Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-26 / 121. szám
t&TV. májas zo. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Osztálytársak a műhelyben Érettségi után A kunmadarasi Vegyesipari Szövetkezet központi telepén az utcára néző hosszú épületben harmincöt lány és asszony dolgozik. Többségük középiskolát végzett. Transzformátorokat, tekercselőgépeket gyártanak, villanymotorokat javítanak. Betanított munkások. Velük beszélgettem. Do 1%ózni de hol? — Négy éve érettségiztem a kunmadarasi gimnáziumban. Utána hetek, hónapok azzal teltek el, hogy állás után szaladgáltam. A faluból nem akartam elmenni, mert férjhezmentem és itt építkezünk. Szerencsére a Vegyesipari Szövetkezetben éppen akkoriban hoztak létre egy elektromos tekercselő részleget. Sok régi osztálytársammal együtt ott helyezkedtünk el — meséli Molnár Mihályné, a szövetkezet egyik betanított munkása. Azóta megszűnt a gimnázium, de ez a néhány év is elég volt ahhoz, hogy a községben gyorsan megemelkedjen az érettségizett fiatalok száma. Elhelyezke— Jól érezzük itt magunkat — mondja Doó Julianna, aki már megszerezte a szakmunkás bizonyítványt is. Jelessel érettségizett, utána félévig matematikafizika szakos egyetemi hallgató volt, de nem bírta a Bartók és Kodály, Mozart és Vivaldi muzsikájával, zongora és hegedű, oboa és klarinét hangjával ismerkedett tegnap Jászberényben a Palotásy János zeneiskolában megtartott házi versenyen a Bercsényi úti általános iskola mintegy száz elsőosztályos tanulója. A látogatás célja: ismerkedés a zenével. Figyelemreméltó módszer, a zeneművek tolmácsolói a hallgatóknál alig egy-két évvel idősebb zeneiskolások voltak. Egy-egy zeneszám után elhangzott a kérdés: ki szeretne klarinétos, vagy fuvolás lenni, melyikük akar zongorázni, vagy hegedűs lenni. / A hangverseny lelkes kis közönségére hatott a zene varázsa. Minden bemutatott hangszerre bőven volt jelentkező. Olyan zenerajongó is akadt, aki a bemutatott hangszerek mindegyikén szeretne játszani. A hangverseny után a szaktanárok fogadták — kiki a maga tantermében — az ifjú muzsikusjelölteket. Ott dőlt el, hogy a házi désük nemcsak nekik, hanem a község vezetőinek is nagy gondot okozott. 1969- ben az első vb-ülésen jelentette be Lovas Ferenc, a szövetkezet elnöke, hogy létrehozzák az új műhelyt. — A régi kultúrtermünket alakítottuk át — mondja — berendeztük, gépeket vásároltunk. Itt dolgoznak most a lányok, asszonyok. Beléptünkkor kíváncsi szempárok fordulnak felénk, néhány percre abbahagyják a munkát. Az asztalokon csavarok, hegesztőpisztolyok, félig kész transzformátorok. A munkapadok és a gépek között alig marad hely, zsúfoltság mindenütt. Egyáltalán nem nevezhető ideális környezetnek. tanulást. — Azóta rájöttem, hogy nem is lett volna nekem való. A fizikai munka, a kalapácsolás, a fűrészelés zaja, a megjavított motorok bugása már hozzátartozik az életemhez. Mióta szakmunkás vagyok, fizetéhangverseny hálás resztvevői közül a jövő tanévben kik lesznek a zeneiskola tanulói. #• Házimuzsikálás volt a címe annak a színes zenei eseménynek, amit tegnap Jászberényben a Székely Mihály zenei napok alkalmából rendeztek. A műsor tartalma, beszélgetés, sok muzsikával. A házigazda Czigány György volt. Vendégeiként a művészi múltról, munkáról, sikerélményekről és tervekről Antal Lívia, az Állami Operaház magánénekesnője, Devescovi Erzsébet hárfaművész és Lajos Attila fuvolaművész, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának szólistája mesélt. A műsor erénye és érdekessége, hogy a közreműködő művészek ötletes, élményszámba menő visszaemlékezéseikkel, és a zeneművek művészi tolmácsolásával teremtették meg a próza és a zene már any- nyiszor megcsodált összhangját. — illés — sem is jó, átlagban kétezer forintot keresek. Eddig ketten végezték el a szakmunkásképző tanfolyamot, az idén négyen iratkoztak be. A többiek betanított munkásként dolgoznak három szocialista brigádban. Tavaly az elektromos tekercselő részleg évi termelése hatmillió forint volt. Egyhavi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak. Németh Piroska most jelentkezett szakmunkásképző iskolába. A hegesztőív kékes lángja mögül lelkesen magyaráz. — Ma már megváltozott az érettségi értéke. Régebben, akik középiskola után nem tanultak tovább, csak fehér köpenyben tudták elképzelni a jövőjüket. Mi már mások vagyunk, másképp gondolkodunk. Én például akkor se ülnék be az irodába, ha küldenének. Németh Piroska kulfúrfe- lelős a KISZ csúcsvezetőségben. Középiskolai tanulmányait felhasználva, hasznos klubesteket szervez. Hangulatos pinceklubjuk szerdán és szombaton mindig zsúfolt. A pinceklub Megkerültük az épületet és hátul egy meredek lépcsőn lementünk a pinceklubba. Piros puffokkal, kerek asztalkákkal berendezett terembe értünk. A sarokban magnó, lemezjátszó. Itt folytatjuk a beszélgetést. — Társadalmi munkával alakítottuk át a pincét. Azóta munkaidő után gyakran találkozunk itt — mondja Kozma Albertné. — A szövetkezet vezetősége mindenben támogat bennünket. Nekünk adták ezt a helyiséget, ígérték, hogy kirándulásainkhoz autót vesznek, nemrég öltözőt építettek számunkra. Sajnos a munkatermünk bővítését egyelőre pénzhiány miatt nem tudják megoldani. A szövetkezetben dolgozó kunmadarasi lányok nem panaszkodnak: miért nem sikerült az egyetemi felvételijük, hogy kénytelenek „csak” fizikai munkát vállalni. Elégedettek, érzik, hogy rangja, becsülete van a fizikai munkának. Tóth Mária Négyórás műsor a gyermeknapon A gyermeknapon a televízió és a rádió is meglepetésekkel kedveskedik a kicsinyeknek. A rádióban a Kossuth adón május utolsó vasárnapján délelőtt Gyermekvilág címmel csaknem négyórás műsor jelentkezik. A nemzetközi gyermeknap alkalmából sugárzott hangos magazinban az egyik legérdekesebb epizód a VIII. és a XII. kerületi úttörő őrsök vetélkedője Budapestről. A „Dallal a világ körül” című összeállításban szovjet, vietnami, mongol, skót, lengyel, román és jugoszláv gyermek- kórusok énekelnek. Befejezésül az elmúlt év zenés mesejátékainak legsikeresebb epizódjai hangzanak fel a színes magazinban. A televízióban ismét jelentkezik a Zsebtévé, amely ezúttal arra keres választ: érdemes-e az időt sürgetni, ha mindjárt a várva várt születésnapunkat hozhatjuk is közelebb? Ezután Hó- kusz-pókusz címmel Rajnai András rendezésében vidám esztrádműsor következik a „Kakaó bárból* Nyaralás-pótszül üknél A siklósi járás területén működő üzemek, gazdaságok, intézmények dolgozói nemes mozgalmat indítottak el a közelmúltban: állami gondozott gyermekeket nyaraltatnak. s ezen túlmenően is sokoldalúan támogatják a gyermekotthonok kis lakóit. A siklósi járás dolgozói már eddig száznál több kislány és kisfiú patronálását vállalták. A „pótszülők” mindjárt az iskolaév befejeztével vendégül látják a gyermekeket kéthetes gondtalan nyaralásra, családoknál vagy üdülőkben. A diósviszlói Kossuth Tsz például 40, a drávaszabolcsi Dózsa Tsz 20, a csánvoszrói Összetartás Tsz pedig 12 gyermek kellemes vakációját szervezi meg a nyárra, A járási tanácshivatal, a sellyel tanács, a harkányi kórház, a siklósi bankfiók és más szervek, intézmények dolgozói takarékbetét-gyűjtést kezdeményeztek az állami gondozottak javára. Hónapról hónapra, évről évre meghatározott összeggel növelik a betétet és a patronált gyermeknek nagykorúsága elérésekor adják majd át a takarékkönyvet, benne jókora summával. Segít a járás társadalma a gyermekintézmények fejlesztésében is. A villányi ÁFÉSZ nődolgozói például a me- csekjánosi csecsemőotthon patronálását vállalták. A garéi Közös Akarat Tsz 9000 forintot, a beremendi ÁFÉSZ 7000 forintot, a villányi gépjavító üzem pedig 1500 forintot ajánlott fel a gyermekotthonok számára. Egyetemistából szakmunkás Toborzó hangverseny — Házimuzsika Zenei élet Jászberényben SZOMBATHELYEN a MÄV Igazgatóság udvarán és emeleti részében vasuttörténeti múzeumot nyitottak. Az Igazgatóság udvarán keskeny nyomtávú síneken 1870-ből való mozdony és vasúti kocsi látható. A kiállítási teremben forgalmi berendezések érzékeltetik a vasút múltját A technológia és az üzemszervezés forradalma Dr. Gergely István kandidátus, a MTESZ társelnökének, a megyei pártbizottság első titkárának előadása '* Dr. Gergely István előadását a múlt században végbement Ipari forradalom eredményeinek a műszaki fejlődés történetének felvázolásával kezdte. — A fejlődés azonban nem állt meg. Az új gépek, a nagyteljesítményű berendezések, a hagyományos technológiák kereteit kezdték szétfeszíteni. Az elmúlt évtizedekben kibontakozó tudományos technikai forradalom jellemzője éppen, az, hogy az új energiabázis kialakítása, a kémiai tudomáE folyamat eredményeként hazánkban is felgyorsult a gazdasági fejlődés. Másfél évtized alatt eszközeiben és módszereiben, egyaránt megváltozott az ipari, építőipari, mezőgazdasági termelés, melynek jellemzői a következőkben összegezhetők: — Megnőtt a használatos termelőeszközök kapacitása, pl. a tehergépkocsik esetében a teherszállító kapacitás keikét és félszeresére, a traktorok LE teljesítménye két és félszeresére, az emelődaruk teherbíró képessége és az emelés magassága háromszorosára, vagy az állattenyésztő telepek állatbeíbgadó kapacitása négy—ötszörösére nőtt. — Megnőtt a termelés mérete. Ehhez a termelőeszközök egyes körének növelésén kívül a koncentráció és a szakosodás te hozzájárult. — Megnőtt a szakmához értő emberek szerepe és jelentősége azáltal, hogy lényegesen nagyobb értékű és bonyolultabb termelőeszközt termelnek, valamint, hogy többszörte több terméket állítanak élő. — Széleskörűen elterjedt az automatika, ami az eszközök és a termelés programozását teszi lehetővé, s egyidejűleg csökkenti a szubDr. Gergely István előadásában ezután egy példán keresztül szemléltette a fejlődést, annak Irányát, ütemét és módját. — A mezőgazdaságban végbement technológiai és szervezési forradalomnak, a tudományos kutatómunkának a mezőgazdasági termeléssel való kapcsolata tükrében elemzem napjaink eredményeit, s a jövő feladatait. Az előadó arról beszélt, mit jelent a tudományos technikai forradalom, a műszaki kutatómunka eredményok eredményed, a korszerű,' nagyteljesítményű gépekben rejlő lehetőségek megváltoztatják a technológiákat is. Olyan lehetőségeket teremtettek, melyeknek révén lehetővé vált — de egyben szükségessé is —, hogy a hagyományos technológiákat új, eredményesebb, nagyobb termelékenységet biztosító eljárások váltsák fel. A tudományos-technikai forradalom időszakát éppen ezért a technológia és az üzemszervezés foiTadalmának Is nevezik. jektív eredetű tényezőket a termelés folyamatában. E folyamat ott tart, hogy egyes esetekben az ember már inkább az automatikáik kezelője. irányítója és ellenőre, mintsem a termelés közvetlen résztvevője. Példa erre többek között a vegyiparban, a könnyűiparban, a gépiparban, a cukoriparban, vagy a mezőgazdaság területén az állattenyésztésben van. — Űj üzem- és munkaszervezési eljárások, megoldások törtek és törnek maguknak utat, melyek alkalmazásba vétele feltétele a termelőerők hatékonyabb és gazdaságosabb hasznosításának. — Bonyolultabb Jett az üzem- és termelésvezetők munkája, feladata, ami több információt, nagyobb hozzáértést, figyelmet, több ambíciót és szervezőkészséget, nagyobb lélekjelenlétet követel, és kulturáltabb emberi tulajdonságok kibontakozását kívánja. — Előtérbe került a fogyasztó-. a piaccentrikus termelési szemlélet és a köz- gazdasági környezet irányító hatása és szerepe. — Űj anyagok, működési elvek kértek és kaptak helyet a termelésben. nye a mezőgazdasági termelésben. Elmondta, hogy a mezőgazdasági termelés évezredeken át az ember fizikai munkájára és a termelésbe bevont háziállatok munkavégző képességére támaszkodott. Az ipari forradalom hatása a munkaműveletek gépesítésében jelentkezett. Egyes, különösen nehéz munkaműveleteket gépesítettek először. — A gépek tökéletesedése, valamint a közgazdasági környezet változása — munkaerőhiány, valamint a bérek növekedése — oda vezetett, hogy egyes mezőgazdasági ágazatokban a teljes termelési folyamatra, a folyamat minden műveletére gépeket alakítottak ki. A komplex gépesítéssel elérhetővé vált, hogy a korábbi hagyományos eljárásokkal szemben 30—60 ember termelőmunkáját egykét dolgozó látja el a gépek segítségével. A gépesítés magasabb fokát jelenti az automatizálás elemeinek alkalmazása, a teljes automatizálás megvalósítása az egyes termelési folyamatoknál. Az automatizálás már nemcsak az ember fizikai erőkifejtését pótolja, hanem az ember irányító szellemi tevékenységének egy részét is átveszi azoknál a műveleteknél, amelyek meghatározott feltételek között azonos beavatkozást kívánnak. A termelést végző mezőgazdasági dolgozó így egyre nagyobb termékelőállítási volumen fölött képes irányító, ellenőrző munkát végezni. A műszaki kutatások másik nagy területe a kémiai tudományok eredményeivel, a vegyszerek alkalmazásával kapcsolatos. Ugyancsak e tudomány nagy eredménye a különféle műtrágyáit feltárása, előállítása és hasznosítása, valamint a szintetikus úton előállított takarmányalapanyagok is. Gépesítés, zsírtrendszerek Különleges helyet foglal el a vegyészet egy korunkban kifejlődött nagy ágazata, — a műanyaggyártás eredményeinek felhasználása a mezőgazdaságban. A különféle műanyagok lehetővétették a fólia alatti termelés gyors elterjesztését és új lehetőséget adtak az élelmiszercsomagolásra, a mező- gazdasági építészethez, gépészethez és az öntözéshez is. De a mezőgazdasággal kapcsolatos műszaki tudományok területe ezzel korántsem zárult le. Az építészet, a biológia, a korszerű mezőgazdaság fontos részeit adják. Dr. Gergely István előadása második részében a mező- gazdasági gépesítésről, a talajművelésről. s a korszerű technológia alapján lehetségessé vált zártrendszerekről beszélt. Előadását a műszaki fejlesztés űtjával összefüggő kérdések elemzésével fejez-; te be. (** Dr. Gergely István fen tiekben ismertetett, előadása A műszaki fejlődés útja és várható irányai címmel a MTESZ tegnapi küldöttérte« kezletén hangzott el.) Meggyorsult a gazdasági fejlődés Műszaki haladás az élelmiszergazdaságban
