Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-12 / 109. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. május 12. 4 KGST kollektív valutája Infláció ellen biztosítva 3. Részletek K. Mirosnyicsenko tanulmányából A transzferábilis rubel, mint szocialista nemzetközi valuta jellemzésénél fontos rámutatni, hogy csak arany­tartalmában (0,987412 gramm tiszta arany) és részben el­nevezésében mutat hason­lóságot a Szovjetunió nem­zeti valutájával, a szovjet rubellel. Funkcióit és gaz­dasági természetét tekintve a transzferábilis rubel a nemzeti valutáktól függet­Csak bankszámla pénz A KGST-országok nemze­ti valutái csak az egyes or­szágok belső fizetési forgal­mát, ezen belül készpénz- forgalmát szolgálják ki. A transzferábilis rubelt csak a külső, nemzetközi elszá­molásoknál használják fel, bankjegyek formájában nem kerül forgalomba, csak a bankszámlákon lebonyoló­dó készpénznélküli elszá­molásokban funkcionál. A nemzeti valuták vásár­lóereje az áru belső árával, a szolgáltatások belső érté­kével függ össze, ezeket a szocialista országokban tervszerűen alakítják ki. A transzferábilis rubel vásár­lóerejét a KGST-országok egymás közötti külkereske­delmének árszínvonala szabja meg. Ezek az árak, mint már említettük, sta­bilak, az országok egyezte­tik őket egymás között és len, önálló valuta. A KGST­országok nemzeti valutájá­tól eltérően a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tanácsának döntése alapján kerül a fizetési forgalomba, a KGST-orszá­gok hiteligényeinek hatá­rain belül, amit kölcsönös kereskedelmi forgalmuknak és gazdasági együttműködé­sük más formáinak fejlődé­se ’ határoz meg. nem függnek a kapitalista világpiacok konjunkturális áringadozásaitól. Mivel a KGST-országok egymás közötti áruforgal­ma és fizetési forgalma tervszerűen fejlődik, ki­egyensúlyozottan és stabil árak alapján, a transzferá­bilis rubel „biztosítva van” az infláció veszélye ellen és védve van a kapitalista valutáris rendszer válságje­lenségeinek hatásától. Sem a kapitalista valuták utóbbi években végrehajtott többszöri leértékelései és felértékelései, sem az „arany­láz” meg-megújuló rohamai a nyugati valutáris világ­ban nem tudták megingat­ni a transzferábilis rubel szilárdságát, nem tudtak kárt okozni az országok e valutában felhalmozott tar­talékainak. Elszámolás a tőkés országokkal A KGST-országok és a fejlett kapitalista országok között az áruforgalommal, hitelekkel és más művele­tekkel kapcsolatos elszámo­lásokat amerikai dollárban, font sterlingben, nyugat­német márkában, svájci és francia frankban, olasz lírá­ban stb. bonyolítják le. Ez az elszámolási rendszer egy­oldalú, a szocialista orszá­gok számára nem előnyös. Mielőtt lehetőséget kap­nának arra, hogy ezekért a valutákért árukat vásárol­janak, el kell adniuk termé­keiket a kapitalista világ­piacon, azaz lényegében elő­leget kell adniuk a kapi­talista országoknak nemzeti erőforrásaik egy részének átadásával. &> bár ez a rendszer megköveteli a szo­cialista országoktól, hogy létrehozzanak és bizonyos szinten tartsanak tartaléko­kat a kapitalista országok valutáiban, amelyek a ka­pitalista valutáris rendszer krónikus válsága és a nö­vekvő infláció körülményei között szüntelenül ki van­nak téve az elértéktelene­dés veszélyének, a szocia­lista országok valutái pedig több okból is még nem kapcsolódtak be a világ fi­zetési forgalmába és nem konvertálhatók más valu­tákra, ez az elszámolási rendszer nyilvánvalóan még fennmarad. A KGST-országok elszá­molásaikat a KGST-n kívü­li szocialista országokkal bilaterálisán valósítják meg: Albániával, Kínával, Észak- Koreával és a VDK-val kli- ringrubelben (Kínával más valutákban is), Kubával ku­bai pesóban, Jugoszláviával kliring USA-dollárban. A KGST-országok gazda­sági integrációjának Komp­lex Programja előirányozza a fejlődő országokkal foly­tatott gazdasági együttmű­ködésük további bővítését. Ilyen körülmények között érdekes a KGST-országok és más országok közötti együttműködés formáinak tanulmányozása, kimunká­lása és további tökéletesíté­se a pénzügyi kapcsolatok részét képező bankok kö­zötti valutáris elszámolások területén. A KGST-országok elszá­molásaikat sok fejlődő or­szággal elszámolási (kliring) USA-dollárban (Algéria, Af­ganisztán, Brazília, Guinea, Görögország, EAK, Irak, Li­banon, Mali, Marokkó, Szí­ria, Tunézia, Törökország, Ecuador stb.) elszámolási font sterlingben (ÉAK, Sri Lanka, Ciprus, Kambodzsa, Szíria, Szudán stb.), vala­mint a fejlődő országok el­számolási nemzeti valutái­ban (India, Pakisztán, Gha­na, Ciprus, Mali, Marokkó, Tunézia) bonyolítják le. Mint ebből a rövid felso­rolásból látható, az ugyan­azzal az országgal bonyoló­dó elszámolásokhoz néhány esetben többféle valutát is felhasználnak. szaldó rendezése céljából (ezek a hiányosságok bizo­nyos mértékig a KGST-or­szágok kétoldalú elszámolá­si kapcsolatait is jellemez­ték a transzferábilis rubel­ben lebonyolított sokoldalú elszámolási rendszerre való átmenet előtt). Továbbmenve, a kapita­lista országok elszámolási valutái még a korlátozott kétoldalú elszámolási rend­szerben való felhasználá­suknál is ki vannak téve a valutaválság hatásának. Fel- használásuk a megfelelő kapitalista valuták elérték­telenedése esetén kárt okoz­hat az országoknak. Azt az országot fogja veszteség ér­ni, mely több árut szállított és amelynek a kétoldalú számlán pozitív szaldója van. Jól jár az adós Ezzel szemben indokolat­lan haszonhoz jut az adós ország, mely kevesebb árut szállított és az elszámolá­sokban adósságai gyűltek fel. Tehát a valuta elérték­telenedéséből adódó veszte­ségek elkerülésére ebben az elszámolási rendszerben az országoknak nem az ex­port növelésére és az el­számolások aktív szaldójá­nak kialakítására kell töre­kedniük, hanem az áruszál­lítások csökkentésére és az adós pozíciójának előnyben részesítésébe. Végül, mivel a kapitalis­ta valutákban lebonyolódó kétoldalú elszámolások rendszere szorosan össze­függ az áruknak ugyanezen valutákban kifejezett ' piaci áraival, melyek spontán in­gadozásoknak vannak kité­ve, ezért ez a rendszer „elő­segíti” egyik vagy másik fél veszteségét és a nem egyenlő értékek cseréjét az árak minden jelentősebb megváltoztatásánál. (Folytatjuk) Filmfesztivál Strasbourgban befejeződött, Cannes-ban megnyitották Csütörtökön Strasbourg- ban befejeződött az emberi jogokkal foglalkozó harma­dik nemzetközi filmfesztivál. A nagydíjat „A rászedettek” című Szíriái filmnek ítélték oda, amely palesztínai mene­kültekről szól. Külön díjat kapott egy szovjet, egy fran­cia—mauritániai és egy sváj­ci film. Ünnepélyes keretek kö­zött nyűt meg csütörtökön este Cannes-ban a 26. nem­zetközi filmfesztivál. A meg­nyitáson jelen volt Maurice Druon francia kulturális­ügyi miniszter is. Ingrid Bergman világhírű svéd filmsztár, a fesztivál zsűrijé­nek elnöke szinte győzelmi fogadtatásban részesült A vetítések sorát egy amerikai rock-musical-film bemutatá­sával kezdték. Öt év míikincscscin [részesért Törökország szigorú intéz­kedéseket tesz a régiségek és a műkincsek illegális ki­csempészésének megakadá­lyozására. Kormányközi bi­zottság foglalkozik a csem­pészeket sújtó büntetések megszigorításával. A héten új törvény lépett hatályba, amelynek értelmében a mű­kincscsempészek öt évig ter­jedő börtönnel és súlyos pénzbüntetéssel sújthatok. A világpiac árszínvonalán Miért kilencven szám? Sokan és sokszor féltet­ték már a kérdést, hogy mi­ért éppen 90 szám közül kell kiválasztaniuk a lottózóknak az öt nyertes számot? Miért nem száz, vagy ötven közül? Miért épp öt számmal kell próbálkozniuk? A kérdések megválaszolá­sához a szerencsejátékok „történelemkönyvében” több, mint 350 évet kell visszala­pozni. A lottó bölcsője ugyanis Genovában ringott, méghozzá a feljegyzések sze­rint az 1620-as években. Eb­ben az időben a város öt tanácstagi helyére alkalmak­ként összesen 90 polgár pá­lyázhatott. Hogy közülük ki legyen végül is az öt sze­rencsés, azt Fortunára bíz­ták. A 90 nevet külön-külön papírlapokra írták föl, s egy­szerű sorshúzással döntöttek alighanem azért, hogy a személyes kiválasztás felelős­ségét áthárítsák a szeszélyes istenasszonyra. A sorshúzást minden alkalömmal nagy érdeklődés kísérte, olyannyi­ra, hogy a genovaiak közül sokan előre fogadásokat kö­töttek, ki lesz az öt új ta­nácstag. A fellobbant játék- szenvedély szinte tálcán kí­nálta az ötletet: tanácstagok­tól függetlenül is rendezzék meg időről időre a „sorshú­zást”. A 90 nevet 1—90-ig terjedő számokkal helyette­sítették, s ez a játék form a végérvényesen polgárjogot nyert. menyasszony: Csokonai Lillája Változások Ausztrália külkereskedelmében Az ausztrál kormány úgy döntött, hogy a demokrati­kus Vietnammal, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­sasággal, Kubával, a Szov­jetunióval és a kelet-euró­pai országokkal folytatott kereskedelmében enyhíti az úgynevezett katonai fontos­ságú cikkek kivitelének megszorítására irányuló in­tézkedéseket, s ezentúl min­den országgal azonos alapon bonyolítja le kereskedelmi árucsere-forgalmát. Automata világítótorony A tengerparti világítótor­nyok még ma is nélkülözhe­tetlen támporttok a hely­meghatározásban, vagy a veszélyes helyek elkerülésé­ben. A képen látható „előre­gyártott” világítótorony a tengerfenékre, majd kavics­csal, kőzúzalékkal, cement­keverékkel töltik ki, és az egészet cölöpökkel vagy láncokkal a tengerfenék szikláihoz rögzítik. Ezután teleszkópszerűep egymásba illő, egyre kisebb átmérő­legújabb konstrukciók egyi­ke. Telepítésénél, a kijelölt helyen először egy hajóval odavontatott, hengeralakú pillértestet süllyesztenek a jű hengereket emelnek rá. A világítótornyok újabban egyszersmind meteorológiai és tengerkutató állomások is. Alagút épül Svédország és Dánia között Stockholmban bejelentet­ték, hogy Svédország közöl­te Dániával: hajlandó hoz­zájárulni a két ország kö­zött 73 millió font sterling költséggel építendő alagút fihanszírozásához. Az alagút építésének befejezését 1985- re tervezik. Elkészülte után nagymértékben meggyorsít­ja majd a forgalmat a két skandináv szomszédország között. 1 Államosítás Peruban A perui kormány államo­sította az ország halászati és halfeldolgozó iparát. Az intézkedés több amerikai tulajdonban lévő vállalatra is vonatkozik. A világ hal­lisztellátásának 45 százalé­kát Peru állítja elő. Hét évvel ezelőtt az or­szág halászflottája tízmillió tonna szárdellát fogott ki, és ezzel világviszonylatban az első helyre került. Azóta — részben a kedvezőtlen idő­járási viszonyok miatt — válságba került a halfeldol­gozó ipar. Ez késztette a pe­rui kormányt az államosí­tásra. Korszerűsítik Prága kereskedelmi hálózatát A Csehszlovák Kommu­nista Párt XIV. kongresszu­sán elfogadott határozatok értelmében Prága kereske­delmi hálózatát úgy kell át­építeni, kiszélesíteni, fejlesz­teni, hogy az megfeleljen a szociailsta nagyváros igé­nyeinek. A jelenlegi ötéves terv folyamán majdnem 50 ezer négyzetméter eladó­tér épült Prágában, ami 25 százalékos növekedést jelent a jelenlegi állapottal szem­ben. Üj áruházak épülnek a Köztársaság téren 21 ezer négyzetméter és a Nemzeti úton 12 ezer négyzetméter eladótérrel. Természetesen nem sza­bad megféeldkezni a szak- üzletekről sem, amely iránt a városközpontban mind a bedföldiek. mind a külföldi­ek részéről nagy érdeklődés nylivánul meg. A zárt kliringvalutákban bonyolódó elszámolások bi­laterális rendszere a part­nerországokra nézve bizo­nyos előnyökkel jár. Szük­ségtelenné teszi konvertibi­lis tőkés valuta beszerzését és megfelelő valutatartalé­kok kialakítását. A KGST- országok és a fejlődő or­szágok között megkötött kereskedelmi és fizetési egyezmények többsége elő­irányozza a kölcsönös áru- szállítások hozzávetőleges egyenlőségét és az egyik ország exportjából eredő bevétel felhasználását áru­vásárlásokra a másik or­szágban. Az árakat rend­szerint a kapitalista világ­piac valutáiban és árszín­vonalán határozzák meg (ami az egyenlő értékek cseréjének látszatát megte­remti ugyan, de ezt nem mindig biztosítja ténylege­sen is). ^ Ugyanakkor a kapitalista országok valutáiban megva­lósuló bilaterális klíringel­számolások rendszerének számos lényeges hátránya is van. Mindenekelőtt rá kell mutatnunk, hogy az árufor­galom kényszerű kétoldalú kiegyenlítése megnehezít­heti az áruforgalom fejlő­dését, mivel a nagyobb le­hetőségekkel rendelkező partner szállításainak szint­jét megszabják a szerényebb lehetőségekkel rendelkező partner szállításai. Ezenkí­vül az egyik országgal két­oldalú számlán lebonyolí­tott elszámolások ténylege­sen kialakult pozitív egyen­legét nem lehet felhasználni más országokkal az elszá­molásokra, ami növeli a nemzetközi elszámolásokhoz szükséges eszközök iránti igényt és különleges intéz— kedéseket követel meg e Egy amatőr régész felfedezései Mélytengeri kutatás Bármennyire debreceni volt Csokonai, gondolatai egész életében visszatértek a Komárom megyei Dunaal- másra. szerelméhez, a híres Lilla-dalok ihletőjéhez, Vaj­da Júliához. Dr. Ferenczy Miklósnak, a helyi körzeti orvosnak, aki szenvedélyes amatőr régész, nagy érde­me van abban, hogy Csoko­nai és Lilla emlékét sok minden, köztük a Lilla-szo- ba is őrzi a faluban. Orvos- történeti kutatásai során bukkant rá évekkel ezelőtt egy 1844-es anyakönyvben Júlia második házasságának bejegyzésére, amelyben a menyasszony így szerepelt: „Vajda Júlia asszonyság, né­hai vitéz Csokonai Mihály Lillája”. Ez keltette fel az érdeklődést,' és azóta fárad­hatatlanul kutatja Csokonai életének, munkásságának Vajda Júliához fűződő mo­mentumait. Most összeállította Csoko­nai Komárom megyei tar­tózkodásának emlékeit. A költő először 1797 márciusá­ban járt a megyében. Ko­máromba látogatott. mert meghallotta, hogy a várme­gye „nemesi leikelés ügyé­ben” közgyűlést tart. Itt ír­ta meg „A nemes magyarság­nak felsülésére” című költe­ményét, melyet egy íven ki is adott. A városban élő volt deb­receni diáktársa. Édes Ger­gely református pap révén került be az irodalmat és költészetet kedvelők helyi társaságába. Itt mutatták be Vajda Júliának, Vajda Pál gabonakereskedő lányának. A Szovjetunió részt vesz az amerikai Deep Sea Dril­ling Project elnevezésű, mélytengeri kutató-fúrási munkában, és erre a célra évenként egymillió dollárt áldoz, vagyis a teljes műve­let költségeinek egytized ré­szét. Ez a döntés a Moszk­vában, 1972. május 24-éji aláírt tudományos és mű­szaki együttműködés) egyez­mény, valamint a szovjet— amerikai vegyesbizottság márciusi ‘washingtoni ülésé­nek eredményeként szüle­tett meg. Az elmúlt évben hat országot (Franciaország, Nagy-Britannia. Kanada, Japán, az NSZK és a Szov­jetunió) szólítottak fel a részvételre. Ezideig egyedül a Szovjetunió válaszolt po­zitívan. Igazságtalan jövedelemelosztás Írországban Az írországi egészségügyi miniszter adatai szerint az ország lakosságának majd­nem 25 százaléka — 650 ezer személy, —- a hivata­losan megállapított legala­csonyabb életszínvonalat sem éri el. Mindenekelőtt a sokgyermekes családoknak a sorsa éz. Az írországi szakszervezeti kongresszus egyik tanul­mánya megállapította, hogy ugyanakkor az ország la­kosságának 5 százaléka ^ «* nemzeti jövedelem 72 százai lékával .rendelkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents