Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-11 / 84. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR XXIV. évi. 84. sz. 1973. ápr-11 •, szerda. Gazdálkodjunk a munkaerővel M z 1972. évben további előrehaladást sikerült elérni a munkaügyi gazdálkodás egyensúlyi helyzetének “ * javításában. Megerősödtek a kedvező folyamatok, mérséklődtek a népgazdaság tervszerű fejlődését zavaró munkaügyi feszültségek. A termelés növekedésének 1972-ben is a termelékenység volt a fő forrása. Az ipar a belső tartalékok feltárásával és a termelés műszaki-technikai színvonalának fejlesztése révén, a munka termelékenységének emelésébel növelte termelését. A szocialista iparon belül a szövetkezeti szektorban — 1971. évhez viszonyítva — gyorsult a termelékenység növekedési üteme is. Az állami ipar ágazatai közül a termelékenység növekedése nagyobb részt azokban az iparcsoportokban (híradás- és vákuumtechnikai ipar, műszeripar, papíripar, vegyipar) volt az átlagosnál gyorsabb, ahol a belföldi és export igényeknek- megfelelően a termelés is dinamikusan emelkedett. A népgazdaságban foglalkoztatottak létszáma a tervezettnek megfelelően, mérsékelten nőtt. A szocialista ipar, az állami mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás, valamint a kereskedelem dolgozóinak létszáma kismértékben csökkent. A szocialista építőiparban, valamint a szállításban és hírközlésben foglalkoztatottak száma az előző évinél kisebb ütemben gyarapodott. a avult a vállalatok és szövetkezetek munkaerőgazdálkodása, jelentősen csökkent a reális lehetőségeket meghaladó munkaerőkereslet. Erre mutat az is, hogy a vállalatok által 1972-ben bejelentett betöltetlen munkahelyek száma 20 százalékkal kevesebb volt az előző évinél, de ez még mindig meghaladja — főleg Budapesten — a reálisan számításba vehető újonnan munkába állíthatók számát. A munkahelyváltoztatások mértéke a népgazdaság valamennyi termelő ágazatában tovább csökkent és ma már nem nagyobb az 1967. évinél. Az idényszerűséget is figyelembe véve még mindig nagy azonban a munkaerő cserélődése az építőiparban és a kereskedelemben. Lényegében megszűnt a munkaerő átáramlása az állami iparból a mezőgazdasági melléküzemekbe és az ipari szövetkezetekbe, sőt bizonyos fordított irányú mozgás is észlelhető. Számottevően enyhült egyes fontos iparágakban és vállalatoknál több év óta tartó — a termelést, illetve a lakosság ellátását háráltató — munkaerő hiány. Néhány ugyancsak fontos területen (pl. a könnyűipar és a kereskedelem egyes ágaibán) az elmúlt évben sem sikerült a munkaerő hiány okozta gondokat csökkenteni. A z iparban és építőiparban egyaránt változatlanul gyors volt az alkalmazottak és ezen belül is elsősorban az adminisztratív dolgozók számának növekedése. Az 1972. évi mintegy 70 ezer szakmunkástanuló felvételét — a tervelőírásnak megfelelően — sikerült biztosítani. A központilag elrendelt ösztönzők hatására a mélyfúró, az öntő, a hegesztő, a vasbetonszerelő és más szakmák tanulására több fiatalt vettek fel, mint 1971-ben. A szakmunkástanuló beiskolázás javulása ellenére több szakmában még mindig nem kielégítő a helyzet. Változatlanul alacsony a bányaipari, bognár, üvegfúvó, gumigyártó és forgácsoló szakmákban felvettek száma. A munkások és alkalmazottak átlagbérének 1972. évi növekedése a termelő ágazatokban viszonylag kiegyenlített volt, az iparban kissé gyorsult, más ágazatokban valamelyest mérséklődött. A szocialista iparban foglalkoztatottak átlagos havi munkabére 4,5 százalékkal emelkedett és emellett, az előzetes adatok szerint valamelyest nagyobb lesz a kifizethető év végi részesedés is. A bérek és a részesedés emelkedése a szövetkezeti szektorban nem haladja meg az állami ipar átlagát. A nagyvállalatok a múlt évben a korábbi évekhez viszonyítva kedvezőbb lehetőségekkel rendelkeztek a bérek emeléséhez és a kereseti arányok javításához. N övekedett a kifizethető nyereségrészesedés összege például a gépiparban, a vegyiparban és a villamosenergiaiparban. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt működő építőipari és építőanyagipari vállalatok esetében is hasonló a helyzet. Mind az ipar, mind az építőipar területén azonban előfordul, hogy néhány vállalatnál — kedvezőtlen eredmények miatt — nem tudnak nyereségrészesedést fizetni. A munkaügyi gazdálkodás azonban nem minden ágazatban és nem minden területen javult a kívánt és a lehetséges mértékben. Még csak a kezdetén tart az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése; lassan mérséklődik az igénybevett túlórák aránya; általános jelenség a munkaidőalap egyenlőtlen kihasználása. E zen jelenségek — a munkaügyi gazdálkodásban elért javuló eredmények mellett is — arra mutatnak, hogy a munka hatékonysága növelésének a továbbiakban is jelentős szerepet kell biztosítani. Erre a feltételek 1973-ban még kedvezőbbé váltak. Az ipari és építőipari munkások, valamint a művezetők béremelése ugyanis nagymértékben előmozdíthatja az eredményesebb vállalati munkaerőgazdálkodást. A-bérek és a keresetek ösztönző erejének hatékonyabb érvényesítésével, a munka jobb megszervezésével elérhető az újabb tartalékok feltárása, a termelékenység dinamikusabb növelése és ezek segítségével a vállalatok jövedelmezőségének további javulása. BUDA ISTVÁN — munkaügyi miniszterhelyettes Péter János ma Mongóliába utazik Magyar—japán közös közlemény Tegnap délután Tokióban közös közleményt adtak ki Péter János külügyminiszter Japánban tett hivatalos látogatásáról. A Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere és kísérete, a japán kormány meghívására hivatalos látogatást tett Japánban. Tokión kívül ellátogatott Oszakába és Kiotóba. Mint a közös közlemény megállapítja: Péter János találkozott Tanaka Kakuei miniszterelnökkel, Nakamui-a Umeki ősivel, a parlament alsóházának elnökével, Kono Kenzóval, a felsőház elnökével, Miki Takeo államminiszterrel és Nakaszone Jaszuhi- ro külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel. A magyar külügyminiszter tárgyalásokat folytatott Ohi- ra Maszajosi külügyminiszterrel. A baráti légkörben lezajlott megbeszéléseken a miniszterek megvitatták a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit, valamint eszmecserét folytattak olyan nemzetközi kérdésekről, amelyekben mindkét ország érdekelt. Ohira külügyminiszter kifejtette véleményét az ázsiai helyzetről. Péter János ismertette álláspontját az európai fejleményekről, különös tekintettel az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő tárgyalásokra. A miniszterek kifejezték megelégedésüket, hogy a két ország kapcsolatai az utóbbi években sokoldalúan fejlődtek és megállapodtak, hogy közös erőfeszítéseket tesznek a kapcsolatok gyarapítására az élet minden területén. A miniszterek különös örömmel állapították meg, hogy egyenletesen fejlődtek a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai. Tanulmányozták az e téren fennálló új lehetőségeket és megállapodtak, hogy kölcsönősen törekszenek, azok bővítésére. A miniszterek 1973. április 9-én kormányközi jegyzékváltás formájában megállapodást kötöttek a kulturális cserekapcsolatokról. Péter János külügyminiszter, kormánya nevében magyarországi látogatásra szóló meghívást adott át Tanaka Kakuei miniszterelnöknek és Ohira Maszajasi külügyminiszternek. A meghívást örömmel elfogadták. A látogatás időpontjában diplomáciai úton állapodnak meg. Péter János külügyminiszter tegnap délután sajtóértekezletet tartott a Japán. Újságírók Szövetségének klubjában. A külügyminiszteri látogatás utolsó aktusaként Péter János tegnap este vacsorát adott Ohira Maszajosi külügyminiszter tiszteletére. A magyar külügyminiszter ma továbbutazik Tokióból a Mongol Népköztársaságba. Ma: Már itt vagyunk itthon Helyűnk a világban A szolnoki szalon a legkorszerűbb A tv képernyője előtt A Tisza-partról jöttek Budapest hullámhosszán Életközpont „Nem én kiáltok, a föld dübörög" A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó Elncptelcuedett íauyai iskolákból Óvodák, művelődési házak IV. Szolnok megyei Műszaki Hetek Nyitány csütörtökön (Tudósítónktól.) A tanyavilág szűkülésével Szobrok megyében minden évben több tanyai iskola, külterületi művelődési otthon szűnik meg. Az elnéptelenedett tanyai épületeket a tanácsok értékesítik vagy lebontják. és anyagát belterületi létesítmények építéséhez használják fel. A jászfelső- szentgyörgyi Hajta tanyai iskola épületét a helyi Petőfi Termelőszövetkezet vette meg. Ellenértékéként a gazdaság egy foglalkozási teremmel és kiszolgáló helyiséggel bővítette a községi óvodát- A kunhegyesi Csete és Ikvai tanyai iskolákat — ugyacsak a környék gazdaságai vásárolták meg és a nagyközség fejlesztési alapjára befolyt összeget a gyermekintézmények fejlesztésére fordítják, A jászteleki községi tanács az úgynevezett nyári-járási külterelületi iskolát lebontatta, és anyagának egv részét a községben épülő új művelődési házba építette be, és az iskola korszerűsítéséhez használták fél. A Móricz Zsig- mond „Űri-muri” című regényéből jól ismert csugariak elnéptelenedett tanyai kul- túrház épületét a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz vásárolta meg. Az ellenértékeként befizetett összegből a városi létesítmények korszerűsítéséhez járultak hozzá. A Karcag-Bócsa tanyai kul- túrház épületét a helyi Május 1. Tsz vásárolta meg további hasznosítás céljáraHolnap vízgazdálkodási an- kéttai kezdődik a negyedik Szolnok megyei műszaiki hetek rendezvénysorozata. A 25 éves jubileumát ünneplő Műszála és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Szolnak megyei szervezetének húsz szakmai csoportja tart előadást a megye városaiban április 12 és május 16-a között. Az első napon, április 12- én Árvái István, az SZMT vezető titkára nyitja meg az eseménysorozatot, majd dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese és Nagy Illés, a Középiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója tart előadást. Másnap, a Megyei Tanács Tervezőirodájában Bálint András, az Építőipari Tudományos Egyesület szolnoki csoportjának titkára Szolnok lakásfejlesztésének műszaki és gazdasági lehetőségeit ismerteti. A Bőripari Tudományos Egyesület martfűi csoportja a műszaki hetek során öt előadást szervez a Tisza Cipőgyár művelődési termében. A szakma ú.i nyersanyagairól, legkorszerűbb eljárásairól, technológiai megoldásairól többek között Maczó László, a gyár műszaki igazgatója beszél. Közös programot dolgozott ki a Gépipari Tudományos Egyesület jászberényi és szolnoki csoportja. A Hűtőgépgyárban és az Aprítógépgyárban 10 előadás hangzik el, és május 7—12 között műszaki filmhetet rendeznek a Lehel filmszínházban. t DÚSÍTÁSOK — HÍREK — TI DÚSÍTÁSOK— HÍREK Gépészeti tanácskozás Mezőtúron A Magyar Agrártudományi Egyesület gépészeti szakosztálya, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a debre- ieni Agrártudományi Egyetem főiskolai karának rendezésében tegnap gépészeti tanácskozást tartottak Mezőtúron, a főiskola kollégiumában. Mityók András főiskolai adjunktus és Győr- fi György adjunktus ismertette a csehszlovák Zetor- család, illetve a román U—650—M típusú traktor paramétereit, üzemeltetésének tapasztalatait. A tanácskozás második részében Csorna János, az Agrártudományi Egyesület megyei elnöke méltatta az egyesületi munka múlt évi eredményeit, sikereit, majd megválasztották a társaság gépesítési szakosztályának kilenctagú vezetőségét. A szakosztály elnökének dr. Patkós Istvánt, a főiskolai kar igazgatóját, titkárának Hoppál Zsigmondot, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának műszaki szakelőadóját választották meg. Küldötteket választottak az MTSZ megyei értekezletére is. Az osztrák KP küldöttsége Budapesten Az MSZMP KB meghívására Budapestre érkezett Ausztria Kommunista Pártjának küldöttsége Erwin Scharfnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára és Gyenes András, a KEB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője- jogadta. Tüzet okozott a vihar Tegnap az orkánszerű szélben több helyen keletkezett tűz megyénkben: egyetlen napon tíz esetben riasztották a tűzoltóságot kisebb- nagyobb tüzekre. Kungyalun óránként hatvan-nyolcvan kilométeres sebességű széllökések leszakították az elektromos vezetéket, és a zárlat miatt több családi ház melléképületében keletkezett tűz. Nagy 'erőfeszítések árán sikerült a tüzet lokalizálni^ azonban így is jelentős kár keletkezett. A többi kisebb tűzesetet az erős szélben könnyelműen eldobott cigaretta és egyéb gondatlanság okozta. Jubilál a KGST szabványügyi intézete Dr. Sütő Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettesének vezetésével delegáció utazott tegnap Moszkvába, hogy részt vegyen a KGST szabványügyi intézete tíz éves fennállásának jubileumi ülésén. Akusztikai konferencia Tizenhat ország kétszáz szakemberének részvételével négynapos akusztikai konferencia kezdődött tegnap a TIT természettudományi stúdió Bocskai úti székházában. Az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesületek szervezte tanácskozáson többek Között a zajártalom elleni védelemről hangzanak el előadások, külön témakör foglalkozik az épületakusztika kérdésével. Ifjúsági delegáció utazott Lengyelországba Dr. Horváth Istvánnak, a KISZ KB első titkárának vezetésével ifjúsági delegáció utazott Lengyelországba. A küldöttség részt vesz a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség föderációjának alakuló ülésén és a közelmúltban újjáalakult ifjúsági szervezetek országos rendezvényein. Homokeső Porzik a Duna—Tisza közi határ. A kiszáradt, laza szerkezetű homoktalajokat kavarja, hordja a szél. Tegnap a felkavart homok sötét felhőt vont a vidékre. Az erős légmozgás — helyenként 50—60 kilométer sebességű szél — valósággal kifújja a földből a zsenge növényeket. Ennél is jelentősebb kárt okoz, hogy a szél gyorsan párologtatja a talaj egyébként is szűkös vízkészletét. A mostani nagymérvű széleróziót a rendkívüli szárazság fokozza. Amennyiben továbbra is száraz marad az idő, nagyarányú homokveréssel szánkóinak a vidék kertészei.
