Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-03 / 78. szám

A LEGFONTOSABB: LEGYEN MIT MEGVÉDENI Képünkön: új műhelycsarnok épül a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységében Tavaly a legjobbak között A megyei polgári védelmi pa­rancsnokság részletes fölmérést végzett, hogy az elmúlt évben hol, hogyan hajtották végre a kiképzési feladatokat. A tiszafüredi járásiak­nak nincs miért szégyenkezniük, mert — sportkifejezéssel élve — a legjobbak között végeztek. — Melyek is voltak a legfonto­sabb feladatok? — kérdeztük Ko­vács Ágostont, a járási polgári vé­delmi törzsparancsnokot. — Elsősorban a szakszolgálatok, a szakszolgálati alakulatok parancs­noki és alparancsnoki állományá­nak la Kiképzése, a községi polgári védelmi parancsnokok kiképzése, és a törzsvezetési gyakorlat vég­rehajtása. Teljesítettük a ránk háruló feladatokat. A mezőtúri parancsnoki kiképzésről például egyetlen emberünk sem hiányzott, de a beosztott állomány is megértet­te a polgári védelem fontosságát Igazolatlan mulasztás miatt senkit sem kellett felelősségre vonni, ami természetesen annak is köszönhető, hogy a munkahelyi vezetők szintén mindent megtettek az eredményes kiképzés érdekében. — Hogyan készültek fel 1973-ra? — A fölkészülés erre az évre már tavaly megkezdődött, többi között azzal, hogy az előadók már akkor megszerezték a szükséges ismerete­ket. A községekben értékelték az el­múlt évben végzett munkát; a szer­zett tapasztalatokat természetesen ebben a kiképzési évben is haszno­sítani fogjuk. — A megyei polgári védelmi pa­rancsnokság intézkedési terve alap­ján a járási parancsnokság is elké­szítette az 1973. évi kiképzési tervét, amelyet koordináltunk a tömegszer­vezetekkel is Ezt ismertettük a köz­ségi parancsnokokkal, akik a köz­ségi törzsparancsnokságoknak, szak- szolgálatoknak tartottak eligazítást. A községi parancsnokok határozzák meg egyben a munkahelyi vezetők­nek, hogy mikor tartsák meg ia fog­lalkozásokat, erre ütemtervet is ké­szítettek. — Mi szerepel az 1973. évi kikép­zési tervben? — Legfontosabb, hogy felkészít­sük a parancsnoki állományt és tör­zsét arra, hogy a beosztott állo­mánnyal meg tudja ismertetni, il­letve elsajátíttatni a polgári védel­mi feladatokat, A másik fontos fela­dat a szakszolgálati alakulatok be­osztott állományának kiképzése. A tematikában ilyen előadások szere­pelnek: a polgári védelem helye, szerepe és általános feladatai; a tö­megpusztító fegyverek hatásai, az ellenük való védekezés lehetőségei. Abban, hogy mindennapi éle­tünkben fontosságának megfelelő helyet kapott a polgári védelem, sok egyéb mellett jelentős szerepe van annak, hogy gazdálkodik az ország. És minél több a van, an­nál nagyobb a gond: miként óvjuk, biztosítsuk a belátható vagy be sem látható veszélytől. Vlagyivosztoktól Kőszegig Bagó Bálint, a mezőhéki Táncsics Tsz elnöke, elégedett ember. Hogy elégedett, ezt ő maga mondja, mi­közben az irodájában beszélgetünk polgári védelmi szakemberek tár­saságában. — Nézze! Vlagyivosztoktól Kő­szegig számtalan közös gazdaság van, de olyan, mint a mezőhéki, nem sok lehet. Ezt nem azért mon­dom, mert én vagyok az elnök. A véleményem ez volt akkor is, ami­kor még nem voltam vezetője a szövetkezetnek. — Tizenkétezer holdon gazdálko­dunk, a vagyonunk több mint 200 millió forint. És hogy milyen széles a skálája a termelésünknek? Egy évi termékünkből Budapest ellá­tásának tíz napját tudnánk vállal­ni, vagy égy másik szám: az egy esztendei tojáshozamunkból körbe rakhatnánk az országhatárt úgy, hogy tojás tojást érne. Ez a meny- nyiség Szolnoknak 5 évre lenne ele­gendő. Ezer vagon gabona terem a határban, évi 141 millió forintnyi termék hagyja el a tsz-t. Mondja, van olyan felelőtlen ember, aki nem vetne számot mindennel, ha ekkora értéket bíznak rá? Kell-e még bizonyítani, mennyire komo­lyan vesszük a polgári védelmet, a közös vagyon és az ezer emberünk védelmét? Előkerülnek a tervek, a hosszabb távra készült programok és a napi teendőket megszabó utasítások. Szakszerű, körültekintő munkával készült valamennyi. — Nem véletlen — mondja Si­mon János főhadnagy, a szolnoki járási polgári védelmi törzspa­rancsnok. — Tavaly a tiszaföldvári Lenin és a Szabad Nép Tszi, a rá- kóczifalvi Rákóczi és a héki Tán­csics kérésére parancsnoki kikép­zést tartottunk Tiszaföldváron. A Táncsicsból huszonhármán jelen­tek meg az előkészítésen — vala­mennyi polgári védelmi vezető, a a rajparancsnokokkal bezárólag —, pedig a legtöbbjüknek nem is lett volna' kötelező ... Belelapozunk az ütemtervekbe: „Február—március: az önvédelmi szervezet általános kiképzése. A ki­képzés irányítását az elnök végzi. A törökszentmiklósi járás polgá­ri védelmi parancsnoka és törzspa­rancsnoka a közelmúltban tartotta a községek polgári védelmi pa­rancsnokainak kiképzési aktívaér­tekezletét. A szép számban jelenle­vő vezetők több hasznos útmutatást kaptak az 1973-as feladatok elvég­zéséhez, különösképpen a munka- viszonyban álló dolgozók kiképzé­sére. Képünkön: A részvevők egy csoportja. 1. Hány évig tart a hadkötele­zettség a férfiaknál? 2. Hány percig tart szünetekkel együtt légiriadókor a sziréna jelzé­se? 3. Milyen a magfegyverek rob­banási energiájának megoszlása? 4. Milyen hatásai vaunak a magfegyvereknek ? 5. Milyen tömegpusztító fegyve­reket ismefr? 6. Milyen tűz alakul ki a köz­ponti zónában? 7. Mi ellen alkalmaznak vegyi, illetve biológiai harcanyagot? 8. Mi a biológiai harcanyagok alkalmazásának módja? 9. Milyen úton hatolnak be az élő szervezetbe a vegyi harcanya­gok? , 10. Milyen radioaktív sugárzást ismer? A beküldési határidő 1973. ápri­lis 20. Címünk: Szolnok megyei Néplap szerkesztősége, Szolnok, Kossuth tér, Irodaház. A borítékra kérjük ráírni: Polgári Védelem. A helyes megfejtők között könyveket sorsolunk ki. Legutóbbi, 1972. novemberi szá­munkban közölt rejtvények helyes megfejtése: 1. tiszta vízzel, bőséges öblítéssel; 2. 1 százalékos szódabi­karbóna oldattal; 3. 1859. május 15.; 4. 1896. január 4.; 5. 3000 °C-ra; 6. a fénysugárzás beesési szögétől, az elnyelő test anyagi minőségétől, a fényimpulzus időtartamától; 7. megelőzés, ellenőrzés, mentesítés; 8. min. 20—25 centiméter mélyen; 9. sugárszennyezettségnél 12 órán belül, vegyi szennyezettségnél 1—5 órán belül; 10. 1950, december 8. Könyvjutalmat nyertek: Farkas Ernő Tiszafüred, Nagy Ilona Kun­hegyes, Varga István, Papp István Jászberény, Öze Mihály Kunszent- márton. Polgári védelmi megbeszélés a mezőhéki Táncsics Tsz elnöki iro­dájában Október—január: 18 csoportban a munkahelyi kiképzés folyik. Vala­mennyi dolgozó — több mint ezer ember — részesül polgári védelmi oktatásban. 1974. január: elkezdő­dik a munkahelyi speciális felké­szítés, a munkahelyi beosztás sze­rinti gyakorlás.” Hogy kik segíte­nek áz ismert anyagok elsajátítá­sában? Technikusok, mérnökök, ál­latorvosok ... Marinka Zsigmond törzsparancs­nok a helyi kiképzés megszervezé­sét tartja a legnehezebb tennivaló­nak. — Ennek a lényege az, hogy meg­teremtsük az anyagi és a személyi feltételeit a háborús körülmények között is folyó termelésnek, a tér--' melés beindításának. Éppen ezért nem szabad elszakítani az oktatást a napi munkától, valamennyi üzemegység a saját közponjtában végzi a felkészülést, így a munka­helyi vezetők egyúttal ellenőrizni tudják az oktatás látogatottságát is. A törzsparancsnokság naprakészen elkészítette az oktatás „haditervét”, ami a nagy területi szértszórtsá- gunkat figyelembe véve, nem volt egyszerű feladat. A precíz tervezés, a feltételek biztosítása csak az egyik összetevő­je a sikernek. A legfontosabb az, miként sikerül az embereket meg­nyerni a polgári védelem gondola­tának. Tényleg átérzik-e a dolgozók a kiképzés fontosságát — éppúgy, mint a vezetőik — avagy csak fe­lesleges zaklatásnak veszik azt. Papp János, a szolnoki járási ál­lat- és növényvédelmi szakszolgálat parancsnoka, maga is számos okta­tást vezetett. A tapasztalatait az alábbiakban fogalmazta meg: — Az első előadások alkalmával a hallgatók legnagyobb része bizo­nyos fásultsággal követi a háborús veszélyről szóló fejtegetéseket. Ha az atombombáról esik szó, csak le­gyintenek: „Minek akkor már vé­dekezni” — mondják. Aztán, ami­kor megismerik az atomcsapás ve­szélyeit, a védekezés módját, a reá­lis tények meggyőzik őket arról, hogy egy háborús cselekmény ese­tén közel sincs még itt a világ vé­ge. Egy-egy jól sikerült előadás után megkönnyebbülten, felszaba­dultabban távoznak a hallgatók. És tulajdonképpen attól kezdve teszik végleg magukévá a polgári véde­lem gondolatát. Nem borzongás — emlékezés A jelenlevők között parázs vita kerekedig a kiképzés legcélraveze­tőbb módszereiről. Abban vala­mennyien megegyeznek, hogy a te­matika változatossága és a jól meg­választott technikai segédeszközök kelléktára nélkülözhetetlen a sike­res kiképzéshez. A szemléltető esz­közök közül a filmek azok, ame­lyek a leghatásosabban szolgálják az oktatást. A tapasztalt telőadók szerint nagyszerűen beilleszthetők az oktatás folyamatába azok a mű­vészi filmalkotások is, amelyeket a televízióban, a mozikban láthatnak a kiképzés résztvevői. — Kellenek az ' olyan filmek, amelyek művészi megfogalmazás­ban emlékeztetnek arra, hogy volt egyszer egy háború — és (ha nem vigyázunk, ismét lángba borulhat a földünk. Erre emlékeztetni — és nem borzongatni — a kövéle- ményt, jó szolgálatot tesz a polgá­ri védelem gondolatának. Ezzel zárult a beszélgetés a Tán­csics Tsz-bem Abban a közös gaz­daságban, ahol lépten-nyomon érezhető a tagok jogos büszkesége és felelőssége. Korpácsi József egy DT-75-ös lánctalpas vontató motorhüvelyezé- sét végzi Kovács Endre az elektromos pró- bapadon egy dinamó feszültségét ellenőrzi

Next

/
Thumbnails
Contents