Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

1973. májas 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tervszerűen — gazdaságosan gyorsan Beszélgetés Boda Mihály MÉSZÖV elnökkel A Velencei tó vízszintje a csapadékszegény évszakokban jelentősen lecsökken. A tó víz- háztartásának javítására a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozói Pátka ha­tárában hatalmas, kilenc és félmillió köbméter víz befogadására alkalmas tárolót építenek, amelyet zsiliprendszerrel kapcsolnak a tóhoz. A tervek szerint jövőre he­lyezik üzembe az új létesítményt. Képünkön: Elkészült a vízkivezető zsiliprendszer. (MTI foto— Jászai Csaba — KS) Szóló és bor Az első figyelmeztetések már évekkel ezelőtt elhang­zottak. mostanáig azonban cselekvést sürgetővé érett a felismerés: hazánkban csök­ken a szőlő termőterülete és évről évre kevesebb bor te­rem. A közelmúltban a Minisz­tertanács is foglalkozott ez­zel a témával és az intézke­dések egész soráról határo­zott. A kormányzat a korsze­rűség oldaláról közelítette meg a kérdést. Az igazi ba.i ugyanis az, hogy hazánk 218 ezer hektárra csökkent szőlő termőterületéből mindössze 17 ezer hektár a korszerű A magyar mezőgazdaságban az átlagos szőlőhozam hek­táronként 30 mázsa körül mozog, holott a fejlettebb szőlőtermelő országokban még ennek a duplája sem különösebb dicsőség. Hazai közgazdasági viszonyaink kö­zött a harminc mázsás ter­més még jókora ráfizetéssel jár. Harmincöt mázsa körül van az a határ, ahol az egyenleg nulla, vagyis se ha­szon nincs, se ráfizetés. A többi mezőgazdasági ágaza­tok azonban hasznot hoznak, tehát szőlőt telepíteni, ter­melni akkor érdemes, ha 60— B0 mázsa körüli termések mellett már jelentős haszon mutatkozik. Ebben igyekszik segíteni a minisztertanácsi határozat mégpedig különböző eszkö­zökkel. Ezek között a legje­lentősebb kétségkívül a tele­léshez, vagy korszerűsítés- ez biztosított, vissza nem térítendő állami támogatás, dotáció. Ezt most kiterjesz­tették a síkvidéki területekre Is, és összegét is megemelték. A bank sem ragaszkodik me­reven valami előre kikötött arányú saját erő biztosításá­hoz; hanem az állami támo­gatás és a saját erő közötti különbséget kedvezményes lejáratú hitelből biztosítja. Tehát ma már meg van a lehetősége annak. hogy a nagyüzemek szőlőt telepítse­nek, vagy arra érdemes nagyüzemi tábláikat korsze­rűsítsék. Nagy figyelmet fordít a mostani határozat a szaksze­rűség követelményeire. A tá­mogatás lehetővé teszi pél­dául, hogy már a telepítés­kor nem is nagyadagú, ha­nem hatalmas adagú mű­trágyát dolgozzanak bele a talajba, és így évekre bizto­sítsák az új ültetvény erőtel­jes fejlődését. A szaporító­anyag mennyiségére, de kü­lönösen minőségére is jobban ügyelünk most, mint a meg­előző nagy telepítések alkal­mával. Nagyon lényeges, hogy az állami támogatást csak pályázat útján lehet el­nyerni. tehát kiszűrhető az öncélú vállalkozás, például az, hogy valaki egészen si­lány területre akarjon szőlőt telepíteni. (Más kérdés az úgynevezett gyenge adottsá­gú téeszek ügye. ök termő szőlőik hozama után árkiegé­szítést kapnak, mert náluk a gazdaságosság másként nem biztosítható.) Szerepel a fel­tételek között a megfelelő termőterület méretek bizto­A SZOT titkárságának rendezésében Ligeti László, a SZOT elnökségének tagja, a KPVDSZ főtitkára pénte­ken a MUOSZ-ban sajtótá­jékoztatón a pult belső olda­lán állók helyzetét, problé­máit mutatta be. Elmondotta egyebek között, hogy a közhiedelemmel el­lentétben nem a könnyűipar, vagy a textilipar, hanem a kereskedelem a „legnőiesebb” ágazat, több mint 400 000 dol­gozója közül 300.000 a nő. A kereskedelemben a legna­gyobb a fluktuáció, amely elsősorban az élet- és mun­kakörülményekre, az ala­csony keresetekre, a kedve­zőtlen munkabeosztásokra vezethető vissza A hivatalos adatok szerint csak Buda­sítása. a gépesítés lehetősé­geinek megteremtése is. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormány- határozat eléri majd a kitű­zött célt. A jó adottságú gaz­daságoknak érdemes lesz sző. lót telepíteni, különösen ak­kor, ha a termést fel is dol­gozzák. tehát bort adnak el. Az új körülmények között a szőlőkultúra nem lesz mosto­hagyerek, nem lesz érdemes a ráfizetéscsökkentése érde­kében kivágni a termő sző­lőt. inkább arra törekednek majd a gazdaságok, hogy ezt az ágazatot is korszerűbbé tegyék. Ettől várhatjuk a probléma megoldását. Persze nem gyor­san, mert például addig, amíg nincs elegendő szaporí- tó-anyag, erősebb iramú tele­pítés nem is képzelhető el. Nem számítunk a szőlő ter­mőterületek növekedésére sem. Inkább a koncentráló­dás következhet majd be. Esetleg kevesebb gazdaság foglalkozik ezzel a kultúrá­val, de nagyobb területen, jobb fajtákkal, megfelelően gépesítve. (A szőlő-betakarí- tó kombájnokat csak tavaly próbáltuk ki. de a siker min­den várakozást felülmúlt.) Esetleg elképzelhető az is, hogy a szőlőtermelésben is lesznek — a kukorciához. cukorrépához, stb. hasonlóan — fővállalkozók, vagy gesz­torok, akik saját. kitűnő gépparkjukkal a környező gazdaságok tábláinak műve­lését is elvállalhatják. Nálunk azonban a szőlő termőterületek igen jelentős hányada még ma is kisem­berek kezén van. Mi törté­nik ebben a szektorban? Végeredményben, a té­eszek, vagy ÁFÉSZ-ek köz­reműködésével a kisemberek, nek is segíthetnek a kor­mányintézkedések. Ha ugya­nis összefogva dombvidéken legalább tíz, síkvidéken le­galább 20 hektáros összefüg­gő szőlőterületet telepítenek, akkor a szakmai előírások betartása esetén ugyan úgy megkapják az állami támoga­tást, mint a nagyüzemek. A nagy tábla művelése az­után már történhet egyéni felosztásban. Ezen túl azon­ban a Minisztertanács nem tudott segíteni a kisemberek gondján. Az elavult módsze­rekkel, elvénült ültetvénye­ken történő szőlőművelést sajnos nem tudjuk gazdasá­gossá tenni. Egyébként pedig nagv tá­von — egy-két évtized táv­latában — fel kell készül­nünk arra, hogy amint az a gabonatermesztésben már megtörtént, a baromfite­nyésztésben most van folya­matban, a bortermelésben is mindinkább a nagyüzemek veszik át a főszerepet, lát­ják el borral a hazai fogyasz­tót, árualappal a külkereske­delmet. Ezért is nagyon fon­tos, hogy állami eszközökkel a nagyüzemi szőlőkultúra fejlesztésének lehetőségeit megjavítsuk — a nagyüzemi szőlőkultúra kibontakozásá­nak távlatait megteremtsük. Földeáki Béla pesten ötezer dolgozó hiány­zik az élelmiszerkereskede­lemből. A főtitkár többek között el­mondotta azt is, hogy a kor­szerű kereskedelem kifejlesz­tését nehezíti a bolti dolgo­zók anyagi felelősségének je­lenlegi rendszere is. amelv- lyel egyébként a szakszerve­zet nem ért egyet. Hangsú­lyozta a főtitkár, hogy a mos­tani tárgyi és személyi fel­tételeken döntő változásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy kultúrált szocialista ke­reskedelem alakulhasson ki. Végül beszámolt a szakszc vezet saját intézkedéseiről, erőfeszítéseiről, s azon javas­latairól, amelyek a mostani nehez helyzetben is segíthe­tik a lakosság jobb áruellá­tását. ' Újítási verseny ■ Az újítómozgalom fejlesz­tésére az országban elsőként kötött együttműködési szer­ződést az Országos Találmá­nyi Hivatal és a Szakszerve­zetek Borsod megyei Taná­csa. Az együttműködés alap­ján az újítómozgalom hu­szonötéves jubileuma alkal­mából a két szervezet, az ágazati minisztériumokkal egyetértésben, pályázatot hir­detett újítási verseny szerve­zésére, amelynek felhívását tegnap küldték ki az üzemek, nek. Az újítási verseny 1973. év végéig tart. Az előzetes fel­mérések szerint Borsodban mintegy száz jelentős üzem részvételére számítanák. Az üzemeket három csoportba sorolják, s minden csoport­ban három-három jutalmat adnak ki a legjobb ered­ményt elért üzemeknek. Az újítási versenyben résztvevő vállalatok maguk is díjazzák a legeredményesebb újítókat. 4 fejlesztési politika Közgyűlést tartott tegnap a MÉSZÖV. A múlt évben végzett munkát tárgyalták a küldöttek. Lapunk munka­társa viszont a jelenről és a jövőről kérdezte Boda Mihályt, a MÉSZÖV elnökét. Újságíró: — Azt hallot­tuk, a megye fogyasztási szövetkezetei lassan már be is fejezik ötéves tervüket. Boda Mihály: — Ami a kereskedelemfejlesztést illeti valóban ott tartunk, hogy egy évvel korábban teljesít­jük ötéves programunkat. Tulajdonképpen tavaly épí­tettünk sokat, nagy építke­zéseink vannak az idén is. Építünk még jövőre is, de 1974 nekünk valóban az öt­éves terv utolsó éve a fej­lesztésben. Újságíró: — Ez hogyan sikerült? Boda Mihály: — A szö­vetkezeti kereskedelem fenn­állása óta mi is először al­kalmaztunk egy új fejlesz­téspolitikát. Azt tettük, hogy a terv indulása előtt mind a negyven tagszövetkezetün­ket felkerestük: milyen és hány áruházat, boltot, ven­déglőt akar építeni? Ehhez mennyi pénze van, a tagok mennyi célrészjegyet tudnak jegyezni, milyen segítséget ígérnek a tanácsok? A me­gyei közös fejlesztési alapot ismerjük. A szövetkezetek mindegyike évekkel előre tudta, mikor épül az áru­háza, azt is tudta, hogy a három forrásból akkorra a pénz is meglesz, nyugodtan kiszíttethette a tervet, jó előre megköthette az építési szerződést, egyszóval terv­szerűen haladt minden. Újságíró: — Mennyivel bővült a szövetkezeti keres­kedelem üzlethálózata? Boda Mihály: — Erre az ötéves tervre a bolthálóza­tot 25 ezer négyzetméterrel terveztük bővíteni, s ebből 1973 végére 20 ezer négyzet- méter készen lesz. Már ed­dig átadták — csak a’ na­gyobbakat ..endom — a kunszentmártoni Harmónia nagyáruházát, 12 millió fo­rintból, a kunhegyesi ru­házati, a kunmadarasi ipar­cikk áruházat, Szolnokon három áruházát nvitottak. Fiépült a tiszaroffi, a kő­telki vegyesáruház, a jász­apáti, a jászszentandrási ve­gyes áruház, Rákóczifalván, Jászárokszálláson, Jánoshi- dán több kisebb bolt. Újságíró: — És mit hoz még 1272? Boda Mihály: — Épül 9 millió forintból a túrkevei nagyáruház, 6 millióból a kisújszállási ABC áruház, 5 millióból az újszászi vegyes áruház, ugyancsak építkez­nek Jászalsószentgyörgyön, Jászfényszarun, Jászárok­szálláson. Ezeket ebben az évben át is adják a vásár­lóknak. Újságíró: — Mit várha­tunk még a szövetkezetektől ebben az ötéves tervben? Boda Mihály: — Átadják a karcagi, a jánoshidai, a tószegi, a fegyverneki ABC áruházat, a jászboldogházi, a besenyszögi iparcikk áru­házát, a kunhegyesi húsüze­met, a rákóczifalvi, az abád- szalóki vendéglőt, a negyedik szolnoki ÁFÉSZ áruházat a Kretvárosban, többek között. Bennünket gazdaságos, gyors hálózatfejlesztésre ösztönöz a száznegyvenezer fogyasz­tási szövetkezeti tag a me­gyében. És nemcsak ösztö­nöz, segít is. Évenként 20 millió forintért vásároltak célrészjegyet tagjaink a fej­lesztés segítésére. Jászárok­szálláson például hiányzott egymillió forint az áruház­építéshez. Egy hónap alatt összeadták a tagok. Újságíró: — Sok ilyen pél­dát tudna mondani? Boda Mihály: — Sokat, hiszen említhettem volna Kunmadarast, Jászapátit, Jászfényszarut és így tovább. Nagyon sokat segítettek a helyi tanácsok, telket adtak, közművesítettek, szanáltak, ez nagyon nagy pénz. Újságíró: — Talán már körvonalazhatóak elgondo­lásaik a következő ötéves tervre is? Boda Mihály: — Igen. Hozzáteszem azt feltételez­tük, hogy a közgazdasági szabályozórendszer lényege­sen nem módosul. Szeret­nénk például Szolnokon egy 3,5 ezer négyzetméter alap- területű, igazán nagy áru­házát építeni. Erre már gyűjtjük is a pénzt, eddig 18 millió forintot tartalé­koltunk. Továbbá építkezni szeretnénk Jászboldogházán, Kisújszálláson, Karcagon, Kunszentmártonban, Tisza­füreden, Jászárokszálláson és más falvakban is, ahol új boltok kellenek a régi, rosszak helyett — fejezte be nyilatkozatát a MÉSZÖV elnöke. — borzák — Pénteken dr. Szekér Gyula elnökletével nehézipari mi­niszteri értekezletet tartottak. Részletesen elemezték a tár­cához tartozó beruházások helyzetét, különös tekintettel a negyedik ötéves terv első két évének eredményeire. — Megállapították, hogy az ed­digi beruházások kapacitás- bővítése következtében a széntermelés, a lignitterme­lés, a kőolaj- és földgázter­melés megfelel az előirány­zott termelési célkitűzések­nek. A földgáztermelés 5 százalékkal, a kőolajtermelés 4 százalékkal magasabb volt, mint a negyedik ötéves ter­vet megelőző időszakban. — Megfelelően halad a földgáz­felhasználási központi fej­lesztési program is, a tervek időarányos részét teljesítet­ték. A tervidőszak első két évé­nek eredményei lehetővé tet­ték, hogy tovább korszerű­södjön energiagazdálkodá­sunk: a szénhidrogének rész­aránya az energiahordozók között 43 százalékról 49 szá­zalékra növekedett. A terv­törvény szerint a lakások 65 százalékát kell vezetékes, — vagy palackos gázzal ellátni. Ezek a célkitűzések a jelen­legi ellátási helyzet szerint megvalósíthatók, hiszen a gázfogyasztók részaránya már elérte a 60 százalékot. A nehézipari miniszteri ér­tekezlet külön értékelte az eeves nagvberuházások hely­zetét. Egyik legnagvobb kö­zöttük a szegedi kőolaj és fölgázipari létesítmények. — melynek megvalósítása terv­Bemutatkozik a magyar R—10 Leonyid Szmimov szovjet miniszterelnökhelyettes nyi­totta meg pénteken Moszk­vában a szocialista országok eddig legnagyobb számítás- technikai kiállítását, amelyen az egységes számítógép-rend­szer kidolgozásában résztvevő országok mutatják be a prog­ram első szakaszában elért eredményeiket. A hazai tervezőirodák és gyártó vállalatok most mu­tatják be először a baráti országok szakértőinek a prog­ram részeként Magyarorszá­gon kidolgozott kisszámító- gépet — az R—10-et. szerűen halad, az épületek és berendezéseknek fele a he­lyén van, s már folyamatosan évi egymillió tonna olaj ki­termelésére képesek. 1972- ben befejeződött az évi egy- milliárd köbméter kapacitású ■földgáeelőké6zítő üzem épí­tése is. A nehézipar legdinamiku­sabban fejlődő ága a vegy­ipar, amelyben egymás után lépnek üzembe a korszerű új létesítmények. — gyárak, üzemek, 1970—72-ben több mint nyolcmilliárd forint ér­tékben négy egyedi nagybe­ruházás fejeződött be, és megkezdődött a Péti Nitro­génművek új műtrágya gyá­rának építése is. Vegyiparunk legfiatalabb ága a petrolkémia, amely kő­olaj és gáz-alapokon állítja elő a korszerű műanyagokat, és a műkaucsukot Ezen ipar­ág fejlesztése a magyar— szovjet olefin egyezmény alapján indult, s a miniszteri értekezlet értékelése szerint megfelelően halad. Megkezd­ték a nagykapacitású benzin- pirolízis üzem. valamint az olefinmű építését, és hozzá­fogtak a tiszai kőolaj finomító előkészítéséhez is. A minsztériumi értekezlet felhívta a figyelmet arra. — hogy egyes beruházások Czembehelyezésének elhúzó­dása miatt néhánv termékből hiányos az ellátás. fgv oél- dául nitrogén-rnűtr-ásvából, vagy nan-vegyiszálbói is. A Nehézinari Minisztérium ve^A+ói pz £r+plVo’7ipífo-n meí* Jvs + pt-riz+áV az 1973—75-I*e VO­natkozó fejlesztési célkitűzé­seket - . *l" A pult belső oldalán állókról Megfelelő ütemben haladnak a nehézipar beruházásai Miniszteri értekezlet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents