Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-26 / 96. szám
1973. április 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Legfontosabb: a lakás A lakásépítés és népesedési helyzetünk főbb összefüggései A lakásellátottság az élet- körülmények alakulásának egyik alapvető tényezője, de a népesedési helyzetre is igen jelentős befolyással van. Ennek a felismerésnek a hatására hagyták jóvá hazánkban 1960-ban a tizenötéves lakásépítési tervet, mely szerint egymillió lakást kell felépíteni. A lakáshelyzet eddig is már igen jelentősen ja< ült mert az elmúlt tizenkét évben évenként kereken 45 százalékkal több lakás épült Magyarországon, mint 1950—1960. között. Életkörülményeink alakulásának egyik legfontosabb tényezője a lakás, mert otthonunktól nemcsak a természet erői ellen várunk védelmet, hanem szervezetünk regenerálódásához szükséges pihenésünk, szórakozásunk, művelődésünk és nem utolsósorban családi életünk számára kell, hogy megfelelő keretet biztosítson. Igen sokrétűek tehát a lakással szemben támasztott követelmények az igényeink pedig e téren ténylegesen és érzékelhetően gyorsabban nőnek. mint ahogy azt a gazdasági-társadalmi fejlődésünk üteme lehetővé teszi. Két szoba,, komforttal Az 1970. évi népszámlálás során 142 ezer lakást írtak össze a megyében. A száz szobára jutó népesség — mely kedvezőtlenebb az országosnál — százkilencven- négy volt Lakásállományunk összetételére jellemző, hogy 1970. január 1-én a megyében lévő lakások több mint fele egyszobás, ugyanakkor a kétszobás lakások aránya is meghaladja a 43 százalékot. Az 1960. óta eltelt évtizedben tervszerűen jelentős javulás tapasztalható, hiszen akkor az egyszobás lakások aránya 71 százalék, a két szobásoké 26 százalék volt. Az előzőek egyenes következménye az, hogy száz lakásra 1970-ben már 155 szoba jutott, az 1960. évi száz- kéttővel szemben. A szobaszám növekedésével párhuzamosan nagymértékben javult a lakások komfortossága, de a felszereltsége is jóval kedvezőbb, mint tíz évvel ezelőtt. A komfortos — tehát fürdőszobával vagy mosdófülkével és lakáson belüli vízöblíté- sés WC-vel rendelkező — lakások aránya 3.4 százalékról 10.9 százalékra emelkedett. A villany a lakások közel 83 százalékába van bekapcsolva az 1960. évi 53 százalékkal szemben. Vízvezetékkel még csak a lakások 15 százaléka van ellátva, de már ez is közel háromszoros javulást jelent. Gázzal a lakások 3 százaléka sem rendelkezett 1960- ban, míg 1970-ben már több mint 42 százalékába volt beszerelve. Ezek az adatok meggyőzően bizonyítják, hogy az életszínvonal és a népesedéspolitikai irányelvek kellően tükröződnek a megye lakásépítési programjainál: teljesítésében is, jóllehet nagy elmaradottságunkat még nem sikerült teljesen bepótolni. Országosan ugyanis a komfortos lakások aránya a megyei 11 százalékkal szemben majdnem 25 százalék, a vízzel ellátott lakások (ahol a hálózati vagy házi vízvezetéki csap a lakásban van) aránya a megyei 15 százalékkal szemben több mint 44 százalék. Két év alatt 7400 új lakás épült Szolnok megye IV. ötéves gazdaságfejlesztési terve ezért célul tűzte ki a lakáshelyzet további javítását; évi háromezer lakás felépítését irányozta elő. Erőnkből ettől lényegesen többre telt, ugyanis az elmúlt két évben hatezer helyett összesen 7400 lakást építettek. Különösen kiemelkedő volt a helyzet 1972- ben, amikor közel négyezer család költözhetett új lakásba. Az imponáló lakásszám- emelkedés mellett igen jó a lakások felszereltsége is, hiszen a villany szinte kivétel nélkül minden új lakásba, a víz 57 százalékukba van bevezetve. Az igényeknek megfelelően egyre inkább több szobás lakásokat építenek, amit legjobban az jellemez, hogy 1972-ben az egyszobás lakások aránya a 10 százalékot sem érte el, ugyanakkor a lakások több mint 85 százaléka kettő, vagy több szobával készült. Az építkezésekhez a korszerű építőanyagokat is egyre inkább felhasználják — amire igen nagy szükség van, — hiszen 1970-ben a megyében a meglévő lakóépületek több mint 91 százalékának a falazata vályog, sár vagy vert föld volt. amíg szilárd anyagú falazattal a lakóépületeknek csak mintegy 9 százaléka rendelkezett. Ezzel szemben az 1972-ben elkészült lakások falazatának már közel 73 százaléka tégla, kő vagy blokk felhasználásával készült. A lakásépítés gyors üteme mellett komoly gondot jelent, hogy a sok öreg vályog stb. falazatú lakóépület miatt igen nagyarányú a bontás is. Az új lakótelepek, közutak stb. építése tovább növeli a szanálandó lakások arányát. Csupán az utóbbi három évet figyelembe véve megyénkben több mint 11 ezer lakást építettünk, de közel négyezerháromszázat le kellett bontani. Ez utóbbi jóllehet, javítja a lakásállomány minőségi összetételét, de a nagyarányú szanálás fokozott terhet ró a népgazdaságra. Külön megfigyelésünk szerint az 1971-ben épült lakások közül 13 százalék volt állami és szövetkezeti, 78 százalék családi, a többi pedig társasház volt. Az új lakások 94 százaléka a tulajdonosok vagy bérlők ko- rábbi lakóhelyén épült, tehát elenyésző volt a más helységekbe, vágj7 más helységből költözők száma. Az új lakáshoz jutottak között a családfők mintegy 70 százaléka alkalmazásban állott, és ezen belül a fizikai dolgozók aránya szintén 70 százalék volt. Örvendetes, hogy az új lakásba költöző családok egynegyede fiatal házas, de kedvezőtlen, hogy a lakások átlagos alap- területe a tervezett 53 négyzetméterrel szemben csak 46 négyzetméter volt. A jövőre is gondolni kell Igen nagy gondot keli pedig fordítani a lakások ösz- szetéteiének javítására, alapterületének növelésére, mert igaz, hogy a lakáshiány mennyiségi felszámolása ma a legfontosabb feladat, de nemcsak az abszolút lakáshiány, hanem a nem megfelelő nagyságú, illetve minőségű lakás is akadályozza a népesség megfelelő alakulását. Tudományos vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy a lakáson belüli helyhiány a népesedésben már majdnem akkora visszahúzó erőt jelent, mint maga a lakáshiány. Egy országos vizsgálat szerint az abortusz bizottságok előtt megjelent nők 26 százaléka a rossz lakáshelyzetet hozta fel indokul, de közel 40 százalékuk hajlandó lenne szülni, ha megjavulna ez a helyzet. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az abszolút kötött férőhelyszám és az el nem cserélhető lakás a gyermekek számát, a család nagyságát előre meghatározza. Ahány férőhelyes a lakás, annyi tagú lehet benne — zsúfoltság nélkül — a család. Ez a hatás a lakóépület egész idejére, tehát körülbelül nyolcvan— száz évre, vagyis háromnégy nemzedékre terjed ki, ezért is el kell követnünk mindent, hogy a kis lakások arányát az új építkezéseknél minimálisra: a tényleges szükségletnek megfelelő szintre szorítsuk. Egyre inkább számolnunk kell azzal is, hogy a városlakó ember nem mindig akar haláláig egy lakásban maradni. Tulajdonképpen az élet minden szakaszában más és más nagyságú lakásra van szükség. A ’ két személyessel kezdi, és a családtervezés során jut el a 4—6 személyesig. Később, ha a gyermekei önállóvá váltak, ismét kis lakásba költözhet, amely az öregek szokásaihoz, igényeihez jól idomítható. A népesedéspolitika már ma megköveteli, hogy a lakásban több felnövekvő gyermek éljen, mint felnőtt, tehát több ötszemélyes lakás épüljön, mint háromszemélyes. Ez gazdaságilag is kedvezőbb, hiszen a kevesebb fürdőszoba, konyha viszonylag olcsóbbá teszi ezeket a lakásokat. Az országos és ezen belül a megyei lakásépítési terv összehangolása, és e téren a további erőfeszítések mind rendkívül fontosak. mert a lakásépítési terv eldöntheti az ország népesedési helyzetét, jövőjét is. Dr. Lukács Pál a KSH megyei igazgatója mm- '■ •: vví< Az Építőipari Gépgyár az idén három komplett szabadtéri kislakás előregyártó üzemet szállít Vietnamnak a lebombázott városok helyreállítására. Egy-egy házgyár évente 600 lakás előállítására alkalmas. A gyárak közül az elsőt Haiphongban állítják tel. Képünkön: az elkészült alkatrészek becsomagolva várják a szállítást Nyitás áptilis végén Készülődés a Balaton-parti kempingekben A Balaton partján előkészítik • a kempingeket az idényre. Balatonfüreden és Fonyód-Bélatelepen — ahol jól felszerelt faházakfoan fogadják a vendégeket — már április végén megnyitják a kempingeket. A balatonfüredi nemzetközi tábor fejlesztésére az idén 300 000 forintot költött az Idegenforgalmi Hivatal. Fonyód-Bélatelepen, az országban elsőként, olyan csatlakozó hálózatot készítenek, amelyek segítségével a lakókocsikat rá lehet kötni az ivóvíz, a szennyvíz és a villanyhálózatra. Mire terjedhet ki a Vöröskereszt tevékenysége Miniszteri utasítás az egészségügyi törvény Vöröskeresztre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról Az egészségügyi törvény __ Vöröskeresztre vonatkozó r endelkezéseinek végrehajtásáról adott u tasítást az egészségügyi miniszter, a Vörös- kereszt elnökségével egyetértésben. A Vöröskereszt, illetőleg területi, helyi és iskolai (ifjúsági) szervezeteinek tevékenysége kiterjed a köz- egészségügy és járványügy, a gyógyító-megelőző ellátás, a lakosság egészséges életmódra nevelése, az egészség- ügyi műveltség fejlesztése, a polgári védelem, valamint a felnőtt védelmi szociális gondoskodás területére. A miniszteri utasítás kiemeli, hogy a Magyar Vöröskereszt általában az egészséges életmódra nevelés, a felvilágosítás módszereivel és eszközeivel működik közre a lakosság egészségvédelmét szolgáló feladatok megvalósításában. Az egészség- ügyi szervek a Vöröskereszt közreműködését — egyebek közt kérhetik a lakosság mozgósításává — pgves közegészségügyi feldatok végrehajtása érdekében; az üzemi és az általános higiénia szabásainak megtartása:a dolgozó nők és a fiatalkorúak, valamint a csökkent munka- kénesséffű dolgozók munka- körüimónveinek ellenőrzése; az üzemi elsőségéi vnyújtás szervezése: az iskolák, óvodák, bölcsődék, tanulóotthonok környezeti és személyi higiéniájának javítása; — a fertőző betegségek elleni küzdelemben széles körű megelőző-nevelő munka érdekében. A gyógyító-megelőző ellátás területén közreműködhet a Vöröskereszt a házi betegápoló tanfolyamok szervezésében a nők, a család, az anyaság, a gyermekek és az ifjúság védelmét szolgáló intézkedések népszerűsítésében és megvalósításuk támogatásában: a nők, a terhesek és a gyermekes anyák egészség- ügyi felvilágosításában és nevelésében; a családvédelmi, a korszerű családtervezési, a fokozott terhesgondozási felvilágosító munkában. A lakosság egészséges életmódra nevelése, az egészségügyi műveltség fejlesztése területén az egészségügyi szervek a Vöröskereszt közreműködését kérhetik például a lakosság mozgósítása érdekében egészségügyi témájú előadásokra, kiállításokra. egyéb rendezvények látogatására. A polgári védelem területén a lakóterületi egészségűevi elsősegély- nyújtó és szállító egységek — alegységek — szervezéséhez. kényeséhez és továbbképzéséhez, valamint az üzemi egészségügyi szakszolgálati alakulatok képzéséhez és továbbképzéséhez, OGI TANÁCSADÓ Cső k k en te i ték »/, államigazgatási dolgozók munkaidejét A Minisztertanács az államigazgatási, valamint az egyes állami és társadalmi szervek dolgozói élet- és munkakörülméyének javítása érdekében elrendelte, hogy az államgazgatási dolgozók heti munkaidejét 1973. június 1-től a szakszervezeti bizottságokkal egyetértésben — 44 órára kell csökkenteni. A rövidebb munkaidőre történő áttérés feltétele az, hogy a munkaidő rövidítését létszámnövelés nélkül, az ügyintézés zavartalanságának és folyamatosságának biztosítása mellett kell megvalósítani. Ügy kell végrehajtani a munkaidő csökkentését, hogy a hivatalok feladataikat szombati munkanapokon is betöltsék. Ennek keretében a) a lakossági igények kielégítésében fennakadás nem lehet; b) a lakosság ügyeinek intézésére fordított időt csökkenteni nem lehet, és azt a lakosság igényeinek megfelelően kell kialakítani. A félfogadási idő tehát nem csökkenhet. Az új munkarend szerint a dolgozók szabad szombatjukat kéthetenként felváltva vehetik igénybe, és így a szombati munkanapon a dolgozói létszám mintegy' fele munkát végez. Ennek következtében a dolgozók munkarendjét úgy változtatják meg, hogy átlagban a kétheti 88 órás munkaidőt a dolgozóknak kéthetenkénti egy szabad szombat biztosításával llj nap alatt kell teljesíteni. A1 dolgozók munkaidejét — at kéthetenként járó szabad szombat biztosításával együtt járó munkaidő csökkentésen túl — minden héten pénteki munkanapon egy órával, a szombati munkanapon pedig fél órával kell csökkenteni. A felügyeleti szervek a fentiektől eltérd módszer alkalmazását is elrendelhetik. E határozat alapvető rendelkezéseinek érvényesítésével a néphadsereg és a rendőrség, a büntetésvégre- hajtási testület, továbbá a tűzoltóság, a vám- és pénzügyőrség tagjainak és dolgozóinak munkaidejét is csökkenteni kell. Magánszemélyek tulajdoniban lévő mezőqazdasági munkagépek használatáról A magánszemélyek tulajdonában levő mezőgazdasági vontatók és munkagépek használatáról szóló 26/1972. (XII. 20.) MÉM sz. rendelet pontosan meghatározta a mezőgazdasági vontatók és munkagép, valamint a kerti traktor fogalmát, továbbá — a szakszövetkezeti tagok kivételével — megtiltotta az 1973. június 30-ig terjedő türelmi időn túl a mezőgazdasági nagygépeknek magánszemélyek általi üzemben tartását, ugyanakkor megállapította a jogszerű használat feltételeit is. Az új jogszabályi rendezés szerint mezőgazdasági szak szövetkezet tagja mezőgazdasági nagygépet kizárólag a szakszövetkezettel kötött írásbeli megállapodás alapiár. üzemeltethet. A megállapodásba fel kell venni, hogy a szakszövetkezet szervezi és irányítja a tag által üzemben tartott nagygéppel végzett mezőgazdasági gépi munkákat. A megállapodást á' szövetkezeti tag köteles egy másolattal a községi szak- igazgatási szervnek bemutatni záradékolás és nyil- <;úttartásba vétel végett. 4 kerti traktor használata Kerti traktort magánszemély a rendelet szerint — saját célra — korlátozás nélkül üzemijen tarthat, és vele legfeljebb 1000 kg hasznos teherbírású pótkocsit vontathat. A pótkocsi összsúlya azonban nem haladhatja meg a vonó jármű önsúlyának 78 kilogrammal növelt kétszeresét. A jogszabály rendelkezése szerint kerti traktor: a legfeljebb lő lóerős teljesítményű, illetőleg legfeliebb 1100 kilogramm önsúlyú és önerejéből óránként 20 kilométer-’., nél nagyobb sebességgel haladni nem képes önjáró mezőgazdasági munkaeszköz. ' Magánszemélyek a tulajdonukban levő mezőgazdasági munkagépek és kerti traktorok azonosítási jelzéseit 1973. év április hó 30. napiáig kérhetik a KPM Autófelügyeletének a gépjármű kerületek székhelyén működő irodáinál. Szolnok megyében Szolnokon a Százados u. 8. sz. alatt az AFIT Autójavító Vállalat karbantartó állomásán. ?****§.... -»£ t
