Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-27 / 122. szám
1973. május 27. SZOLNOK MEGIEI NÉPLAP 3 Int érj ii dr. Hegedűs Lajossal, Szolnok megye Tanácsának elnökére! (Folytatás az 1. oldalról.) javítására. Az állampolgárok éretten, körültekintően, a közügyekért érzett felelősségtudattal mondották el véleményüket gazdasági- és ideológiai kérdésekről egyaránt, hangsúlyozva, készek mindent elkövetni az ország, a megye és magától értetődően lakóhelyük gyorsabb haladásáért. Ami a tanácsi munkára különösképp ösztönző: a lakosság kifejezésre juttatta, többet szeretne elérni a gazdasági építő munkában, kész a helyi politika törekvéseinek önzetlen támogatására, a társadalmi összefogás latbaveté- sére. Csaknem 10 ezer felszólaló foglalkozott közvetlen a községfejlesztés helyi kérdéseivel. Többnyire a kommunális ellátás egy-egy részterületének javításáról volt szó; a választók százai igényelték a kereskedelmi hálózat, a kommunális ellátás színvonalának emelését, továbbá a szolgáltatás, javítás fejlesztését. Csaknem ezren foglalkoztak a közlekedés problémáival. ÜJSÁGlRÖ: A lakosság érdembeli választ vár a kér- déseire, javaslataira. DR. HEGEDŰS LAJOS: Mint mondottam, a lakosság őszintén és meggyőződéssel állt ki politikánk mellett, közéleti szenvedéllyel, javítószándékkal szólt a problémákról és büszkén, az alkotó ember öntudatosságával mérlegelte a helyi és az országos eredményeket. A lakosságnak ez a felfokozódott közéleti magatartása azt követeli a tanácsoktól, hogy őszinte, egyenes választ adjanak a felszólalók kérdéseire, javaslataira. Egyetlen felszólalás, javaslat sem maradhat megválaszolatlanul. Az új tanácsoknak most az az egyik legfontosabb tennivalójuk, hogy a helyi partszervvel, a Hazafias Népfront Bizottsággal, más tömegszervezetekkel együttműködve mérje fel a helyi igényeket, feladatokat. A tömegek magatartásából tanulva, világosan mondják meg, hogy a javaslatok, kérések közül melyek teljesíthetők a tanács erejéből, melyeket lehet a tanács és a társadalmi erők összefogásával megvalósítani, és melyeket miért nem lehet most célul kitűzni. Azt is nagyon fontosnak tartjuk, hogy a javaslatok megvalósításáról — lehetőleg a tanácstagok közreműködésével — folyamatosan tájékoztassák a lakosságot. Személy szerint is az a meggyőződésem, hogy az állampolgárok megnövekedett közéleti aktivitása pezsdítőleg hat a tanácsszervek munkájára, növeli felelősségtudatukat. ÜJSÁGÍRÖ: Ez a közéleti hevület nemcsak támaszt jelent a tanácsok számára, hanem kifejeződik abban az emberek magasabb követelménye, igényessége és hallatlanul megnövekedett érdeklődése a helyi politika iránt. DR. HEGEDŰS LAJOS: Tudatában vagyunk, hogy a helyi feladatok megoldását a lakosság ma már nem elsősorban a központi szervektől, hanem az általa megválasztott tanácsoktól várja. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni a tanácsi munka egyetlen területén sem. Káderpolitika ÜJSÁGÍRÖ: Az elmúlt Időszakban a párt káderpolitikai elveinek megfelelően, a novemberi központi bizottsági határozat következetes végrehajtásaként a választott tisztségekben és a tanácsokban számos személyi változás történt. Ön, mint a megye egyik vezető politikusa, ebből a szempontból hogyan értékelte a választást? DR. HEGEDŰS LAJOS: A választás ebben is állás- foglalás volt: a tömegek helyeslik a párt káderpolitikáját és egységesen, tömegesen, kiállnak érte. Egyetértettek azzal, hogy a X. kongresszus és a novemberi KB-ülés határozatait a káderpolitikában is következetesen, a feladatokból kiindulva kell megvalósítanunk. Ez tükröződik a választott tisztségekben bekövetkezett személyi változásokban is. Az új tanácsi funkcionáriusok bizalmat kaptak az állampolgároktól, kötelességük tehát úgy dolgozni, hogy arra rá is szolgáljanak. Az a tisztségviselő, aki erről megfeledkezik, számíthat rá, hogy azok vonják meg a bizalmukat, akik megelőlegezték. ŰJSÁGÍRÓ: Mindez önre nézve is fönnáll. DR. HEGEDŰS LAJOS: Feltétlenül. A munkámat szolgálatnak tartom. A párttól, a választóktól kapott bizalom nekem is erőt ad, s ha ez meggyengül, azt jelenti, már nincs rám szükség. ŰJSÁGÍRÓ: A tanácsok társadalmi összetétele módosult. Mi erről a véleménye? DR. HEGEDŰS LAJOS: Ebben azt kell látnunk, a választások során a lakosság kifejezte egyetértését a Központi Bizottság ifjúságpolitikai, nőpolitikái határozatával, de mindenekelőtt a novemberi határozatba foglalt munkáspolitikával. Ez a politikai egyetértés jutott kifejezésre a jelölőgyűléseken, majd a választás aktusában is. Elmondható, hogy megfiatalodtak a tanácsok, több nő kapott megbízatást a választóktól, és az üzemi munkás tanácstagok száma is növekedett. Ügy is mondhatnám, friss erők kerültek a közélet vérkeringésébe. Ami a tisztségviselőket illeti, mint ismeretes, néhányan nyugdíjba vonultak, mások kérték új munkakörbe helyezésüket, és többen fel- készültségüknek és szakképzettségüknek jobban megfelelő feladatokat kaptak. Ezúttal is szeretném megköszönni önzetlen fáradozásukat azoknak, akik az előző ciklusban segítették a tanácsi célkitűzések megvalósítását, de a választás óta a társadalmi élet más területén tevékenykednek. Az általuk megkezdett munkát kívánjuk valamennyien folytatni, magasabb szinten. Az új tisztségviselők és tanácstagok természetesen segítséget remélnek azoktól, akik már hosszabb ideje dolgoznak a tanácsokban és joggal elvárják ezt a szak- igazgatási szervek dolgozóitól is. Mi, akik a tanácsokban dolgozunk, számítunk megválasztott munkások, fiatalok és nők közéleti aktivitására, javaslataira, támogatására. Tár*ai!aTnii ö»síffogás ŰJSÁGÍRÓ: A helyi politika hatékonyságával szemben megnövekedett a tömegek igénye. DR. HEGEDŰS LAJOS: A tanácstörvény magasabb szinten való végrehajtása a transzmissziós funkció jobb betöltését jelenti. Azt, hogy a központi, döntően az ága- , eatpolitika formájában meg- itestesuió célkitűzések és a helyi politika céljainak egységét a tanácsoknak kell megvalósítania. Egy hasonlattal élve, az áramot a központi erőmű szolgáltatja, ám ha sötét van, a foglalatot nekünk kell felszerelnünk. a villanykörtét nekünk kell megvenni és becsavarni, ha azt akarjuk, világosabb legyen a szobánkban. ŰJSÁGÍRÓ: Egy gyakorlati példával szemléltetné, hogy ez mit jelent? DR. HEGEDŰS LAJOS: Az ágazati politika elősegítette például Tiszafüred iparosítását, de az ehhez elengedhetetlen infrastruktúrát nekünk kell kiépítenünk. A többi közt ennek az is része volt, hogy elértük, a járás köz- úthálózatának fejlesztését a KPM kiemelt feladatként kezelje. A lényeg, amit mondani akarok, hogy az ágazatpolitikát kell integrálnia a helyi tanácsnak. ŰJSÁGÍRÓ: Csakúgy a társadalmi erőket. DR. HEGEDŰS LAJOS: Feltétlenül. Csak emlékeztetni szeretnék rá: az iskola és óvodaügyért megmozdult a megye lakossága. Se szeri, se száma a társadalmi .összefogás szép példáinak. Szolnokon is, Karcagon is, Kun- szentmártonban és más községekben is. Miért sikeresek ezek az akciók? Azért, mert a vállalatok, szocialista brigádok, a dolgozók nemcsak megértették az ügy jelentőségét, hanem érzelmileg is azonosultak azzal a gondolattal: mindezt a gyermekeinkért tesszük. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az üzemek, szövetkezetek és a lakosság együttműködése nélkül elképzelhetetlen a hatékony társadalmi összefogás. Meggyőződésem, hogy — s ebben a jelölőgyűléseken elhangzott felszólalások ezrei erősítettek meg — ebben a gazdasági egységek, mindenekelőtt a vezetők magatartása a döntő. A tanácsoknak, a helyi szerveknek el kell érniük, hogy a közcélokban partnerre találjanak a gazdasági vezetőkben. Elsősorban olyan ügyekben kérjék a segítségüket, a vállalatoktól az anyagi támogatást, amelyek a politika rangjára emelhetők, s amelyek mögé oda állítható a helyi közvélemény is. A tanácsi munka hatékonyságának fokozása - megkívánja a munkamegosztás tökéletesítését. El kell érnünk, hogy a választott testületek, a tanácsi bizottságok és a szak-apparátus tevékenysége magasabb színvonalon valósuljon meg. A mi „üzemszervezésünk” mindebben további tökéletesítésre vár. Ezeket a feladatokat nem halogathatjuk a megyei tanácsban, s gondolom, nem halogathatják a városi és a községi tanácsok sem. ŰJSÁGÍRÓ: A tanácstagi választásokon a lakosság magasfokú politikai és közéleti aktivitásáról tett bizonyságot. Hogyan lehetne ezt az alkotó, közéleti energiát, a folytonosságot felhasználni, sőt fokozni? DR. HEGEDŰS LAJOS: Erre a kérdésre már részben válaszoltam a társadalmi összefogásról szólván. így ahhoz fűzök néhány kiegészítést. A társadalmi erők a proletárdiktatúra mechanizmusának politikai intézményeiben működnek; a párt- szervezetekben. a KISZ-ben. a szakszervezetekben, az államhatalomban, illetve a tömegmozgalmakban és más tömegszervezetekben. Ezek az erők nemzeti méretekben, és helyileg is a népfrontban fonódnak össze. A társadalmi aktivitás megszervezéséhez, kibontakoztatásához a szervezeti formák és fórumok tehát adottak. A tanácsválasz- tások előkészítésének egyik fontos tapasztalata, hogy a helyi szervek jó, folyamatos, intenzív együttműködése felszabadítja a lakosság alkotó enengiáit. ÚJSÁGÍRÓ: Hogyan lehetne a tanácsüléseknek nagyobb nyilvánosságot biztosítani? Jogilag erre megvan a lehetőség, azonban a közönség részére fenntartott széksorok rendre üresen maradnak. DR. HEGEDŰS LAJOS: Egy véleményen vagyunk. A sajtó, rádió bár sokat tehet a tanácsi munka nyilvánosságáért, de nekünk is előbbre kell lépnünk. Mondok egy példát erre. Szolnok tanácsa — és persze másutt «is — időnként napirendre tűzi egy- egy nagyüzem dolgozói élet- és munkakörülményeinek helyzetét. Miért ne lehetne ennek az üzemnek a párt- és a tömegszervezeteit felkérni arra, mondjanak véleményt a jelentésről, s határozati javaslatokról. sőt bizonyos ese- ; tekben azokat termelési tanácskozáson is megvitathatnák a dolgozók. És miért ne lehetne meghívni névreszóló- an az üzem dolgozóinak képviselőit a tanácsülésre is. Egyszóval: a testületi ülések napirendjeihez meg kell szervezni a közönséget. Felteszem, hogy erre lehetőség van egy kerület, vagy választókörzet ügyeit illetően is. Ismerkedjenek csak meg minél többen azzal, hogyan dolgozik a tanács, lássák a saját szemükkel, a tanácstag harcol az ügyükért, és így tovább. Biztos vagyok benne, hogy a fokozottabb nyilvánosság pezsdítőleg hatna a testületi munkára is. Magam azt szeretném, ha ülésezik a megyei tanács, legyen zsúfolt a karzat. Mi megpróbáljuk, reméljük, sikerül. Mindazonáltal érdemes gondolkozni azon, hogyan szaporíthatnánk, illetve gazdagíthatnánk a lakossággal való közvetlen eszmecsere fórumait, és formált. A tanácsválasztásokat előkészítő politikai kampány tapasztalatai alapján erre szükség van. Tanácsa pparáfas ŰJSÁGÍRÓ: A tanácsapparátus munkájának egyik lényeges vonása, hogy a lakosság ügyeinek intézése egyre színvonalasabb, kulturáltabb. a bürokratikus elemek pedig fokozatosan megszűnnek. Véleménye szerint hogyan lehet erősíteni ezt a tendenciát? DR. HEGEDŰS LAJOS: A mi társadalmunk egészét a szocialista humanizmus hatja át, szocialista építésünk központi alakja az ember. Ennek az alapelvnek kell érvényesülnie az állampolgárok ügyeinek intézésében. A tanácsapparátus dolgozóinak meg kell érteniük, hogy az állampolgár nem „kartoték adat”, nem akta. hanem dolgozó, akiért dolgozik a tanács. Olyan apparátusra van szükség, amely a törvényes keretek között szolgálja az állampolgárt, tiszteletben tartja jogait és nem parancsolgat neki, nem küldözgeti, nem fölényeskedik vele. Az. hogy milyen közvélemény alakul ki a helyi tanács munkájáról, nagyrészt attól függ, hogyan intézik ott a lakosság ügyes-bajos dolgait. A tanácsi vezetők, egvben a hivatali munka irányítói, mindebben nem tehetnek engedményt. nem lehetnek liberálisak. sőt nagyon keményen és határozottan kell tnegliövtelniük az apparátustól a lakosság ügyeinek kul- t túráit, gyors, humánus intézését. Ami engem illet, szilárd elhatározásom, hogy a megyei tanács apparátusát ebben a szellemben fogom vezetni. Szeretném viszont hangsúlyozni, nagyra értékeljük dolgozóink munkáját, stabilizálni szeretnénk apparátusunkat úgy is. hogy elősegítjük szakmai és politikai fejlődését. A gyorsabb, pontosabb ügyintézés nem képzelhető el fokozottabb gépesítés nélkül, és erre törekszünk is. de jól tudjük, ez csak akkor szolgálja az állampolgárok javát igazán, ha az emberi oldalt is tökéletesítjük, vagyis a tanácsapparátus dolgozóinak munkáját fokozatosan magasabb színvonalra emeljük. ŰJSÁGÍRÓ: Köszönjük az interjút. Az ön által körvonalazott törekvések bizonyára hathatós támogatásra találnak a lakosság, valamint az őket képviselő társadalmi szervek részéről is. DR. HEGEDŰS LAJOS: Mi számítunk is erre, várjuk a megye dolgozóinak, a társadalmi szerveknek és intézményeknek együttműködő készségét, támogatását — fejezte be nyilatkozatát a megyei tanács elnöke. FÁBIÁN PÉTER Eseménydús hétvége az ifjúsági mozgalomban (Folytatás az 1. oldalról.) A megnyitón megjelent Vad András, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szívás Antal, a KISZ megyei bizottságának első titkára is. A katonai ünnepségek hagyományainak megfelelően jelentésacfossal kezdődött az ünnepség, amelyen Szívós Antal mondott lelkesítő ünnepi beszédet. Ma kora reggeltől harci túrával kezdődik a verseny. A megye járásaiból, városaiból a szemlére érkezett ifjúgárdisták számot adnak az elméleti és gyakorlati kiképzés során elsajátított ismeretekből. A legjobb eredményt elért szakasz képviseli majd a megye ifjúgárdistáit augusztusban az országos seregszemlén. UlSrők, kbdobosolt avatása A 703. Damjanich János úttörőcsapat pajtásai fegyelmezett rendben sorakoztak tegnap délután a szolnoki Beloiannisz úti általános iskola udvarán. Negyvenhat kisdobos és ötvenhat úttörő avatásával kezdődött az ünnepségük. A fogadalomtétel után ünnepélyes pillanatok következtek. Bede Lászlóné, a KISZ megyebizottságának titkára, a csapat egész évi kiemelkedő munkájáért és a KISZ KB másodszor is elnyert vörös selyemzászlójáért a KISZ KB első vörös selyemszalagját nyújtotta át a csapatnak. Ezután, kitüntetések, jutalmak átadására került sor. ÓntÖ7Őbrigádok versenye Ürmödön Szemerkélt tegnap az eső az öcsödi határban, akik arra jártak, meglepődve látták mégis, hogy működnek a szivattyúk, a szórófejek széles sugárban ontják a vizet. Pedig a magyarázat egyszerű: a KISZ Szolnok megyei Bizottsága, a kunszentmártoni járási KlSZ-bizott- ság, az öcsödi Kossuth és az öcsödi Szabadság Tsz KISZ-szervezete az öcsödi Szabadság Tsz-ben rendezte a fiatalokból álló öntözőbrigádok idei versenyét. A résztvevőknek — a kisújszállási Búzakalász Tsz, az öcsödi Szabadság Tsz, a cibakházi Vörös Csillag Tsz, az öcsödi Kossuth Tsz és a Héki Állami Gazdaság fiataljainak — nem volt köny- nyű dolguk, hiszen nemcsak gyakorlati tudásukat, hanem az elméleti felkészültségüket is értékelte a mezőgazdasági szakemberekből, párt-, tanácsi és KISZ-vezetőkből álló zsűri. A háromtagú brigádoknak először egy totószelvényt kellett kitölteniük, természetesen a kérdések mind az öntözéssel voltak kapcsolatosak. Hogy a fiatalok értik a szakmájukat, az már ekkor kiderült, mert olyan szelvény, amelyiken tíz találatnál kevesebb lett volna, nem akadt, viszont volt, aki telitalálatot ért el. Ezután elméleti „vizsga” következett, s az ifjú szakmunkások ebben sem vallottak szégyent: éppen úgy, mint ahogy bizonyították: tájékozottak a KISZ-életben, a világpolitikában is. A legizgalmasabb — amely végül eldöntötte a helyezési sorrendet, mégis a gyakorlati bemutató volt. A brigádoknak tíz perc alatt kellett egy öntözőberendezést összeszerelni, a szivaty- t.yút beindítani, és megkezdeni az öntözést. Nos a stopperórák minden alkalomnál tíz percnél rövidebb időt mértek. A végig szoros versenyben végül is a kisújszállási Búzakalász fiataljai győztek, akik az elérhető maximális 65 pontból 56-ot szereztek, és ezzel jogot nyertek, hogv ők indulhassanak majd az országos versenyen. Középiskolások Egerben Immáron negyedízben ad helyet a történelmi múltú város és diákváros, Eger a Gárdonyi Géza diáknapoknak, amelyen Szolnok, Heves, Nógrád és Pest megye valamint a főváros néhány kerületének középiskolás és szakmunkás tanulói vesznek részt. A Szolnok megyei fiatalok tegnap délelőtt 11 órakor érkeztek meg Egerbe, méghozzá konvojban — így futott be a hét autóbusz. A megyét háromszázhetvenhat diák képviseli, akik a diáknapokon megrendezendő művészeti bemutatókon és sportversenyeken vesznek részt. A diáktanácsban tevékenykedik Toró Csilla, a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium KlSZ-bizottságá- nak titkára is. A MÁV nj nyári menetrendjéről Csökken a menetidő a szolnoki vonalakon Tegnap délelőtt dr. Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója sajtótájékoztatón ismertette a vasúti menetrend változtatását. A menetrend 1973. június 3-tól változik meg, s 1974. május 15-ig marad érvényben. Főképp a nemzetközi forgalomban lesznek nagyobb változások az eddigihez képest. A Mamai a-Expressz Prágából indul, és kikerüli a Nyugati pályaudvart, s tranzit vonatként halad át Magyar- országon a román és a bolgár tengerpartig, Rákospalo- ta-Űj pesten, illetve Rákosvá- roson áll meg. Budapest Kos- tanza vasúti összekötője a kisebb forgalmú Wiener Walzer. rövidített menetidővel. A szovjet—magyar idegen- forgalom kiszolgálására egész éven át közlekedik a Szolnokon is áthaladó és meg is álló Tisza-Expressz, a Budapest—Moszkva—Leningrád útvonalon. Az új menetrendben nyáron háromszor hetenként, télen pedig a hét két naoJán új közvetlen hálókocsis járatként közlekedik a Moszkva—Budapest—Belgrád—Athén közötti járat. A belföldi forgalomváltozásban több éjszakai személyvonat megszűnik. Alapvető változásra számíthatunk a Budapest—Nyíregyháza— Záhony közötti menetrend összeállításában. Olymódon, hogy mindenütt csökkentik az utazási időt. A Budapest —Debrecen—Nyíregyháza között — tehát a Szolnokon áthaladó — közlekedő vonatok általában 15. 20 perccel hamarabb teszik meg az utat az eddiginél. Ugyancsak rövidül a menetideje a Budaoest—Ojszász —Szolnok érintésével közlekedő vonatoknak. Év végére ugyanis elkészül e vasútvonal villamosítása, s annak avatása után új menetrendet ad majd ki a MÁV. A sajtótalálkozón S7,óba került Szolnok—Debrecen—Nvíregvháza és Miskolc közvetlen vasút- összeköttetése is E vonalakon két vonatpárral bővíti a forgalmat és az összeköt-rj tetést a MÁV; * T«
