Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-31 / 125. szám
1973.’ május 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ami nem fér nyolc órába „Hiszek a vidéki gyermekekben” III. A karcagi gimnázium diákklubja igen vonzó. Nem csoda, hiszen sokszínű, mozgalmas programja van. Hitter Piroska klubvezetőről így nyilatkozik Bellon Tibor múzeumigazgató: — Kulturált felnőtté válnak keze alatt a gyerekek. Nánási Mihály pártösszekötő tanár hozzáfűzi: — Pedig csak erkölcsi támogatást tudunk neki nyújtani. A tanárnő klubvezetői munkáját ellenszolgáltatás nélkül végzi. Legfeljebb ha jó szót kap érte. Sőt, (mint jó ismerősei megsúgták) a klub szervezésekor ötszáz forintot adott az „alaptőkéhez”. Kérésére olyan emberek tartanait előadást a fiataloknak, akik más szavára nemigen utaznának Karcagra. — így például Veres József filmesztéta Debrecenből. Mindig vonzó az a program, melyet ő szervez. Miért csinálja? — faggatom. — A józan ész ellenére teszem. Tudja, az embernek volnának egyéni elgondolásai, időt rabló tervei... Karácsony előtt viszont jöttek hozzám a KISZ-isták, kértek, hogy vezessem az alakuló klubot. Nos, a gyermekek bizalmával nem lehet visszaélni. Arra gondoltam, hogy a városi fiatalok tanulása, fejlődése lényegében megoldott, míg a környező falvakból hozzánk kollégiumba kerülteké nem teljesen. Ök tulajdonképpen még azt sem tudják, mit veszíthetnek, mit lehet nemes értelemben elérni az életben. Ezt szeretném nekik megmutatni, s amellett a szocialista haza, a nép ’szerete- tét jobban beléjük plántálni. Azt szeretném, 'ha nemcsak vallanák1 ezt, hanem úgy is élnének. Ami a klubvezetői rutint illeti, kiforrottságról nem beszélhetünk. *S bármilyen szokatlanul hangzik, ez a jó. A rutinból végzett munka ugyanis megszokottá, unalmassá válik. — Most gyűjtöm a tapasztalatokat. Tekintettel vagyok arra, hogy néha elfárad a gyermek, lelke nem mindig egyforma hőfokon izzik. Ezért kell mindig újat adni neki. ' Persze ehhez a feltételek Karcagon sem adottak teljesen. Milyen kulturális, vagy szórakozási lehetőség mgrad egy vidéki fiatal számára például szombaton délután? A mozi, vagy a házibuli. .Ezért hasmos fáradozás, hogy minél több fiatal felkeresse a klubot, ott szórakozzon, iskolai tanulmányaira is kihatóan művelődjön. — Szerintem arra is szükség van, hogy a saját tehetségüket kipróbálják. Ezért iktatunk programba néptáncot, szavalatot, az énekkar fellépését. Fellépési lehetőséget biztosítok azoknak is, akik odajönnek, hogy „Piroska néni, vannak megzenésített dalaink”. Van, aki verset ír. Nem lehet tudni, hogy az ilyen forrásból mi fakad. Mindez az én számomra azért öröm, mert az ő lelkesedésükből, tehetségükből csordul. A nagy művészek fellépése mindig hatásos. Az övéké mindig kedves, szívhezszóló. A tanárnő a szépre, a jóra ösztönzi tanítványait a klubfoglalkozásokon is. — Mindig hangoztatom, hogy az életnek ezernyi színe van, s hogy nem ott a világ közepe, ahol állunk. Azt kell néznünk: tanulással, szorgalmas munkával hová juthatunk, mivé lehetünk. A jó szavú buzdításra is szükség van egy ilyen diákklubban. Bármennyire anakronisztikusnak tűnik, a mostani tantervek, tankönyveif a gyermekek teljesítménye, képességük kibontakoz- tása edlen is hatnak. Ideje a tananyagcsökkentésnek, hiszen az a fiatal, aki elmaradottabb környezetből kerül gimnáziumba, könnyen azt hiszi a temérdek tanul- nivaló láttán, hogy ő tehetségtelen, nem boldogul a tanulással, s ezért máshol próbál bizonyítani. A tanterv miatt sokan nem úgy hagyják el az iskolát, hogy „megszerettem az irodáimat, a tudományokat”. Hitter Piroska őszinte hévvel magyaráz: — Én hiszek a vidéki gyerekekben. Vallom, hogy ugyanolyan tehetségesek, mint a városiak. Szeretném eljuttatni őket oda, ahová képességeik alapján eljuthatnak. A klub célkitűzései lényegében ezek. Úgy érzem, a gyermekek megszerették a klubmozgalmat, elégedettek az előadások színvonalával. Ez talán a legfontosabb, hiszen érdeklődésük, aktív részvételük nélkül nem lehet elérni a klub céljait. íme a változatos programból néhány rendezvény: Hogyan hallgassunk zenét? — Nemzetközi összefoglaló — Tánccal egybekötött irodalmi klubdélután. — Hogyan nézzünk filmet? —- Kirándulás Szarvasra. Kedves levelet kaptak az NDK-ból, melyben kirándulásokkal fűszerezett kétheti munkára hívják a klub tagjait. Nem árt szétnézni a világban... Jövőre Lengyel- országba mennek majd. Közben készül a klub programja a következő tanévre. Diákszínpadukon például Moliere és Kisfaludy műveiből mutatnák be. Az angolszakosok angol, a németszakosok német nyelvű jeleneteket visznek színpadra. Hitter Piroska lelkesen beszél elképzeléseiről. Talán mégsem „a józan ész ellenére”, szíve parancsára vállalta ezt a sok-sok órát elnyelő, még csak látványosnak sem nevezhető, — de szerfelett nemes feladatot. S nemcsak vállalta, becsülettel végzi is. — pedig az embernek „volnának egyéni elgondolásai, időt rabló tervei .. Vége. Simon Béla Nemzetközi vizsgá at A szívinfarktus megelőzéséről A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete (MÁOTE) kiemelkedő tudományos tevékenységének elismeréseként az általános (körzeti) orvosok nemzetközi egyesülete június 1. és 3. között Budapesten rendezi nemzetközi kongresszusát. Hazánkban csaknem 4000 körzeti orvos működik és közülük 2600-at tömörít soraiban az egyesület. A tagság háromnegyed része igen aktívan dolgozik tudományos területen is. Ilyen célból eddig kilenc munkacsoport alakult. Ezek egyike a szívinfarktus megelőzésével, illetve az ilyen betegségen átesettek gondozásával kapcsolatos tudományos kérdésekkel foglalkozik. 1968-ban 169 körzeti orvos önként vállalkozott arra, hogy korunk egyik legjellemzőbb és egyre nagyobb számban előforduló betegsége a szívinfarktus okainak kutatása területén tevékenykedjék. öt esztendővel ezelőtt 1068, infarktuson átesett körzeti betegük állapotának feldolgozásával megteremtették a vizsgálódások alapjait. Megállapították: az általános orvos egyik nagyfontosságú feladata, hogy idejében felismerje a szív- infarktus kialakulását elősegítő veszélyeztető tényezőket. s a lehetőség szerint megkísérelje azok kiküszöbölését. (Ebben a nemes és áldozatos munkában megyénk orvosai is részt vesznek. Szolnokon gyermek- és felnőtt kardiológiai szakrendelés szolgálja ezt a mozgalmat, a községekben a körzeti orvosok látják el a szív- infarktusos betegek gondozását, A kardiológiai szak'náló- kiépítése megkezdődött, Karcagon és Mezőtúron is lesz a szolnokihoz hasonló szakrendelés.) A 70 orvos és több mint 200 más egészségügyi dolgozó mimikája lehetővé teszi, hogy hazánk is csatlakozzon ahhoz a nemzetközi akcióhoz, amelyet az általános (körzeti) orvosok nemzetkö- j zi egyesülete szervez. Figyelembe véve. hogy a szívbetegségek szaporodása világ- jelenség, a nemzetközi egyesület három éven át tartó megfigyelést végez magyar orvosok vezetésével — a tervek szerint 1974-től kezdődően — az infarktust szenvedett betegek körében, több mint tíz országban. Partizán találkozó Az MSZMP megyei bizottsága minden év májusában találkozót szervez a Partizán Szövetség megyénkben élő tagjai részére. Tájékoztatják őket az aktuális politikai, gazdasági helyzetről és egyéb kérdésekről. Tegnap tizenhatan gyűltek össze Szolnokon, az MHSZ székházában, hogy meghallgassák dr. Zsmurín Lajosnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének az állami élet fejlesztéséről, a tanácsválasztások politikai tapasztalatairól szóló előadását. Az előadást követően baráti beszélgetést tartottak a megjelentek. Filmjegyzet Hideg pulyka Nincs félreértés, valóban filmjegyzet következik, s nem a „mit főzzünk holnap?” tanácsai. Bár ami azt illeti, a hideg pulyka ételnek lehet kiváló, de filmnek... Szóval filmnek nem az igazi. Eagle Rock Amerika legfüstösebb és legszegényebb városa. Nos, ez a szegény város, lánglelkű tisztelete- se jóvoltából csatlakozik egy szenilis dohány milliárdos halhatatlanságot célzó „zseniális” felhívásához, s harminc napra beszünteti a dohányzást azért, hogy 25 millió dollár jutalmat kapjon. Hiába minden ármány, minden cselvetés, a vállalkozás sikerrel jár, Eagle Rock gazdag lesz, ráadásul pedig egy rakéta támaszpontot is „megérdemel”... Ennyi, és nem több a film egész története. Hiányzik a szórakoztató film- történetek minden szükséges kelléke: a jó sztori, a pergő cselekmény, a helyzetkomikum, a meggyőző színészi játék. Gondolatébresztő film. Mozi után egész este azon gondolkodtam, ugyan miért kapta a Hideg pulyka címet. Talán a nézőkre gondoltak, az ő (pulyka) mérgükre. Na és a hideglelés... Norman Lear rendező filmjét nehéz lesz alulmúlni.-=- hé “= TV-színház Nincs nyári szünet Bár a színházak zömmel júniusban bezárják kapuikat, a televízióban nem teszik ki a „Nyári szünet” táblát. A tervek szerint a következő időszakban több rangos, igényes színházi produkció kerül a képernyőre. Felvételről láthatjuk többek között Illyés Gyula „Bál a pusztán” című komédiájának előadását a Thália művészeinek tolmácsolásában. Bemutatják a Nemzeti Színház művészeinek előadásában a „Neveletlenek” című drámát, s ugyancsak ők játsszák a „Gyilkosok a ködben” című drámát is, amely a Katona József Színházban került színre. A klasszikus szerzők közül elsősorban Moliere „Amphytrion” és „Kényes- kedők” című művei érdemelnek figyelmet, amelyeket ugyancsak az ország első színházában rögzítettek kép- szalagra. A Madách Színház művészeinek előadásában elevenedik meg Tennessee Williams „A tetovált rózsa” című játéka, míg a 25. Színházból kerül a pubükufn elé a klasszikus „Tou O igazságtalan halála” című dráma, s a pesti színházból láthatjuk Gyurkovics Tibor „Nagyvizit” című komédiáját. Vazul és csodál ója Nagy sikere van Tőrökszentmiklóson Papi Lajos kisújszállási szobrászművész kiállításának, amit a járási és városi művelődési központ rendezett meg a művész huszonnégy kőből, fából és fémből készített alkotásából. (Képünkön a lázadó pogány vezér, Vazul, rendkívül egyéni megfogalmazású ábrázolása és a kiállítás egyik ifjú látogatója, aki őszintén rajongni látszik a szoborért.) N. V, Zaharov: Délkelet- és Közép- Európa felszabadítása 1944-1945 Zrínyi Katonai Kiadó A délkelet- és középeurópai országok felszabadítása az egyik legszemléletesebb példája a Szovjet Hadsereg internacionalista kötelességteljesítésének. Több mint negyedszázada, hogy ebben a térségben a 2. és 3. Ukrán Front csapatai — együttműködve a Feketetengeri flotta és a Dunai Katonai Flottilla hajóival — ragyogó győzelmeket vívtak. A könyv, amely 1970-ben jelent meg Moszkvában, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának gondozásában, ezekről a hadműveletekről szól. A második világháború történetét, benne a délkelet- és középeurópai harcok lefolyását az elmúlt negyedszázad alatt már többször feldolgozták, ez a mű mégis sok új ismeretet közöl; sajátos megvilágításban mutatja be a háború eseményeit. A Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia felszabadítását taglaló könyv 1944. március 26- ával kezdődik. Azzal a nappal, amikor a 2. Ukrán Front katonái Belei város körzetében elérték a Prut folyót, a szovjet—román határt és megkezdték felszabadító offenzívájukat. Ezt a pillanatot így idézik fel a könyv első sorai: „Feltarthatatlanul és hatalmas erővel támadtunk a szovjet—német arcvonal déli szárnyán, s egyszerre csak előttünk a Prut, vadul zúgó tavaszi áradással. — Köszöntünk, hazánk határai Ezt mondták a 2. Ukrán Front harcosai, akik elsőként érték el 1944. március 26-án hazánk államhatárát. Boldog örömmel álldogáltak, és merően néztek a távolba, ahol a kékes ködben feltűntek a Kárpátok hegyei. Hirtelen éles északi szél zúgott végig a folyóvölgyben, megcibálta az elkeseredett harcokban és a nehéz menetekben amúgy is megviselt köpenyek szárnyait. De senki nem fázott, senki nem törődött a túlsó partról jövő aknatűzzél. A tekintetek tovább kémlelték a hegyekett ahol majd harcolni kell, követték a szélűzte kékesfekete felhőket, amelyek beleakadtak a hegycsúcsokba, gomolyogtak, leereszkedtek, és szétszakadoztak a szurdokokban. A harcosok lelkesedése határtalan volt; mintha parancsra tennék, levették és földobálták füles sapkájukat, ölelgették egymást, s egyre csak ismételgették: „Megérkeztünk!” Eget verő „hurrázásuk” messzire hallatszott. Határtalanul örültek, hisz a harci zaj azt a helyet verte fel ismét, ahol a hitleristák hitszegöen betörtek hazánk területére”, A könyv fejezetei beavatják az olvasót a hadműveleti elgondolásokba, végig vezetik a hadszíntereken. A katonai események izgalmas, olykor lebilincselően drámai leírása mellett részletesen taglalja a mű azokat a politikai küzdelmeket is, amelyek az említett országok reakciós és haladó erői között lejátszódtak. Mindezen túl vázolja — mintegy világpolitikai távlatokat nyitva — azokat a kulisszák mögötti ravasz kísérletezéseket is, amelyekkel a nyugati szövetségesek a Balkán megszállásának ügyében a hitleri rezsimmel bocsátkoztak alkuba. A mű szerzői —- az egykori harcok tervezői, szervezői, irányítói — megvilágítják a főhadiszállás, a frontok és a magasabb egységek parancsnokainak és törzseinek a dicső hadműveletek előkészítésére irányuló munkáját, a szovjet harcosok egyedülálló és példamutató hőstetteit, bajtársi együttműködését a felszabadított országok népével, hadseregeivel. A magyar olvasóközönség számára különösen érdekes a hazánk felszabadítását tárgyaló „Előre Magyarországra!” „Az Erdélyi-Kárpátokon át” „A budapesti hadművelet” és „A Balatonnál” című több mint 130 oldalnyi, négy fejezet A harcok leírását hadműveleti térképek szemléltetik és gazdag, Magyaországon eddig nem publikált fotóösz- szeállítás teszi azt teljessé, A kötet dokumentum értékét fokozza, hogy első ízben teszik közzé a 2. és 3. Ukránt Front, a Fekete-tengeri Flotta és a Dunai Flottilla vezetőinek, valamint a hadtestek, hadosztályok parancsnoki állományának teljes névjegyzékét. Részletes eseménynaptár könnyíti meg a könyvben a tájékozódást, s megtalálható az egyes városok felszabadításában résztvett csapatok, s azok parancsnokainak névjegyzéke is. A könyv hasznos mindenkinek, aki a közelmúlt e sorsfordulójának történelmi eseményeivel kíván megismerkedni. Értékes forrásmü és lebilincselő olvasmány egyben méltó emlékeztető a szovjet nép hősiességére és áldozatkészségére. Emlékmű a térség felszabadításáért elesett mintegy 250 ezer halottnak és a több mint 870 ezer sebesültnek. Ezt fejezik ki — a felszabadított népek gondolatait, érzelmeit és összegezve — a könyv befejező sorai: „Huszonöt év telt el a feledhetetlen napok óta. A háború nyomai már alig láthatók. Rég felszántották a, mezőket, melyeken az ütközetek rettenetes lángja tombolt. A háború borzalmait átélt emberek emlékezetében azonban nem mosódnak el a szovjet harcosok képei, nem halványul el azok dicsősége, akik a háború nehéz éveiben fegyverrel a kezükben keltek nemcsak saját hazájuk, hanem más országok népeinek védelmére is... A hálás népek a Szovjetunió Fegyveres Erői katonáinak tiszteletére magasztos emlékműveket emeltek, a testvéri sírok márványoszlopaira vésték emlékezésüket, a hálatelt szívek így szólnak a világtörténelmi jelentőségű, halhatatlan hőstettekről. A sírokhoz vezető, nép taposta ösvényt soha nem lepi el a gaz. Az emberek mindig tisztelettel hajóinak meg bátorságuk, hősiességük, az internacionalista kötelezettség iránti feltétlen odaadásuk előtt, tőlük tanulják népük, hazájuk szolgálatát.* m as