Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-08 / 82. szám

Berki Imre rajzai Ügy látszik, a szomszéd nyitva felejtette a gázcsapot. Hűtlenség A faJu szégyene — Még nem vett részt tévé vetélkedőn Ä jó ember Az éjjeliőr rendes őrjárata után visszatép bódéjába és egy embert talál benne, aki éppen fel akarja magát akasztani. Az öngyilkosjelölt kérleli: „Kegyelem, hagyj meghalni! Hagyj egy pilla­natra magamra!” De az éjje­liőr csak akkor enged, ami­kor már kezében tartja a pénzt: „Jól vám megértő le­szek. Akaszd fel magad gyor­san és tűnj el!’* Mai népmese Kultúréhségem, több hetes kielé­gítő táplálék hiá­nyában, olyan mértéket öltött, hogy egyébként halhatatlan - — lelkemet éhhalál fenyegette. A műsorfüzet­ből megállapítot­tam, hogy éjsza­kai előadásban bemutatják a Ké­mek királya című afgán—perui— burgerlandi ko- oprodukciós fil­met. — Ez kell ne­kem! — mondot­tam elégedetten, és fél liter mé­regerős kávét it­tam meg, hogy a késői órákra is biztosítsam a szó­rakozáshoz múl­hatatlanul szük­séges éberséget. A sötét vászon mélyén derengő lidércfény jelent meg. Halkan, láb­ujjhegyen közel- gelt. Valahol ajtó nyikorgóit, krrrcs, majd váratlanul állati sikoly. Ko­ponyámban jéggé fagyott a velő. A kazamatában súlyos léptek osontak, majd megjelent az egész vásznat be­töltő két Cipő! Az egyik sán­tított. Valahol a Bálán kutyája ugatott, a cipő haladt. A sikátor sarkán ott lesel­kedett a vak, ke­zében a botja. Es a vak botján ott sárgállott a szarvasvipera mérge... Körmeimet ré­gen lerágtam, most a csontot szopogattam. De győzött az igaz­ság, mert a Kém királyt végül is megették a vö­röshangyák. Kiosontunk a moziból. A holt és a gyér lámpák fekete, imbolygó árnyakat vetettek a házfalakra. Halk borzongás­sal hajtottam fel kabátgalléromat. Nem adom olcsón az életemet! Min­denre felkészülve megragadtam a zsebemben pisz- tolvöngyújtómat. Egy kapu alól kinyúlt a Kéz. A kézben fehér rúd, majd holtsápadt arc közel gett a rúd felé és a vé­gén a száiába vette. Fúvócső! Életem egy haj­szálon függött. A Rém felrik­kantott: Tűz... — De már nem volt ideje lőni. Biztos kézzel kirántot­tam p. nisztolvön- gvúitómat, csat­tanás, tűz villan és egy perc múl­va izzadni kez­dett a fúvócső vége. — Ezt nem kö­szönöd meg. vége a játszmának — hörögtem dia­dalittasan. Tényleg nem köszönte meg... Deák Gusztáv Rémíilm után EGYEDI DARAB FORMA BONTÄS Bili Johns: Gondolatok Sok embernek, akik azért panaszkodnak, hogy életük­ben nem kaptak meg min­dent amit megérdemeltek, hálát kellene adnia istennek, hogy így mutatta ki irántuk kegyességét. Üt Érdekes dolog: a pénzét senki nem viheti magával a sírba, adósságot azonban — amennyit csak akar. Sokkal könnyebb konferen­ciát rendezni a környezet szennyezettségéről, mint le­hajolni és felvenni a ciga­rettavéget. ☆ Ha valamennyi hazugsá­gunkat büntetnék, amellyel önmagunkat áltatjuk, akkor kevesen kerülnénk ei HZ akasztófát. Molnár Sándor fordításai Indok A kisfiú az állatkertben megkérdezi: — Miért van a zsiráfnak olyan hosszú nyaka? — Nézd csak meg — mond­ja az őr, — a zsiráfnak a feje olyan messze van a tes­tétől, hogy feltétlenül szük­sége van ilyen hosszú nyakra Mcsoyarczaf Visszatekintve 99 eszten­dejének távlatából, mit tart ön asszonyom, a legnagyobb eredménynek? — Azt, hogy egyetlen el­lenségem sincs. — Ez valóban gyönyörűt — Igen, ugyanis vala­mennyit túléUeml

Next

/
Thumbnails
Contents