Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-28 / 98. szám

1973. április 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Testvér városok Április utolsó vasárnapja a testvér városok napja. Ti­zenhat esztendővel ezelőtt, 1957. április 28-án is vasár­nap volt, akkor alakult meg A Testvér Városok Világszö­vetsége, és napjainkban már 1400 város tanácsa, elöljáró­sága, sok száz millió lakója ápol egymással igen gyümöl­csöző, a közösség hasznát szolgáló testvéri, baráti kap­csolatot. A Testvér Városok Világszövetsége végrehajtó tanácsának két magyar tag­ja is van: a Fejér megyei és a Szeged városi tanácselnök A szocialista ország''koól 36. a tőkésállamokból 23 vá­rossal, megyével, területtel tartanak testvéri kapcsolatot magyar tanácsok-, váro­siak. megyeiek. A testvérvá­rosi kapcsolat, a kölcsönös látogatások, véleménycserék, a személyes ismeretségek megannyi kitűnő alkalom ar­ra, hogy például a külön­böző társadalmi rendszerű országok középigazgatási szinten is „gyakorolják” a békés egymás mellett élést. A baráti, a szocialista or­szágok városai, megyéi pe­dig — kitűnő gyakorlat! — rengeteget tanulhatnak egy­mástól éppen társadalmi rendszerük azonossága miatt. Különösen gyümölcsöző test­vérvárosi. testvérmegyei, il­letve területi kapcsolatokat teremtettek magyar váro­sok, megyék szovjet városok­kal, területekkel. A Szimfe- ropolban tartott Bács-Kiskun megyei kiállítás viszonzása­képpen például tavaly a krí­mi terület népgazdasági ered­ményeit bemutató gazdag ki­állításban gyönyörködhetett sok ezer kecskeméti és kör­nyékbeli lakos. Győr-Sopron megye Örményországnak. Vas megye a Mari Autonóm Köztársaságnak nyújtott test­véri jobbot, Győr-Sopron me­gye és az NDK-belí Erfurt kerület együttműködésének ötödik évfordulóján, tavaly Győrött és Erfurtban is meg­rendezték a barátság hetét. Virágzó kapcsolat van Szol­nok megye és Tallinn városa között is, amelynek legfris­sebb bizonyítéka fezt bará­taink április végi látogatása. Legújabbkori történelmünk kiemelkedő eseménye, ren­dezvénye fűződik fővárosunk nevéhez: tavaly 29 európai főváros’ polgármestere, ta­nácselnöke, metropoliszok igen nagy felelősséget viselő vezetői tanácskoztak a száz éve egyesült Budapesten. A résztvevők elhatározták az európai fővárosok közötti még szorosabb összefogást, a földrész biztonságát szolgáló együttműködés további bőví­tését, és azt is. hogy közösen veszik fel a harcot a termé­szeti környezetet, a lakossá­got veszélyeztető szennyező­dések, ártalmak ellen. Igen fontos politikai jelen­tősége is van a testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolatok bővítésének, ápolásának. A szocialista országokban azért, mert a helyi tanácsi, köz- igazgatási szervek kölcsönö­sen belekapcsolódhatnak a testvérországok hasonló ala­kulatainak társadalmi, gaz­dasági és kulturális vérke­ringésébe. A tőkésországok­nak viszont éppen a kapcso­latok szélesítése segít abban, hogy hazánkról, társadalmi rendszerünkről, helyi igazai - tási szervezeteinkről valósá­gos képet és véleményt al­kothassanak maguknak. Mindezek alapján helyes, ha a tanácsok arra töreked­nek, hogy nemzetközi kap­csolataikat fejlesszék és a vezetői szintű küldöttségcse­réket minél több szakmai — tervezési, gazdálkodási, kom­munális. szociálpolitikai, épí­tési, közlekedési, idegenfor­galmi stb. — delegáció kö­vesse. A testvéri kapcsolatok általános politikai céljait a szakmai véleménycsere, ta­pasztalatszerzés jól kiegé­szítheti a közösség javára. — k A TVM-be látogatott a tallinni küldöttség Az egyhetes látogatásra megyénkbe érkezett észt pártküldöttség tegnap Szol­nok város vendége volt. A delegáció tagjai délelőtt a város vezetőivel találkoztak. A fogadáson többek között részt vett Sándor László, a városi pártbizottság első tit­kára és Barta László, a vá­rosi tanács elnöke. A város politikai életéről, gazdasági, kulturális helyze­téről Barta László tanács­elnök tartott tájékoztatót. A tallinni vendégek ezután a Tiszamenti Vegyiművekbe látogattak el, ahol Bognár László, a TV.M pártbizott­ságának titkára, Szimoni- riesz Laios, a vállalat igaz­gatója és Rontó György, a KISZ-bizottság titkára fo­gadta őket. Az üzem fejlődését az igazgató ismertette, aki el­mondta többi között, hogy a TVM négy kénsavüzemé- ben ma már évente 560 ezer tonna kénsavat, a két szu- perfoszfátüzemben pedig félmillió tonna műtrágyát állítanak elő. A két fő ter­mék mellett egyre többet gyártanak a népszerű Tomi mosószerekből is, ebben az évben például kétezer ton­nát exportálnak. A tájékoztató után a kül­döttség üzemlátogatáson vett részt, délután pedig a Vö­rös Csillag filmszínházban megtekintették a Szolnok megyéről készült filmeket. Nemzetközi diákszemínárium Háromnapos nemzetközi diákszeminárium kezdődött tegnap a budapesti DIVSZ- székházában. A tanácskozás résztvevői — magyar, szov­jet. lengyel, csehszlovák, NDK-beli, román és bolgár fiatalok — véleményt cse­rélnek az ifjúsági szerveze­tek feladatairól, a diákfia­talok közösségi, közéleti ne­velésével kapcsolatos kérdé­sekről. A vitaindító előadást Szűcs Istvánná, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára tartotta. A KISZ Központi Bizott­ságának titkára sorra vette azokat a jogokat, amelyek megilletik a közéoiskolában és a szakmunkástanuló inté­zetben tanulókat, s azokat ä kötelességeket, amelyek­nek a diákfiataloknak eleget kell tenniük. A legjobb is­kolákban — mondotta — ma már gyakorlat, hogy az is­kolavezetés a rendtartásban foglalt jogokon túllépve újabbakkal ruházta fel a fejlett tanulói közösségeket, önkormányzati szerveket, el­sősorban a KíSZ-vezetősé- geket. Ezt követően dr. Bencédy .Tőzsef, a Művelődésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a magvar közéo- fokű oktatás rendszeréről, az aktuális közoktatásooli- tikai kérdésekről, majd vita következett. A nemzetközi diákszeminárium küldöttei ma szekcióüléseken folytat­ják tanácskozásukat, Virágba borultak az epreskertek Az első tavaszi gyümölcs, a szamóca „hazájában” új­szegeden virágba borultak az epreskertek. Hazánk e déli fekvésű, napsütésben bővelkedő vidékén érik leg­korábban a földieper. A né­hány napos megjelenési előny nagyban növeli a ter­mesztés jövedelmezőségét, ezért egyre többen alkal­mazzák a műanyagfóliát. Újszegeden és a szomszé­dos Szőregen mintegy fél­ezer kertben terem, de egy­re inkább meghonosodik a homokföldeken: Forráskút. Szatymaz, Domaszék, Móra- halom körzetében is. Az ül­tetvényeket felüdítette a ki­adós csapadék és amennyi­ben most már felmelegedés következik, úgy jő szamóca­termés lesz a kiskertekben. Diósgyőr űj vásárcsarnoka Vámvizsgálat következik 11/í v hetünk ki, mit hozhatunk be? Nemzetközi mérc vei Magvar gépkocsivezetők második helve Lassan elkezdődik az ide­genforgalmi szezon. Az uta­zási láz nem csökken, ha­nem évről évre emelkedik. Megyénkből is egyre többen iktatnak nyári programjuk­ba külföldi utazást. Tavaly csupán az IBUSZ-on ke­resztül mintegy tizenkét és fél ezren jártak külföldön. Ha hozzátesszük, hogy az Express, a COOPTURIST és a Volán utazási iroda is szervez külföldi utakat, ti­zenötezerre tehető azoknak a száma, akik tavaly me­gyénkből külföldön jártak. A jelek szerint ez a szám az idén tovább emelkedik. Több ezren lépik majd át a határt és ismerkednek új tá­jakkal, emberekkel, telítőd­nek gazdag, friss élmények­kel. A külföldi utazás egyik kritikus része a határátlépés. Sokan nem tudják, hogy mit szabad kivinni, hazautazás­nál pedig mit lehet behozni az országba. Mivel kevesen ismerik az idevonatkozó Ven­deleteket — de aki ismeri, annak sem árt felújítani. — Garami Károly őrnagyot, a Vám. és Pénzügyőrség Szol­nok megyei parancsnokát kértük meg, hogy adjon rö­vid tájékoztatást a legfonto­sabb szabályokról. — Először kezdjük a ki­utazással. Természetesen az utazásra jogosító okmányo­kat fel kell mutatni. A ma­gával vitt tárgyakat minden­ki köteles bejelenteni, fel­szólításra pedig meg is mu­tatni. Engedély nélkül a sze­mélyes használatra szolgáló tárgyakat ki lehet vinni, per­sze figyelembe véve az uta­zás időtartamát. — Melyek ezek a szemé­lyes használati tárgyak? — Azok, amelyekre az uta­zás folyamán indokoltan szükség lehet. Élelmiszerből személyenként legfeljebb há­rom napra szükséges meny- nyiséget, cigarettából két százötven darabot, azonkívül két liter bort, és egy litgr égetett szeszes italt szabad kivinni. Az élvezeti cikkek tizenhat éven aluliakra nem vonatkoznak. Az egyéni út­levéllel utazóknak lehetősé­gük van, hogy ismerőseiknek, rokonaiknak, ezer forint ér­tékig kereskedelmi jellegű­nek nem minősülő ajándékot vigyenek. Az iparművészeti, képzőművészeti és a tartós használati tárgyakat úgy kell megválogatni, hogy azok egyedi értéke az ötszáz fo­rintot nem haladhatja meg. Ha valaki ezer forintot meg­haladó ajándéktárgyat visz magával, akkor a Magyar Nemzeti Banktól engedélyt kell kérni. Változás történt a kivihető fizetőeszközökben. Engedély nélkül az eddigi kétszáz helyett négyszáz fo­rintot lehet kivinni, százfo­rintos legmagasabb címle­tekben. Ha például többen utaznak, és az együttesen ki­vitt pénz meghaladja a négyszáz forintot, ötszázas címletűt akkor sem szabad kivinni. Az utasok a maguk­kal vitt személyes tárgyakat külföldön nem értékesíthetik. Szólni kell még azokról a tárgyakról is, amelyek kivi­teléhez egyéb szervek hozzá­járulása is szükséges. Ilyen például a virág, az állat, a mozgófilm, s ide tartoznak á muzeális jellegű tárgyak vagy festmények. — S most nézzük a haza­utazást. — A behozott vagy a fel­adott vámárukat fel kell tün­tetni a nyilatkozaton. A rész­letes felsorolást az egyéni út­levéllel utazók mellőzhetik, ha a behozott tárgyak együt­tes belföldi forgalmi értéke a négyezer forintot, azok mennyisége pedig az Utas­forgalmi Vámtarifában fel­tüntetett vámkezelhető áru- mennyiséget nem haladja meg. A behozott cikkek ér­tékét a belföldi forgalmi ér­ték alapulvételével kell szá­molni. A vámrendelkezések értelmében az engedély nél­kül behozható áruk értékke­rete egyéni útlevéllel uta­zóknál nyolcezer, csoportos ínlevéllel utazóknál pedig kétezer forint. — Elég sűrűn változnak az idevonatkozó Vendeletek. Hol lehet ezeket megtalálni? —■ Az alaprendelet a 4/1967. (XII. 23.). Ez módosult a 23/1969. (VII. 5.), majd az 50/1972. (XII. 31.) rendelet­tel. Tudni kell azt is. hogy visszautazásnál is csak négyszáz forintot hozhatnak az utasok, a külföldi valu­tát pedig három napon be­iül a Magyar Nemzeti Bank­nak fel kell .ajánlani. — Melyek a leggyakoribb vámszabálysértések? — Elszaporodott az arany­tárgyak behozatala. Ez vám- és devizaszabálysértés. Még mindig sok nylon tárgyat hoznak be. Tavaly országo­san leggyakoribb volt a kész férfi- és női ruhák, a haris­Lakások RISZ-rédnökséggel Pécs belvárosában meg­kezdődött az ifjúság házá­nak építése. A terv szerint 1974 végére készül el. A KISZ védnökséget vállalt az ifjúsági ház építése felett. Ennek megfelelően a KISZ pécsi Bizottsága és az építő­ipari vállalat KISZ-bizott» sága szocialista szerződést köt a fiatalok társadalmi munkájára vonatkozóan. Ez már a harmadik KISZ- védnökség a mecsekaljai városban. Elsőként a mecse­ki ródlipálya készült el, maid az Uránvárosban levő közlekedési park, nyanadrágok, az ágyneműk, a pulóverek, a kardigánok, a szettek és a jugoszláv sze­szek behozatala. — A kiutazók hol kaphat­nak mindenre kiterjedő fel­világosítást? — Bármelyik vámszervnél, utazási irodáknál, azonkí­vül megjelent a Vámvizsgá­lat következik című könyv, amely tartalmazza a jogsza­bályokat Megtudtuk, hogy a neve­zett könyvből kevés volt. Ha­mar elfogyott és hosszabb idő óta nem kapható. Addig is, ha valaki tájé­kozódni akar az. érvényben lévő rendeletekről, keresse fel a vám- és pénzügyőri szakaszt, ahol mindenre ala­pos és kielégítő tájékoztatást kaphat. Annál is inkább, mert országonként más-más rendeletek vannak. A vám­szabályok esetleges nem is­merése ne tegye kellemet­lenné az utazás szépségeit (pataki) Huszonkilenc magyar — a nemzetközi forgalomban résztvevő — Hungarocamion és Volán gépkocsivezetőt tüntetett ki az idén az IRU, a Nemzetközi Közúti Fuva­rozók Egyesülete. Nemzet­közi viszonylatban hazánk számára ez a második he­lyet jelenti 24 ország között. Az aranyjelvényeket és a díszokleveleket tegnap dél­előtt adta át Gyémánt And­rás, a Nemzetközi Közúti Fuvarozók Egyesületének magyarországi ügyvezető el­nöke a Volán 20-as számú vállalatának székházában. Az IRU minden évben pályázatot hirdet, amelynek feltételei, hogy a nemzetkö­zi személy- és áruforgalom­ban résztvevő gépkocsiveze­tők legalább 500 000 kilomé­ternyi utat tegyenek meg, tíz éve egy munkahelyen dolgozzanak, balesetmente­sen, a vám- és más szabá­lyokat betartsa. Mitől fáj a szív 1 Népszerű humoros hetilapunkban olvastam. Az újságírót, aki egészségének védelme érdekében rend­szeres futóedzéseket tart, megszólítja az öreg takarító néni és megpróbálja lebeszélni. Azt mondja a nénike, ne fusson annyit, mert szívbajt kaphat. A maga pél­dáját említi : ha reggel csak pár métert is szalad a villamos után, egész délelőtt szúrást érez. Fáj a szíve. A humorista ennek előadását élcnek szánja, humor­nak, ami szerinte bizonyára nevetésre, vagy legalább mosolyra fakasztja az olvasót. Ez a hatás pedig nem olyan bizonyos. Mert én például a kis történetben szereplő nénike tanulatlan megjegyzésén egyáltalán nem tudok derülni, a szán­dékot pedig, hogy másokat e kis történettel szóra­koztassunk, ízléstelennek tartom. Mert lehet, hogv van ilyen elmaradott nénike, aki azt hiszi, hogy a sok futástól megbetegedhet a szív. Az is lehetséges, hogy ez a kis nénike még nem hallgatott e tárgyban ismeretterjesztő előadást, s a telefondoktort sem hív­ta fel azon a héten, amikor éppen ilyen tanácsokat osztogatott az örökforgó magnószalag. Azt hiszem, a néninek telefonja sincs. Azt is merem hinni; hogy a hízásnak indult városi polgárok új divatjáról, a ko­cogó mozgalomról sem hallott még. Mindez lehetséges — gondolom sok ilyen nénike él ebben az országban. Az viszont nem egyszerűen le­hetséges, hanem bizonyos, hogy ezek a nénikék (és bácsik) egész életükben fizikai munkával keresték a kenyerüket. Eközben igencsak elhasználódott a szívük. Nekik valóban fáj, talán egész délelőtt is. ha reggel tíz—húsz métert kell futni a villamos Után. Ne cso­dálkozzunk hát, ha aggódva próbálják lebeszélni a fiatalabbat a naponkénti „oktalan” futkosásról. Tu­datlanság? Lehet annak is nevezni. De még inkább egy millióknak osztályrészül jutott nehéz életforma keserves tapasztalatának. Az ilyen nénik munkában megöregedett szíve nem kocogást kíván gyógyításul, hanem pihenést. Sokan vannak ők. úgy is mondjuk: kiérdemesült munkásemberek. Hallottak, vagy nem hallottak a kocogó mozgalomról. ízléstelen dolog a rovásukra élcelődni, mert öregkorukra a mi vilá­gunkban őket nem az olcsó humor, hanem a szere­tetteljes megbecsülés illeti. ~ tabáni = A

Next

/
Thumbnails
Contents