nagycsaládosok lakásigényeit, azokat egybevetik a rendelkezésre álló, illetve várható anyagi erőforrásokkal Arról is tájékoztatják a dolgozókat, hogy ki, mikor kapcsolódhat be a kedvezményes akcióba, mikor juthat lakáshoz vállalati támogatás-
