Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-04 / 79. szám
BZ MHSZ MEGYEI VEZETÉSE ÉS fl SZOLNOK MM * MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA HONVÉDELMI MELLÉKLETE A z Igaz Szó című hetilap 1948 márciusában különkiadásban számolt be az eseményről: „A magyar demokrácia ünnepnapja volt a Magyar Szabadságharcos Szövetség alakulása”. Közölte a lap az új szövetségnek az egész nemzethez szóló felhívását is. „...Zászlónk alá hívunk minden magyart, aki vallja szövetségünk célját: Kossuth, Petőfi, Táncsics szellemében hívunk mindenkit, aki nem akarja, hogy nemzetünk valaha még egyszer idegen hatalmak igája alatt nyögjön, az imperialista népelnyomók martalékává váljon. Hívunk mindenkit, aki azt akarja, hogy a Duna—Tisza tája a dolgozók boldog, szabad országa legyen, amelyet egyesült erővel és kemény akarattal épít magának munkás, paraszt és értelmiségi. A Magyar Szabadságharcos Szövetség a harcos demokratikus erők összefogását képezi. Programunk alapja: népi demokráciánk továbbfejlesztése, nemzeti függetlenségünk további megszilárdítása, a magyar hazafias hagyományaink ápolása. Célunk: tagjaink szabadság- harcos szellemét művelni, testét edzeni, közöttük a népi kultúrát terjeszteni, hogy alkalmassá váljon azokra a feladatokra, amelyeket a népi demokrácia továbbfejlesztése és védelme tőlünk megkövetel.” A Magyar Szabadságharcos Szövetség megalakulása a proletárdiktatúra születésének évében társadalmi, politikai életünk jelentős eseménye volt. A második világháború befejezése után nem sokkal a nemzetközi és a belső reakció támadásba lendült, és szinte már a felszabadulásunkat követő első órákban megindult a harc a haladás képviselői és annak ellenségei között. A kommunista párt politikájának támogatói, a magyar nép felemelkedéséért küzdők között ott voltak azok az ellenállók, akik már 1945 előtt fegyvert ragadtak a fasizmus ellen; azok, akik már a spanyol szabadságharc idején megértették, hogy a szabadság ügye egy és oszthatatlan; ott voltak azok a harcosok, akik a fasiszta világháború legsötétebb esztendeiben mint partizánok nem féltek fegyverei fogni a magyar szabadság, a magyar nép jövője, a szocializmus érdekében. Ezeket a bátor hazafiakat és a köréjük csoportosult haladó gondolkodású tízezreket tömörítetté soraiba az MHSZ jogelőd szervezete, a ma is érvényben levő megfogalmazott célért: a lakosság, az ifjúság honvédelmi felkészítése, hazaszeretetre való nevelése érdekében. Az eltelt negyedszázad alatt a szövetség szervezeti felépítése, neve többször változott, de az alapvető feladat nem. Ezért egységes egész az elmúlt 25 esztendő honvédelmi szövetségeinek munkája, ezért valljuk az elődök által folytatott honvédelmi nevelő és felkészítő tevékenység folyamatosságát, és ezért ünnepeltük és ünnepeljük ebben az eszendőben a Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának negyedszázados évfordulóját. Nem változott a szövetség életének elmúlt történelmi periódusaiban az alapvető feladat, és nem változott a legfontosabb, a meghatározó tényező sem: a kommunista párthoz való hűség, a párt politikájának — elsősorban természetesen honvédelmi politikájának — érvényre juttatása és a megvalósításban való tudatos, sajátos részvállalása. Ez jellemezte a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség munkáját, és ennek alapján tevékenykedik ma a Magyar Honvédelmi Szövetség is. A negyedszázados jubileum jó alkalom arra is, hogy mérlegre tegyük az elvégzett munkát, és meghatározzuk a további feladatokat. Az ünnepi rendezvénysorozat nagyszerű alkalom arra, hogy elsősorban az ifjúságban, de minden emberben fokozódjék a hazaszeretet érzése, a szocialista haza védelme iránti felelősségérzet, és egyre szélesebb körben váljék ismertté az MHSZ tevékenysége, a klubokban folyó sokrétű szakmai és politikai munka. Nagy munkát végzett ez a szervezet az elmúlt negyedszázad alatt, és újabb nagy feladatok várnak rá. Korántsem a teljesség igényével, néhány kiragadott példa a sok tennivaló közül: növelni az ifjúság körében a katonai szolgálatra való felkészülés fontosságát, a tartalékosok körében pedig saját továbbképzésük és a sorkötelesek előképzése iránti felelősséget; mind több embert megnyerni a szövetségi munkának; jobban elismertetni az MHSZ- ben végzett társadalmi munka tekintélyét, jelentőségét; népszerűsíteni, megismertetni a klubokban folyó sokrétű munka szépségét. Az idei jubileum az MHSZ életében kiemelkedő esemény. Ez a jubileum azonban nem csak alkalom az ünnepségek tartására. Eszköz is a honvédelmi nevelő és felkészítő munka színvonalának, hatékonyságának fokozására. Felkészülés a katonai szolgálatra Szakágvezetők nyilatkoznak a feladatokról A haza védelme nemcsak a fegyveres szolgálatot teljesítő fiatalok feladata, hanem az egész lakosság egy életre szóló kötelessége. A követelmények adottak. Hogyan tudják ezeket teljesíteni, milyen főbb feladatokat és tennivalókat látnak a szakágak vezetői a jubileum évében? Herczig István, a tartalékos utóképzés főelőadója: A tartalékosok tábora nagy katonapolitikai és katonai jelentőségű. Ezért nagyon fontos, hogy az utóképzés feladatait jól hajtsuk végre. Ennek számszerű és tartalmi követelményeit részletes program tartalmazza. Az utóképzést továbbra is két formában — kötelező és tájékoztató oktatás keretében — tervezzük végrehajtani. A honvédelmi felkészülés hatékonyságának növelése érdekében pedig a fő figyelmet a klubok fejlesztésére fordítjuk. Az új klubok szervezésénél különösen a nagyközségi és a területi klubok létrehozására fordítunk gondot. Létszámnövelésre nem törekszünk, de igyekszünk a leszerelő fiatalokat bevonni a munkába és a klubtagok között a nők arányát növelni. Szeretnénk azt is elérni, hogy az állami és gazdasági vezetők nagyobb figyelemmel kísérjék a tartalékos utóképzést. Három kiváló szolnoki ejtőernyős: Hüse Károly, Lantos Éva és Varga József Varga Ferenc, a rádiótechnikai szakág ioeloadoja: Elsősorban a technikai fejlesztésre, az adóállomások korszerűsítésére kell összpontosítani a figyelmünket, mert csak így tudjuk fokozni az előképzés színvonalát. A tanfolyamokon fokozatosan áttérünk a kabinetszerű oktatásra. Létrehozzuk az új rádióklubokat, elsősorban Karcagon, Tiszaföldvá- ron, Jászjákóhalmán és Üjszászon. Az előképzés mellett fokozzuk a honvédelmi sporttevékenységet is. Ezért a rádióiránymérő szakosztályokat már az 1973-as versenyévad- ra új típusú mérővevővel és gyakorló adókészülékekkel látjuk el. Molnár István, a sportrepülőtér parancsnoka: A repülőgép-vezetők előképzésében arra törekszünk, hogy megtartsuk az elmúlt évek eredményeit és minőségileg előrelépjünk. Ehhez tovább kell fejlesztenünk az elméleti és gyakorlati képzést, valamint a műszaki munka szervezettségét. így eleget tudunk tenni a követelményeknek; rátermett, repülést szerető fiatalokat adni a főiskolának. Varga József, az ejtőernyős szakág főelőadója: Azt hiszem, nem szükséges részletesen elmondani, milyen jelentősége van a honvédelem szempontjából az ejtőernyőzésnek. Mi elsősorban a sorkötelesek elméleti és gyakorlati kiképzésére fordítjuk a legnagyobb gondot, de a sportolók felkészítését sem hanyagoljuk el. Feltételeink adottak ahhoz, hogy feladatainkat jól hajtsuk végre. Ehhez megfelelő segítséget kapunk a honvédségtől is. A kiképzés ered- • ményessége érdekében erősítenünk kell az alaki és a tematikai fegyelmet, valamint növelni az elméleti oktatás szemléletességét. Bíró István, a modellező szakág főelőadója: Ma már a modellezés is „bevonul” a hadseregbe, mivel a fiatalok olt technikai ismereteket is szereznek. Hisz a modellek építése mellett megismerkednek a rádióirányítás eszközeivel és módszereivel, s ez nem jelentéktelen a honvédelem szempontjából. Munkánkat két területre koncentráljuk: az egyik a sorköteles modellépítő tanfolyam, ahol a fiatalok a rádióirányítással ismerkednek, a másik a sportmodellezés, ahol már folyik az előkészület a nyári versenyekre. Sidó Béla, alezredes, a megyei gépjárművezető-képző iskola vezetője: Alapvető feladatunk a sorkötelesek gépjármű-vezetői kiképzése, a fiatalok katonai szolgálatra történő felkészítése. Emellett foglalkozunk a lakosság gépjárművezetőképzésével is. Az ifjúság technikai érdeklődésének kielégítése, a kulturált és balesetmentes közlekedésre való nevelés érdekében bővítjük a gépjárműbarát szakkörök számát. Jelenleg a megyében 21 ilyen szakkör van. Annak érdekében, hogy a fiatalok minél nagyobb számban vegyenek részt ezek munkájában, az eredményesen dolgo^ zók számára lehetővé tesszük a kismotorvezetői engedély, továbbá a motorkerékpár- és a személygépkocsi-vezetői engedély kezdvezmé- nyes megszerzését. Csató Imre és Bordás Imre a HA 25 KLC jubileumi kollektív rádió- állomás operátorai munkában Vámosi Antal, a könnyűbúvár szakág előadója: Azoknak a sorköteleseknek az előképzésével foglalkozunk, akik műszaki felderítők vagy harckocsizok lesznek. Ezenkívül speciális feladatunk az árvízvédelmi búvárcsoport kiképzése. A könnyűbúvárkiképzésben — a sporteredményeket illetően — az élenjáró megyék közé tartozunk. Ezt a kiemelkedő szintet a jövőben is szeretnénk megtartani. A felsorolt szakágak i mellett a lövész- és tömegsportmunka eredményei is számottevőek. A lövészklubok összességében képesek feladataik végrehajtására. Rendelkeznek azokkal a tárgyi és technikai eszközökkel, amelyek a rendszeres gyakorlati feladatok végrehajtásához szükségesek. Hogy munkájukat még hatékonyabban tudják végezni, elsőrendű feladat a lőterek építésének meggyorsítása, különösen a törökszentmiklósi járásban, Karcagon és Jászberényben. Merüléshez kész a könnyűbúvár
