Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-25 / 120. szám

1973. május ». SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ifjúmunkások Marífűn Derekasan dolgoznak a fiatalok Szöllősi József gyárvezető szót kért a pártbizottság egy hete megtartott ülésén. Java- korabeli ember, hatalmas ter­metű. Az indulatai is olya­nok. Most azonban szinte melegített a hangja: — Derekasan dolgoznak a gyerekek. Gondoljuk el. mi lenne az ezerhétszáz fiatal nélkül? Nem léteznénk, s a jövőnk miatt állandóan aggódnánk. Ezért én azt mondom, a fiatalok ügye az egész gyáré. Mert igaz, ami igaz. Mondják, magam is tudom a mindennapokból, van velük baj is. Dekát ve­lünk annakidején nem volt? Fiatalok, s vannak köztük rendbontók, szertelenek. De a többség becsülettel dolgo­zik. Abban a gyárkapun fénylő csillagban nekik is van részük. Elgondolkoztam. Martfűn az átlagéletkor ma is alig harmincon felüli. Itt az ifjú­sági mozgalomban kiváló emberek sokasága jelenleg vezető. Kiss Tibor gyárveze­tő, aki az ifjúság helyzetét elemezte a pártbizottsági ülé­sen hajdanán a gyár DISZ- titkára volt. Az egyik igaz­gató, H. Nagy Mihály dr. 1957-ben a KISZ első titká­ra volt. Martfűn. A KISZ adott már nem is egy, a gyárban tanult mérnököt, szakszervezeti tiszt-^-onselőt, gyárvezetőt, kultúrházi könyvtárost — ki tudná so­rolni. Az évek bizonyítják, hogy az egykor tanuló ifjú­munkások máris a vezetés­ben dolgoznak. A pártbizottsági ülésen mást Is tapasztaltam. Megmondom én őszintén, egy szóval: jó­indulatot. Idősebb, tapasztalt kommunisták álltak fel egy­más után, s szóltak a fia­talokért, a fiatalok érdeké­ben. Kiss Tibor gyárvezető leírta a jelentésében. mit, mennyit tettek az ifjúsági törvény szellemében a gyár­ban — s elmondta a tanács­kozáson : — Türelem, türelem. Gon­doljunk csak bele. A mosta­ni fiatalság más, mint akár a mi időnkben, vagy régeb­ben volt. Okosabbak, ügye­sebbek, igényesebbek. Hát nem mi neveltük így őket? Mert olykor akad galiba bizony a gyárban. Most pél­dául a vasasoknál volt szé- gyellnivaló eset. Néhány fia­tallal elszaladt a csikó, olyan dolgokat műveltek, amiért — joggal, okkal — a törvény keze is lesújt. Volt is a gyár­ban miatta riadalom. Sok kárt okoztak, bajt csináltak. De milyen jó volt hallani, hogy a néhány miatt nem marasztalták el az egészet. Türelem kell. Tényleg így van. Gyárvezetők, művezetők, alapszervezeti párttitkárok véleményét hallgattam a pártbizottsági plésen. Abban valamennyien megegyeztek, hogy jól dolgoznak a fiatal munkások, szüksége van rá­juk a gyár nagy társadal­mának. Volt azért bíráló szó is. Es az is a fiatalok érdeké­ben. Gonda András Állami-díjas brigádvezető azt mondta: — Tudomásul kell venni, kogy egy tizennyolc éves fia­talember a becsületes mun­kájáért becsületes pénzt akar. Ez az első, amiben igazuk van a fiataloknak. A másik az, hogy ha meg akarjuk őket tartani — márpedig ez létkérdés. — akkor tessék gyorsabban építeni a lakáso­kat, gondoskodni a szabad idejükről, a szórakozásuk­ról is. Az ám, a szórakozás. Mond­ta Komáromi Béla, hogy a munkásszállókon élő fiatalok szórakozása felemás. Beszél­getett néhány jól dolgozó, nem tanuló fiatal lánnyal. Megmondták neki kereken: amikor vége a munkának (és ez Martfűn a délelőtt; mű­szakban fél három i), haza­mennek a szállóba és lefek­szenek. Mert hová, mit te­gyenek. Szabó Attila, a szakszer­vezeti bizottság titkára is a szabad idő miatt berzenke­dett. — Jól érezzék magukat. Munkában és munkaidő után. Itt ez a nagy kultúrpalota. Nincs nekik megfelelő kul- túrélet, és nincs a sportban sem. Milyen jó lenne egy ifjúsági park. Le merném fo­gadni, hogy ha meghirdet­nénk, fiatalok százai jelent­keznének társadalmi munká­ra. Itt a Tisza szép partja, miért nem használjuk ki? Igen. mindig mérgelődöm, ha a palotának joggal ne­vezett művelődési központ ajtaján belépek. Szomorú ott a csend, szomorítja az em­bert. Nemrég még volt ének­kar. táncegyüttes, dolgoztak szakkörök. Szinte semmi. A szombat estétől vasárnap reg­gelig tartó táncmulatságok miatt állandóan „intézkedni” kell. Jönnek mindenfelől if­jak. Isznak. Elég sokan ah­hoz, hogy vasárnap hajnal­ban rendbontás, duhaj lárma legyen Martfűn. — Az ifjúság nevelése köz­ügy. Munkájuk az egész gyárnak fontos. Segítsük őket, türelemmel. Munkában, tanulásban. Hiszen csak a munkaversenyben vagy ezer fiatalunk jeleskedik. Hévvel, kommunistákhoz illő szenvedélyességgel be­széltek a pártbizottsági ülé­sen. A martfűi ifjúmunká­sokért. A Tisza Cipőgyár hosszú évek után végre az idén meg­kapta, megérdemelte a Kiváló vállalat büszke címet. Meg­dolgoztak érte. És nagyon örülnek neki, fiatalok, öregek. Szép, hogy a gyár főbejáratához ezüstösen fénylő csillag került. Közelében álldogáltam a minap, műszakváltáskor. A martfűi egyetlen, gyárhoz vezető főúton hullámzott, höm­pölygőit a nép, a gyár népe. Rengeteg fiatal. Cirógat a tavaszi szél, az ezüstös csillagon csillog a nap­fény. Nem tudom hány ágát. de néhányat biztosan az ifjú­munkások derekas munkája ezüstözte. (Vége.) Sóskúti Júlia Munkaügyi helyzet — Lakossági szolgáltatás Nagy események előtt a békemozífa’om G Az Országos Béketanács ügyvezető elnöksége tegnap ülést tartott. A napirenden két fő kérdés szerepelt: a moszkvai Béke-világkong­resszus előkészítése, s a ma­gyar békekomgresszus szerve­zése. Az Országos Béketanács ja­vaslatára széles körű előké­szítő bizottság alakul a kö­zeljövőben a moszkvai kong­resszus hazai előkészítésére. Az OBT elnöksége sokrétű segítséget nyújt a kongresz- szus politikai előkészítéséhez. Ismeretes, hogy világszerte regionális konferenciákon dolgozzák ki a moszkvai kongresszuson napirendre ke­rülő témákat. Ezeken a meg­beszéléseken, tanácskozáson magyar politikusok, szak­emberek is részt vesznek. Ott vannak képviselőink Dacca-ban, ahol az ázsiai biz­tonság kérdéseit tárgyalják. Néhány nap múlva más eu­rópai szakemberekkel Reyk- javikba utaznak, ahol az európai biztonság témájának előkészítése folyik. Június 4-érj a béketanács delegáció­ja Panamába utazik, ahol la­tin-amerikai regionális kon­ferenciát tartanak majd. Ezt követően ellátogatnak Vene­zuelába, Ecuadorba és Bur­mába is. Részt vesznek to­vábbá a bázeli tárgyaláson, ahol a leszerelés témakörét vitatják meg. Az Országos Béketanács egyébként június 30-án tudo­mányos konferenciát szervez az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről, amelyen szovjet, NDK-beli, jugoszláv, csehszlovák, olasz és NSZK-beli vendégek is részt vesznek. Nagyon látogatottak a bé­ke és barátság hónap rendez­vényei is. ahol sok hasznos javaslat hangzik el. A moszkvai Béke-világ­kongresszus előkészítésével párhuzamosan megkezdődnek a VIII. magyar békekong­Tervező munka alkotó módon Ez év eleje óta az Or­szágos Tervhivatal közgaz­dászai az 1976—80-as éve­ket felölelő időszak várható főbb gazdasági folyamatait, a fejlődés várható irányait kutatják, térképezik fel. Az V. ötéves népgazdasági terv kidolgozására három esz­tendő áll a tervezők ren­delkezésére. 1973-ban — 1976, sőt, 1980 gazdasági eredményeit fel­becsülni — bonyolult szá­mításokat igénylő, komplex feladat. A jövő nem a je­len fejlődési irányzatainak egyszerű folytatódását, idő­beni meghosszabbítását je­lenti: míg egyes gazdasági folyamatok megszűnnek vagy háttérbe szorulnak, eközben újabbak keletkez­hetnek, s hatásuk nyomán változhat egész gazdasági struktúránk, lényegesen megváltozhat a különböző ágazatok súlya, szerepe a népgazdaságban. A gazdasá­gi fejlődés várható /Jellegze­tességeit idejekorán felis­merni — ez a jó tervező­közgazda munkájának kulcs­kérdése. Sekan val'áfc: ez a tervező munkájának leg­szebb, legfontosabb szaka­sza. A népgazdasági terv fő koncepcióinak, legfonto­sabb gazdaságpolitikai el­gondolásainak a felvázolása: ehhez nélkülözhetetlen a va­lóban alkotó közgazdasági munka. A terv kidolgozásánál ter­mészetesen mindvégig tá­maszkodnak a hosszútávú tervből levonható következ­tetésekre, hiszen a tizenöt évet átfogó hosszútávú terv egészen 1985-ig feltárja a fejlődést befolyásoló belső és nemzetközi körülmények alakulását, körvonalazza a gazdasági fejlődés várható ütemét és fő arányait, vala­mint a legfontosabb szerke­zeti változásokat, Rz általános nép­gazdasági színtű koncepció kidolgozása mellett részkon­cepciók is készülnek: ezek a különböző ágazatok fejlő­dését vázolják fel, szakértői tanulmányok alapján. A többféle — esetleg eltérő fejlődést ajánló tanulmány eredményeire támaszkodva a Tervhivatal összesíti a sokirányú tervezőmunka ta­pasztalatait, és ezek alapján feltárja a fejlődésünk leg­kedvezőbb változatait, végül pedig összefoglaló javaslatot dolgoz ki az ötéves terv koncepciójáról. Ezt követően kerül sor 1974 második felében a ter­vező munka második sza­kaszára, amikor a központi fejlesztési koncepció isme­retében kidolgozzák a meg­valósításhoz szükséges in­tézkedéseket, meghatározzák, milyen döntések és szabály­zómódosítások szükségesek ahhoz, hogy a terv végül is valóraváljon. Az V. ötéves terv megala­pozottabb, egységesebb me­todikával készül, mint az eddigi tervek. Az Országos Tervhivatal mellett komoly szerep hárul az ágazati mi­nisztériumokra, amelyek át­fogó elemzéseket készítenek ágazatuk fejlődéséről és helyzetéről. Mindenekelőtt azonban fontos feladat vár a gazdálkodó szervezetekre: trösztökre, vállalatokra, szövetkezetekre, amelyek most másodízben készítik el saját középtávú terveiket. A l@CfUtÓbbl (tehát a most évényben levő) közép­távú vállalati terveknek közös hibája, hogy gépiesen a népgazdasági terv ütemé­hez és arányaihoz alkal­mazkodnak. Nem egy válla­lat mérlegelés nélkül át­másolta a népgazdasági tervben előrejelzett fejlődési ütemet, holott előfordulhat, hogy saját lehetősége annál kisebb, vagy erőteljesebb dinamikát követelne. Ha­sonlóan hibás szemlélet szül­te azt a gyakorlatot is, hogy a jelenlegi vállalati tervek kezdő és utolsó éve szinte minden esetben megegyezik a népgazdasági terv két ha­tárévével, pedig közgazda­sági tény, hogy a vállalatok termelési ciklusa csak a legritkább esetben felel meg pontosan öt esztendőnek. Lehetnek vállalatok, ame­lyeknél a tervperiódus há­rom évet tesz ki, s vannak olyanok is, amelyeknél ■— a megelőző időszak beruhá­zási tevékenysége következ­tében •— a középtávú terv hét évet kellene hogy fel­öleljen. F. K. * Húsgyár Mátészalkán (Hírmagyarázatunk) Az MSZMP KB novem­beri határozata és az ennek alapján hozott intézkedések eredményeként az első ne­gyedév munkaügyi helyze­tét a kedvező tendenciák további erősödése jellemez­te. A foglalkoztatottak szá­ma az előirányzatoknak megfelelően, mérsékelten nőtt, a szocialista iparban az előző év azonos idősza­kához viszonyítva 1,1 szá­zalékkal. Általában úgy ér­tékelhető, hogy az iparban a létszámhelyzet kiegyen­súlyozottabbá vált, a foglal­koztatottak száma elsősor­ban azokban az ágazatok­ban emelkedett, amelyek­ben ez a népgazdasági ér­dekeknek is megfelelt. A szocialista építőiparban 0,3 százalékos volt a lét­számnövekedés, a szállítás és hírközlés területén fog­lalkoztatottak száma 1,7 százalékkal nőtt. A lét­számnövekedés üteme to­vábbra is a közúti közleke­désben a legnagyobb (3,5 százalék), de növekedett a városi közlekedés és a hír­közlés dolgozóinak száma is. A vasúti közlekedésben —- szemben az elmúlt évek csökkentésével — a létszám kissé (0,3 százalékkal) nőtt. A márciusi bérfejlesztés során a vállalatok a köz­ponti keretből és saját erő­ből a szakmunkások alap­bérét az állami iparban át­lagosan 11,2 százalékkal, a gégéd- és betanított munká­sokét pedig 8,3 százalékkal emelték. A kivitelező álla­mi építőiparban a szak­munkások átlagos alapbére 9, a segéd- és betanított munkásoké 6,2 százalékkal nőtt. A kísérleti bértömegsza­bályozás bevezetése a kije­lölt 16 vállalatnál általában fokozta a munka- és üzem- szervezési tevékenységet. Az érintett vállalatok egy része mérsékelte létszámfejlesz­tési és növelte termelési előirányzatait. Volt, ahol csökkentették az alkalma­zottak létszámát, másutt el­rendelték, hogy új alkalma­zottat nem lehet fölvenni. A munka- és üzemszer­vezés fejlesztésére hozott párt- és kormányhatároza­toknak megfelelően az ága­zati minisztériumok meg­kezdték az arra alkalmas üzemekben a mintaszerve­zés kialakítását. Mintaszer­vezésre az ágazati minisz­tériumok 65 vállalatot, gaz­daságot, illetve intézetet je­löltek ki. * * * Változatlan figyelem kísé­ri a lakossági szolgáltatások fejlesztését. A lakosság részére vég­zett ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások a Minisztertanács 1969-ben hozott határozata után va­lamennyi ágazatban jelen­tősen fejlődtek A negyedik ötéves terv időszakában elő­reláthatóan a textiltisztító ipar megkétszerezi az egy főre jutó mosási és tisztí­tási tevékenységét, a gép­járműjavítási kapacitás 6,5 millió óráról 19 millió órá­ra nő, javul a háztartási gépek és az elektroakuszti­kai berendezések szerviz- szolgálatának műszaki szín­vonala is. Nem kielégítőek az eredmények a lakosság széles rétegeit érintő lakás­karbantartási tevékenység­ben. A tervezettnél lényege­sen lassabban fejlődtek az úgynevezett hagyományos szolgáltatások is. Az orszá­gos kölcsönző hálózatban sem elég erőteljes a fejlő­dés. Az állami és a helyiipar eddig többszáz millió forint értékű állami támogatást használt fel a szolgáltatások fejlesztésére. Előfordut azonban, hogy a támogatás egy részét olyan berendezé­sek, felszerelések vásárlásá­ra fordították, amelyek csak közvetve vagy egyáltalán nem szolgálják a lakosság jobb ellátását. A vállalatok és a szövet­kezetek a szolgáltatások nö­velésére nyújtott kedvezmé­nyek ellenére még mindig inkább az árutermelés és az áruforgalom valamint a kö­zületi szolgátaltások fejlesz­tésében érdekeltek. Az illetékes szervek véle­ménye szerint az állami ipar intenzívebb fejlesztése ellenére továbbra is túlnyo­móan a szövetkezeti és a magánszektorra hárul a la­kossági szolgáltatások ellá­tása, hangsúlyozzák továb­bá, hogy a kormány 1969-es határozatában foglalt célok, fejlesztési elvek és módsze­rek a négy év tapasztalatai alapján helyeseknek bizo­nyultak, ezért törekedni kell a határozat további követ­kezetes végrehajtására. resszus előkészületei is. A VIII. magyar békekong­resszus feladata lesz, hogy összegezze a magyar béke­mozgalom 25 éves tevékeny­ségét, s meghatározza a je­lenlegi nemzetközi helyzetből adódó új feladatait. A kongresszust szeptem­ber 20—21-én tartják. Tegnap délután ünnepi ak­tívaértekezleten adták át a kisújszállási Ady Termelő- szövetkezetnek a Kiváló ter­melőszövetkezet kitüntető ok­levelet. Az aktívaértekezleten a város párt- és állami veze­tői, a vár,os termelőszövetke­zeteinek képviselői is részt vettek. A kitüntetést dr. Ma­gas László, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um főosztályvezetője adta át Egyed Pálnak, a termelőszö­vetkezet párttitkárának. Dr. Magas László méltatta a kö­zös gazdaságok elmúlt évi országos eredményeit, majd több dolgozónak kitüntetést adott át. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta: Szilágyi János, a termelőszö­vetkezet főagronómusa. Ko­vács Kálmán, a 2. sz. üzem­egység vezetője és ifj. Bíró A Szabolcs-Szatmár me­gyei Húsipari Vállalat, a Mátészalkai Állami Tangaz­daság, a fehérgyarmati ser­téstenyésztő közös vállalko­zás, továbbá négy mezőgaz­dasági termelőszövetkezet és tíz általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet tár­sulást hozott létre mátészal­Sándor traktorvezető. Miniszteri elismerést ka­pott: Vincze Katalin könyve­lő és Farkas Endre anyakoca­gondozó. Az Ady Termelőszövetke­zet 24 éven keresztül állan­dóan fejlődve járult hozzá az országos szövetkezeti ered­őién vekhez. Jelentős ered­ményt értek el az elmúlt év­ben több területen. A közös vagyonban 1971-hez viszo­nyítva 15 százalékos a növe­kedés, 8 millió 300 ezer fo­rint. a közös vagyon 96 szá­zaléka tehermentes. A hal­mozott termelési érték 20 százalékkal emelkedett, mint­egy 64 ezer forinttal. Növe­kedett a fejlesztési alap 1 millió 300 ezer forinttal, így 1972-ben elérte a 7 millió fo­rintot. A bruttó jövedelem 1971- ben 17,5 millió forint, 1972- ben 21 millió forint. kán korszerű húsgyár épí­tésére. A társulásban részt­vevő gazdasági egységek képviselői már aláírták a szerződést, kijelölték a hús­gyár helyét és még az idén megkezdik az 52 millió fo­rintos beruházást igénylő építkezést , Túlzott óvatosság a bérfejlesztésben Az Építők Dózsa György úti székházában tegnap ülést tartott az Építők Szakszer­vezetének központi vezető­sége. Gyöngyösi István főtit­kár összegezte az MSZMP Központi Bizottságának no­vemberi határozata óta vég­zett szakszervezeti munka eredményeit és hiányossá­gait. Megállapította, hogy az építőiparban nagy köz­életi aktivitást váltott ki a határozat, s általában meg­felelő a feladatok időará­nyos teljesítése is. Szóvá tett azonban sok olyan je­lentőséget, amely később már hátráltathatja a felada­tok végrehajtását. Többek között rámutatott arra, hogy jónéhány helven túlzott óva­tosság tapasztalható a vál­lalati bérfejlesztési lehető­ségek kihasználásában. Kiváló szövetkezet a kisújszállási Ady

Next

/
Thumbnails
Contents