Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-08 / 82. szám

1973, április 8.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Sancho Panza királysága

Pénteken este mutatta be a Szolnoki Szigligeti Színház Bor József rendezésében lengyel Menyhért — tiörgci Gábor — Lendvay Kamilló Sanclio Panza királysága című zenés komédiáját. Képünkön az előadás egyik legmozgalmasabb jelenete; a bal szélen Polgár Gézát láthatják, mellette pedig hűséges szamarát. A szamár mögött fé- Ug-mcddig takarva látszik Cz.bulás Péter. Halász László és Hollósi Frigyes. Utána (jobbra haladva) Huszár László, Kürtös István. Boross Mária és Agárdi Ilona.

(Foto: N.Zs.)

Eugedmcnycs könyvvásár

Elkapkodták a mesekönyveket9 köséületek is vásároltak

Tegnap befejeződött a március 26-től április 7-ig tartó kedvezményes könyvvásár—■ Az eltelt két hét alatt s,ok könyvet ötven százalékkal olcsóbban lehetett vásárolni.

Az árleszállítás igen népszerűnek bizonyult Könyv- rajongók sokasága kereste fel a boltokat. Ki-ki válogathatott kedvére &• különböző műfajú könyvek között, és feláron egészíthette ki könyvtárát. Alaposan megnőtt a szolnoki Szigligeti Könyvesbolt forgalma is. Az addigi napi kétszáz vásárló helyett naponta háromszázan tértek . be vásárolni, volt olyan ve- ' vő is, aki mindennap felke- * reste megyénk legnagy<*>b

üzletét. Valamennyi „műfajt” keresték, de legjobban a ké- pes- és meséskönyvek fogytak. Ezekből úgyszólván napok alatt mindent eladtak. A versek közül a világirotla- lom gyöngyszemeiből összeállított Kezek dicsérete című versantológia — és Somlyó György Hármas tükör köteté, a regények, elbeszélések egyéb szépprózai művek között .Heidfich Böll Ádám hol voltál? Goda Gábor Concerto és a Magányos utazás, Gyárfás Miklós Volt egyszer egy színház. Rangéi Ignatov Tenyérnyi égbolt, Ártó Levi Szürke farkas naplója című könyve, a kalandos, fantasztikus regények közül Mihail

Aiekszandrov Bokszkesztyűje; az ifjúsági regényekből, elbeszélésekből Bálint Ágnes Szeleburdi család. — Csulák Mihály Mindenütt vannak csillagok című könyvei mind elkeltek. A színház-film-ze- ne-tánc témában főleg azokat a könyveket keresték, amelyeket lemezzel együtt árultak- Ezekből még utólag is rendeltek, és azokat is eladták- A közüjetek és az iskolák Is éltek a kedvezményes vásárral.

A bolt az elmúlt két hét alatt 150 ezer forintot forgalmazott. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy érdemes volt megrendezni a kedvezményes könyvvásárt;

Mezőiúr, Szolnok és Jászság

Népfronttitkárok a választások előkészületeiről

Minden társadalmi réteg bekapcsolódott

Mezőtúron Takács József, a Kossuth téri általános iskola igazgatója a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, A választások előkészítésének eddigi munkájával elégedett.

Mind a hatvanliárom választókerületben a program szerint tartották meg a jelölőgyűléseket. A lakosság részvételének aránya jó vqlt, 46.7 százalék, bár néhány százaléknyi csökkenést matat az 1971-es választások jelölőgyűléseihez képest.

— Milyen döntések születtek a jelölőgyűléseken?

— Négy helyen kettős jelölés történt, egyébként valamennyi választókerületben elfogadták az ajánlott jelölteket. Ügy tapasztaltuk, hogy növekedett a választópolgárok aktivitása, több volt a közérdekű felszólalás, mint két évvel korábban. Ez annak is köszönhető, hogy fokozottabban előtérbe került a helyi politika. És talán annak, hogy a gyűlések levezető elnökei és előadói jól felkészültek, és megfelelően ellátták feladatukat.

— Hogyan ítélték meg « választók a város helyzetét, fejlődését?

—r örömmel hallottuk, hogy általában elégedettek a fejlődés ütemével. Elmondták, hqgy bármerre járnak a városban, a fejlődés jeleivel találkoznak. Az utolsó

8—10 évben nagyobb volt a gyarapodás, mint korábban évtizedek alatt. Sikerült elérni, hogy valamennyi réteg tevékenyen bekapcsolódjék a választások előkészítésébe. Ennek jele, hogy a jelölőgyűlések után nagy yolt az érdeklődés a választási nagygyűlés és a réteggyűlések iránt is. A pedagógusoknak, a kisiparosoknak, a termelőszövetkezeti, majd az üzemi fiataloknak és a diákoknak rendeztünk réteggyűlést.

— Várhatók-e számottevő

U

tólag arra gondolok, hogy tudat alatt saját egyéniségem rokonait keresem az irodalomban, mindenesetre évek óta lobogva sóvárogtam Arany László: A délibábok hőse című elbeszélő költeménye után.

Amikor legutóbb megjelent, nap mint nap szemeztem vele a kirakatüvegen át, sőt néhányszor kecses formátumát is megtapogattam, ámbár pironkodva a kulturáltságáról és szívélyességéről közismert könyvárus előtt, aki, mivelhogy a művet mégsem vásároltam meg, olyan tekintettel illetett, mint valamely vízbefúlt patkányt.

Nem volt pedig, mit tenni. A könyvecske 22 (huszonkettő) fqrin tokba került, és ez az összeg valahogy hó végére soha sem akart összejönni. (Lásd az asszony, gyerek, bútor-, mosógép-, centrifuga-részlet, ebédjegy, levonások, továbbá a fiatal értelmiség anyagi megbecsülése címszavakat a megfelelő kézikönyvekben.)

És íme, hosszú vágyakozás után, mi történt a napokban? Kedves szokása a könyvterjesztő vállalatoknak, hogy a permanensen raktárban porosodó készlet árát így tavaszidőben félárbócra eresztik egy-két hétre. Így volt ez az idén is.

— Tessék, uram, ezt maga is meg tudja venni — nyomott a kezembe egy ingyenes ajánlójegyzéket a kulturáltságáról

és szívélyességéről közismert könyvárus. A jegyzék mintegy félezer könyveimet tartalmazott. Azokét, amelyeket mostanában féláron lehet megvásárolni, önmagában ez még nem lett volna veszélyes, de a felsorolás az ábécé sajátos szerkezete miatt Arany Lászlónak A délibábok hőse című elbeszélő költeményével kezdődött. Ára az akció természetéből következően 22 forintról

— Óhajt még valamit?

Bőkezűnek akartam látszani, tehát óhajtottam. Mit tudtok ti Pille Máriáról? című regényt. Azért éppen azt, mert eszembe jutott, hogy semmit sem tudok Pille Máriáról, s általában a pillangókról, továbbá a fogyasztói ár most 5 forint 50 fillérre változott. Gyermekfiamra és némely ismerősöm életvitelére való tekintettel megvásároltam még a LekvárcirFélárú könyvéhség

pontosan 11-re zuhant le.-r Ezt kérném — böktem rá nábobi mozdulattal.

— Részletet csak 50 forintot meghaladó értékű vásárlás esetén. vehet igénybe — közölte a kulturáltságáról és szívélyességéről közismert könyvárus.

Kivágtam elé a forintokat, mind a tizenegyet, mjnt a huszonegyet. Tehettem. A fizetésem 98,5 százalékát épp az imént adtam haza. s az egyéni fényem űzésére havonta kirendelt zsebpénz még majdnem hiánytalanul a helyén lappangott.

Az említett tulajdonságairól közismert könyvárus annyira kizökkeni a kerékvágásból, hogy megkérdezte:

kusz bohócai című kötetet 8,50-ért, nem különben a Példázat veszedelmekről című összeállítást 7,50-ért, talán mert éreztem, hogy ingoványos ösvényre léptem.

Időközben zsebpénzem rohamosan fogyatkozni, tekintélyem pedig épülő, 24 emeletes toronyházhoz hasonlatos gyorsasággal ' növekedni kezdett a könyvárus szemében. A vérszem kitartó szárny- csapásokkal szállt a fejem felé.

— Uramisten — merengtem — Én, a könyvek reménytelen szerelmese, csak epekszem itt évekig egy kötet után. És itt van ez a dúsgaz- dag öreg, Dollárovics. Ni csak, milyen finnvásan turkál a hatalmas fóliánsok, sok színnyomásos szépművészeti monográfiák között.

— Főorvos úr, — súgtam a fülébe — válók a feleségemtől. Nem tudna kisegíteni egy ezressel elsejéig?

Dollárovics nőgyógyász volt és nőgyűlölő, cinikus mozdulattal két ötszázast csúsztatott a zsebembe.

Azonnyomban könyvekre váltottam. Vad éhség pusztított bennem, válogatás nélkül csomagoltat- tam szépirodalmat, ideológiát, geológiát, könnyűbúvár és aranyhörqsögte- nyésztő szakkönyveket. Már az üzlet egész személyzete körülöttem ugrándozott, amikor betoppant Rubelson, a derék családszerető kőművesvállalkozó. Habozás nélkül kértem tőle egy ezrest, közelgő nősülésemre való tekintettel.

Könyv, könyv, könyv! A raktárok kiürítését vezényeltem, s a gyanútlan betérőktől a legfondorlatosabb cselekkel újabb és újabb összegeket csikartam ki, Mindegy volt nekem, hogy a sok gyerekes Jü Anna néni vagy szegény Forinjossy bácsi, megváetam őket. A végén már nem is könyvre kellett, hanem bútorszállító kocsira, hosrv hq- zakmdtiessem kincseimet.

ígv kevert engem az árle=ről1ítás minden el- fMplműló adósságokba. Most könwes- nplookat barkácsolok. és várom. hogy hitelezőim mikor törnek rám.

Sz. 3.

változások az új tanács ösz- szetételében a jelölések alapján?

— Földcsuszamlásszerű nagy változások nem várhatók, de kis mértékben növekszik a nők, az üzemi munkások és a fiatalok száma. Ez a tendencia tudomásom szerint nemcsak Mezőtúron jelentkezik, hanem országos jelenség.

A „közös nyelv” megteremtésének fórumai voltak

Nehéz lenne valamiféle sorrendet felállítva elmondani, ml volt, vagy mj lesz az általános tanácstagi választások előkészítése során a legfontosabb feladat. Az egyik községben a választási elnökség tagja, találóan fogalmazta meg véleményét erről: a legfontosabb mindig az az akció, ami éppen soron van.

Ezekről beszélgettünk Kövér Józseffel, a HNF jászberényi járási bizottságának titkárával, aki arra a kérdésre, hogyan segítette a HNF a tanácsokat, a választásokat előkészítő munkában, a következőket mondta:

— Nem rangsoroltuk a tennivalókat, fontosnak tartottuk viszont az előkészítő munka során, hogy valamennyi feladatot — még a legkisebbnek látszót is, — maradéktalanul hajtsuk végre.

— Milyen módszerekkel szervezték a jelölőgyűléseket, és melyek voltak a legfőbb jellemzői?

— A jelölőgyűlések előkészítése és lebonyolítása során a különböző bizottságok mellett igénybe vettük az állami és társadalmi szervek segítségét. A járás területén több mint négyszázan működtek közre aktívan a jelölőgyűlések sikeres lebonyolításában.

— A rendezvények jellemzői? Jó volt a megjelenés, a várakozásnak megfelelő volt a résztvevők összetétele és a vártnál nagyobb az aktivitás. A járás területén 606

választókerületben 48 ezer száztizennyolc választópolgárt vettek fel a névjegyzékre, huszonnégyezer-öt- százhetvenegy személy — a választók 54,1 százaléka — jelent meg a jelölőgyűléseken. A résztvevők több mint fele nő volt, helyenként örvendetesen magas volt a fiatalok megjelenési aránya. A gazdaságvezetők jelölésénél minden más jelölőgyűlésnél nagyobb számban jelentek meg az adott üzem dolgozói.

Kilenc község 31 választó- kerületében került sor kettős jelölésre, 11 kerületben elmaradt a tervezett kettős jelölés, mivel csak az egyik személy kapta meg a szükséges szavazatokat. A jelöltet hat helyen nem fogadták el, döntésüket a választópolgárok azzal indokolták, hogy a javasolt személy az előző ciklusban nem dolgozott megfelelően, nem lakik a körzetben, vagy pedig sok más társadalmi megbízatása van.

— Hogyan készülnek a soron következő feladatok vég- rehßjtgsßhoz?

— Igyekszünk olyan alapos, jól összehangolt előkészítő munkát végezni, mint a jelölőgyűlések előtt.

A választási gyűléseken, a rétegtalálkozókon, vagy munkahelyi megbeszéléseken a szép szavaknál, a nagy Ígéreteknél is fontosabb a közös gondok egyeztetése, és annak a közös nyelvnek a megteremtése, amely együttes cselekvésbe készteti a tanácsokat, a tanácstagokat és a választópolgárokat.

Növekszik a munkások száma a tanácsban

A jelölőgyűlések szolnoki tapasztalatairól és az új tanács várható összetételéről Bekényi Istvánnét, a Hazafias Népfront Szolnok városi Bizottságának titkárát kérdeztük meg.

— Szolnokon 42398 választót írtak össze. Közülük a jelölőgyűléseken 8242 jelent meg, és 857-en kértek szót.

— Elégedett-e a megjelenés arányával?

— Ebből a szempontból külön kellene megnézni a választókerületeket. Volt olyan gyűlés, ahonnan a későn érkezőknek el kellett menniük, mert nem fértek el, de volt olyan is, ahol a terem nem telt meg, ezekben nincs ok elégedettségre. Általában a külső kerületekben magasabb volt a részvételi arány, mint a belsőkben.

— Nyolcszázötvenhét felszólaló általában hogyan foglalt állást, milyen kérdésekkel foglalkozott?

— Hatvan százalékok közvetlenül a jelölt mellett emelt szót. A többiek várospolitikai kérdések felvetésére használták fel az alkalmat. Az egyéni kérelmek, panaszok száma elenyésző, mindössze hat volt. A- felszólalók többsége nem csupán javasolt, dicsért vagy bírált, hanem a segítségét is felajánlotta, kérte a tanácstagjelöltet, hogy megválasztása esetén szervezze meg a társadalmi munkát egy-egy feladat megoldására.

. — Milyen volt a jelölőgyűlések hangulata?

— A legtöbb helyen ünnepélyes. de egyúttal közvetlen, családias. Az úttörők rendszerint műsort adtak a

gyűlések előtt. A szakszervezetek és a KISZ előkészítő munkája sokat segített abban, hogy minden gyűlést megtarthassanak a program szerint, és valamennyi gyűlés hasznosan betöltse szerepét.

— A jelölések alapján milyen változások várhatók az új városi tanács összetételében?

— Februárban a pártbizottság, a tanács és a Hazafias Népfront tisztségviselői külön-külön beszélgettek mind a száz tanácstaggal. E beszélgetések nyomán kiderült, hogy körülbelül tizenkét tanácstag különböző okok miatt nem tudja vállalni a jelölést, másokat pedig nem javasolnak jelölésre. Várhatóan a tanácstagok egynegyede cserélődik ki. Helyettük főleg fizikai munkásokat, nőket és 30 éven aluliakat jelöltek. A tanácstag jelöltek közül hatvanhét férfi (1971-ben hetvenegy), harmincnégy nő (1971- ben huszonkilenc). Az eg.y fő többlet egy kettős jelölésből adódik. A 30 éven aluliak száma 1971-ben tizenkettő volt, jelenleg huszonöt A fizikai munkások száma az 1971-es tizenhatról negv• venre növekedett. Ezt különösen fontos eredménynek tartom. Találkozott a vá lasztók egyetértésével az a törekvésünk is, hogy a jelöltek lehetőleg saját választókerületük lakosai legyenek, vagy ott dolgozzanak, ahol jelölték őket. Csupán nyolc kivétel van, olyan ismert közéleti emberek esetében, akiket városszerte ismernek és akiket a város bármely részében bizalom mai jelölnek a tanácsba.