Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-13 / 86. szám
1973. április 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Helyünk a világban A fogyasztás színvonala A fogyasztás alakulása sajátos módon tükrözi a gaz- dasági fejlődést. Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben kétszeresére nőtt a fogyasztás. Vagyis: évente átlagosan 4,2 százalékkal. A magyarországi átlagos fogyasztás, e legfejlettebb 4 tőkés országhoz viszonyítva 1955-ben még csak 23, 1970-ben pedig már 38 százalék volt. A szervezeti változásról Érdekes összefüggés: a fogyasztás növekedésével megváltozik annak összetétele (szerkezete). A változás leglényegesebb vonása, — hogy csökken az élelmiszerekre, a ruházkodásra fordított kiadások aránya, és nő a fogyasztás egyéb elemeinek súlya- így 1955-ben még a lakosság teljes kiadásainak 46,3 százalékát fordította élelmiszerekre, ez az arány 1967-re 36,6 százalékra csökkent. A ruházkodási költségek aránya pedig 15.2-ről 11.9-re csökkent ugyanezen időszakban. Az egyéb kiadások részesedése viszont 38,5-ről 51,5 százalékra növekedett 1955— 1967 között. A fogyasztás növekedésével tovább csökken majd az élelmezési és ruházkodási kiadások aránya, és Persze, ezeknek az értékes élelmiszereknek a fogyasztása sem növekedhet korlátlanul, mert előbb-utóbb megközelíti, majd eléri az úgynevezett nemzetközi kielégí- tettség szintjét. Hol tart a magyar élelmiszerfogyasztás ehhez, a mondhatnánk világ- színvonalhoz viszonyítva? Erre igyekszik választ adni az alábbi táblázat: Az 1970. évi egv főre jutó átlagos fogyasztás kilogrammban: Maevar Nemzetközi Hús és hal 60 70—80 Tej-és tejtermék 110 200—220 Tojás 14 16—18 Zsiradék 28 27 Cereáliák 128 60—65 Cukor 34 45 Zöldség. gyümölcs 156 200 Burgonya 75 65—70 A legszembetűnőbb, hogy az úgynevezett cereáliák (kenyér- és lisztesáruk) fogyasztása hazánkban még kiugA táblázatból még egy számarány szembetűnő. A hazai tej- és tejtermékfogyasztás alig 50—55 százalékos a nemzetközi szinthez képest. E termékek hanövekszik a fogyasztás egyéb elemeinek súlya. A szerkezeti változás, az arányeltolódás úgy megy végbe, hogy a fogyasztás növekedésével kisebb ütemben növekednek az élelmezési- és ruházkodási kiadások, és nagyobb tempóban nőnek az egyéb kiadások. A gazdasági fejlettség alacsonyabb szintjén, amikor még az éhség felszámolása, csillapítása van napirenden, gyorsan nő a kenyér, a liszt, a lisztes áruk, s egyes földrészeken a rizs, továbbá a zsiradékok fogyasztása- Később a gazdasági fejlettség magasabb szintjén, e cikkek fogyasztása abszolút mértékben is csökken, és növekszik az értékesebb, fehérje- és vitamindús élelmiszerek fogyasztása. róan magas, kétszeresen vagy még nagyobb mértékben meghaladja a nemzetközi ki- elégítettségi szintet. Ezt nem tekinthetjük ésszerűnek és egészségesnek- Az okokat kutatva megállapíthatjuk: ezek a cikkek viszonylag olcsók, áruk 20 év óta lényegében változatlan. Közben pedig az őket helyettesítő zöldség- és főzelékfélék, valamint a burgonyaárak jelentősen növekedtek. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás részben azért is stagnál évek óta hazánkban (75—80 százalékos a nemzetközi kielégi- tettségi szinthez viszonyítva), mert a termelés 1972- ig főként az utóbbi években stagnált, sőt részben csökkent. S így a növekvő kereslet hatására is emelkedtek az árak. Tavaly egy kormányhatározat eredményeként már némileg emelkedett a termelés, az áremelkedés pedig mérséklődött. zai fogyasztása ugyanis 30 év óta lényegében változatlan Magyarországon. S így az alacsony szint, mondhatni szokássá merevedett. A hazai tojásfogyasztás 80—90 százalékos, a hús- és halfogyasztás 75—80 százalékos. Ugyanilyen arányú a cukorfogyasztás Is a nemzetközi kielégítettségi szinthez képest. Ezekből a bio- lógialag értékes cikkekből elérjük, sőt meghaladjuk a magyar gazdaság fejlettsége által indokolt fogyasztási mértéket. A „világszintet” némileg meghaladó zsíra- dékfogyasztás viszont nem kívánatos. A magas kenyer- és tósztafogyasztás mellett a zsíros ételek okozzák népünk túltápláltságát, egészségtelen testsúlygyarapodását. A hazai ruházati fogyasztás viszonylag alacsony a népgazdaság fejlettségéhez képest. Ennek valószínűleg a nagy forgalmi adóval terhelt magas, és sajnos évről évre növekvő árszínvonal a fő oka Az élvezeti cikkek aránya viszont szokatlanul magas a magyar fogyasztók kiadásaiban. Az összes kiadások 13,3 százaléka jut kávéra, teára, cigarettára, üdítő- és legfőképpen szeszesitalra. A háztartások gépesítése Idáig csak úgy általában beszéltünk a gazdasági fejlődéssel mind nagyobb tért hódító egyéb fogyasztásról. Ezek között a legjelentősebbek a lakással kapcsolatos kiadások, a gépkocsivásárlások és a különböző szolgáltatások. Ezekről röviden. Hazánkban a lakás- kultúra meglehetősen egyenetlenül fejlődik. Viszonylag magas színvonalú a háztartások gépesítése és ez örvendetes. De bútorra, lakástextíliára, más kisebb háztartási felszerelésre már általában keveset költenek hazánkban. Ennek az egyenlőtlen fejlődésnek valószínűleg az áruválaszték szegénysége, és a viszonylag magas árszínvonal az oka. A különböző szolgáltatások színvonala rendkívül alacsony, fejlődése is meglehetősen vontatott, s ez a helyzet veszélyezteti az ésszerű fogyasztást. Például a háztartási gépek, a személygépkocsik stb. célszerű, biztonságos üzemeltetését. Ami pedig a személygépkocsiellátottságot illeti, az alacsonyabb szintű, mint a gazdaságilag hazánkhoz hasonlóan fejlett tőkés országokban. A televíziós készülékek aránya viszont igen magas, közel jár a teljes telítettséghez. (Folyt, köv.) Kovács József A világszínvonalhoz mérve Harminc év óta változatlan Moziavatás Jászalsászenfgyőrgyön A jászalsószentgyörgyi mozit épületének életveszélyes volta miatt már 1952-ben be akarták zárni. Még a minisztériumból is lejött egy brigád ebben az ügyben. Aztán maradt minden a régiben, egészen 1971-ig, amikor új mozi építéséhez kezdtek. Annak ünnepélyes átadása tegnap történt. Ilyen tetszetős filmszínház nincs a megye egyetlen kö zségében sem. Körülbelül 3 és fél millió forintot áldozott erre a célra a moziüzemi vállalat. Ennek az épületnek a tervét használják majd fel némi módosítással a jászladá- nyi mozi építésére is. Persze, az még odább van, először a szolnoki Vosztok úton építenek egy háromszáz személyes filmszínházat. Az EPSZER Vállalat már a közeljövőben kezdené a munkát, de az új beruházás területén húzódó gázvezetéket előbb ki kellene iktatni. Arra viszont egyelőre nem akadt vállalkozó... Pedig jó lenne, ha a jubileumra készülő város rangjához méltó filmszínházat kapna. Saj tótáj é kazlat© a választási előkészületekről J-Április 15-én több mint háromszázezer Szolnok megyei szavazhat A tanácstagi választások előkészítésének utolsó periódusához érkeztünk. Vasárnap több mint 7 millió magyar állampolgár adhatja le voksát, bizalmat előlegezve azoknak, akiket a választó- körzetekben tanácstagnak jelöltek. Az egy hónapja tartó választási előkészületek megyei tapasztalatairól és az április 15-1 felkészülésről számolt be tegnap a megyei sajtó képviselőinek Tóth János, a megyei választási elnökség elnöke. A sajtótájékoztatón részt vett dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke és Oláh János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. kezdődött a választás technikai és adminisztratív előkészítése. Április 5-én 2430 taggal megalakult a 486 szavazatszedő bizottság, április 9-től pedig már a megyei és a városi választási elnökségek mellett, valamint a járási hivataloknál választási irodák működnek, amelyek az adminisztráció és a nyilvántartás feladatait látják el. A körültekintő és alapos előkészületek után most már minden feltétel adott, hogy április 15-én a választás reggel 6-tól este 6-ig zavartalanul lebonyolódjék. (Ahol a lakosok kérik, a helyi választási elnökség elrendelheti, hogy a szavazás egy órával előbb kezdődjék.) A megyei választási elnökség kérését tolmácsoljuk, amikor felhívjuk a választók figyelmét, hogy a személyi igazolványokat és a tanácsi értesítést vigyék magukkal. (A szavazatszedő bizottság visszautasítja azt a választót, aki nem tudja magát a szavazás lezárásáig személyi igazolvánnyal, vagy kivételesen más, hitelt érdemlő okirattal igazolni.) Alakuló tanácsülések Az ÚJ tanácstagokból a választást követő 15 napon belül megalakulnak a helyi tanácsok. Első ülésükön választják meg a tanácstagok mandátumát megvizsgáló bizottságot. Ekkor kerül sor a tanács elnökének, az elnökhelyetteseknek, a végrehajtó bizottság tagjainak megválasztására és a tanácsi bizottságok megalakítására. Az alakuló ülések feladata, hogy jelöljék és titkos szavazással megválasszák a megyei tanács tagjait is. A megyei tanács május 12-én ül össze, és tartja meg alakuló ülését. A névjegyzékeket még nem zárták le A teljességre törekvő részletes tájékoztatóból a legrészletesebb tudnivalókat tolmácsoljuk lapunk olvasóinak. Szolnok megye lakosságának 70 százaléka, pontosan 314 ezer 413 választópolgár szavazhat a lakóhelye szerint kialakított szavazókörben. A közszemlére kitett választól névjegyzékben szerepelnek mindazok. akik voksaikat vasárnap leadhatják. A névjegyzékeket azonban még nem zárták le. Holnap délután 2 óráig lehetőség van a korrigálásukra. (Akik az összeírás óta eltelt időben például nagykorúak lettek, vagy állandó lakhelyet változtattak, még pótbejegyzést kérhetnek.) Nemcsak a választókról, hanem a jelöltekről is nyilvános lista készült. A névjegyzékekben összesen 3090 tanácstagjelölt neve szerepel. A jelöltek száma azonban nem azt jelenti, hogy ennyi városi és községi tanácstag lesz a megyében, 179 választókerületben ugyanis két jelöltet állítottak. Közülük vasárnap csak az egyik kerülhet ki „győztesen”. Minden hozzászólásra válaszolnak A jelölőgyűléseknek a tanácstag jelölése volt a leglényegesebb, de nem az egyetlen feladata és témája. Nyílt, őszinte hangú politikai vitafórumokká vált a gyűlések többsége. Ezt bizonyítja többek között az a tény is, hogy a gyűlések 141 ezer részvevője közül minden tizedik szót kért. A felszólalók többsége ezt az alkalmat ragadta meg, hogy városa, községe közérdekű dolgait szóvá tegye, legyen az az egész település, vagy „csak” egy utca, egy háztömb lakóinak szívügye. Az elhangzott vélemények, javaslatok, kérdések és kérések, nem maradnak pusztába kiáltott szavak. A tanácsok képviselői még általában a gyűléseken válaszoltak, de legkésőbb április 23-lg az illetékes tanácsi szervek írásban adnak feleletet valamennyi hozzászólásra. A jelölőgyűléseket politikai nagygyűlések, munkahelyi találkozók követték, amelyeken 30 ezer Szolnok megyei vett részt. A Szolnok megyeiek tízezreit mozgósító események után a megyei választási elnökség irányításával megTovább bővül a gyermekintézmények hálózata A tanácsi szervek, s főként a nőket foglalkoztató vállalatok már hosszabb ideje nagy erőfeszítéseket tesznek gyermekintézmények építésére, a meglévők bővítésére- 1960 és 1970 között 10 500 gyermek részére létesítettek bölcsődéket. 46 300 hellyel bővítették az óvodák befogadó- képességét, s újabb 3700 csoport részére nyíltak iskolai napközi otthonok. A X. párt- kongresszus a gyermekintézmények hálózatának további bővítésének szükségességét hangsúlyozta, s felhívta a vállalatokat és tanácsokat, hogy közös erővel ílymódon is enyhítsék a dolgozó anyák gondjait. A tervek végrehajtásának menetéről másfél év adatai állnak rendelkezésre- 1971- ben és 1972 első felében ösz- szesen 3360 bölcsődei és 20 070 óvodai helyet adtak át, ami túlhaladja a felemelt terv időarányos részét, sőt további túlteliesítéssel is számolhatunk. Ez indokolt is, mert az említett előrehaladás is csupán enyhíti, de távolról sem oldja meg a gyermekek elhelyezésének gondjait. A következő években lép ugyanis szülőképes korba az 1953—55 között született nagyobb létszámú nőnemzedék, várhatóan növekszik tehát a csecsemők száma. A munkaerőmérleg adatai szerint a negyedik ötéves terv végére várhatóan mintegy 2 millió 200 ezer nő vesz részt a termelő munkában, közülük körülbelül 700 000 lesz a fiatal anya. A gyermekintézmények 1970-ben az óvodáskorúak 53 százalékát tudták befogadni, ez az arány 1975-re 59 százalékra emelkedik. Valójában ennél valamivel több gyermeket lehet elhelyezni, mivel az óvodákban szükség esetén több gyermeket vesznek fel az optimális létszámnál, ez azonban a zsúfoltságot növeli. Mindenképpen szükséges tehát. hogy az ötödik ötéves tervben a gyermekintézmények fejlesztése tovább gyorsuljon és a fenntartásukhoz szükséges eszközök is rendelkezésre álljanak. Szabályozták a személyi földtulajdon egyes kérdéseit A Minisztertanács tegnapi ülésén a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján a személyi földtulajdon egyes kérdéseiről tárgyalt és rendeletet fogadott el. A szabályozás egyik része az 1967. évi földtörvénnyel kapcsolatos, amely — mint ismeretes — lehetővé tette, hogy az egy háztartáshoz tartozó állampolgárok személyi földtulajdont szerezhessenek a belterületnek magánerőből be nem építhető részén. A Minisztertanács most — az állampolgárok, lakó- és üdülőtelek-tulajdonára vonatkozó előírásokkal összhangban — meghatározta, hogy maximálisan mekkora lehet egy-egv ilyen megszerezhető telek. E szerint az állampolgárok, illetve az egy közös háztartáshoz tartozók a városok és községek belterületének magánerőből be nem építhető részén — meglévő földjük-telkük beszámításával — legfeljebb 1500 négyzetméter (417 négyszögöl) területű földtulajdont szerezhetnek. Ez a rendelkezés gátat vet annak, hogy eay-egy család tulajdonában Mhal- mozódianak a belterületi földek. Nem érinti a rendelet a hatályba lépésekor már meglévő belterületi földek tulajdonjogát. tehát csak az ezután történő vásárlásokra vonatkozik a szabályozás. —• (Kivétel az öröklés,) A személyi tulajdon szabályozásával összefüggésben az új jogszabály további fontos rendelkezése, hogy egyes kiemelt települések zavartalan fejlesztése érdekében korlátozza a termelőszövetkezeti és állami tulajdonban lévő földek eladását. Eszerint a fővárosban, a városokban és a várossá fejleszthető nagyközségekben, továbbá az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező nagyközségekben és a községekben a tsz. illetve az állami tulajdonban lévő, nagvüzerri művelésre nem alkalmas földeket állampolgárok rés ére ér- tékesítetni nem lehet, ezeken a helyeken a földek hasznosításáról a jövőben bérbeadással kell gondoskodni.
