Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-11 / 84. szám
1973. április 11; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Dunai Vasmű spirálcsőg yár egységében megkezdték a „Testvériség” gáz- távvezeték csöveinek gyártásé t. A különlegesen erős acél lemezből hajlított nyolcvanegy centiméter átmérőjű csőből naponta négyszáz méter készül. Képünkön: A „Testvériség” vezeték kész csövei a csarnokban Helyünk a világban Lehetőségeink és kilátásaink az ezredfordulóra A közepes gazdasági fejlettségű országok csoportja messze az elmaradott gazdaságú ázsiai és afrikai országok előtt jár, de még nagv távolság választja el a világ 12 gazdaságilag élenjáró országától. A közepes fejlettségű országok, köztük hazánk, természetesen el kívánják érni a gazdasági fejlettség magas szintjét. Melyek a kilátások? Biztatóak-e a távlatok? Milyen fejlettségi színvonalon áll majd a magyar népgazdaság 2000-ben? Távoli, de belátható idő. Csaknem annyi idő választ el bennünket a század és az ezredfordulótól, amennyit a felszabadulás óta magunk mögött hagytunk. S az elért eredmények nyomán bizalommal tekinthetünk a jövőbe. Prognózis ez ezredfordulóra Ha az utóbbi évek átlagával, hat százalékos nemzeti jövedelem növekedéssel számolunk a jövőben is minden esztendőben, akkor a negyedik ötéves terv utolsó esztendejében az egy főre jutó nemzeti jövedelem meghaladja az ezer dollárt, 2000- ben pedig a 4600 dollárt- Ez igen magas fajlagos szám 30 százalékkal haladja meg az USA hasonló mutatójának 1968. évi szintjét. Persze közben a tengeren túl sem áll meg az élet. Az Egyesült Államok egy lakosra jutó nemzeti jövedelme 2000-ben — ugyancsak az utóbbi évek növekedési ütemét előrevetítve — előreláthatóan még mindig kétszerte nagyobb lesz mint hazánké. De ne feledjük: a jelenlegi mintegy 3.5-szeres különbséget dolgozzuk le kétszeresre! Nem is beszélve arról, hogy szocialista viszonyaink között az elosztás sokkalta igazságosabb, a fogyasztás pedig bizonyosan ésszerűbb lesz majd. Magyarországnak mintegy 12 millió lakosa lesz 2000-ben s az fejlettebb gazdasági viszonyok között ól majd mint A távlat erőt ad lotta Lenin. S a szovjet hatalom nehéz napjaiban kidolgozták az akkor fantasztikusnak tűnő villamosítási tervet, a Goelrot s ez a program már régen történelem, de ma is tanulságos. Jelzi, hogy a távlat erőt ad, megtermékenyíti a napi munkát növeli a felelősséget. Naponta kell tehát síkra szállni az újért, a korszerűért, a szervezettebb munkáért. Ez utóbbi aktualitását aláhúzza, hogy az elemzések szerint gazdasági elmaradottságunknak nagyobb része vezethető vissza szervezési okokra és csak a kisebb része származik csupán az alacsony műszaki technikai &zinvouaiból. az akkori Ausztria és Anglia lakosságaA jövő lehetőségei, kilátásai kizárólag attól függnek, milyen mértékben sikerül évről évre a nemzeti jövedelmet gyarapítani. Méghozzá új, intenzív módeszerek- kel, mivel a hagyományom extenzív fejlődés forrásai kimerültek. Így a nemzeti jövedelem növelésének legfőbb módszerévé a termelékenység emelése válik. A már idézett prognózis szerint tízévenként a magyar ipar termelése megkétszereződhet s így az 1970. évi szint 2000-ig njegnyolcszorozódhat. Vagyis gyermekeink másfél- hónap alatt termelhetnek, majd annyit, mint mi egy év alatt- S az ezredfordulón már nálunk is alkalmazzák majd a tudományos és technikai forradalom olyan eredményeit, amelyekkel napjainkban jobbára csak a fantasztikus irodalomban találkozhatunk. Űj anyagok, szupravezetők, mikroötvözetek, — elektronsugaras és ultrahangos megmunkálás. Természetesen tért hódít az atomenergia és a kibernetika is. Az ezredfordulót és a gazdaságilag fejlett Magyarországot aligha tudjuk elképzelni a szocialista országok magasfokú integrációja nélkül. A legkorszerűbb technika kifejlesztésében és alkalmazásában, a nagysorozatú gazdaságos gyártásban s a hazai fogyasztásban, szinte úgy építünk a szocialista országok közösségének eredményeire, potenciáljára, nagy piacára, mint sajátunkéra. Valamennyi KGST országban. így hazánkban is. most készült az első. nagyszabású 15 évre szóló távlati terv. S ezek a tervek már eleve összehangolják az átfogó fejlesztési programokat, egyeztetik a hosszútávú gazdaságpolitikai stratégiát, ^ kibontakozó integrációs folyamatokat. A fejlődés fontos hajtóereje korunkban a gazdaság szerkezetének korszerűsítése. Sok- milliárd forintos tiszta haszonnal jár például, ha nő a szénhidrogének (kőolaj, földgáz) felhasználása a szén rovására- Az ipari termelésnek kb. az egyharmada — ahogyan a Gazdaságkutató Intézetben kimutatták — az olaj- és gáziparhoz hasonlóan igen jövedelmező és ezért gyors fejlesztésre érdemes. Az ipari termelés második harmadának, pl. a textiliparnak, a szerényebb haszna rekostrükció- val fokozható. Végül a harmadik harmad állami támogatások formájában feléli a másik két harmadban termelt tiszta jövedelem számottevő részét s így ez a harmad visz- szafejlesztésre. illetve a termelés teljes átállításra szorul. A nemzeti jövedelmet gya- rapíthatjuk tehát, ha a nagy állami támogatást igénylő traktorok, teherautók, tengeri áruszállító hajók, motorvonatok stb. helyett más korszerű és gazdaságos terméket készítenek- És akkor is, ha az egyébként jövedelmező cikkeket időről időre korszerűsítik, megújítják, kicserélik. A hatékony és koncentrált beruházásoknál persze méginkább szükséges az ezredforduló követelményeire figyelni. A műnkés hóthöznaookon De a világért se rengsorol- juk a munkákat: mindig az legyen a fontos, amit éppen el kell végezni. A sok kicsi sokra megy — hosszú távon igaz ez amúgy istenigazábói. Mert percből és órából lesz a történelem. A nép írja a történelmet — ez szinte már közhely. De gondoljuk csak végig; a szocialista világ munkáshétköznapjain egy kicsit az emberiség jövőjéről is újból és újból döntünk. Messziről indultunk s nagy utat kell még megtennünk, hogy félreérthetetlenül mindenki számára bizonyítsuk a szocializmus fölénéyét a munkában, a gazdaságban. a gazdagabb, emberibb életben. Kovács József (Folyt, köv.) Merjünk álmodozni — valMár itt vagyunk itthon Tizennégy esztendővel ezelőtt, egy reggel, a Debrecenből Karcagra érkező gyors, csak egy percig állt az állomáson, aztán már indult is tovább. A mozgó vonatról leugrott egy fiatalember. De elvétette az ugrást, elhasalt a földön, kezét megsebezte a salak. — Emiatt nem is tudtam aznap semmit sem csinálni, csak másnap láthattam munkához... — emlékszik vissza- — Így csókoltam én meg a karcagi földet, amikor idejöttem, — mondja és jóízűen nevet. Az igazsághoz tartozik, hogy akkor csak egy műtéthez jött asszisztálni a debreceni tanársegéd, dr. Detre Gábor főorvos meghívására. Aztán rábeszélték, maradjon egy hónapig segíteni, s a vége mi lett? A főorvos elment Bonyhádra dolgozni, a'tanársegéd Karcagon maradt. „Akkor is azt mondtam nem véglegesen, mert a feleségem, a kislányom Debrecenben volt.” Három hónapig egyedül volt sebész doktor Karcagon. Papp Sándorné paraszt barokk, gólyafészkes háza volt akkoriban a kórház sebészeti osztálya. Hogyan is mondta a feleség? „Utána mentünk az albérletbe, hogy ne legyen Zoltán egyedül. Milyen sokszor ültünk az épület előtti kis park padján a kislányommal, hogy legalább néhány percre találkozhassunk a férjemmel. Egyedül volt, éjjel-nappal ügyeletben.” Talán ezek a kezdeti nehéz napok edzették meg s tartották ebben a kunsági városban dr. Mikola Zoltánt. Meg annak tudata, hogy „szükség van rám!” És amikor két év múlva egyszer a bordatöréssel keze alá került öreg kerékgyártó mestert. Kozák bácsit amikor megvgyógyítot- ta, az így ismerte el mindazt, amit érte tett: „Mondtam én. hogy a jövevény is ember!” Ekkor érezte meg, értette meg valójában, hogy a város befogadta. Erről később méginkább megbizonyosodhatott: — Felkeresett Lakatos Pista bácsi a kórházban- Nem sokat kertelt, hamar elmondta miről van szó. Tanácstagnak akarnak jelölni, válla- lom-e? Nagyon meglepődtem ezen. Igaz. dolgoztam a KISZ- ben. a városi vb tagja is voltam, de va jon ez a feladat nem lesz-e majd sok? Azt hiszem életemben nem vo1 tam olyan izgatott, mint a jelölőgyűlésemen. — És megérte? — Meg... Ott a jelölőgyűlésen derült ki mennyi embert ismerek már a városban és milyen sokan ismernek engem. — Ennek most tíz esztendeje. — Igen és én egyre jobban megszerettem ezt a várost, az itteni embereket- Már itt vagyunk itthon, és Debrenecbe csak látogatóba járunk. Sok minden történt egy évtized alatt. Az utóbbi két ciklusban már tagja voltam a városi tanács végrehajtó bizottságának is, és tagja az egészségügyi állandó bizottságnak. Végrehajtó bizottsági tagságom első idejében alig mertem véleményt mondani, féltem, kevés a tárgyismeretem, nem jól látom a dolgokat. — Mert sok gond, baj volt itt — mondja, majd hirtelen megkérdezi: — Régen itt él a megyében? Régóta ismeri Karcagot? — Igen. Elég régóta. — Nos, akkor tudja, hogy városról beszélünk, de akkoriban nem volt az. Azóta épült csatorna, lett jó ivóvizünk, és azóta épültek modem, több szintes házak. Aztán arról beszél, hogy a tanácsi bizottságban ismert meg más bajokat is: Karcagon is betegség az alkoholizmus, tenni ellene közös kötelesség. Segíteni a börtönből szabadultakon is. hogy visz- szataláljanak a munkás életbe. „A legjobban annak örültem, hogy láttam, a város vezetői komolyan vesznek bennünket. Javaslatainkat meghallgatták és nem egyszer megvalósították.” Mondják, hogy dr. Mikola Zoltán tanácstagi beszámolóján. vagy fogadóóráján sok a vendég, a hozzá bekopogtató- Villanysoszlop kell, járda, lri- csúzliztak a gyerekek egy villanykörtét. megannyi apró gond, de a panaszosnak a legfontosabb. Segíteni, intézni kell az ügyeket. Megkérdezem: — A sok társadalmi munka vajon nem lesz hátrányára most, hogy kineveztél? a karcagi kórház igazgatójának? — Tudomásom szerint most is tanácstagnak jelölték a kerület lakói? — Szeretem a tanácstagi munkát, bár igaz, hogy több a gondom. Én azért hiszek abban, ha megválasztanál? továbbra is el tudom látni a megbízatást becsülettel. Kórházigazgatónak lenni óriási felelősség: biztosítani az optimális lehetőséget a gyógyító munkához. Ez jelentheti egy pálya magasabb csúcsát- Amikor ezt mondom, kicsit kesernyés mosoly villan fel az arcán. — Nem így lenne? — Az orvostársadalomban osztályvezető főorvosnak lenni ma még nagyobb rangot jelent, hogy ezzel a szó- használattal éljek, mint az, ha valaki kórházigazgató. A társadalom szemében felemelkedést, megbecsülést jelent de a belső berkekben nem. Azt is mondhatom, hogy ilyenkor leírják az embert a listáról. Ezért is van az, hogy minden igazgató igyekszik egy osztályt is biztosítani magának, hogy a szakmáját gyakorolhassa. — Dr. Mikola Zoltán is így tett? — Igen. A sebészeti osztályon, a baleseti sebészeti részleget vezetem mivel trau- matológus vagyok. Az osztályvezető főorvos dr. Cle- menx Marcell. Én sem tudom elképzelni, hogy elszakadjak a szakmától, és bizony nehéz volt megbarátkoznom az igazgatás gondolatával. — Szerencsére töprengésre nem sok ideje jut. Helybenhagyólag bólogat, nevet- Bizony sok minden kell még az intézetnek. Például központi sterilizáló. —- Megkezdődödtt az ideg-elme osztály építése, tárgyalni az építőkkel az igazgatónak is feladata. A kórházhoz tartozik a kisújszállási és a tiszafüredi szakrendelés is, rendben menjenek ott is a dolgok, nem utolsósorban gondoskodni arról a hatszáz emberről, akik őt nevezik igazgatójuknak. — Elfogadták már orvoskollegái intézetvezetőnek? — Azt hiszem még nem vagyunk túl rajta. Volt és van még várakozás irántam- A múltkoriban kazánrobbanás történt a kórházban. Szerencsére személyi sérülés nem volt, de tudja mit jelent, ha egy kórházban megszűnik az energiaszolgáltatás? Megáll az élet. Gyors, azonnali intézkedésre volt szükség, aztán összehívtam a főorvosokat és tájékoztattam őket arról, amit csináltam. Akkor mondta az egyik főorvos kollega, te öregem. nem is gondoltam, hogy te ehhez is értesz. Egy egészségügyi intézet vezetőjének nagyon sokrétű a feladata: érteni kell egy kicsit a közgazdasághoz, — a munkajoghoz és jó szakembernek kell lennie. Nehéz vezetni? — Jó munkatársak kellenek. Meg kell szerezni az emberek bizalmát- Ha van bizalom, könnyebb a nehéz kérdésekről is beszélni. Következetesnek kell lenni és őszintének. Én az őszinteségnek eddig még nem vallottam kárát. Varga Viktória A szolnoki szalon a legkorszerűbb Fejlődik,a Patyolat A Patyolat nem tartozott és még most sem tartozik azokhoz a vállalatokhoz, amelyekről az emberek teljes elismeréssel nyilatkoznának. Szolgáltatásaik átfutási ideje, minősége, az ügyfelekkel való bánásmód nem mindig váltotta ki az elismerő hangot. Bizonyítja ezt az a felmérés is. amely megállapítja, hogy 1970-ben az egy lakosra jutó festés — vegv- tisriításban a meevék közül csak Szabolcs és Zala ért el rosszabb helyezést, mint Szolnok megye. A kormány által hozott rendeletben azonban helyesen ismerték fel a kibontakozás útját. A negyedik ötéves tervidőszakra készített közéotávú tervben már olyan feladatok megoldását tűzik ki célul, amelyek az országos átlagtól való lemaradást minden területen segítenek behozni. Távlati terveikben új szolgáltatás is szerepel, a ruhakölcsönzés. A meglévő szolgáltatásokat korszerűsíteni kívánják az igények maximális kielégítése érdekében. E feladatok megvalósítását segítve felügyeleti szervük a megyei tanács 14 millió forint támogatást nyújtott a vállalatnak, amit kizárólag vegytisztítás. illetve mosás fejlesztésére fordítanak. A negyedik ötéves terv végére vegytisztításból ós festésből már 220 ezer tételt tudnak elvégezni, ami a jelenleginek háromszorosát teszi ki. Hasonló a helyzet a mosás _ terén is. A vidéken lévő átvevő üzletek egy részét részmegmunkáló üzemekké alakítják ki. A Szolnokon kialakított vegytisztító és mosószalon az iparágban a legkorszerűbb szolgáltatást biztosítja. Az önkiszolgálási lehetőség megteremtése komoly ösz- szegű megtakarítást is jelent a szolgáltatást igénybevevő részére, mivel 4 kg felsőruha tisztítása megvárhatóan 50 forint lesz a ieleniegi 150—200 forinttá1 szemben. Üj színként jelentkezett á vállalatnál „a patvolatágy- niemű” kölcsönzés bevezetése. Üj lesz megyénkben, eddig ilyen szolgáltatás nem volt. Kedvező benne, hogy nem kell letétet adni. Bizalom az ügyiéinek. — orsós —• ;
