Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

1973. 59. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 \ Ami pénzzel nem mérhető Ülést tartott a Szolnok megyei NEB Ti mezögaafeságS nagy-üze­mekben évről évre emelked­nék a termelési eredmények, természetesen ennek révén növekszik a fejlesztési alap összege is. Eta lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok egyre több pénzt (ordítsanak mo­dem gépek, gépsorok, be­rendezések vásárlására, a mezőgazdaság kemizálásá­örvwidetes es a fejlődés; sajnos azonban ezzel a ^technikai forradalommal” nem tart lépést a dolgozók egészség- és balesetvédelme. A népi ellenőrök nemrégi­ben megyénk tizenhat mező- gazdasági termelőszövetkeze­tében és három állami gaz­daságában! tartottak vizsgá­latot, és az „eredmény” bi­zony eléggé lehangoló. Az említett termelőszövetkeze­tekben 1971-ben 370, az elmúlt év­ben alig valamivel keve­sebb, 350 baleset történt. Ä három állami gazdaság­ban két évvel ezelőtt hetven- ketten, tavaly hetvenhaton szenvedték üzemi balesetet A tsz-ek 1972-ben majd- hem 160 ezer forintot, az ál­lami gazdaságok több mint 18 ezer forintot fizettek ki dolgozóiknak kártérítésre. A felsorolt néhány statisz­tikai adat is elszomorító, a balesetet ért emberek, csa­ládtagjaik szenvedése azon­ban semmivel sem mérhető, és semmilyen , összeggel sem kárpótolható. Szocialista tár­sadalmunkban első az ember, annak értékét a legdrágább automata gépsorral sem le­het, és nem is szabad össze­hasonlítani. A dolog termé­szetéből adódik, hogy a gaz­daságok vezetőinek — amely­re egyébként rendeletek, ha­tározatok vannak — sokkal többet kell tenni dolgozóik egészségének megóvására. A népi ellenőrök — többi között — megállapították, hogy a munkavédelmi, egész­ségügyi és szociális ellátott­ság középtávú fejlesztési ter­vét mindenütt elkészítették ugyan, de ezek k tervek egyetlen üzemben sem felelnek meg a követelményeknek! Joggal kérdezheti bárki: fgy hogyan lehet a gyakorlatban „megfelelően” megvalósíta­ni azokat? Az éves munkavédelmi in­tézkedési tervek szintén ki­fogásolhatók mindenütt, rá­adásul négy tsz el sem készí­tette azt. A foglalkozási megbetege­dések és munkahelyi ártal­mak megelőzésére a tsz-ek és állami gazdaságok nagy része semmit sem tett! Mindössze hat gazdaság alkalmaz mellékállású or­vost, akik hetente két-há- rom órát rendelnek, de ezt a rövid időt is recept- írással töltik általában. Jog­gal kifogásolták a népi el­lenőrök azt is, hogy ezek az orvosok a havi nyolc—tizen­két órás munkájúkért arány­talanul magas összeget, 800— 1800 forintot kapnak. Sorolhatnánk még hossza­san a hiányosságokat, de az elmondottak is ékesen bi­zonyítják; sokkal többet kell törődni a mezőgazdaságban dolgozók egészségével. Mint Csdbróny Mátyás, a Szolnok megyed Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke mondta: sürgősen meg kell szüntet­ni s jelenleg tapasztalható nemtörődömséget, közönyt. A gazdasági vezetőknek és az állami felügyeleti szer­veknek nemcsak a forinttal mérhető eredményt kell néz­ni, hanem elsősorban a dol­gozóik egészségét, W - SE. A. Népszerű a szocialista brigádmozgalom Ülést tartott a karcagi Tsz-szövetség elnöksége (Tudósítónktól) Ä nagykunsági termelő- szövetkezetekben évről évre népszerűbb a szocialista bri­gádmozgalom. Bizonyítja, hogy ebben az évben már kétszáz kollektíva küzd a megtisztelő cím elnyeréséért, a termelőszövetkezetek tag­jainak közel egyharmada vesz részt a munkaverseny­ben. A nagykunsági tsz-szövet- ség — lehetőségeihez mér­ten — ösztönzi a verseny­szellemet. Rendszeresen meghirdeti a termelőszövet­kezetek közötti versenyt is, amelynek erkölcsi és anya­gi elismerésére nagy gon­dot fordít. Erről is tárgyalt tegnap Karcagon a tsz-szövetség el­nöksége. A testület úgy ha­tározott, hogy a jövőben az eddiginél is jobban erősíti a szocialista brigádok moz­galmát, és a termelőszövet­kezetek egymás közötti ver­senyeit is. Ehhez igényli az üzemi vezetők, a szakembe­rek közreműködését, a ter­melőszövetkezeti versenybi­zottságok munkáját A szö­vetség a közeljövőben kiad­ványodban ajánlja a mun­kaversenyek szervezésének, ösztönzésének legbeváltabb módszereit. Azt is elhatároz­ták, hogy az eddiginél job­ban népszerűsítik a ver­senymozgalmak legjobbjait. Tárgyalt az elnökség a termelőszövetkezeti vezetők és szakemberek továbbkép­zéséről is. A szövetkezetek vezetőinek véleménye sze­rint a továbbképzési formák bármelyikén elhangzó elő­adásokban a jövőben többet kell adni a korszerű terme­lési és vezetési módszerek­ből. ''W- — íványi — / Értekezlet a tanácsi munkáról A megyei szakigazgatási szervek vezetőinek, a járási hivatalok és a városi ta­nácsok elnökeinek részvéte­lével értekezletet tartottak tegnap délelőtt a megyei ta­nácsnál. Az értekezleten részt vett és felszólalt dr. Gergely Ist­ván, a megyei pártbizottság első titkára és Szekeres László, a megyed pártbizott­ság titkára. Az első napirendi pontban dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke tájékoztatót tartott. Beszélt többek kö­zött a tanácsi dolgozókkal szemben támasztott követel­ményekről, a hatósági fel­ügyeleti tevékenységről, a munkahelyi légkör kialakítá­sáról és egyéb kérdésekről. Dr. Kuti György, a megyei tanács titkára jogpolitikai kérdésekről, Soós István, a megyei tanács általános el­nökhelyettese pedig a ciklus­programok készítésével ösz- szefüggő feladatokról adott tájékoztatást. A SZOT elnökségének napirendjén A bérpolitikai intézkedések végrehajtása A SZOT elnöksége tegnap ülést tartott, amelyen össze­gezte a március 1-én életbe lépett bérpolitikai intézke­dések végrehajtásának ta­pasztalatait. Megállapította, hogy mind a központi, mind a vállalati forrásokból származó bér­emeléseket alapos előkészítő munka után, az üzemi de­mokrácia érvényesítésével, a dolgozók megelégedésére hajtották végre. A dolgozók jogos észrevételei és reális javaslatai általában érvé­nyesültek. Az elnökség he­lyesli, hogy a férfiakkal azonos kategórián dolgozó nők általában nagyobb bér­emelést kaptak, mint férfi­társaik, így csökkentek az aránytalanságok. A legna­gyobb emelést — a közpon­ti keretből és saját erőfor­rásokból együttesen — a Bzakmunkásnők kapták, át­lagosan 13,1 százalékot, kö­zülük a két műszakban dol­gozók bére átlag 13,9 száza­lékkal nőtt. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelték a több műszakban dolgozók alap­bérét is, többnyire bérpót­lékkal ösztönzik a dolgozókat több műszak vállalására. Az ipari szakmunkások bére át­lagosan 11,2, közülük a két műszakban dolgozóké 11.9, a három műszakban foglaikoz- tatottaké^ pedig 12,4 száza­lékkal nőtt. A központi irányelveknek megfelelően az átlagosnál nagyobb mér­tékben emelték a nehéz fi­zikai munkát végzők alap­bérét is. Az elnökség külön napi­rendi pontként tervezetet hagyott jóvá. amelynek alap­ján a SZOT elnöksége a MTESZ elnökségével együtt­működési megállapodást köt. A bérből és fizetésből élő műszaki és gazdasági ér­telmiség érdekvédelmét ter­mészetesen a jövőben is a szakszervezetek látják el, e munkájukban azonban a jö­vőben fokozottan számíta­nak a MTESZ és a tagegyesü­letei véleményére, javasla­taira. A MTESZ és a SZOT el­nöksége egyaránt szükséges­nek tartja a közös munka- bizottságok szervezését, együttes javaslatok kidolgo­zását, amelyek a népgazda­ság fejlesztését, a beruházá­si tevékenységet, a vállalati üzem- és munkaszervezést, a gazdaságtalan termelés csökkentését, az újító és fel­találómozgalmat, a szocia­lista munkaversenyt, a komplex brigádmozgalmat, a munka hatékonyságának növelését segíthetik, • ■ < <1 m A gyermekeket köszöntötték (Folytatás az U oldalról.) sor a kiváló kisdobos és úttörőmunkáért kitüntetések átadására. A jutalmazottak között volt Szalóki Judit és Szőlősi Irén nyolcadikos ta­nuló, akik kimagasló közös­ségi munkájukért a Nagy István szobrászművész ké­szítette emléplakettet kap­ták. káért csapatkitüntetést kap­tak. Az iskola nagytermé­ben sok szülő, rokon gyűlt össze az ünnepségre. A kis­dobosok és az úttörők fo­gadalomtétele után Bede Lászlóné, a KISZ megyei bizottságának titkára átadta az 1347. számú Szemjonov kapitány úttörőcsapat veze­tőjének a KISZ és a Magyar Úttörők Szövetsége Orszá­Az ünnepélyes pillanat Nagy izgalommal várták a gyermeknapot a Rákóczi úti iskolások is, mert ezen a napon kiváló úttörőmun­gos és megyei elnöksége Ju­talmát, a Kiváló Úttörő- munkáért oklevelet és a zászlóplaketett. Rajzverseny, sárkány er esztés Huszonkilenc általános is­kolás hajolt vasárnap délu­tán 3 órakor az aszfalt fö­lé a Verseghy gimnázium előtti útszakaszon. Hamaro­san szebbnél szebb kréta­rajzok születtek a járdán és az úttesten. A gyerekek h jövő iskolájáról, legkedve­sebb mesealakjukról, a ját­szótérről és a pályaválasz­tásról rajzoltak. A zsűri az ötödik-hatodikosok közül a legjobbnak Seres Béla újvá­rosi általános iskolás, a he­tedik-nyolcadikosok közül pedig Sebestyén László, az Abonyi úti iskola tanulójá­nak rajzát értékelték. A nyertesek könyvjutalmat kaptak. Sok nézőt vonzott az Ac­him úti iskolások sárkány- eresztése. A Verseghy úton, egy üres telken két órakor 17 sárkány emelkedett a magasba. Második, harma­dik és negyedik osztályosok készítették őket a Kisdobos újság felhívása és útmu­tatása alapján. A színes pa­pírsárkányok 2—300 méter magasan repültek. A leg­magasabbra Szedlák Tibor másodikos tanuló sárkánya szállt. Készítője hét társával együtt könyvjutalmat ka­pott* ____ R odolfó, Móka Miki Tegnap délelőtt az úttö­rőhöz gyermekkacajtól volt hangos. Mintegy kétszáz gyerek bíztatta Jancsó Pé­ter bábjait, kinevette a pó­ruljárt Róka Rudit és együtt izgult a kis gyűjtö­getővei. Hatalmas tapsot arattak Rodolfó bűvészmu­tatványai. A bűvész megkért néhány gyereket, hogy se­gédkezzenek neki. A kis asszisztensek álmélkodva fi­gyelték, hogy Rodolfó bácsi mit varázsol elő a szájuk­ból, a ruhájuk alól, a ke­zükből. A műsor befejező részében Levente Péter sze­repelt, akit a gyerekek har­sány „Móka Miki” kiáltás­sal köszöntöttek. Győzött az Ifjú Gárda Vasárnap reggel a hűvös, összeállított feladatokat szeles, esős idő nem ked- megoldják. A jól kiválasz­vezett az ifjúgárdisták me- tott, a fizikai állóképességet Mesevilág aszfalt-rajzlapon -far gyei seregszemléjének, azon­ban a harci túra végrehaj­tását nem befolyásolta. Egy­más után indultak a rajok, hogy a kiképzési és oktatási tárgykörök alapján a IX kilométeres menetvonalra is próbára tevő útvonal hét állomásán kellett számot adni az ifjúgárdistáknak a legkülönbözőbb tudnivalók­ról: vizsgáztak megfigyelő képességből, politikai is­meretekből, polgárvédelmi, elsősegélynyújtási gyakorlat­ból és általános műveltség­ből ; örömmel vették kézbe a kispuskákat, és mindjárt bizonyították is a régi mon­dást, hogy jó fegyverhez jó lövő jár; bebizonyították, hogy tudnak tájékozódni azimut alapján a térképen és képesek jó helyre dobni a kézigránátot is. Délután felsorakozott zász­lóalj előtt Ilyés István fő­hadnagy, az Ifjú Gárda megyei parancsnoka érté­kelte a seregszemle ered­ményét, Többek között szólt arról, hogy a kétnapos se­regszemle bizonyította az elméleti és gyakorlati ki­képzési feladatok jó meg­oldását. Külön szólt a győz­tes szakaszhoz, hogy be­csületesen, felelősséggel ké­szüljenek az országos szem­lére, mert ott a megye if- júgárdjstáit képviselik, majd megköszönte a fegy­veres erők és testületek se-, gítségét. Ezt követően kihirdették az eredményt, és átadták az okleveleket, különdíjakat. Lövészetben a legjobb ered­ményt Nagy Klára és Bagi Tamás szolnoki gárdisták érték el. Szakaszversenyben a szolnokiak győztek, és így; augusztusban ismét ők kép­Szedlák Tibor győztes sár- kányával ,w , viselik a megye ifjúgárdis­táit az országos szemlén. Ismét eltelt egy év az If­jú Gárda fejlődésében. A mostani szemle ékesen bi­zonyította, hogy erősödik,' izmosodik, népszerűsödik a fiatalok körében ez a moz­galom. . ____________________ S portudvar a gyermeknapra Vasárnap délután a kar­cagi Arany János úti iskola udvarán ünnepségre gyűltek össze a tanulók, a nevelők és a szülők. Egyéves munka után a gyerekek birtokba vehették az új sportudvart,' amelyen szabványméretű kézilabdapálya, magasugró- és távolugróhely, valamint 60 méteres futópálya van. Az iskolaudvar sportcélokra való hasznosítását tavaly ha­tározta el az iskola vezetése és a szülői munkaközösség.’ A határozatot tettek követ­ték. Gyermekek és szülők, patronáló vállalatok alakí­tották ki a terepet. A tanu­lók részére az úttörőtanács versenyt hirdetett, a felnőt­teket a szülői munkaközös­ség szervezte. A vízügyi igazgatóság há­rom alkalommal szintezte a rengeteg földmunkával ki­alakított pályát, amelyre ez­után 150 köbméter salakot terítettek. A gépeket a TI- TÁSZ Vállalat biztosította. A társadalmi összefogás eredményeképpen a sport­udvart az iskola költségve­tésében biztosított 20 ezer fórintos költséggel sikerült megvalósítani. ■ ■

Next

/
Thumbnails
Contents