Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-30 / 100. szám
VILÁG PROLETÁRJÁÉ EGYESÜLJETEK! Ára.5 1,— Ft XXIV. évi 190. m 1973. apr. 30., hétfő. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYE I T A N ÁCS LAPJA 4 munka ünnepén írta: ilomonuai János lűzikovács, állami díjas szocialista brigádvezető A z első szabad május elsején ötéves gyerek voltam. Hogy is fogtam volna fel, mi az, hogy május 1., a munka ünnepe. Később, .hogy kisiskolás lettem, elvitt bennünket édesanyánk a felvonulásra. Szépnek, érdekesnek találtam a sok vígkedvű embert, a hullámzó sokaságot. Aztán az iskolában tanultunk az ünnepről, jelentőségéről. Hogy nem volt mindig szabad a május, hogy sokszor véres csatákkal végződött a felvonulás hazai földön és idegenben is. Mert ez a nap nemcsak a miénk, magyaroké. A munkások országhatárokat nem ismerő nagy tábo- lának szép ünnepe ez. Mégis, az iskolában tanultak után, altkor éreztem igazán először ennek az ünnepnek ízét, szépségét, amikor magam is munkás lettem. Itt nálunk, a Járműjavítóban az idősebb munkások tanítottak a május elseje tiszteletére. Jó érzés ezen az ünnepen az embernek, ha tudja, egész évben, élete minden napján két kezével szorgosan, nagy igyekezettel dolgozik. Mondogatjuk úgy is: kihúzza magát a munkás május elsején. A mostani ünmep különben is szebb az eddigieknél. Nem véletlen, hogy ezt mondom, hiszen most igazán kihúzza magát a munkásember. Én úgy mondom, erkölcsi elismerése a mi társadalmunkban mindig megvolt a kétkezi fizikai munkásnak. Csakhogy most, a párt novemberi határozata alapján úgy érezzük, az erkölcsi elismeréshez az anyagi is párosult. És ezzel együtt megnőtt a munkásosztály tekintélye. Ennek tudatában az ember szívvel-lélekkel vallja, igaznak érzi, hogy ez az ország a munkásosztályt, a kenyerét két kezével, értelmesen kereső embert mindeneik elé helyezi. Mi, tűzikovácsok különben sok más intézkedésben is tapasztaljuk ezt. Kaptunk nyugdíjkedvezményt, emelték a nehéz fizikai munka utáni pótlékot. Rang a mi munkáink, sokszor elmondjuk, hittel. B ennünket, a brigádomat az a megtiszteltetés ért, hogy egy hónappal ezelőtt a szép ünnep előtt a legnagyobb kitüntetést kaptuk,' amit egy munkásember kaphat. Nem irigyli tőlünk senki az üzemben, azt mondják, rászolgáltunk. Mégis, most május elsején én úgy mondanám, a jó munkánk, igyekezetünk eredménye volt ez a kitüntetés. És ezért nekünk még jobban kell dolgoznunk. Nem véletlenül írom a jó munkát, meg hogy jobban kell dolgoznunk. Az az igazság, vannak még mindenütt olyan emberek, akik azt mondják: fogjuk meg és vigyétek. Elnézem sokszor, hogy mennyire tudja egy-egy ember, mi az ő dolga, kötelessége. És szinte kieentizgeti, mennyit kell dolgoznia, aztán nincs tovább. Hívhatják társadalmi munkára, továbbképzésre, bárhová. Nincs. Letelt a nyolc óra, megy a saját dolga után. Az ilyen emberek nem mindig kullognak ám hátul. Amikor osztanak, igencsak az első sorokban állnak. Ha nem kapnak jutalmat, kitüntetést, valamit, ami több a járandóságnál, szólnak. Miért kapott a másik? S aztán a következő nap megint leteszik a szerszámot, ha szól a gyárduda, kivetik fejükből a munkahely gondját-baját. Vannak még ilyen emberek azt hiszem mindenfelé. Nem véletlen, hogy a párthatározatban is ott van: a kommunisták ne tűrjék meg a naplopást, a harácsolást, a tisztességes munka nélkül élősködőket. Mert ezek helyett mindig dolgozik valaki, mindig vállal pluszt egy másik. Manapság a munkásember, a munkáscsalád egyik legnagyobb gondja, hogy legyen jó otthona, ahol felneveli az utódait, s ahol szépen elél. Kaptunk az otthonalapításhoz is segítséget. Mégis, kérdezem én, mit tesz némelyik ember azért, hogy lakást kapjon? Van még. aki kér ettől a társadalomtól, de ha adni kell valamit, elbújik. N em ünneprontás, dehogyis mindezt leírni a munka ünnepén. Ügy gondolom, hogy május elsején azok ünnepelnek igazán örömmel, megelégedetten, akik jól végzett munka tudatában mennek felvonulni, majálisra. Aki. úgy dolgozik minden nap, mintha magának csinálná amit termel. Nagyon fiatal ember voltam még, amikor Kádár János azt mondta: a szocialista társadalom alapjait leraktuk, mármost a szocializmus teljes felépítése a mi munkánk. Bizony akkor nagyon sokan nem értettük, nem érthettük, hogy ez valóban nehezebb lesz, mint az alapok lerakása. Emberfejekben rendet csinálni, gondolkodást, jellemet, emberséget formálni, nem könnyű dolog. A szocialista brigádok ebben is tehetnek nagyon sokat. Mi. a közösség erejével igenis tudunk változtatni, formálni. Egy tízesztendős, vagy öregebb brigádban már nem fordulhat elő, hogy igazolatlanul hiányozzék, vagy hogy selejtet csináljon, ne vállaljon társadalmi munkát, A brigádokban már ez nem lehetséges. Nálunk a munkájával mérik az embert, s hamar kimondják a marasztalást is. Nem tűrjük meg a lógást, a szavalást a tett helyett. Május elsején a világon mindenütt ünnepelnek a dolgozók. így lesz ez a mi brigádunkban is. Felvonulunk, aztán majálist tartunk a tiszaligeti vasutas üdülőben, családjainkkal együtt pihenünk, szórakozunk. Gondolom, máshol a megyében, mindenütt valahogyan így lesz ez a mostani ünnep. A jó munka, a tisztességes mindennapos helytállás fontosságát bizonygattam. Nekünk, a mi társadalmunknak erre van a legnagyobb szükségünk, Mert mint ahogyan nálunk csak a munkás, az alkotó ember boldogulhat, úgy életünk, hazánk is csak a munkával, a :obb, a becsületes munkával gazdagodhat, gyarapodhat. A mi rendünk alapja a munka, ezért csak azokat becsüljük, akik keményen, jól dolgoznak. A munkás-paraszt szövetség jegyében Szolnok-parkot avattak Zuglóban Száz pirosnyakkendős úttörő, környékbeli óvodás, a Budapesti Közlekedési Vállaltat fúvószenekara üdvözölte tegnap Budapesten az Üjvidék téri parkavatáson megjelent Schumeth Lajost, a XIV. kerületi pártbizottság első titkárát, országgyűlési képviselőt, dr. Gergely Istvánt, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkárát és Szekeres Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, Soós Istvánt, a megyei tanács elnökhelyettesét. Verdes Tamás, az Irodalmi Színpad tagja Váczi Mihály versével köszöntötte a park építőit,- a Szolnok megyei üzemek, vállaltatok, termelőszövetkezetek képviselőit, dolgozóit. — A barátság, amely a zuglói munkásokat és megyénk dolgozó parasztságát egymáshoz fűzi, nem újkeletű — mondotta parkavató beszédében Soós István, a megyei tanács elnökhelyettese. — A nagymúltú budapesti munkáskerület Zugló és Szolnok megye lakói között már 1957 óta szoros a kapcsolat. A kerületiek ott voltak a termelőszövetkezetek születésénél, a megszilárdulás első éveiben átadták tapasztalataikat — erkölcsileg, anyagilag segítették fejlődésüket. Azóta hagyománnyá vált, hogy május l-én mi látogatunk Budapestre, augusztus 20-án pedig a zuglóiakat látjuk vendégül. A megje mezőgazdaságának fejlődéséről szólva elmondta, hogy amit több mint egy. évtizede a zuglói munkások segítségével sikerült létrehozni, eredményesen fejlődik. A kiemelkedő tavalyi eredmények — búzából egy hektáron kétszer, cukorrépából, kukoricából két és félszer annyit termeltek a Szolnok megyei' mezőgazdasági üzemek, mint 1955-ben — a termelőszövetkezetek jó munkáját dicsérik. Szintén kedvező mérleggel zárta az évet a XIV. kerületi Alumínium- árugyár Jiszafüredi gyáregysége .és a Kalapgyár jász- fényszaui üzeme is. Befejezésül a megyei tanács elnökhelyettese ártól szólt, hogy a park építése 1973. március 5-én kezdődött meg. A munkák zömét 27 megyei vállalat, termelőszövetkezet összességében több mint 10 ezer órában végezte. Az Üjvidék téri 12 ezer négyzetméter területű Szolnok-parkot két sportpályával, játszótereivel hamarosan züldöllö virágágyásaival átadta a XIV. kerület lakóinak. Az új park felépítéséért Szávó Béla, a kerületi tanács elnöke mondot köszönetét; — A zuglóiak nevében tisztelettel átveszem a munkás-paraszt szövetség eme szimbólumát és megígérem, úgy vigyázunk rá, hogy mindig' a játék, a felfrissülés oázisa maradjon. II. L. Ma: A nemzetközi haladás és a béke ünnepén Fábián Péter publicisztikája Külpolitikai ' tudósításaink * (2. olüalK ☆ A vasember Borzák Lajos riportja „A munkásoké a jövő’’ Nagy Zsolt és Sóskúti Júlia képriportja (3. oldal) ☆ Hármas ünnep Máthé László bemutatja a 125 éves törökszentmiklósi gépgyárat (4. oldal) ☆ Negatív póluson Simon Béla riportja Éhe a szépnek Valkó Mihály írása \ (5. oldal) & irodalmi összeállítás (8—7. oldal) V Külpolitikai magazin: A szocialista gazdasági integrációról (8—9. oldal) * Munkások az üzemi sportéletről Palágyi Béla képes riportja (11. oldal) (DÚSÍTÁSOK — HÍREK — TI DÚSÍTÁSOK H ÍREK Május 1. Szolnokon Holnap délelőtt 10 órakor Szolnokon, a Lenin parkban ünnepi nagygyűlés lesz, amelyen Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja mond beszédet. A nagygyűlést vidám majális követi a Tiszaiige tben. A kulturális programban többek között a katonai főiskolák fesztiválja, népitánc bemutató szerepel, amelyen fellép a szombaton Szolnokra érkezett hatvanöt tagú tallinni művészegyüttes és a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ gyermek- tánccsoportja. Fellépnek a Szigligeti Színház művészei, és bemutatja műsorát a művelődési központ Páva köre is. A sportot kedvelők szurkolhatnak a női és férfi kézilabda csapatoknak. Lesz női labdarúgó-mérkőzés, torna- és cselgáncsbemutató. A rendezők a tiszaligeti majálisra mintegy 13 ezer embert várnak. Átadták az idei szakszervezeti díjakat A SZOT elnöksége az 1973. évi SZOT-dijjal tüntette ki Bacsó Péter filmrendezőt, Benedek Árpád rendezőt, Békési Gyula költőt, Czigány Györgyöt, a Magyar Rádió zenei főosztályának rovatvezetőjét, Ga- rai Gábor költőt, Gerő János írót, dr. Kulin György csillagászt, Mécs Károly színművészt, Németh János keramikusművészt. Pödör Béla zeneszerző-karnagyot, Rábai Miklós korreográfust, Sulyok Mária színművész- nőt, Szurcsik János festőművészt, Takács Imre költőt, Varga Magda operaénekes- nőt és Vértessy Sándor szerkesztőriportert. A díjakat Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára adta át. ■& Tegnap Szolnokon Sípos Károlyné. az SZMT titkára átadta a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának idei művészeti dijait. Ezúttal három művész kapta meg a dijat. Simon Ferenc szobrászművész, Chiovini Ferenc Munkácsy-dijas festőművész és Szombathy Gyula, a szolnoki Szigligeti Színház tagja. Az Arhivatal közleménye 1973. május 2-töl megváltozik egyes ruházati és faipari termékek fogyasztói ára. A ruházati árleszállítás hatására átlagosan mintegy 22 százalékkal csökken a gyermek-, a kamasz és a bakfis szintetikus kötött alsóruházati termékek, az orkán és műbőr felsőruházati termékek, valamint a pelenka ára. Sor kerül még a fésűs gyapjú, a műselyem és a szintetikus kötött-hurkolt kelméből konfekcionált felnőtt, kamasz és bakfis-kabátok, öltönyök, zakók, nadrágok. ruhák, kosztümök, pongyolák. valamint az iskola- és munkaköpenyek árleszállítására is. Ezeknél 15—22 százalékkal csökken az árszint. Május 2-án megváltoznak egyes fatermékek termelői, illetve fogyasztói árai is. így például nem emelkedik a fából-készült iskolaszerek és a fajátékok, a fa nyílászáró szerkezetek fogyasztói árszínvonala. A gyermekbútorok többségének ára csökken, a kárpitozott lakásbútorok ársznívonala pedig átlagosan 2 százalékkal lesz alacsonyabb. Az egyéb bútorok árszínvonala egv százalékkal emelkedik. Növekszik — hét—húsz százalékkal — a fenyő állványfa és cölöpfa, a fenyő fűrészáru, a tölgy fűrészáru, a vegyes lombos parketta, a faredőnyök, valamint a fából készült tömegcikkek ára.
