Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-17 / 113. szám
1973. május 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Film jegyzet Kakuk Marci Kakuk Mard jelenleg piaci polgár, vagyis csavargó — jellemzi Tersánszky Józsi Jenő talán legszeretetreméltóbb hősét, m^jd így folytatja: „Ám Kakuk Marci ha csavargó is, nem annyira züllött, alja egyén. Sem nem tolvaj, még csak nem is iszákos túlságosan, sőt még azt sem lehet ráfogni, hogy dologkerülő. Szíve pedig? Sosem romlottabb Kakuk Marci szíve a másokénál! Csak valahogy mintha eleve csavargónak lett volna rendelve, a magasságoktól”. Ez hát Kakuk Marci. Ga- ray, Fazekas, Csokonai, Petőfi és Arany hőseivel rokon, a világirodalomban pedig Thomas Mann, Steinbeck, egy-egy figurája lehetne testvére. Testvére, és csak testvére, mert Kakuk Marci felülmúlhatatlan, egyszeri és megismételhetetlen. Lehet-e Kakuk Marcit élővé varázsolni? Lehet-e Kakuk Marcit átcsempészni egy másik műfaj közé? Lehet-e, szabad-e? Révész György megpróbálta. Előzetes bizodalmunk azért is nagy volt, mert Révész egy hasonló jelentőségű művel, Karinthy Frigyes „Utazás a koponyám körül”- jével már sikeresen megbirkózott Nos, Kakuk Mard erősebb volt. Félreértés ne essék, nem a rendező, egyben a forgatókönyv szerzője is, maradt alul a küzdelemben, hisz 6 egy jó filmet produkált Kakuk Mard ravaszkodott isMit ígér a Május 22-én, kedden ifjúsági zenei műsor jelentkezik az „Építsünk várat muzsikából”. Az adásban a kecskeméti Kodály Zoltán Általános Iskola tanulói a gyakorlatban mutatják be a város nagy szülöttjének, Kodály Zoltánnak szolmizációs módszerét, valamint gyermekdalokat és játékokat adnak elő. Május 23-án, szerdán közvetítik a Svédország—Ausztria világbajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzést Göteborgból. A „Miénk a szó” két fiatal művésze Kovács Zsuzsa és Konrád Antal lesz. Május 25-én, pénteken kezdődik a „Forradalmak kora” című hatrészes törtémét, 6 hát a „hibás”. Csakis ő tehet róla, hogy egy-egy pillanatra fel-feltűnt a színen, aztán hopp, kapta magát és ahogy ő monddá, egyszerűen odébbállt. Várta egy új lány, egy új kaland, vagy csupán cinkostársa, Soma... A rendező munkájában nincs hiba. Révész az „Egy szerelem három éjszakája” után újabb kitűnő filmmusicalt készített, s ebben nagyszerű segítőtársaknak bizonyult az operatőr Ragályi Elemér, a zeneszerző Vukán György és a két versszövegíró: Vargha Balázs és Weöres Sándor. Egyetlen kifogásunk ha lehet, a harsány zene miatt a versszövegek itt-ott érthetetlenek. Kár értük... Néhány szót a két főszereplőről. Harsány! Gábor, született Kakuk Marci. Ennél szebbet igazán nehéz mondani, de a fiatal színész megérdemli a dicséretet. Ez a főszerep művészi fejlődésének egyik kiemelkedő állomása lesz bizonyára. Hau- mann Péter, Somaként kiváló partner. S végül a kérdésre a válasz. Hogy lehet-e, hogy szabad-e? Hát Kakuk Marcit megfilmesíteni nem nagyon lehet. De, hogy szabad, sőt szinte kötelező, az biztos. Ezt bizonyítja Révész György filmje is. H. D. •v televízió ? nelmi filmsorozat, melynek témája a reformkor és az azt megelőző ötven év# magyar történelme. Május 26-án, szombaton este a „Telekabaré” májusi nyilvános adása a Katona József Színházból jelentkezik. Konferál Harsányi Gábor. Május 27-én, vasárnaptól hatrészes angol filmsorozat kerül képernyőre „Keresztül Etiópián” címmel. A „Képarchitektúra mestere” című portréfilmben Kassák Lajos képzőművészeti munkásságáról hallhatnak. Este Németh László „Az áruló” című drámájának televíziós változatát sugározzák. A partizánharcok útvonalán A Partizán Szövetség és a KISZ Központi Bizottsága közötti együttműködés ez évre szóló akcióprogramját a napokban hagyták jóvá a két szervezet illetékes vezetői. A program értelmében a különböző KlSZ-isko- lák oktatási tematikáját úgy alakítják ki, hogy a hallgatók a magyar antifasiszta ellenállási és partizán-mozgalomról is tájékoztatást kapjanak. A Partizán Szövetség vállalta, hogy segítséget nyújt az iskolai jegyzetek elkészítéséhez. A KISZ szervezetek és az úttörőcsapatok vállalják sírok, emlékhelyek gondozását és kapcsolatba lépnek elhunyt antifasiszta harcosok hozzátartozóival, hogy ezáltal is jobban megismerkedhessenek példaképeik életével, munkásságával. Az ifjúsági turisztikai programba olyan útvonalakat iktatnak be, amelyek nyomán a fiatalok feleleveníthetik a II. világháború alatti partizánharcok, ellenállási akciók emlékeit eseményeit. T T rr r n r Homerozes negyedikesek között A diagnózis: vizsgaláz Negyedikes középiskolás fiatalok számára a májusi szép, napsütéses tavaszi napok nem strandolást, napozást, kirándulást hoznak, hanem éjszakába nyúló, tanulással töltött órákat, készülődést tudásuk nagy próbatételére: az érettségire A legtöbb diák szorongással, drukkal gondol e napra, aztán, mint már annyian, ők is boldog megkönnyebbüléssel veszik észre, hogy túl vannak rajta. S akkor közülük sokan újból előveszik a tankönyveket, az egyetemi felvételire készülnek. Mások munkahely után néznek, és akadnak olyanok is, akiknek „majd csak lesz valahogy”. Néhány érettségi előtt álló szolnoki diákkal beszélgettem terveikről, vágyaikról... Ab ikrek A Verseghy gimnáziumban két lány álldogál a negyedikesek csoportjában. — Bálint Lívia és Bálint Mária — mutatkoznak be, de egy perc múlva már nem tudom, melyikük Mária és melyikük Lívia. Ikrek. — Nem is kell bennünket megkülönböztetni — Könyriidvar — Irodalmi est Kiállítás Készülődés a könyvhétre A szolnoki kulturális hetek egyik figyelemreméltó rendezvényének ígérkezik a május végén kezdődő könyvhét. A múzeum árkádjai alatt abban az időben a különböző könyvkiadók mutatják be kiadványaikat. Az utóbbi 28 év könyvheti plakátjait, s Varga Nándor Lajos ex libriseit is megtekinthetik. Az ünnepségsorozat május 31-én kezdődik, amikor Garai Gábor, Jókai Anna, Lengyel Balázs, Nemes Nagy Ágnes, Nemeskürty István és Sánta Ferenc részvételével, Csemus Marian, Szabó Gyula és Újlaki Károly közreműködésével irodalmi estét rendeznek a Ságvári Endre Művelődési Központban. A könyvhét rendezvény- sorozatában szerepel — többek között — a „25 éve államosítottuk az iskolákat” című kiállítás, a Hanglemez- gyártó Vállalat legújabb művész- és beatlemezetnek bemutatója, a Szigligeti Színház művészeinek előadóestje a könyvhét könyveiből, szakíró-olvasó találkozói pódium-est, mesedéle- Xőtt a kicsinyeknek. A programról ítélve ágy tűnik, hogy az eddigieknél változatosabb —■ a bizonyára hatásosabb — módszerekkel igyekszik a szervező bizottság az emberek figyelmét a könyvekre felhívni, méginkább megszerettetve velük az irodalmat, A leláncolt Jeromos A Széchényi Könyvtár régi nyomtatványok tára sok értékes ritkasággal gyarapodott. Ezek közé tartozik az a XV. századi hatalmas, vaknyomásos, barna bőrkötésű fóliáns, amelyet használata idején leláncolva őriztek. Ez a Jeromos-kötet, amely Strasbourgban jelent meg, s a könyvnyomtatás első évtizedéből való. A régi művek restaurálásánál az egyik kötéstáblán találtak rá „Széphistória Ó-Adámnak eleséséről” című műre is, amelyről egyáltalán nem volt tudomása korábban az irodalomtörténetnek. Szerzője Dobozi Veres Mihály s a história 1634-ben jelent meg Kolozsvárott mondja az egyik. — Mindketten négyes tanulók vagyunk, azonos az érdeklődési körünk, ugyanaz a kedvenc tantárgyunk, az érettségi után is egy helyre készülünk. Martfűn laknak. Apjuk boltvezető, anyjuk bolti riadó. Az általános iskolában orosz anyanyelvű tanáruk volt ő szerettette meg velük ezt a szép nyelvet S szinte természetes, hogy a halkszavú, csendes lányok orosz szakos tanárnak készülnek. Főiskolára Jelentkeztünk. Persze előbb még túl kell esni az érettségin. Magyarból félévkor négyesek, matematikából hármasok voltunk, Most szeretnénk jobb eredményt elérni, mert a főiskolán ezen a szakon általában nagy a túljelentkezés. Elmondták, ha nem sikerül a felvételi, községükben képesítés nélküli nevelőként szeretnének elhelyezkedni, s jövőre újból megpróbálnak bejutni a főiskolára. Szépen, értelmesen tervezi jövőjét a mindvégig kitűnő tanuló Csizmás József. Egyedüli gyerek, szüleivel már beutazta szinte az egész Európát Jól beszél angolul, németül, oroszul. Sorra nyerte a tantárgyi versenyeket a megyében, legutóbb oroszból bekerült az országos döntőbe is. Sokoldalú tájékozottsága, nagy szorgalomról. akaraterőről valL — Általános iskolában gépészmérnök akartam lenni, végül mégis a jog mellett döntöttem. A nofflkmi eayelemísta Füzesi Oszkár Lászlóval az ebédlő előtt találkoztam a Varga Katalin Gimnáziumban. Délelőtt otthon matematikát tanult, csak ebédelni szaladt be az iskolába. Matematikából négyes volt, s bár elsősorban humán érdeklődésű, most szeretne jobb jegyet szerezni. — Nekem szerencsére csak az érettségire kell készülni. Februárban moszkvai egyetemre felvételiztem, a nemzetközi kapcsolatok szakra, s néhány napja kaptam meg az értesítést, hogy sikerült, felvettek. Borzasztóan örülök, egyáltalán nem reméltem, hogy sikerül. A lakás egyik legtávolabbi zugában füzetek. könyvek mindenütt Az asztal mellett melegítés lány, szájában a toll vége, ujjai a hajában motoznak, homlokát ráncolja, láthatóan nagy gondban van. — Egy matek példa megoldásán töröm a fejem — mondja Soós Gabriella, aki szintén a Varga Katalin Gimnáziumba jár. Elmondja, hogy tanult 8 év közben is, csak ez a matematika megy nehezebben. De vigasza, hogy a tanárképző, főiskola népfnűvelés szakán, Szombathelyen ‘ nem kell matematikát tanulnia. Hogy mi lesz vele, ha mégsem sikerül bejutnia a főiskolára? — azt még nem tudja. „Majd csak lesz va-, lahogy” — mondta— Csak a Indás csillapítja Olyan diákkal is találkoztam, aki most örül, hogy vége van az iskolának, még nem gondol a jövőre. Jekkel Ilona megelégelte a tanulást, legalábbis egyelőre. — Még nem tudom, mi leszek. Hazamegyek a szüléimhez Nagyréde községbe, s majd keresek valami munkát. Tervek, vágyak, elképzelések. Ki nagy ambícióval lát neki célja megvalósításához ki lassan, tétován. Lesz majd, aki olyan helyen fog dolgozni, amilyet elképzelt magának, mások a munkában szeretik majd meg a szakmájukat. Végül bizonyára mindenki megtalálja a helyét, jól megalapozza a jövőjét Negyedikesek között „hő- mérőztünk”. A diagnózis ml is lehetne más, mint: vizsgaláz. És azt csak a lelki- ismeretes felkészülés, alapos tudás csillapítja. Tóth Mária Tiszai Lajos; V• Óriás született Kis Károly: „ötször 160 tonna mozdul meg” A duzzasztómű vezénylő szobálya szentély. Ide csak az avatottak léphetnek be. A dominó rendszerű vezénylő asztal színes kapcsoló gombjainak, billentyűinek rengetege olyan mint a trópusi erdő. Lenyűgöző, — és számomra kiismerhetetlen. • 1973. április 16-án 18 óra 7 perckor ebben a szobában hangzott el a „le” parancs — a vízelzárók belemerültek a folyóba — a duzzasztás megkezdődött. A vezénylő asztal előtt barna fiatalember, Kis Károly főművezénylő. Tiszaná- nán született, Pécsett technikumot végzett, — és visz- szajött a szülőföldjére, a vízlépcsőhöz. A híd felől szél támad, mondja. Elcsodálkozom: honnan tudja, hiszen zárt szobában vagyunk. Egy műszerre mutat: elektromos vízmérce. Milliméter pontossággal jelzi a Tisza vízszint- ingadozását. A víz észreve- cd b szelet, a műszer pedig a folyó legapróbb helyzetváltozását is. Kis Károly asztalán is könyvhegyeket látok. Van mit tanulni, bólint, a tanfolyam, amit elvégeztünk nagyon jó volt, de inkább csak elméleti alap. Sok mindent meg kell még tanulnunk. Azt hiszem, nagyon hosszú időre szóló feladat ez. Feladat? több is annál, olyan mint a szerelem, megismerésre ösztönöz, mindig újabb és nagyobb szépséget ad. Mindent távvezérléssel irányítunk ebből a szobából. Ha ezeket a kapcsolókat működtetném, ötször 160 tonna mozdulna meg a víz útjában, magyarázza, s töviről hegyére elmondja, hogyan is működik a bonyolult elektronikus és hydraulikus berendezés. Olyan rajongással beszél, mintha a jegyeséről szólna. Két kislányom van, mosolyog. aranyosak... Tiszai József, a Tisza n. üzemeltető részlegének helyettes vezetője is nyughatatlan ember, akár csak barátja és főnöke, Lemyei Péter. Egyikük sem „Ideges”, hanem nyughatatlan. Az a típus, aki mindig többet akar, jobbat. A helyettes részlegvezető villamos üzemmérnök, erős és gyenge áramú szakképzettsége van. A jászberényi Hűtőgépgyárból hozta a vízlépcsőhöz belső kényszere. Még többet akart Mindössze 24 éves, de- hát ebből a szempontból nem az évek számítanak. A kor csak állapot, nem érdem. A kézség, az akarat, a vállalás és az eredményesség egysége az igazi mérce. Tiszai József levezet • pillérekbe. Háromszáz méter hosszú alagúton megyünk, majd megállunk egy vasajtó előtt Benyit, újabb ajtó. Aztán: kulcs, vasajtó. Ugyancsak ez ismétlődik mindig, ha valamelyik szivattyú szobába beakarunk Tiszai József: „Nézze, micsoda erő!” menni. Sehol, senki. A duzzasztóművet és a zsilipet mindössze négy ember működteti : egy főművezénylő, egy vezénylőtábla kezelő, egy villanyszerelő és egy hydraulikus szerelő. A „legöregebb” sincs még negyven éves,.Fiatal életek indulóját fújja itt a szél, a megakasztott Tisza felett Mi hívta ide őket? Tisza Jóska mosolyog. Hol legyünk, ha nem itt, ahol nagyszerű dolgok történnek, amiknek részesei, alakítói lehetünk. Felkacskaringózunk a „mi- narettbe”. Kilencvenöt lépcső, a tetején hatalmas üveg-alumínium kalitka. Ez a hajózsilip vezénylőtornya. Rádió, adóvevők működnek. „Hahó, hajó!” Heinz Axtman, a lipcsei vezető elektroműszerész és Lemyei Péter mérnök „rév- kalauzkodnak”, >— működtetik a zsilip rendszer hvd- raulikáját, a „kapukat”. Zuhog a víz, telítődik a medence, kinyílik a „kapu” és elúszik alattunk egy hajó. Milyen egyszerű! Dehogy az. Hány, mit? miért? mikor? és hogyan? van egy- egy irányító mozdulat mögött? Mennyi lemondás: szórakozásról, pihenésről! Tanulni kellett. S ezek a nyughatatlan fiatalok, tanultak és tanulnak. Kerestem, és megtaláltam az óriás szívét. A Hegyi Istvánokban, az Erdei Jánosokban, a Lernyei Péterekben dobog. mindazokban, akik alkotó életükből odaadtak valameny- nyit óriás gyermekükért. VÉGE
