Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-09 / 106. szám

t 1973. május 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kereskedelem — munkásbéremelés után VEVŐRE VÁRVA Immár vastagabb a fizetési borítékja az állami ipar és kivitelező ipar 1 millió 300 ezer munkásánál! és közvet­len termelésirányítójának. — Mire költik a béremelésként kapott pénzt? Aligha akad valaki, aki ezt pontosan megtudná mondani. Az azon­ban nagyon valószínű, hogy az ez évi 2,5 milliárd forint jó részét az üzletekben, áru­házakban költik el. Hogy me­lyik üzletben — az további talány. Nyilván lesznek csa­ládok. amelyek élelmezésüket javítják, s lesznek, amelyek ruházkodásra költik a több­letpénzt. Feltehetően akadnak jónéhányan. akik a béreme­lésre „építve” döntenek az első televízió megvételéről — vagy lakberendezésük kiegé­szítéséről. Meonövekedett a televízió iránti kereslet Azazhogy... ezt nem is kell feltételes módban írnom. A kereskedelemben ugyanis — már közvetlenül az emléke­zetes novemberi KB ülés után felfigyeltek példáiul a tv iránti megnövekedett ke­resletre. Világos: a béremelé­si bejelentés alapján sokan vettek OTP-hitelre televíziót, hiszen így már lesz fedezet a részletekre. Természetesen a kereske­delem is számított a várható forgalomnövekedésre, noha az évi 180 milliárdos kiske­reskedelmi forgalomhoz ké­pest a 2,5 milliárd nem tűnik nagy összegnek. S nyilván nem is változtatja meg alap­vetően a fogyasztói és vásár­lói szokásokat. A nagykeres­kedelmi vállalatok az első negyedévben több mint 11 százalékkal több árut szerez­tek be, és 8,5 százalékkal többet adtak el a kiskeres­kedelemnek, — mint tavaly ugyanebben az időszakban. (A belföldi előállítóktól 10,3 százalékkal, importból 17,4 százalékkal nőtt az áruátvé­tel.) A fogyasztói cikk keres­kedelem készlete március 31- én 35.2 milliárd forint érté­kű volt, 2 miHiárddal több, mint egy évvel ezelőtt. A nö­vekedés megoszlása: egymil- liárd értékű ruházati áru, 700 millió forintnyi élelmiszer és 300 milliót értő vegyesipar­cikk. Csak illusztráló példa­ként egy áruforgalmi részlet: külön 25 ezer rádiót rendel­tek meg a béremelésekre va­ló tekintettel; mostanra idő­zítették az NDK-import 61 centiméteres képernyőjű, vi­szonylag olcsó — kb. 5300 forintos — televízió készülé­kek szállítását. — Egyébként tartós fogyasztási cikkekből, így híradástechnikai árukból, is nemcsak bőséges a készlet, de viszonylag jó a választék is. Felkészült az élelmiszer-kereskedelem Ami az élelmiszert illeti: ez a kereskedelmi ágazat is felkészült. A hazai élelmi­szeripar 4 százalékkal növeli termelését, a kereskedelem alapvető élelmiszerekből 9,4 százalékos forgalomnöveke­déssel számol. Reális becslé­sek szerint ez évben húsból a tavalyi 64 kilogramm he­lyett 66 kiló, tejből, tejter­mékből (a vajat nem számít­va) 112 kiló, gyümölcsből 76 kiló, (tavaly 72), zöldségből 86 kiló jut — négy kilóval több mint tavaly — minden fogyasztóra. További feladat: élelmiszrekböl is olyan bősé­ges és változatos kínálatot kívánnak teremteni, hogy fokozatosan tovább lehessen módosítani a fogyasztói szo­kásokat, a korszerűbb, egész­ségesebb táplálkozás javára. S végül a ruházkodás. — Azért is, mert szakértők sze­rint az a legvalószínűbb, — hogy a béremelések révén, szerzett többletjövedelmek jórészét az emberek ruházati cikkekre költik, meg azért Ls. mert a kereskedelem össz- készlete is ebből nőtt legna­gyobb mértékben. Már hús­vét előtt is erre — tudniillik a növekvő vásárlási kedvre utaló jelenségeket figyeltek meg. Április első tíz napjá­ban például a Fővárosi Cipő­bolt Vállalat 124 százalékos, a Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat 145, a Centrum áru­házak 174. a Győri Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 165 százalékos forgalmat bonyolí­tott le, az előző évihez ké­pest. A húsvéti idény továb­bi forgalomemelkedést hozott. Feltehető, hogy ebben „ré­szük” volt a béremelésiként kifizetett forintoknak is. Mivel a ruházati forgalom­nak az időjárás is alakító té­nyezője, a kereskedelem arra számít, hogy a szokásos ta­vaszi bevásárlás a következő hetekben éri majd ed csúcs­pontját. Vevőre várva — ez jellemzi a ruházati kereske­delmi helyzetet Színvonalasabb áruellátás ruházati cikkekben Az előző évinél színvona­lasabb áruellátásra számít­hatnak a vásárlók, a többi között selyem és gyapjú tí­pusú hurkolt méteráruból. Az úgynevezeett triprint, nyl- print hurkolt eljárással ké­szült selyemkelméből a tava­lyinál több mint másfélsze­rese, a gyapjú típusú hurkolt méteráruból pedig háromszo­rosa áll rendelkezésre. Hason­ló mértékben növekszik a hurkolt alaponyagból készült felsőruházati cikkek mennyi­sége és aránya. A tavalyinál lényegesen több ballonkabát van az üzletekben. Különö­sen gyermekkabátokból nagy a választék, több mint két­szeresre növelték az áruala­pot. A felnőtt ballonkabátok­ból 50—60 százalékkal na­gyobb a kínálat. Női és gyer­mek harisnyanadrágból az előző év első feléhez viszo­nyítva mintegy 60 százalék­kal nagyobb árualap birto­kában zavartalannak ígérke­zik az ellátás. A férfi fehér­neműből' korszerűbbé vált a termékösszetétel, például a megkedvelt Fékonpress in­gekből mintegy 50 százalék­kal szállítottak többet a ke­reskedelmi hálózatnak. A felső konfekcióban to­vább folytatódik az évek óta tartó folyamat, a kereslet el­tolódása a korszerűbb, maga­sabb használati értékű és egyben tetszetősebb termékek felé. Ilyen irányban változott a női és leányka ruhák vá­lasztéka is. Mind nagyobb részarányban szerepelnek a kötött-hurkolt kelmékből ké­szült modellek, egyrészt a di­vatirányzat, másrészt a ma­gasabb használati értékre va­ló törekvés hatására. Mind­emellett természetesen lesz megfelelő mennyiségben kar­tonruha is, következésképpen a fogyasztók igényeit olcsóbb cikkéből is ki tudják elégí­teni. Mindez végső soron azt je­lenti, hogy a munkásbér­emelés — párosulva egyes ruházati termékek árleszállí­tásával — az eddiginél na­gyobb ruházati kereskedelmi forgalmat tesz lehetővé. Ügy fest: a kereskedelem felké­szült erre és többé-kevésbé minden igényt kielégítő kész­lettel várja a vásárlókat. fli—gy) Olasz technológia alapján épült és megkezdte a próbatermelést a Magyar Viscozagyár szintetikus szálat gyártó üzeme. A tervek szerint a gyár 1973-ban 4600 tonna szin­tetikus szálat készít. A CUMERON-nak nevezett új alapanyag a gyapjúhoz hasonlít. Képünkön: A polimerizáló üzem Kia1 avulóban A szövetkezeti autószerviz- hálózat Hol tart a fejlesztésben a személygépkocsi-javítás, a lakosság részére nyújtott szövetkezeti szolgáltatá­soknak e kiemelt ágazata? — a kérdésre az OKISZ-ban elmondták, hogy az ipari szövetkezetek autójavító szervizeinek száma a terv­időszak végére előrelátható­lag eléri a százat. A kapacitásnövekedés az 1970. évihez képest megha­ladja a 150 százalékot. \olán-vetélketíő A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete — megalakulásának 75. évfor­dulója tiszteletére főnökségi- üzemegységi vetélkedőt ren­dezett a Volán 7. sz. Vállalat szakszervezeti bizottsága. A nyolc gazdálkodási egységnél megtartott vetélkedőn 65 szo­cialista brigád vett részt két­százötvenhét indulóval. A vetélkedőre a nagy akti­vitás és a jó felkészültség volt a jellemző. A szocialista brigádok tagjai megfelelő vá­laszokat adtak az MSZMP X. kongresszusával, a szak- szervezeti mozgalommal, a vállalati élettel és a mai ma­gyar irodalommal kapcsolat­ban feltett kérdésekre. A nyolc helyen megrendezett döntő első három helyezettje között 36 ezer forintot osz­tottak ki, és minden brigád megkapta a KSZDSZ emlék­lapját A tanácsi iparvállalatok fejlődése a legdinamikusabb Jó együftmííködés a nagyvállalatokkal Jelentős fejlődés a szolgáltatásban Sikeres negyedév a helyiiparban A megyei tanács ipari osztályán értékelték a taná­csi helyiipari vállalatok idei, első negyedévi gazdasági te­vékenységét. A megyei tanács ipari vállalatai a IV. ötéves terv­ben meghatározott célokat az első két évben is túltel­jesítették. Két év alatt 25 százalékra tervezett terme­lésnövekedés helyett a ter­melési érték 36 százalékkal, az árbevétel pedig 34,6 szá­zalékkal nőtt a tanácsi he­lyiiparban. Ez idő alatt a munkáslétszám mindössze két százalékkal nőtt, így a termelékenység növekedése 94,1 százalék. Ez az elemzés bizonyítja: a tervidőszak első két évében a tanácsi helyiipari vállalatok fejlő­dése volt a legdinamiku­sabb a megye iparában. Az eredményes két év után még jobb harmadik eleje következett. Az első negyedévben 11,7 százalék­kal nőtt a termelési érték. Két vállalat ugrásszerű fej­lődést ért el. Az Alföldi Szilkiátipari Vállalat 39.5 százalékkal növelte termelé­sét, a Vegyesipari Szolgál­tató Vállalat pedig 88,4 szá­zalékkal. Mindkét üzem gya­rapodása az állami nagy­iparral, illetve építőiparral való hasznos együttműködés eredménye. A szilikátipari vállalat egyik házi szállítója volt a kiskörei vízlépcsőnek, a vegyesipari pedig legna­gyobb megrendelőjének a Hűtőgépgyárat tarthatja. A két új szolnoki szalon és az új szolgáltatás, az ágynemű­kölcsönzés tévén szépen fej­lődött a Patyolat is. A szol­gáltatás különben általában emelkedett a vállalatoknál. A lakossági szolgáltatások 15,5 százalékkal nőttek. Ilyen arányú növekedés az ötéves terv során most volt először. A helyiiparban az első negyedévben kevesebb volt a munkahelyi balesetek szá­ma is, bár a kár így is je­lentős. Kevesebb, bár súlyo­sabb baleset történt. A tanácsi helyiipar nyolc vállalatánál a jó termelési eredmények további növe­kedését is várják — jogo­san. Március elsejétől ugyanis mindenütt 11,4, il­letve 7,4 százalékos átlag- » béremelést kaptak a mun­kások. Ennek pedig bizonyosan jó hatása lesz a termelés­re is. — sj — Bizakodva dolgozni és tervezni... Interjú Kárpáti Józseffel, a jászberényi Városi Tanács elnökével Nemrég fejeződtek be a ta­nácsok alakuló ülései. Jász­berényben új tisztségviselő­ket is választottak. Ebből az alkalomból kértük meg Kárpáti Józsefet, a városi tanács új elnökét, beszéljen terveikről, a következő négy­éves tanácsi ciklusban meg­valósításra váró feladatokról. — Jászberényben az em­berek megható ragaszkodás­sal szeretik városukat — kezdte a beszélgetést a ta­nács elnöke. — Dolgoznak, terveznek és — mint azt annyiszor bebizonyították már — áldozatokat hoznak azért, hogy fejlődjön, szé­püljön a város. A következő négy esztendőben a központi intézkedések egyidejű végre­hajtása mellett, a negyedik ötéves városfejlesztési terv végrehajtását tekintem fő tennivalónak mint tanácsel­nök és mint jászberényi la­kos egyaránt. — A tervek megvalósítá­sához milyennek látja a fel­tételeket?-k- A feladatok nagyok, elvégzésük csak úgy lehet­séges, ha városunk minden lakója érzi, hogy mindany- nyiunk boldogulását szolgál­Tejtársulás Tiszafüreden Ülést tartott a megyei operatív bizottság Tegnap dr. Hegedűs La­jos, a megyei tanács elnök- helyettese vezetésével ülé­sezett a Szolnok megyei Me­zőgazdasági Operatív Bizott­ság. Elsőként Molnár Lajos­nak, a Tejipari Vállalat igazgatójának előterjesztése alapján a megye tejterme­léséről és felvásárlásáról tárgyaltak. Megállapították, hogy a szarvasmarhaprog­ram máris érezteti hatását a tejermelésben. A megyé­ben már eddig 4—5 száza­lékkal több tejet vásároltak fel időarányosan ebben az évben a háztáji és a közös gazdaságokban. A tejtöbblet feldolgozása átmenetileg gondot is okoz a vállalat­nak. de ez a termelőket nem érinti, tőlük minden mennyi­ségben átveszik a tetet. Az ellátás is lavult A Jászságban, a Tiszazugban és a megve más községében olvan termékeket lehet már kanéi, amelyeket ezeken a területeken korábban nem árusítottak. története­sen nolvpack esomago’ásű telet is. A termelőkedve* telzi,' hóev Tiszafüreden 12 tsz összefogásából, társulás alakult, és tetüzemet éníte- nek a Jásztélhez hasonlóan. Gvártanak majd sajtot, va­jat, tejfölt is. A Tejipari Vállalat majdnem 70 millió liter tej felvásárlására kö­tött szerződést 1973-ra. A megyei operatív bizottság sürgette, hogy a vállalat bő­vítse . az iskolatejakciót. Dr. Csizmás -Sándornak, a megyei tanács szakfelügye­leti csoportvezetőjének, elő­terjesztése alapján a tavaszi mezőgazdasági munkák ha­ladását is áttekintették meg­állapítva, hogy a munka jó minőségű, s egyedül a rizs vetése késik valamit. Az öntözési felkészülésről tár­gyalva állapították meg — Pálhidv Csaba, a vízügyi igazgatóság osztályvezetőjé­nek jelentése alapján —, hogy az idén korábban in­dult az öntözési idény, s már 16.5 ezer hektár terü­letet öntöztek meg a megyé­ben. Öntözésfejlesztésről az ope­ratív bizottság úgv döntött, hogy el kell készíteni a me­gye vízgazdálkodási tervét, szaporítani kell az öntözési bemutatókat és ki kell dol­gozni a vízgazdálkodási ter­veket is. Az operatív bizott­ság szorgalmazta az állami öntözőrendszerek építésének gyorsítását is. — vágási — ják. A célkitűzésekkel való azonosulás, a nemes érte­lemben vett lokálpatriotiz­mus elengedhetetlen feltétele városunk fejlődésének. Ha élni tudunk a választópolgá­rok bizalmával, összehan­goljuk a központi alapból kapott anyagiakat, a lakos­ság áldozatkész, városépítő tevékenységével, akkor a megvalósítás feltételei adot­tak. — Hogyan határozná meg az alapvető feladatokat és hogyan az egyes területekre vonatkozó konkrét tenniva­lókát? — Alapvető feladat, a vá­ros gazdasági és társadalmi erőforrásaival való helyes gazdálkodás, a lakosság problémáira való érzékeny reagálás, a bürokráciamen­tes gyors ügyintézés. Az egyes területekre vonatkozó tennivalók? A legfontosab­bak: a tervezett lakásépítési program megvalósítása, a szennyvíz és csapadékvíz csatornarendszer további építése, a 2-es számú vízmű befejezése. Feladatunk továbbá az óvodai helyek és az általá­nos iskolai tantermek szá­mának növelése. Sok a tennivalónk a vá­ros kereskedelmi ellátásá­nak, a lakossági szolgálta­tás fejelsztésének érdeké­ben. Szükség van a bolt­hálózat további bővítésére és korszerűsítésére, a pely­hesparti áruház építésének mielőbbi befejezésére. Javí­tani akarjuk a jövőben a mezőgazdasági nagyüzemek ellátó tevékenységét, és biz­tosítani a feltételeket á ter­vezett Patyolat szalon, a Gelka-szerviz és a gépkocsi szerviz építéséhez. — Szeretném aláhúzni; célunk együttműködni váro­sunk minden vállalatával, üzemével, az állami, szövet­kezeti és társadalmi szer­vekkel. Ezek a szervek — éppen mert szeretik váro­sunkat — eddig is áldoztak Jászberény fejlesztéséért. Bí­zunk abban, hogy ez a jövő­ben is így lesz. — ülés -» í

Next

/
Thumbnails
Contents