Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-06 / 80. szám
1973. április 6. \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A G. falusi körzet jelöltje A kétéves ciklus utolsó ülését tartja a városi tanács Törökszentmiklóson. A szónoki emelvényen alacsony, sovány fiatalember beszél. Társai megbízásából ad számot a város öt megyei tanácstagjának munkájáról. Az előző napirendek miatt az ülés elhúzódott, a tanács tagjai mégis odafigyelnek Karsai Sándor tájékoztatójára. Kíváncsiak rá, hogyan dolgoztak, s miként képviselték a város érdekeit. A megyei tanácstagok részt vettek a különböző bizottságokban, ő a műszaki és kommunális bizottságban tevékenykedett. A tanács végül is elfogadta a beszámolót, melyből kitűnt: megbízatásuknak igyekeztek becsülettel eleget tenni. Karsai Sándort a G. falusi körzet lakossága 1971-ben jelölte, s választotta meg városi tanácstaggá a KISZ javaslatára. Az új település a Mezőtúri út mentén, a vasúton túl épült az utóbbi tíz évben. Lakói munkások, főként termelőszövetkezeti tagok. Mint minden új településen itt-is sok a gond. Több utcában nincs járda, hiányzik a villany és elkelne az ivóvíz. Az új tanácstagnak nem csak a település gondjaival kellett megküzdenie. Egyesek nyíltan kimondták: „Olyan fiatal még, hogy nem érzi át a körzet gondjait. A kezdeti bizalmatlanságot tettekkel igyekezett eloszlatni. Mindig megtartotta tanácstagi beszámolóit, a választók gyakran keresték fel ügyes-bajos dolgaikkal. Örült, ha valamit sikerült elintéznie. — Néhány utca villanyt, járdát és vizet kapott, — mondja. — Nyolc cigányház épült tavaly, ezeket is köz- müvesítették. Varga Sándor országgyűlési képviselő segítségével fénysorompó létesült a vasúti átjáróval. Most már nem kell félórákat várni az átkeléskor. A vízmű rekonstrukciójára készülünk, A mi körzetünkben épül fel az új víztorony. Szervezzük a környezet csinosítását, társadalmi munkában gömbakácot és hársfát ültetünk. Munkáscsalád sarja. Apja és felesége a Finommechanikai Vállalatnál dolgozik. Karsai Sándor a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyárában kezdte munkáséveit — vasesztergályos tanulóként. Három év múlva szerzett szakmunkás bizonyítványt. Akkor nyomban beiratkozott a szolnoki gépipari technikumba. Levelező hallgatóként 1970-ben szerzett technikusi oklevelet. Közben két évig tényleges katonai szolgálatot teljesített. Egykori munkahelyén — a forgácsoló üzemben lett műszaki ellenőr. Most 26 éves. 3 Az ifjúsági szövetségben kapott először társadalmi munkát, majd 1969-től az egyik KISZ-alapszervezet titkára lett. Ott figyeltek fel a tehetséges technikus munkájára. öthónapoa KISZ-is- kolába küldték, majd a tanfolyam elvégzése után megválasztották a százhatvan- négytagú KISZ-szervezet csúcstitkárának. A gépgyárban négy KlSZ-alapszerve- zet működik. A jó munka elismeréseként két évvel ezelőtt a pártba is felvették. Március 21-én a KISZ Központi Bizottsága „Kiváló Ifjúsági Vezető” éremmel tüntette ki. — A gyári párt- és gazdaságvezetők sok segítséget adnak — mondja — igénylik a KISZ és a fiatalok véleményét, s a munkában is számítanak ránk. — És a KISZ hogyan segíti a termelőmunkát? — Bekapcsolódtunk a Dolgozz hibátlanul mozgalomba, s fiatal tervezőink bevonásával védnökséget vállaltunk a gyártmányfejlesztés felett. — A KISZ csúcstitkári funkció és a műszaki ellenőri beosztás nem ütköződ ik esetenként? — Sajnos van rá példa. Egyes fiatal, kezdő szakmunkások hibás munkadarabokat is gyártanak. Ezeket persze nem szabad átvenni. Személyes beszélgetéskor és Hoksári János névéi vették fel Szolnok legfiatalabb általános iskolájában, a Mátyás király úti általános iskolában úttörőcsapat névadóünnepséget tartottak. Névadójuknak Hoksári Jánost választották, aki a szolnoki MÁV Fűtőház munkása volt. Tevékenyen részt vett a KMP szolnoki szervezetének megalakításában, a Tanácsköztársaság idején tagja volt a városi tanácsának. 1920-ban egy ellenforradalmi különítmény meggyilkolta. KISZ-taggyűléseinken is sokat foglalkozunk a lelkiismeretesebb munkával. Hangsúlyozzuk: a KISZ-istáknak kötelességük a selejtmentes munka. A fiatalokra mégsem a hanyagság a jellemző. Gyáregységünk most az élüzem és a szocialista munka címre is számít. Ügy tudjuk, nem reménytelenül. S ebben benne van a fiatalok jó munkája is. Karsai Sándort a G. falusi körzet választói újból jelölték a városi tanácsba. A jelölőgyűlés résztvevői most is sürgették a kommunális létesítmények fejlesztését. Talán jobban is, mint arra a városi tanács fedezetéből futná. A jelölt komolyan veszi megbízatását, szívvel lélekkel akarja képviselni megbízóit a tanácsban. Szeretne többet tenni választóiért. — Csak azt kérem, hogy a tanács vezetői is jobban figyeljék a fiatal tanácstagok munkáját és jobban segítsenek bennünket. Fiatalember. Ügy látszik, az átlagosnál jobban elhalmozták társadalmi megbízatásokkal. Ezért is kérdeztem: — Hogyan tudja egyeztetni sokrétű elfoglaltságát? — Nem nyolcórát dolgozom. Tavaly esküdtünk, az asszony néha zsörtölődik, hogy későn' járok haza. Kevés idő marad a magánéletre, de emiatt nem panaszkodom. * Április 15-én járulnak urnához a választópolgárok. Karsai Sándort is bizonyára újjáválasztják. De a tanács alakulóüléséről hiányozni fog. Nem lesz ott a mező- gazdasági gépgyár megalakulása 125. évfordulójának ünnepségén sem. A tartalékos tizedest április 24-éveI katonai szolgálatra, továbbképzésre szólították.— m. L Az iskola tanulói hónapokig tartó munkával felkutatták névadójuk életének emlékeit, és összegyűjtötték a vele kapcsolatos hagyományokat. Találkoztak Szolnokon élő özvegyével, és felkeresték Hoksári János egykori munkatársait is. Az összegyűjtött dokumentumokból, képekből kiállítást rendeztek. Az ünnepségen jelen voltak az iskolát patronáló szocialista brigádok tagjai és Hoksári János özvegye is. • • Önzetlen seggítsévpel Bensőséges ünnepség résztvevői voltak tegnap délután a szolnoki Varga Katalin Gimnázium nevelői szobájában a 7-es VOLÁN Vállalat és a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat szocialista brigádjainak tagjai, akik társadalmi munkában aszfalttal borították be az iskola addig sáros, testnevelésre alkalmatlan udvarát. Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese az oktatási intézmények nevében mondott köszönetét a mintegy 96 ezer forint értékű társadalmi munkáért. — Megyénk az elmúlt négy évben 15.8 millió forintot költött az iskolák fejlesztésére, szemléltetőeszközök vásárlására — mondotta. — A társadalmi segítség különösen nagy mértékben növekedett a IV. ötéves terv idején. Az elmúlt két évben 20 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek oktatási intézményeinkben. Vállalatok, intézmények és szülői munkaközösségek ki- sebb-nagyobb társadalmi munkával segítették az oktatás intézményeit. Ezt az aszfaltozást is a szülői munkaközösség kezdeményezte, és az 6 kérésükre a 7-es VOLÁN Vállalat és a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat szocialista brigádjait hónapokon át délutánokat és estéket fordítottak az udvar rend behozására. Sipos Károly köszöntő szavai után Kerekes Ferenc, a 7-es VOLÁN igazgatója, Varga Béla, a Kőolajtermelő Vállalat igazgatója, a szocialista brigádok vezetői és tagjai kötetlen baráti beszélgetést folytattak az iskola igazgatójával és tanáraival. Majd megtekintették együtt az épületet és a már futballkapukkaL, teniszhálókkal „felszerelt” tiszta udvart: munkájuk eredményét. A baráti beszélgetés ajándékozással ért véget. Az igazgató emlékül batik térítőkét — a tanulók munkáit — nyújtotta át a brigádta- gofcnak. A Varga Katalin Gimnáziumban már szép hagyományai vannak a szülői összefogásnak és a társadalmi segítségnek: ez a mostani is újabb bizonyítéka as önzetlen segítségnek. Esküt tettek a szavazaíszedó bizottságok Tegnap országszerte megalakultak az áprlis 15-re kitűzött választás szavazatszedő bizottságai, s a bizottságok tagjai esküt tettek a helyi tanácsok elnökei előtt. A 67114 helyi tanácstag megválasztására a városokban és a falvakban csaknem 12 ezer szavazókört alakítottak ki. ezek mindegyikében szavazatszedő bizottság tevékenykedik majd a választás napján. A szavazókörök határát úgy vonták meg hogy egyre-egyre 600—700 választópolgár jusson, ügyeltek azonban arra is, hogy minden község önálló szavazókört alkosson akkyr is. ha választóinak száma ennél kevesebb. . A szavazatszedő bizottságok megalakulásával újabb 80 ezer társadalmi munkás kapcsolódott be a választás előkészületeibe. ' Az utcákon egyébként újabb választási hirdetmények jelentek meg. A plakátok tájékoztatják a lakosságot szavazókörök helyéről, területi beosztásáról, valamint arról, hogy a helyi választó- kerületben kit, kiket ielöltek tanácstagnak, a Hazafias Népfront választási plakátja a szavazás mikéntjéről, mód. járói tájékoztatja a választópolgárokat Megjelent a Jászkunság Jókora késéssel jelent meg ismét a TIT megyei szervezetének folyóirata, a Jászkunság. Az 1972-es decemberi szám a napokban került ki a nyomdából. Négy hosszabb cikk, tanulmány alkotja a folyóirat gerincét. Dr. Selmeczi László A Tanácsköztársaság szolnoki mártírjainak emlékezete címmel adja közre az abonyi Vigyázó-kastély mártír emlékművének avatásakor tartott előadását. Az előadás az eddig végzett kutatások alapos szintézisét adja. Szabó István Szolnok megye munkássága struktúrájának alakulásáról és mobilitásának néhány jellemző vonásáról értekezik. Figyelemreméltó elemzés ez a munka, annál is inkább, mert szűkebb hazánkban úttörő vállalkozás a téma ilyen jellegű feldolgozása. Az értekezésen azonban érződik, hogy hosszabb tanulmány része, — a téma és a feldolgozás aránya így nem kiegyensúlyozott: a vállalkozás nagysága és eredménye terjedelmesebb közlést érdemelt volna. A Szolnok megye városainak vonzáskörzete című tanulmány, Makula Márta munkája, úgy véljük túllép az ismeretterjesztő folyóirat igényén, inkább szakmai publikációs fórumokra kívánkozik. kerekes íme3a Este tíz után Befelé tartok a réten át, az országúttól és a temetőtől egyre távolabb. Vannak még üres helyek. Mire tartogatják ezt a rétet, nem tudom Állat nem legel itt, fel nem szántották, építkezni se akarnak, mert még csak egy cöveket se vertek be, hogy valamit kijelöljenek. Fát se ültettek, az alacsony bokrok is csak maguktól nőttek itt-ott szétszórtan, távol egymástól. Ürge az van. Évekig jártam körül a gyárat, de ezt sose tudtam, hogy itt a réten ürge is van. A kiserdő szép. Nincsen benne semmi különös, csak szép. A fák lombjait, ahogy elnézem nem nyesték, a lombok alatt, ami véd a aaptól, megnőtt a fű. Lete- ■en mindegy az, hogy az ember hol fekszik. Itt aztán érzem hogy magam vagyok. Mert csak hiszik, hogy az éjjeliőr éjszaka egyedül marad. Aki nem próbálta, az úgysem érti. hogy hiába van a csend, és hiába vannak az éjszakák, amiket nem lehet leírni. Mert igaz, hogy semmi se moccan a sötét kerítésoldalon, még a száraz füvek se mocorognak, nem dörzsölik egymáshoz sovány oldalukat és hiába van az a csend, mert mennél nagyobb, annál jobban árad az éjszakán át az üzem egésznapos kattogása, zörgése, az emberek csapkodása, a mucusok sírása, a sok beszéd. És mennél csendesebb az éjszaka, mindez annál jobban átvonul az emberen és mindezt meg kell szenvedni. És az ember hiába tudja ezt, mert másnap újra nekiindul az éjszakának, mert szeretné tudni, hogy miben különbözik egyik éjszaka a másiktól. És újra hekiindul, bármennyire is tudja, hogy a következő éjszaka ^e árul el magáról többet, mint az előző és tele van olyasmivel, amiről még csak nem is álmodunk. A nappalok egyformák. Hátonfekve el lehet itt gondolkozni, hogy miért kék az ég. Többre nem érdemes gondolni. A nappal nem mutat magáról többet, mint ami. Aztán így, a kiserdő lombjai közt az eget nézve és a gyárkerítésre gondolva, a szemem sarkából észre vettem, hogy abból az irányból, amerröl én jöttem, egy másik ember közeleg. Hogy milyen, azt már nem tudnám megmondani. Az emberről, magáról semmit nem tudnék mondani. Csak annyit láttam. hogy a kezét hátravétette és nagyon elgondolkozva jár. Mint aki valami nagyon fontos dolog előtt, vagy után elhatározza, hogy jár egyet. így járt a réten, de nem jött a kiserdőig, csak addig, hogy jól lássam. Amikor ebben már biztos volt, éles szögben • hirtelen megfordult, egy ideig így lépett, aztán újra éles szöget vett és ezt tette még kétszer, tehát összesen négyszer, minthogy így szabályos téglalap alakban járt körül egy síkot, ahol nem volt más, csak rét. száraz fű és ^íég fák se voltak, még bokrok se. És így járt, anélkül, hogy csapás vezette volna, de mégi t; pontosan azon az úton, ahogy először meglépte a négyszöget. Pedig nem vezette semmi, s* iránytű, se égő csipkebokor. se rövidhullámú adóvevő. ameiv mutatta, vagy mondta volna neki, hogv hol fordul ion szögbe és hol menjen tovább egyenesen. Senki nem zavarta ígv az űtián. talán észre sem vették, vagv nem is akarták észrevenni t)ár ott a névvszöafin túl effv bizonyos távolságban világosan látszott, hogy a haverok ügetnek a mucusok után, a mucusok meghúzzák a lépést, hogy jobban mutasson a lábuk, a Richter úr pedig befordul az utcába, de nem jön, hanem egy őriás halom sörösüvegen lovagolva tart hazafelé. Vajda úr, a KÖZÉRT-es kiszáll egy taxiból és anélkül, hogy fizetne, lepkehálót vesz elé és a levegőben röpködő konzervdobozokat, sajtokat és szalámidarabokat akarja elfogni. Erdélyi úr. (a festő, modell nélkül érkezik, ám ecset van a kezében és vászon helyett a levegőbe festi figuráit, amelyek megmaradnak ugyan és színeiket is megőrzik, de olyan bizonytalanul tartják magukat, mintha leitatták volna őket. Csupán Slezákné viselkedik úgy. mintha őt meg lehetne érteni. Egy sámlin ül a ház előtt, ahol lakik, felét a tenyerébe hajtja, mintha aludni készülne és mivel számára már lement a nan. azon gondolkozik, hogv miben különbözik ez az éj, a többi éjjelektől,- ÜL /ueí&hnZsebrádiószínház Mi is ez az új rádiós műfaj? Talán rádiónovellának nevezhetnénk, hiszen mindössze egy-egy ötlet megvalósítására ad lehetőséget a néhány percre szabott műsoridő. Mégis több, mint apró ötletek megelevenítése, önálló műfaj, mely nemcsak hogy megállja a helyét, de szinte már-már hiányt pótol. Lehetővé teszi, hogy az eddig szinte megmerevedett hang játék annyi időt vegyen igénybe, amennyit a választott téma valóban megérdemel. Ugyanis az eddig hallott hangjátékok — mintha valami szabvány előírná — kevés kivétellel ötven percig tartottak. Reméljük, hogy e Zsebrádiószínház, túlélve kísérleti korszakát valóban polgárjogot nyer. Ez azzal lesz egyenlő, hogy eltűnik az unalom, hogy egy hangjáték valóban addig fog tartani, ameddig még érdekes, izgalmas, oda tudunk figyelni. (Legalábbis ezt reméljük.) Törvényen kívül Jókai Anna hangjátéka érdekes társadalmi problémát vet fel, amely azonban nehezen általánosítható. Egy középkorú asszony azért van magányra ítélve, mert <s hozzá közeledő férfiak, mikor megtudják, hogy magas beosztású vezető (egy külkereskedelmi vállalat vezér- iagzgatója,) megijednek, elfordulnak tőle. Az írónő érdekesen ötvözi a dialógusok közé az asz- szony és a férfi belső monológját. Semmiféle technikai trükkel nem tesz különbséget, mégis a szavak logikájából, a mondanivalóból érezzük, ki, mikor, kihez beszél — partneréhez vagy saját magához. Ez az egyszerű, de érzékletes megoldás sokat segített abban, hogy a rövid hangjáték — a nem éppen általános társadalmi probléma ellenére — érdekes, izgalmas legyen. Igazmondó játék Míg Jókai Anna hangjátéka valóban a Zsebrádió- színház produkciói közé való, Szántó Erika sajnos csak érzékeltetni tudja azt a problémakört, melynek bővebb kifejtésére ez a forma nem ad lehetőséget. Pedig az apa és fia közti nemzedéki ellentét, a Kölyök igazsága csak az ellentmondások okainak felületét karcolja meg, nem tud elgondolkodtatni, nem tud hatni. Ha a nemzedéki ellentét okai közül csupán egy-két jellemzőt ragadott volna ki, jobban illett volna a néhány perces hangjátékok sorába. Négyszög A bemutatott három játék közül ez volt a legjobb. Rá- kosy Gergely valóban egyetlen apró szituációt ragad meg erős drámaisággal, sokatmondó egyszerűséggel. Az elvált apa a szombati látogatáson immáron negyedszer és végleg képtelen megmondani fiának azt, amit új feleségével kiterveltek: szeretnék a gyereket magukhoz venni. A férfi rádöbben árra, hogy nincs joga fiát volt feleségétől elszakítani, hiszen az magányos, egyedül él, s a gyerek ragaszkodik hozzá. Mindez, a darab gondolati drámaisága a könnyed, szinte felszínesen fogalmazott szavak mögött zajlik. Ez ad különleges, intellektuális izgalmat a frappánsan rövid keményen csattanó játéknak. A szerző mellett Varga Géza kitűnő rendezői munkáját, és a három főszereplő (Sztankay István, Sólyom Ildikó és a kisgyerek: Ince Feri) alakítását illeti dicséret, t> . J'. § «r3mb8ezfe ^
