Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-30 / 124. szám

1973. május 30. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 5 A jászárokszállási könyvtárban — olvasó gyerekek Ami nem fér nyolc órába „Azt hitték, beültünk a paradicsomba” II. Öt évvel ezelőtt alakult meg Tiszafüreden a Kossuth téri általános iskola. A gimnázium régi, az utcáról nézve igen tetszetős épü­letét örökölte az intézmény. Fekete Sándor igazgató idé­zi azokat a napokat : — Sokan azt hitték, be­ültünk a paradicsomba. Pe­dig a gimnázium mindent elvitt, csak a padok ma­radtak, s néhány üres szek­rény. Augusztus elején ala­kult iskolánk, s szeptem­berben meg kellett kezde­nünk a tanítást. A kényszerhelyzet gyors cselekvést követelt. Szeren­csére Fekete Sándort nem olyan fából faragták, hogy meghátráljon a nehézségek elől. Hű segítőtársakra lelt a tanári karban, — minde­nekelőtt Koczka József párttitkárban, Fehér Imré­ben, Varga Ferencben és Nagy Csabában. Először a járás iskoláinak segítségét kérték. Azoktól kaptak könyveket, szemléltetőeszkö­zöket. Igaz, az ilyen célok­ra az induláskor rendelke­zésükre állt kilencvenezer forint, — de mire megér­kezett a megrendelt áru, vége lett a tanévnek. — Idejében megtanultuk, hogy rendkívüli jelentősége van a társadalmi összefo­gásnak. Jó kapcsolatot ala­kítottunk ki vállalatokkal, termelőszövetkezetekkel, — főleg a Vegyesipari Ktsz- szel és a hajógyárral. Előt­tünk mindig nyitva a kapu­juk, bármikor mehetünk hozzájuk. A Kossuth téri iskolában mindig van valami figye­lemre méltó. 1970-ben itt készült el a tiszafüredi já­rás első természettudományi előadóterme. ötvenhétezer forintba került, 648 társa­dalmi munkaórát fordítot­tak rá. A nyári szünetben öt nevelő egy hónapig csi­nálta. A Vegyesipari Ktsz is besegített. Egy ilyen elő­adótermet a vállalatok le­galább százötvenezer fo­rintért alakítanak ki. — Nemcsak a pénzbeli, hanem a szellemi haszon is fontos. Hat tanulócsopor­tunknak a fizika, a kémia és a biológia korszerű ok­tatása vált ílymódon lehet­ségessé. Azóta a járási tanulmányi versenyeket rendre ők nye­rik. Most egy tanulójuk bi­ológiából az országos ver­senyre is felkészült. 1971-ben az iskolái sport­udvart építették ki. Az üze­mek száz köbméter salakot szállítottak. így fuvarköltsé­get nem kellett fizetni. A tanulók 723, a nevelők 124 társadalmi munkaórát for­dítottak a sportudvarra. 1972-ben iskolai napközás ebédlőt létesítettek. — Arra gondoltunk, hogy ha korszerűsítjük a fűtést, a széntüzelés helyett olaj­tüzelésre térünk át, nagy pincerész szabadul fel, ott kialakíthatjuk a napközis ebédlőt. Olajkályhákra meg­volt a pénz, de akkor ki­derült. hogy az olajat csak a tűzoltók által engedélye­zett tartályban tárolhatjuk. Lehetett volna ilyen tartályt rendelni, — harmincezer forintért.. . Fekete Sándor akkor ál­lított be a Magyar Hajó- és Darugyár helyi üzemébe, Vincze János igazgatóhoz. „Ügy gondoltam, ti megtud­nátok csinálni”. Vincze Já­nos elővette a logarlécet, számolgatott, majd így szólt: — Rendben van, meg­csináljuk, de terv kell hoz­zá. Nyár volt már, vészesen) közeledett a hideget hozó ősz. Fekete Sándor rohant a • Költségvetési Üzemhez. Ott társadalmi munkában két hét .alatt elkészítették a tervet. Meglett az ötezer li­teres olajtartály, — de a le­fejtőberendezés elkészítését ném vállalhatták. — Vonatra ültünk, elmen­tünk Miskolcra, az . ÁFOR egyik alközpontjába. Kész­séggel segítettek ott is. Te­lefonáltak ös sze-vissza az országba. A végén a köz­pont engedélyével kaptunk egy használt, de nálunk jól bevált lefejtő berendezést. Időközben Fehér Imre ta­nár valamelyik lapban olva­sott arról, hogy Hódmezővá­sárhelyen csempéket gyár­tanak. írtak az üzemnek, kérték segítségét a napközis ebédlő kialakításához. — Száztíz négyzetméter fehér csempét kaptunk in­gyen. A tiszafüredi Hámán Kató Tsz hozta el, — szin­tén ingyen. Még a műhely- teremhez is maradt csempe. Az idén sem tétlenked­nek az oktató- nevelő mun­ka mellett. Az új iskolaud­var nagy részét már parko­sították. A hajógyár szocia­lista brigádjai és az iparita­nuló intézet KISZ-istái több száz órát fordítottak erre a célra. A bánhalmi építőbri­gád vagy tíz vontató földet vitt oda. A szülők is közre­működnek az iskola fejlesz­tésében. Vállalták például két nagy, beépített szek­rény elkészítését és a folyo­sók festését. A társadalmi segítséget nehéz hirtelenében összegez­ni a tiszafüredi Kossuth téri iskolában. A Hámán Kató Tsz-től kismotorokat kap­tak, a Vegyesipari Ktsz a nyáron napközis játszóud­vart készít, az iskolai úttö­rőstúdiót alakítják ki, a hajógyár Petőfi brigádja a politechnikai műhely szer­számait tartja karban, a ha­jógyártól stencilgépet és a motorok szerkezetét bemu­tató tablókat kaptak, a Vö­rös Csillag Traktorgyár egri üzeme televíziót adott ne­kik, a termelőszövetkezetek élelmiszerrel és fuvarral se­gítik a nyári táborozásokat. Nevelők, párt-, állami és gazdasági vezetők egymás között — címmel fehér asz­tal melletti eszmecserével kezdték öt évvel ezelőtt. Fe­kete Sándor „A nevelés tár­sadalmi ügy” — címmel tar­tott rövid eszmefuttatást, — Most meg akarjuk is­mételni, nyilvánosan is megköszönni iskolánk se­gítését. Pillanatnyi szünet után tétován, mintha csak han­gosan gondolkozna, megszó­lal az iskolaigazgató: — Ideje volna kívülről is tatarozni az iskolát.,„ Következik: „Hiszek a vi­déki gyermekekben” Simon Béla Szolnoki kulturális hetek tt Ősbemutató a Sárváriban Befejező dőlt a III. szolnoki szimfonikus zenekari fesztivál Hétfőn este Szolnokon, a Ságvári Endre Megyei Mű­velődési Központban Tóth Tibornak, a megyei tanács művelődési osztálya vezetőjének köszöntőjével megkezdő­dött a III. szolnoki szimfonikus zenekari fesztivál. A Farkas Ferenc Kossuth- díjas zeneszerző vezette zsűri előtt elsőként a Szolnoki Szimfonikus Zenekar mutat­kozott be. A Báli József ve­zényelte együttes bevezető­ként Gluck Iphigenia Aulis- ban című nyitányát játszotta, s kitűnő zenei felkészítésről tett tanúbizonyságot. Hason­lóan jól sikerült Kodály Ma­rosszéki táncok című művé­nek interpretálása, bár né­hány kisebb részlet tempó és dinamikai megoldása bizony­talannak tűnt. Befejező har­madik számukat. Liszt Les Preludes-jét viszont hibátla­4 Székely Mihály zenei napok fináléja A változatos programmal, a színes, sok művészi él­ményt nyújtó zenei esemény­nyel tarkított Székely Mihály zenei napok záróakkordjaként került sor tegnap Jászbe­rényben a Haydn Évszakok című oratóriumának: bemu­tatójára. A hangversenyen közremű­ködött: László Margit, Ko­rondy György és Antalffy Al­bert, az Állami Operaház énekesei, Forrai Miklós ve­zényletével — a Budapesti MÁV szimfonikusok zeneka­ra és a Budapesti Kórus, Televíziós Interforum A Magyar Televízió és az lnterkoncert, — valamint a Győr-Sopron megyei Tanács 1971-ben rendezte meg elő­ször a fertődi kastélyban az „Interfórumot”, amelyre az Intervízió tagországaiból 21 kiváló fiatal hangszeres szó­listát hívtak meg a négyna­pos koncertsorozat — ame­lyet mind a magyar, mind több külföldi televízió közvetí­tett, rendkívüli sikert aratott Az idén újra megrendezik Fertődön az „Interfórumot”, amelyre ezúttal nemcsak a szocialista országok fiatal művészeit hívták meg, ha­nem Angliából, Ausztriából, Belgiumból, Finnországból. Franciaországból, Holland* á- ból, az NSZK-ból, Olasz- és Svédországból is érkezik hu­szonkét fiatal hangiszeres szó­lista, illetve énekes. A nyitó koncertet jűnuis 4- én tartják. nul játszották, s megérde­melten arattak nagy sikert. A hétfő esti bemutató má­sodik résztvevő együttese a Kecskeméti Szimfonikus Ze­nekar volt, melyet Kemény Endre vezényelt, tegyük hoz­zá mindjárt kitűnően. Ke­mény mögött több évtizedes karmesteri múlt áll, gyakran dirigálja az ország legkitű­nőbb hivatásos zenekarait is, valamint vonós szólamveze­tője az Állami Hangverseny­zenekarnak. Mozart Sympho- nia Concertante című művé­nek III. tételét játszották elő­ször, s a négy szólista közül a klarinétos egészen kiváló tel­jesítményt nyújtott. A keske- métiek meglepetéssel is szol­gáltak. Gian Carlo Facchí- netti olasz zeneszerzőnek Concerto klarinétra, zongorá- és vonószenekarra című műve a világon itt hangzott fel először. — A jelenlévők nagy tapssal köszöntötték az ősbemutatóra Szolnokra láto­gató fiatal szerzőt, alti mű­veivel már több nemzetközi versenven is díjat nyert. A mű sikeréhez nagyban hoz­zájárult a kitűnő megszólal­tatás. A zenekar harmadik orodukciója Kodály Galántai táncok ezúttal gyengébbnek tűnt A keddi bemutatón négy zenekar lénett színpadra. A Tatabányai Bányász Szimfo­nikus Zenekar elmaradt két évvel ezelőtti kitűnő szeren- lésetől. Igaz, közben jelentős változáson történtek az együttesben, s az új kar­nagy. Dőjrv Dénes még nem mindig tudja elképzeléseit az új együttessel megvalósítani. Ugyancsak átszerveződéit “ fe ielentősen megfiatalodott a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar. Vezetőjük. Jancso- vics Antal karnagy, ezúttal nem akart sokat. Eri tünröz- te műsorválasriásuk is: — Schubert v. H-dűr Szimfó­nia, két tétel Weiner Diverti­mentójából és Bihari Magyai táncok című szimfonikus fel­dolgozása. Bár ez utóbbi ket­tő a könnyebb, mégis a Schubert szimfónia sikerült igazán meggyőzően. A java­részt zenei pályájuk, fejlődé­sük kezdetén álló vonósokban ágy véljük még sok örömük lesz a csabaiaknak. A tízéves jubileumát ün­neplő Egri Szimfonikus Ze­nekar, akár csak két éve, — most is igényes műveteket érkezett a fesztiválra. Haydn D-dur (Londoni) szimfóniájá­nak első és negyedik tétele nagyszerű volt, a második tétel variációsorozata vi­szont gyengébb. — Rendkívül fegyelmezetten, muzikálisan követte a zenekar viszont Farkas István karmester — szuggesztív mozdulatait, akj valósággal együtt élt zeneka­rával. Ez az együttélés leg­teljesebb mértékben Farkas Ferenc ünnepi nyitányának bemutatásakor érződött. A zeneszerző a művet Eger fel- szabadulásának 25. évfordu­lójára komponálta. A vi­szonylag egyszerű ritmikájű, de gazdag harmóniavilágú és dús hangszerelésü mű hatá­sos előadói darabja a zene­karnak. A bemutatókat a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar szerep­lése zárta. Az együttest a sok éven át Szolnokon tevékeny­kedő Molnár László vezé­nyelte. A korábbi szereplé­sükhöz hasonlóan most is Beethoven-szimfóniát mutat­tak be, ezúttal a VXI-et. A végig feszült ritmikájű mű­vel sajnos a fúvósok 1 nem tudtak megbirkózni, s ezen a karmester odaadó munkája sem segített. A zsűri a késő délutáni órákban szakmailag értékelte az együttesek szereplését, — *naj d este ^ugyancsak a Ság- várt Endre Megyei Művelő­dési Központbán díszhang­versennyel fejeződött be a kitűnően előkészített és lebo­nyolított III. szolnoki szimfo­nikus zenekari fesztivál. Kutas János Gazdasági vezetők kézikönyve Dr. Bartns Imre — dr. Gáspárdi László dr. Kilényi Géza Nem tankönyv, de nem is iogszabályismertetés. Hasz­nosságát tekintve mindkettő­nél több. A jelentős könyv­sikert elért Mindenki Jogi Kézikönyve szerzői a mun­kajog, a szövetkezeti jog. az államigazgatási jog. a vál­lalati gazdálkodás, a terve­zés, valamint a büntetőjog igen széles, s nagy terjedel­mű szabályaiból gondos munkával kiválogatták, és szakszerűen csoportosították azokat a szabályokat, ame­lyek a gazdasági vezetők Megőrzik a Tiszatáj természeti értékeit (Tudósítónktól.) Megyénk természeti érté­keinek védelmére és környe­zetünk kulturált fejlesztésére természetvédelmi bizottság alakult. A tizennégy tagú testület a megyei tanács szaktanácsadójaként műkö­dik. Munkájában az erdésze­ti, vízügyi vállalatok, taná­csok, , mezőgazdasági üzemek szakemberein kívül a társa­dalmi és tömegszervezetek, a Hazafias Népfront, a KISZ, a tsz területi szövetségek képviselői is részt vesznek. A bizottság működési prog­ramja szerint, évente két al­kalommal tart ülést meg­vizsgálja a természetvédelem aktuális kérdéseit, véleményt nyilvánít a védelmi javasla­tokról, meghatározza a fej­lesztés irányát. A bizottság első alkalom­mal megtárgyalta és jóvá­hagyta a megye egyik leg­szebb természeti érdekessége, a 27 holdas tiszakürti arbo­rétum védelmének és to­vábbfejlesztésének tervjavas­latát. Határozat született ar­ra. hogy a Tiszatáj ősi fló­ráját őrző védett területet az eddiginél nagyobb gondos­sággal, körültekintéssel ápol­ják. A jelenlegi ősparkot, az arborétum mellett lévő 10— 15 holdas szántóterülettel kí­vánják bővíteni. Ez a föld pillanatnyilag a helyi tsz tu­lajdonában van, de a gazda­ság hallandó átadni a nemes cél érdekében. Az új terüle­ten egy különleges, szép nö­vényi rezervátumot hoznak létre. A nagy szakértelmet kívánó munka végrehajtására az Eurőpa-hírű szarvasi ar­borétum kitűnő szakembereit is felkérik. A területet növényrend­szertani alapon telepítik be, olymódon hogy alkalmas le­gyen az idelátogató iskolai tanulók gyakorlati oktatására is. Az orborétum komplett fejlesztéséhez tartozik, hogy a különleges növényi szapo­rító anyagok előállítására — üvegház-kombinátot építenek. A bizottság javaslatokat készített a község idegenfor­galmának kulturáltabb lebo­nyolítása érdekében is. Kez­deményezte például a község­be vezető út mielőbbi rend­behozását, mert jelenleg szip- te életveszélyes rajta a köz­lekedési. É, & . szakmai munkájával szoros kapcsolatban állanak, és ha­tékonyan segítik azt. A vállalatoknál, szövetke­zeteknél, intézeteknél, intéz­ményeknél a vezető beosz­tású dolgozók túlnyomó többségének nincs jogi szak­végzettsége, ugyanakkor te­vékenységük jelentős köre jogilag szabályozott, szakmai területükön jogalkalmalma- zók is. A kézikönyv a szükséges terjedelemben ismerteti a Magyar Népköztársaság ál­lamszervezetét. az egyes ál­lami szervek jogállását s feladatait, foglalkozik a gazdálkodással kapcsolatos bűncselekményekkel, a gaz­dasági bírsággal, az árukap­csolatok megszervezésével! Jől jellemzi a könyv tartal­mát az egyes fejezetek címe is: a vezetés munkaiogi esz­közei. a közéleti elhelyezés, az ingatlankezelés, a kisajá­títás stb. Nem feledkeztek meg a szerzők a szövetkezeti tag­sági viták intézésének sza­bályairól sem. Ismertetik a dolgozók lakásépítésének ál­lami s vállalati támogatá­sának legfontosabb szabá­lyait is. A könyv nem jogászoknak készült, ezért az ismertetett szabályokat szakszerűen meg­magyarázza figyelemmel a kialakult gyakorlatra, s a kiadott állásfoglalásokra is. A könyv hasznos segítőtárs lehet jogászoknak is. mert megállapításai pontosak, s tartalmazzák a tárgykörben hatályos jogszabályok fel sorolását is.

Next

/
Thumbnails
Contents