Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-18 / 114. szám

1973. május !*. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 . Hivatása: népművelő Beszélgetés a mezőtúri művelődési ház igazgat ójával Ha egy középkorú népművelő hirtelen nyugalmasabb állást választ magának, az emberek túlnyomó része meg­értőén bólogat. Ha ugyanez fordítva történik, tehát valaki első ifjúságán túl, egy biztos, nyugalmas állás fedezékéből népművelőnek jelentkezik, enyhén szólva elgondolkoztató az eset... Mindez persze túlzás. Annyi azonban biztos, hogy Mol­nár Sándomé népművelői pályafutása szabályosnak aligha nevezhető. — Eveken át mint a mű­velődési ház társadalmi igazgatóhelyettese dolgoztam — emlékszik vissza a kez­detekre. — Ha szabad azt mondanom, nekem a nép­művelés volt a hobbym. Tószegi vagyok, de Mezőtú­ron érettségiztem, és itt kezdtem dolgozni is. Később Mezőtúrról Szolnokra, aztán Szolnokról újra Mezőtúrra költöztünk a családdal. S a visszatéréskor, számomra teljesen váratlanul, felaján­lották a városi művelődési központ igazgatói állását. Elvállalatam. Ez az állás akkoriban nem tartozott a legkapósab- bak közé. A ház szakmai híre ugyan jó volt, de az egyéb örökség... — Hamar rájöttem, hogy egy meggondolatlan lépés, egy felelőtlen cselekedet évek munkáját teheti tönk­re. Ezt a munkát csak egész emberként, teljes odaadás­sal, tiszta szívvel lehet vé­gezni. Talán azért olyan ne­héz ez a hivatás. Nehéznek nehéz, annyi bi­zonyos. Molnár Sándomé például gyakran naponta két műszaknyit is dolgozik. Reggel nyolckor kezd, s bi­zony a hazatérés már az es­tébe, de néha az éjszakába is belenyúlik. 1970. őszétől a debreceni Tanítóképző Intézet népmű­velő — könyvtáros szakos hallgatója. Nem tőle, hall­gatótársaitól tudom, az év­folyam legjobbja. — Idén államvizsgázom. Az eltelt három főiskolai év megerősített. Érzem, elin­dultam az ösztönös népmű­veléstől a tudatos felé. Ma már azt is tudom, mit aka­rok, régebben pedig csak azt, mit szeretnék... Szakdolgozatának címe:, „Tömegközlési eszközök ha­tása Mezőtúr tanyavilágá­ban”. Kétszáznegyven em­berrel, a Mezőtúr környéki tanyavilág lakosságának nyolc százalékával beszélge­tett el. „Ismerkedtem” — fogalmazza szerényen. Igaz, valójában ismerkedett és ismerkedik naponta újra és újra a város és környéke gondjaival. — A legfontosabb azt tudni, mi hiányzik, mire van szükségük az emberek­nek. Ez a tudás a tervező munka alapja. Légvárakat hiába építünk. Előbb vagy utóbb, de biztos, hogy ösz- szeomlanak. A mi célunk az, hogy a város minden tag­jának, korra, foglalkozásra, érdeklődésre való tekintettel otthonává, művelődésének központjává váljon az intéz­mény. Igaz, ez még mesz- sze van, de érte dolgozunk... Terveiről beszél, az el­képzelések kerülnek sorra. Hirtelen egy emlék bukkan fel, aztán később újabb és újabb. Telefon cseng a ki­csinyke irodában, majd ko­pognak, benyit valaki. „Szombat van, ilyenkor a munka is több” — mente­getőzik... 1973. március 21-én Molnár Sándomé a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést kapta. H D, Ifjúmunkás kórusok seregszemléje Június' elsejéig véget ér­nek az első országos Vándor Sándor munkás és ifjúmun­kás énekkari szemle me­gyei döntői. A tervek sze­rint június 27—30 között tartják a seregszemle záró- ünnepségeit. Erre mintegy tíz külföldi énekkart is meg­hívnak többek között a Szovjetunióból, Csehszlová­kiából, Lengyelországból, az NDK-ból, Bulgáriából, Olaszországból, Angliából és Svédországból. Az ünnepi megnyitó június 27-én a Fővárosi Operettszínházban lesz, ahol a szemlén leg­jobban szerepelt ifjúmunkás együttesek zárókoncertjére kerül sor. Június 28-án és 30-án a Zeneakadémián az Állami Népi Együttes, a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese, az MRT ének­kara, a debreceni Kodály Kórus és más neves együtte­sek lépnek feL A legnagyobb szabású ünnepséget június 29-én a Margitszigeten tartják. Er­ről, valamint a miskolci Vasas Dalfesztiválról, illet­ve a szombathelyi dalosta­lálkozóról a televízió kör- kapcsolásos helyszíni közve­títésben is beszámol. Jászberényi pedagógusjelöltek sikere Szegeden Tavaly Pécs, az idén Sze­ged volt a színhelye a pe­dagógusjelöltek országos ta­lálkozójának. A rangos ren­dezvényen négy tanárképző főiskola és nyolc tanítókép­ző intézet fiataljaival együtt részt vettek a jászberényi Tanítóképző Intézet peda­gógusjelöltjei is. A találkozó programja: a hallgatók által készített — az iskolai neveléssel kap­csolatos1 — pedagógiai dol­gozatok megvitatása és ér­tékelése. A találkozón mu­tatták be a pedagógusjelöl­tek művészi fotóit, képző- művészeti munkáit. A ren­dezvény alkalmával megtar­tott spartakiádon mutatkoz­tak be az intézetek sporto­lói. A jászberényiek a szege­di találkozó előtt meghirde­tett pályázatra nyolc szak- inai dolgozatot, tizennyolc fotót, festményeket, monotí- piákat küldtek be, és a ta­valyi találkozóhoz hasonló­an most is figyelemre mél­tó eredményeket értek el. A szakmai versenyen ki­emelten első díjat kapott Dobos Erika másodéves hallgató, „A tánulási sajá­tosságok vizsgálata, titkos írásos feladatokkal” című pszichológiai dolgozatáért. Tanulmányában azt bizonyí­totta, hogy az alsó tagoza­tos tanulók munkáját is könnyíthetik a szimbólu­mok (képletek, matematikai szimbóliumok) bevezetésé­vel. Kísérleteit az intézet gyakorló iskolájában végez­te. Az ott szerzett tapaszta­latokat dolgozta fel, ezzel is bizonyítva, hogy a mai gye­rekek már alsó tagozatos korukban fogékonyak az el- vontabb gondolkodásra. Első díjat kapott Csépány Mária és Molnár Emília kö­zös munkája „A mozgalmi munka vezető egyéniségei­nek vizsgálata egy új közös­ségben”. Helyezést, illetve dicséretet kapott ezenkívül a beküldött többi öt dolgo­zat. Szép sikernek számít Kálmán Mária harmadik dí­ja, aki az iskola életét be­mutató fényképsorozatáért kapta a helyezést, és nagy tetszést váltott ki, a jászbe­rényiek sokoldalúságát tük­rözte Kelemen Erzsébet „Monotípiák” című munká­ja. Ma kezdődik a VI. szolnoki néptánc- fesztivál A néptánc láthatatlan, de nagyon is létező birodalmá­nak három napig Szolnokon lesz a fővárosa. Ma kezdő­dik a kulturális hetek ta­lán legjelentősebb rendez­vénye, a szolnoki néptánc­feszti váL Hatodik alkalommal ta­lálkoznak immár az ország legjobb néptánccsoportjai Szolnokon, de úgy véljük nem túlzás azt állítani, az idei fesztivál minden eddigit felülmúl majd. Tizennégy együttes — közte a KISZ Központi Művészegyüttese, -a Magyarországi Nemzetisé­gek Központi Táncegyütte­se, és a Vasas Központi Művészegyüttes — lép pó­diumra, több mint hatszáz táncos és zenész mutatkozik be a Szigligeti Színház kö­zönségének. Szolnok megye színeit hagyományosan a Tisza Táncegyüttes képvise­li. Műsorán Sajti — Dra&­kóczy Három magyar esz­közös tánc, Várhelyi—Gra- bócz Jászverbunk és Várhe­lyi—Bartók Medvetánc sze­repel. A produkciókat tizenhá­rom tagú zsűri bírálja el, élén dr. Körtvélyes Gézával, a Magyar Táncművészek Szövetségének főtitkárával, A zsűri dönt a fődíj oda­ítéléséről is, tehát Szolnok város nagydíjáról és ván­dorserlegéről, melynek vé­dője a Magyarországi Nem­zetiségek Központi Tánc­együttese. A bemutatók mellett szak­mái tanácskozások is szere­pelnek a fesztivál program­ján, az egyik kiemelkedő esemény pedig bizonyára a szombat esti „táncosok bál-. 33** ISSZ, Ma este 17, illetve 20 órai kezdettel az első és a má­sodik versenyprogramot bo­nyolítják le. A színhely a Szolnoki Szigligeti Színház. Kapitányrét művelődik Fiókkönyvtár, ismeretterjesztés Jászjákőhalmán, ahol a község lakosságának egyne­gyede — mintegy nyolcszáz ember — tanyán vagy a külterületen él, a községi tanács fontos feladatának tekinti a kültelki lakosok kulturális ellátásának bizto­sítását Pár évvel ezelőtt megszüntettek két a község­től távol eső külterületi is­kolát. A megszüntetett is­kolák egyikét csekély átala­kítással rendbehozták, és népművelési célokra alkal­mas művelődési teremmé alakították át Erre a területre — Kapi­tányrétre — járnak ki rend­szeresen filmvetítés céljából a járási könyvtár művelő­dési autójával. A tanyamo­zisokon kívül kiveszi részét a külterületiek kulturális el­látásából a helyi könyvtár és a községi művelődési ház is. A községi könyvtár kihe­Szoborpark A Dráva menti síkságból kiemelkedő 442 méter ma­gas Szársomlyó hegy lejtő­jén európai viszonylatban is egyedülálló szabadtéri szo­bormúzeum alakult ki. Itt működik a siklósi tanács által fenntartott szobrász alkotótábor, amely most ötödször nyitotta meg kapu­it a hazai és a külföldi mű­vészek előtt. A tábor öt hónapig mű­ködik és a szobrászok — lyezett fiókkönyvtár létreho­zásával, rendszeres könyv­kölcsönzései elégíti ki az ol­vasni szeretők igényeit. A kihelyezett könyvtárnak nyolcvanegy olvasója van. Tavaly több mint 2200 könyvet kölcsönöztek, a könyvtár látogatóinak szá­ma meghaladta az ötszá­zat A fiókkönyvtárban 700 kötetből: szépirodalmi, gyer­mek és ifjúsági, ismeret- terjesztő és szakirodalmi művekből válogathatnak az olvasók. Mind népszerűbbé válik a külterületeken lakók kö­zött az ismeretterjesztő munka. Különösen nagy ér­deklődés kíséri az egészség- ügyi és irodalmi kérdések­kel foglalkozó előadásokat Fokozza az előadások iránti érdeklődést, hogy legtöbb esetben a témához kapcsoló­dó filmvetítések követik őket Szársomlyón a tanács vendégei — egy­mást váltva több hétig dol­goznak itt: szobrokat farag­nak a Szársomlyó szikláiból. A hegyoldalon levő egyik szép villát vásárolta meg a siklósi tanács és alakitatta át művész-szállássá. A szob-. rászok a régi, hatalmas kat­lanszerű kőbányában mun­kálkodnak, 8 az általuk ké­szített és a helyszínen ma­radó alkotásokkal viszonoz­zák a vendégszeretetet A LÁTOGATÁS z asszonnyal a bölcső­dében találkoztam először. November közepe volt A szabadban ugyan­csak elkelt már a meleg ruha, de a helyiségben, ahol a csöppséget öltöztettük át ontották a hőséget a radiá­torok. Lesegítettem a télika­bátját, ő udvarias mosoly- lyal köszönte meg. Középtermetűnél valami­vel alacsonyabb volt, hom­lokán alig látható barázdák, így is szép volt, de néhány évvel ezelőtt gyönyörű le­hetett. Búzakék szemei vi­szont valami megmagyaráz­hatatlan szomorúságot árasztottak. Kisfiát igazi anyai moz­dulatokkal vetkőzhette, és gyorsan. Jóval előbb lett készen, mint én. — Segíthetek? — kérdezte halkan, odalépve hozzám.-- Ó, ne fáradjon. Én is boldogulok, csak egy kicsit lassabban. . ,-rc Beás faradok; de sek ­kem nagyobb a gyakorla­tom ebben. Hagyja csak. Ezután szinte minden reg­gel találkoztunk a bölcső­dében, néha a városban is. Köszöntünk egymásnak, bár hónapokig a nevét sem tud­tam. Egyik alkalommal meg­kérdezte: — Mennyi idős a kisfia? — Februárban már há­roméves lesz. És az Öné? — Ö majd csak június­ban. Tudja, hogy a két gyerek nagyon megszerette egymást? — Szokott Robikéról be­szélni. Hogy vele szeret a legjobban játszani. — Eljöhetnének egyszer hozzánk. Robikénak nagyon sok szép játéka van. A két apróság biztosan jól érezné magát Megmondom a cí­münket . — Eljövünk. Jövő szom­baton jó lesz? — Nagyon jó. Várom ma­gukat. & Az asszony nyitott ajtót barátságos mosollyal tessé­kelt bennünket beljebb. — Nem, ne vegyék le a cipót, érezzék otthon magu­kat. Természetesen levetettük, mert a lakás ragyogott a tisztaságtól. Ilyen rendet csak asszonyok tudnak te­remteni. A másik fiam. Tamás. Nemsokára nyolcéves lesz, a másodikba jár. A nagyobbik szobában tömött könyvespolcok sora­koztak. a kovácsolt vas vá­lasztófalat alig lehetett lát­ni a sok virágtól. — A férjem is nagyon szereti a virágokat. Ezt a kovácsolt vas falat is ő csi­nálta, mert szerinte így Jobban mutatnak a virágok. — Ügy látom, modellezni is szeret. — Igen. Az az egyik szen­vedélye. Ezeket mind ő fab­rikálta. A szomszéd szobából gyermekzsivaj hallattszott át. Csapódott az ajtó, a há­rom apróság teljes harci díszben özönlött be. — Tessék már jönni hoz­zánk. Katonásdit akarunk játszani, de hárman nem vagyunk elegen — tolmá­csolta mindannyiufe kíván­ságát Tomi. Kérdően néztem a háziasz­szonyra. — Menjen csak nyugodtan. Addig én főzök kávét. A gyerekektől én is kap­tam egy pisztolyt, aztán meg­kezdődött a nagy csata. — Tesszék moszt eleszni! — kiabálta Robika. Nem értettem a dolgot, de Tamás meamnevarázta: — Most lelőttük, és apu-- ka elesik ilvenkor. A szőnyegre heveredtem, miközben a gyerekek, mint a tankok dübörögtek el fö­löttem.-r_ Fel lehet állni, késa á kávé — szólalt meg az asszony. Ismét átmentünk a nagy­szobába. — Nagyon finom a kávé —■ törtem meg a csendet. — Örülök, hogy ízlik. A férjem is így szereti. Van még idejük bőven, engedje meg, hogy megmutassam a színes diáinkat. A parányi vetítővásznon sorra jelentek meg a szebb­nél szebb tengerparti felvé­telek. Közben az asszony magyarázott: — Itt, a Fekete-tenger partján üdültünk. Akit mel­lettem lát, az a férjem, előttünk meg Tomika, ak­kor ötéves volt. Ez Lengyel- országban készült egy év­vel később. Tudja, szinte minden évben elmegyünk valahova külföldre. Látja azt a motoros sportrepülőt? A' férjem vezeti. Engem is mindig fel akar csalni, de nem merek beleülni. — Nem baj, majd én re­pülni fogok, ha megnövök. Észre sem vettük, mikor jött be Tamás. — Nem kisfiam, azt nem fej gom engedni. == Miért nem? Ha aag» leszek, én Is repülő leszek! Apukám megengedi! Az asszony hangja fagyo­san csattant: — Soha nem fogsz re­pülni! Robika félénken simult anyja térdéhez. — Mama. A papa mikor jön? — Jön kisfiam, ne félj. Jön nemsokára. Az asszony szemei könny- belábadtak. Tamás ledobta a pisztolyát, és bevonszolta öccsét a kis szobába. Hosz- szű ideig nem szólt egyi­künk sem. Felálltam, hív­tam a fiamat. — Elnézést, későre jár, mennünk kell. — Én kérek elnézést, amiért így végződött a lá­togatás. Kérem ne haragud­jon... A z asszony szavai zoko­gásba fúltak. Szinte tántorogva mentem lefelé a léocsőn. semmit sem értet­tem. Hetek múlva tudtam meg. hogy az asszonv férie két évvel ezelőtt lezuhant egy sportrepülővel, és szörnyet­halt. Zámbo Árpás! Szobor Kiskörén, Lajos József alkotása; háttérben a víz­lépcső építménye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents