Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-28 / 98. szám
1973. április 28. SZOLNOK MEGYEI NtPLAF 3 Ä megye minden városéban megalakult a tanács (Folytatás az 1. oldalról.) közül csak egyben volt kettős jelölés. Április 15-én 16 879 választópolgár szavazott a városban, a Hazafias Népfront jelöltjeit minden kerületben megválasztották. Az ügyrendi bizottság jelentése részletesen ismertette a tanácstagok választási eredményeit, majd dr. Farkas István, a Hazafias Népfront városi elnöke javaslatot tett a tanácselnök és az elnökhelyettes személyére. Az ülésen résztvevő tanácstagok tanácselnöknek egyhangúlag Fehér Miklóst választották. A tanács új elnöke 1923-ban született Szolnokon. Az érettségi után pártiskolán tanult, majd elvégezte a kétéves tanács akadémiát. Az államigazgatás területén 1957. óta dolgozik. Elnökké választásáig a járási pártbizottság első titkára volt. Az elnökhelyettes dr. Papp János lett, tanácstitkárrá ismét dr. Kiss Erzsébetet nevezték ki. A tizenegy tagú végrehajtó bizottság eskütétele után Fehér Miklós szólt az újonnan megalakult tanács további feladatairól. A tanácstagok megválasztották a számvizsgáló, a termelési és ellátási, a város- politikai, a kulturális, ifjúsági, egészségügyi és családvédelmi, az igazgatási és rendészeti bizottság tagjait és vezetőit, valamint a népi ülnököket. A Hazafias Népfront megbízásából Borbély Eszter javaslatot tett az öt megyei tanácstag személyére, akiket titkos szavazás útján egyhangúlag választottak meg Az alakuló tanácsülés Fehér Miklós tanácselnök zárszavával ért véget. Túrkeve Tegnap délelőtt tartotta alakuló ülését a túrkeve! városi tanács. A Himnusz elhangzása után a legidősebb tanácstag, Seres Sándor üdvözölte az elnökségben helyet foglalt Fodor Mihályt, a' megyei tanács elnökét, Boros Ottónét, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét és a megjelent ötvennyolc tanácstagot. Az üdvözlés után a választási elnökség nevében Szabó István beszámolt a tanácstagi választások lebonyolításáról. A város 60 választó körzetében 7978 választópolgár él. Április 15-én 7857-en jelentek meg az urnák előtt és 7809-en szavaztak a népfront jelöltjeire. A választási elnökség beszámolójának elfogadását az öttagú ügyrendi bizottság megválasztása követte, melynek elnöke ismertette az egyes tanácstagok választási eredményeit. Majd Szakács László, a Hazafias Népfront városi titkára javaslatot tett a tanácselnök, az elnöhkelyettes és a kilenctagú végrehajtó bizottság tagjainak megválasztására. A városi tanács elnökének, Koszna Mihály volt tanácselnököt, helyettesének Herczeg Klára, eddigi megbízott helyettest javasolta. A tanácstagok a jelölést egyhangúan elfogadták. A végrehajtó bizottság eskütétele után Koszna Mihály megköszönte a tanácstagok bizalmát, ismertette a jelölőgyűléseken ehangzott kéréseket és a négyéves ciklusprogram jelentősebb tennivalóit. Az alakuló tanácsülés kedves eseménye volt, mikor három úttörő kislány virággal köszöntötte a tanácselnököt és tolmácsolták a tanácstagoknak úttörőtársaik kéréseit. A tanácstagok ezután megválasztották a tanácsi bizottságokat, a nyolc népi ülnököt és a városi népi ellenőrzési bizottságot. A tanácsülésen részt vett és felszólalt Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke, Túrkeve országgyűlési képviselője is. Köszöntötte az új tanácsot, beszélt az elmúlt év eredményeiről és a tanácstagok feladatairól. Végül utolsó napirendi pontként titkos szavazással megválasztották a két megyei tanácstagot. Kiválóak lettek (Folytatás az 1. oldalról.) korszerű üzemet épít. Az idén modem, gyors varrógépeket, gázelszívó rendszerű körvasalókat, továbbá egy 5 darabból álló NDK vasalósort vásárol. — illés — Tiszamenti Vegyiművek Mi tagadás, ilyen ünnep 1965 óta nem volt a Tisza- menti Vegyiműveknél, mint a mai. Akkor a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját kapta a vegyiművek. Azóta ismét ma ülnek vállalati nagy ünnepet, kitüntetésük alkalmából. A Nehézipari Minisztérium értékelése szerint a Tiszámén ti Vegyiművek több mint kétezer dolgozója 1972. évi munkája alapján érdemes a Kiváló Vállalat címre. s a vele járó százezer forint jutalomra. A szolnoki városvégen épült húszéves gyár 1960—68 között fejlődött valóban vegyiművekké, s lett a magyar vegyipar számottevő bázisa. Ezalatt az idő alatt 800 milliós értékű beruházást hajtottak végre. Űj üzemeket avattak a hatvanas években. Porfestékgyárat, mosószerüzemet, több műtrágyagyárat, s végül tavaly novemberben a negyedik kénsav- gyárat. Ez a kénsavgyár évente 200 ezer tonna kénsavat ad az országnak. új technológia szerint. Megvalósításában olyan szocialista szerződést teljesítettek, amelyik első hazánkban. A lengyel NYSA-céggel építtették meg az új termelő üzemet, határidőre, világszínvonalon A Tiszamenti Vegyiművek szép fejlődést mondhat magáénak. A hatvanas évek nagy fejlesztéseinek költségeit. hiteleiket 1971-ben visz- szafizették az államnak. Öt év alatt nyolcvan százalékkal növelték a termelést. Nyereségük tavaly ötven százalékkal haladta meg az 1971 évit. A jó, eredményes munka nyomán tavaly 10 százalékkal növetcedett a vegyiművek dolgozóinak jövedelme. A vállalat a második ötéves terv időszakától a mai napig 60 millió forintot fordított munkásjóléti célokra. Dolgozóik lakásépítésére évente másfél millió forintot adnak. Tíz év alatt százhetvenegy dolgozó kapott lakást a vegyiművekben, 71 százalékban munkáscsaládok. Tavaly egymillió forintot adtak Szolnok városának: óvodákra, bölcsődékre. Ma délelőtt eredményeiket ünnepük, köszöntik a vegyiművek dolgozóit. A jó munka jutalmát százhúsz kiváló dolgozó kapja meg, mintegy 150 ezer forintot osztanak szét a vállalati ünnepségen. A legjobb brigádok jutalma kereken 45 ezer forint. , A közvélemény legjobban a népszerű, belföldön keresett mosószerről ismerj leginkább a rangos, húszéves vállalatot. Az idén 8 ezer 700 tonna mosószer készül kiváló Tiszamenti Vegyiművekben. A Szocialista Munka Vállalata a UTÁSZ (Tudósítónktól.) Az 1970—71—72. évi eredmények alapján a nehézipari miniszter és a Vas-. Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége a Szocialista Munka Vállalata címet adományozta a Tiszántúli Áramszolgáltató. Vállalatnak. A nehézipari miniszter az 1972. évi eredményes munkát külön miniszteri dicsérő oklevéllel jutalmazta. A kitüntetett vállalat szolnoki üzemigazgatósága is tevékeny részese volt a szép sikernek. Az üzemigazgatóság tavaly ünnepelte az áramszolgáltatás kezdetének 75. évfordulóját. A 75 éves TI- TÁSZ megyénkben 4200 négyzetkilométer ellátási területen 3500 kilométer hálózatot üzemeltet, s 97 ezer fogyasztó villamosenergia ellátását biztosítja. Az elmúlt három évben a munkaverseny eredményei híven tükröződnek. Huszonhét szocialista brigád dolgozik az áramszolgáltatónál., s a múlt évi vállalások teljesítéséért két brigád arany-, hat ezüst-, tíz pedig bronzérmet kapott. Az üzemigazgatóság ez évi tervfeladatai is nagy munkát jelentenek. Év végére elkészül a szolnoki 120/10 kilovoltos állomás, s rövidesen üzembe helyezik a _ martfűi új nagyteljesítményű berendezést is. Nyírbátor iparosodik, a Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat, a Csepel Vas- és Fémművek Motorkerékpárgyára, valamint az Auróra Cipőipari Vállalat üzemei egyre több dolgozónak nyújtanak munkalehetőséget. Képünkön részlet a Csepel Vas- és Fémművek Motorkerékpár-gyára nyírbátori üzeméből Technika szövetkezetpolitika NAPJAINKBAN a mező- gazdasági termelés fejlődésére az iparszerűség a jellemző. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a gépeket immár a termelés valamennyi területén alkalmazzák, hanem azt is, hogy a gépek sora kapcsolódik egybe, szigorúan meghatározott technológia alapján. Egyre több termelőszövetkezet csatlakozik ezeket az úgynevezett zárt termelési rendszereket megvalósító társulásokhoz. A cél világos: többet, jobbat, olcsóbban termelni, vagyis növelni a szövetkezetek jövedelmét. A mezőgazdasági termelés forradalmasítása egyrészt nagy anyagi beruházást igénvel. másrészt politikai, szakmai, bérezési, szociális és egyéb problémákat vet fel. Számos megfogalmazásban találkozhatunk például azzal a nézettel, hogy a technika gyors fejlődése a mezőgazdaságban „nem tűri meg” vagv „szétszakítja” a szövetkezeti kereteket. Ezek mögött kimondva vagv kimondatlanul az az elgondolás húzódik meg, hogv a szövetkezetek a feilődés során előbb-utóbb szükségszerűen átalakulnak állami vállalatokká. E nézet vallói azzal érvelnek, hogv egv-egv zárt termelési rendszerben vagy Az önkéntes vállalásokról Az ÉPSZER szocialista brigádvezetőmck fanácskozásása A munka ünnepére készülünk, ezért nagyon is beleillik az előkészületekbe az Építési és Szerelőipari Vállalat szocialista brigádvezetőinek tegnapi tanácskozása. Ezen annak a hatvanöt szocialista brigádnak a vállalását, teljesítményét értékelték, mely tavaly nevezett versenybe a szocialista cím különböző fokozataiért. A munka eredményeit számbavéve ötvenhárom brigád háromszázhat- vankét taggal felelt meg a követelményeknek. Két brigád lett aranyérmes, tizennégy ezüst, tizenöt pedig bronz fokozatot kapott. A szocialista brigádzászlót öt. a a szocia'ista brigád címet és oklevelet tizenhét brigád érte el. Részt vettek a brigádok is a jubileumára készülő Szolnok fejlesztéséért indított társalalmi mozgalomban, kommunista szombatokat tartottak és más önkéntes vál- la’ásokat teljesítettek melyek méltán dicséretére válnak a munkás kollektívának. A 900 éves megyeszékhelyért 4300 munkaórát teljesítettek és az ezért járó munkabér összegét, mintegy 48 ezer forintot a vállalat befizette Szolnok város számlájára. A brigádoknak május 1-én adják át a kitüntetéseket, jutalmakat. A tanácskozáson a vállalat gazdasági, pénzügyi helyzetéről is szó esett. Az idei tervekről. feladatokról az új főmérnök, Zsigmond Sándor beszélt. A vállalat 1973. évi kapacitásának 80—90 százalékát szerződéssel lekötötték, a terveket az építésvezetőségekre lebontották. Azt kérte, hogy azokat részletesen ismertessék meg az építésvezetők a do’gozókkal. A szocialista brigádok felajánlásaikat ezek ismeretében tegyék meg, mert így juthatnak egy akaratra a közös cél érdekében. Az erőfeszítéseket, a magasabb teljesítményeket mind anyagilag, mind erkölcsileg el ke1! ismerni. Ez n szocialista brigádokra is vonatkozik. és elsősorban ráiuk. hiszen a kiválók ők, ezért képesek a több. a jobb munkára. a példamutatásra, a munkásközösségek formálására. társulásban olyan nagy értékű termelőeszköz, termék koncentrálódik, hogy működtetése, értékesítése szövetkezeti alapon már lehetetlen. Gyakran hangoztatják, hogy e társulásokban a munka szervezése, a dolgozók bérezése szinte az állami gazdaságokéval azonos módon történik, tehát a fejlődés abba az Irányba halad, hogy a szövetkezeti tag megszűnik gazdasága tulajdonosának lenni, s fizetett dolgozóvá, alkalmazottá válik. A PÁRT szövetkezetpolitikája 'szocialista tulajdonformának tekinti a tagok önkéntes társulása és tevékenysége alapján létrejött szövetkezeti tulajdont. Es ez a lényeg! Téves tehát az olyan felfogás, hogy az egyszerűbb vagv a kevésbé fejlett termelés mellett létrejövő gazdaság a tagok kollektív tulajdona marad, de mihelyt az megközelíti vagy eléri a fellett szintet, átalakul össztársadalmi tulajdonná. Abból az egyszerű tényből. bosv a technológiai rendszerek, gazdálkodási módszerek „átléoik” egv-egv szövetkezet határát, tevékenységének kereteit, nagyon hibás lenne a tulaidon- formák változására következtetni. A párt agrárpolitikája a jövőt illetően kimondja: a két tulajdonforma közeledik egymáshoz, de ez nem vezethet és nem is vezet az azonosuláshoz. HOGYAN lehet és kell értékelni a mindennapi életben lezajló fejlődést? A technika fejlesztése a szövetkezetben valóban nem különbözik, de nem is különbözhet az állami vállalatok hasonló jellegű tevékenységétől. Napjainkban már elég gyakori, hogy egyes szövetkezetekben vagy szövetkezeti társulásokban a termelés korszerűsége, szintje elérte vagy meghaladta a környező állami gazdaságokét. Az is kétségtelen, hogy a munka szervezésében, a dolgozók bérezésében hasonlóság is fellelhető. A munkaszervezés, a bérezés hasonlóságából azonban nem lehet a tulajdonformákra vonatkozóan mesz- szemenö következtetéseket levonni. Annál kevésbé, mert a termelőszövetkezetek gazdálkodásának, termelésük technikai szintjének fejlődésével egvütt alakult a párt szövetkezeti politikája is. amely törvényekben, kormányhatározatokban, az ágazati minisztériumok rendelkezéseiben is kifejezést nyert.. Az egységes szövetkezeti törvény, amely a párt politikája szellemében rendezi a mezőgazdasági szövetkezetek és az állam, a mezőgazdasági szövetkezetek és tagjaik, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek és a társadalmi szervezetek kapcsolatait, híven tükrözi ezt a politikát. A párt arra törekszik, hogy fejlessze, erősítse a szövetkezeti tagokban a szövetkezeti tulajdonhoz való kapcsolatukat, annak megbecsülését. Ez is elősegítette, hogy az utóbbi időben jelentősen formálódott, alakult a szövetkezeteken belül az emberi kapcsolatok tartalma, formája. A szövetkezetek tevékenységi körének bővülésével, a technikának a szövetkezetekben való gyors elterjedésével például széles körben támadt ieény az ipari szakemberek iránt. Több ezer. főleg a falvakból korábban elkerült ipari munkás tért vissza a tsz-be. A LEGNAGYOBB, a legmélyrehatóbb fejlődés azonban a szövetkezeti demokrácia fejlődésében tapasztalható. A szövetkezetek ön- kormányzatának érvényesülése napjainkban élő valóság. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenütt csorbítatlanul érvényesül a tagok joga a1 gazdálkodás irányításában. vagy azt, hogy nincs olyan szövetkezet. ahol egyes vezetők nem élnének vissza tisztséeükkel, a tagok bizalmával. De azt igen. hogv egységesen megteremtődtek, létrejöttek valamennyi szövetkezetben azok a keretek, amelyek tartalommal való megtöltése esetén elmondható, hogv a szövetkezet szocialista társadalmi-gazdasági forma, amely tagjai és az eeész társadalom javára kénes megfelelő feltételeket biztosítani a termelőerők, a technika nagyarányú fejlődéséhez. Mindez nem zárja ki azt. hogy egyes ágazatokban, egyes tevékenységek fejlesztésében. konkrét mérleeelés alapján már ma helvet kapjanak a szövetkezetek egymás közötti, vaav állami vállalatokkal történő társulásai. Indokolttá teheti ezt a szükséees befektetések naevsáaa. a tevékenység jel- leee és természetesen a résztvevők kölcsönös érdekeltsége. M. S. j