Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-26 / 96. szám

1973. április 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Öregdiákok „lázadása” Óvónőképzés Sopronban, ahol évente 240 nappali és 194 levelező hallgató tanul Az emberhez szólva Ugyan melyik jászladányi ember gondolta volna gye­rekkorában, hogy úgy isten­igazából nem a titokban fok­hagymával kent nádpálca borzolja idegeit, hanem majd felnőtt fejjel foglalkoztatják igazából iskolai gondok, ke­vernek községet felzaklató szenvedélyes hullámokat. Márpedig Jászladányon ez történt. Azt mondja Bohács Antal, a községi pártbizott­ság titkára: — Négy éve vagyok itt, megközelítőleg sem volt ilyen felzúdulás azóta. S talán az­előtt se, semmilyen intézke­dés ellen, ötvenkét tanács­tagi jclölőgyűlésen erről be­széltek, falugyűlésen kárhoz­tatták, írtak a megyei ve­zető szervekhez, a tv-be, a minisztériumba, küldöttsé­get menesztettek mindenho­vá. ahol sérelmük orvoslá­sának halvány reményét sej­tették. A példátlan skandáltam oka: a megyei tanácstól ta­valy érkezett egy levél, kö­zölve a döntést, hogy az át­meneti jelleggel létrehozott falusi gimnáziumokat —köz­tük a jászladányit is — megszüntetik. Ugyanerre a sorsra jutott a szomszédos Jászalsószentgyörgy gimnázi­uma. Ott a döntést viszony­lagos megértés fogadta. Mi­ért akkor ez a nagy felzúdu­lás Jászladányon? — Legalább száz küldött járt már nálam a felsőbb ezervektől ez ügyben, mert minden itteni küldöttség lá­togatását „viszonozzák", ■piinden panaszt kivizsgálnak. S mindenki azt kérdezi, mi­ért, miért...? Megalapozatlan indokok is közrejátszanak ebben. Azt mondják például néhányon, hogy „elnyomják Jászladányt”, meg azt, hogy „a község vezetői nem har­colnak elég keményen a gimnáziumért”. Az ilyen nézetek hangoz­tatása csak elcsituló indula­tokat kavarhat. A ladányi- aknak azonban nagyobb adu- jaik is vannak. A községi párttitkár sorolja: — 1964-ben alapították az általános iskolával közös fenntartású gimnáziumot. Azóta több száz diák irat­kozott be, s jónéhányan érettségiztek itt. Ha nem vol­na helyben középiskola, jó­val kevesebben tanultak vol­na tovább. Ez többféle szem­pontból érthető. A nyolcezer lakosú községből megközelí­tően kétezer eljáró munkás van. Nem szívesen veszik, ha a munka miatti különélés mellett a gyerekek kollégi­Tegnap, a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében megkezdődött a fenn­állásának 125. évfordulóját ünneplő Magyarhoni Földta­ni Társulat kétnapos jubi­leumi ülésszaka. Dr. Dank Viktor, a társulat elnöke a tagság, a választmány és az elnökség nevében üdvözölte a résztvevőket, majd vissza­tekintett az 1848-ban ala­kult társulat ötnegyedszáza­dos tevékenységére, fejlődé­sére. eredményeire, amelyek­kel nemcsak hazánkban, de nemzetközi téren is elisme­résre tett szert. Egyebek közt kiemelte, nogy a társulat ma is jelen- ;ős társadalmi, szakmai té­nyező a földtani kutatások területén. Taglétszáma meg­haladja a 900-at, s a tagok között 20 Kossuth-díjas, va­lamint két Állami-díjas is van. A beszéd után dr. Csaná­di György akadémikus, az MTESZ elnöke, közlekedés- és postaügyi miniszter kö­szöntötte a jubiláló földtani társulatot. Ezt követően Erdey-Gruz Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke üdvözölte a jubileum umba kerülésével még to­vább szóródik a család. A szemlélet mellett anyagi megfontolások is közreját­szanak. S az sem hagyható ki, hogy a gimnazisták szü­lei szinte kivétel nélkül fi­zikai dolgozók. S azok több­sége is, akik ezután akarják középiskolába adni gyerme­küket. Arra hivatkoznak, hogy a helyi gimnázium meg­szüntetése nem egyeztethető össze a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésével. Az sem hagyható számításon kí­vül, hogy a lakosság tizen­két százaléka cigány. Azok gyermekei közül is többen érettségiztek, máshová járat­ni viszont nemigen tudták volna őket. Tagadhatatlan, hogy meg­fontolandó indokok ezek. Alapos mérlegelést kívánt a gimnázium sorsát megpecsé­telő döntés. S még inkább annak elfogadása. — Érzelmileg igen kedve­zőtlenül érintett bennünket, — sóhajt a párttitkár, — de amikor megvizsgáltuk, hogy távlataiban tudják-e biztosí­tani. vagy sem azt a színvo­nalat, amit a jól felszerelt intézmények, akkor belenyu­godtunk. A ladányi gimnáziumban elhelyezési gondok vannak. Nemcsak a közös fenntartá­sú intézmény általános isko­lásai, hanem a gimnazisták is váltott tanításban vesznek részt. Korszerű előadótermek kialakítására sincs lehető­ség. Joggal vetődik fel a kérdés; valójában mi a ta­nulók érdeke? Az, hogy mindenáron, minél többen végezzék el a gimnáziumot, vagy az, hogy csak azok végez, zék, akik főiskolára vagy egyetemre pályáznak. Azok viszont olyan intézményben tanuljanak, amelyik felsze­reltség és minden egyéb te­kintetben állja a versenyt a többivel. Utóvégre a gimná­zium arra hivatott, hogy fel­sőfokú oktatási intézmények­ben való továbbtanulásra ké­szítsen elő, s korántsem ar­ra, hogy valamiféle szakmát adjon, megalapozott életpá­lyát biztosítson. — Néha azt vágják a fe­jünkhöz — mondja Agócs József igazgatóhelyettes —, hogy „magatoknak akarjá­tok a gimnáziumot”. Pedig magamról is tudom, hogy nem mindegy otthonról já­ratni a gyereket iskolába vagy pedig kollégiumból. Az ősszel már nem indíta­nak első osztályt a jászladá- nyi gimnáziumban. A taná­rok egy része az általános iskolában tanít majd, a töb­Ezután a szomszédos or­szágokból érkezett külföldi vendégek köszöntötték a Ma­gyarhoni Földtani Társulatot: Walter Medwenits profesz- szor, a bécsi Földtani Tár­sulat elnöke, Nikola Panties professzor, a jugoszláviai Össz-szövetségi Földtani Tár­sulat elnöke, valamint dr. Jan Szenes, a Szlovák Föld­tani Társulat elnökségének tagja. Az ünnepi ülésszakon a társulati emlékgyűrűt tizen­hatan kapták meg. Délután került sor a Föld­tani Intézet épületénél Sza­bó József alapítótag emlék­táblájának ünnepélyes le­leplezésére. A Rudas-fürdő ivócsarnokánál leplezték le Schafarzik Ferenc emléktáb­láját, aki a hazai gyógyfür­dők nagy felfedezője volt Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem földtani tan­székén pedig Koch Antalnak állítottak emléktáblát, aki hosszabb időn át működött a tanszéken. Mindhárom he­lyen koszorút helyeztek el az emléktáblákon. A Földtani Társulat jubi­leumi ülésszakának záró napján, ma több tudomá­biek máshová kerülnek. A három éve végzett orosz szakos tanárnő már el is bú­csúzott kollégáitól, a megyei tanácshoz kerül. Első mun­kahelye volt ez, érthető, hogy érzelmileg elfogult. — Nemcsak erről van szó — mentegetődzik. — A2 ilyen kis gimnáziumban a fi­zikai dolgozók gyermekeiből többet ki lehet hozni, mini máshol. Másrészt viszont, ha arra gondolok, — a saját tantárgyamnál maradva —, hogy eredményes nyelvtaní­tást nyelvi laboratórium nél­kül nagyon nehéz végezni, s általában a hatékonyabb képzést csak az anyagi erők koncentrálásával lehet biz­tosítani, akkor megértem a döntést. Talán a község közvélemé­nye is elfogadja, megérti ezt előbb-utóbb. ha jobban szá­mításba veszi, hogy a gim­názium továbbtanulás nélkül nem sokra jogosít. Az eddigi statisztika pedig azt mutat­ja, hogy a végzősök többsé­ge nem tanul tovább. 1969- ben például negyvenen érett­ségiztek, tizenketten jelent­keztek főiskolára, ötöt vettek fel közülük. Volt persze en­nél jobban sikerült év is, de a lényegen nem változ­tat. A jászladányi példa arra int, hogy a gimnázium bűv­körét reálisabban kellene vizsgálni minden szülőnek. Gondolva arra, amit a latin bölcsesség évszázadokkal ez­előtt így fogalmazott: „Nem az iskolának, hanem az élet­nek tanulunk.” A VI. szolnoki kulturális hetek rendezvénysorozata egyben az 1975. évi jubileumi rendezvények főpróbájának is tekinthető. A kulturális hetek előkészítő bizottsága színes, gazdag élményeket kínáló programot állított össze. Céljuk, hogy magas színvonalú, átfogó képet kapjunk megyénk és a kör­nyező tájak kulturális hely­zetéről. A művészeti rendezvények első programja április 29- én a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban az úttörőkórusok megyei bemu­tató hangversenye lesz. A Ságvári körúti általános is­kola aulájában április 30-án az úttörő tánccsoportok ta­lálkoznak megyei bemuta­tón. A Katonai Főiskolák V. Országos Fesztiválján díj­Az előcsarnokban hatal­mas, fővárosunk múltját, je­lenét bemutató album fo­gadta a látogatókat tegnap, a Budapest centenáriuma tiszteletére rendezett kiállí­tás megnyitásán, a Tisza Antal úttörőházban. Káp­lár József, a szolnoki Váro­si Tanács művelődési osz­tályának vezetője megnyitó beszédében Zugló és Szolnok egyre erősödő kapcsolatairól szólt. A főváros talán leg­dinamikusabban fejlődő ke­rületének úttörői ezen a ki­állításon mutatták be éle­tüket szolnoki pajtásaik előtt. A Gorkij művelődési központ igazgatója, Szilágyi Jenőné kalauzolta végig a megjelenteket, ismertette a különböző szakkörökben végző munkát. — Az album a honismereti szakkör V.—VI. osztálvos tanulóinak munkája. A té­mák szerint csoportosított bélyeggyűjtemény Verne Gyula regényeinek izgalmát, kalandjait kínálja a Föld •köriHvitazásárE, A művelő“ Külpolitikai törzsasztal a rádióban Májustól számos új, érde­kes összeállítás, elemzés gyarapítja a rádió külpoli­tikai műsorainak választé­kát. Többek között sorozat indul, amely az európai biz­tonsági konferencia kérdé­seivel foglalkozik. A húsz­perces adások minden má­sodik hétfőn jelentkeznek majd, s a többi között a gazdasági-politikai közele­dés, a leszerelés, a straté­gia problémáit s az orszá­gok közötti viszony alaku­lását vizsgálják majd. Ugyancsak májustól hall­hatjuk rendszeresen — ha­vonta egy alkalommal — a Külpolitikai törzsasztalt is. Ennek vendégei kifejtik el­képzeléseiket a nagyvilág sorsának alakulásáról, a leg­frissebb eseményekből kiin­dulva. Didaktor—C Dunaföldváron érdekes és hasznos iskolai oktatógépet szerkesztett dr. Endrédi La­jos, a helyi Magyar László Gimnázium igazgatója. A „Didaktor—C” elnevezésű oktatógép központja a tanári asztalon elhelyezkedő visz- szacsatolást vezérlő, ered­ményjelző- és rögzítő ké­szülék. A tanulók készülé­ke a padra épített válaszadó és jelző szerkezet, amelyhez fejhallgatók is csatlakoztat­hatók. nyertes művészeti csoportok előadását nézhetik meg az érdeklődők április 29-én és 30-án a tiszaiigeti szabadté­ri színpadon. Az országos szövetkezeti szavalóverseny területi döntőjét május 12- én, 13-án rendezik a Ság­vári művelődési központban, Május 18—20-ig tart a VI. Szolnoki Néptánc Fesztivál a Szigligeti Színházban. A Ságvári művelődési központ­ban tartják a III. szolnoki szimfonikus zenekari fesz­tivált. Ugyancsak ott nyit­ják meg május 31-én az ün­nepi könyvhetet. A kulturális hetek tudo­mányos programjában peda­gógiai, közegészségügyi, mű­szaki, mezőgazdasági ren­dezvények szerepelnek. Má­justól júniusig a sportszere­tők is gazdag programok között válogathatnak. dési otthonban végzett mun­ka keretében segítséget pró­bálunk nyújtani a pálya- választáshoz is. A rádióama­tőr szakkör nagyon sok út­törőben keltette fel az ér­deklődést az érdekes tech­nikai pálya iránt. A mű­anyagbarkácsolók az egyre nagyobb teret hódító anyag megmunkálásában mutatták be ötleteiket, ügyességüket. Közben a rajz- és a báb­szakkör életét bemutató ter­mébe értünk. Népszokások, népviseletek elevenedtek meg a szemünk előtt. Déle­lőtt a Napraforgó" gyermek bábegyüttes mutatta be mű­sorát, délután a szakkör ál­tal készített bábfigurákat csodálhatták meg a látoga­tók. Fővárosunk centenáriumát ünnepli 1975-ben Szolnok város fennállásának 900. évfordulójára kerül sor. Vá­rosunk úttörői ez alkalom­ból szintén kiállítással vi­szonozzák a zuglói pajtások látogatását. Reméljük hason­ló sikerrel. Gyakran szóba kerül a munkahelyi pártszervezetek­ben. miként segítheti a poli­tikai munka a leghatéko­nyabban a vállalati tervek teljesítését. Ügy véljük, azok válaszolják meg helyesen e kérdést, akik e tevékenység tudatformáló szerepéből in­dulnak ki. Vagyis abból, hogy az agitáció, a propa­ganda a szemléletet, az em­berek gondolat- és érzésvi­lágát kell, hogy alakítsa. Ez az igazi rendeltetése, ennél többre sem, de kevesebbre sem vállalkozhat. Nem egy­szerűen „mozgósít”, tehát a feladatok megvalósítására, hanem jóval többet tesz: a termelés úgynevezett emberi tényezőit alakítja, formálja. LEHET UGYANIS egy terv közgazdasági, vagy műszaki szempontból a lehető legész- szerűbb, végrehajtása mégis akadozni fog, ha a dolgozókat a vezetés csupán e tervek puszta végrehajtóinak tekinti. Ezért közvetlen „termelési érdek” a munkahelyi de­mokrácia kibontakozása. A pártpolitikai munkának eb­ben a tekintetben is meg­vannak a maga — nagyon jelentős — tennivalói. Még­pedig mindenekelőtt az. hogy ösztönözze az embereket a véleménynyilvánításra. fel­keltse és erősítse bennük azt az érzést hogy felelős gaz­dái üzemüknek. Az ösztönzés persze önma­gában még nem elegendő. Nem sokat ér, ha a párt- szervezet ugyan buzdít az együttes gondolkodásra, de nem fordít figyelmet az eh­hez szükséges feltételek ki­alakítására. Hiszen enélkül nem bontakozhat ki az ele­ven munkahelyi demokrácia légköre. S e légkör megléte vagy hiánya távolról sem mellé­kes. Ezért nem lehet egyet­érteni azzal, ha a munka­helyi demokrácia fejlettségi szintjét csupán a szervezeti kereteken, formákon mérik. Nem elég tehát, ha csak azt vizsgál ják, hány tanácskozást, gyűlést tartottak, mennyi résztvevővel és felszólalóval, hogyan tartották meg a for­mai előírásokat és így to­vább. FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK: távol áll tőlünk a szervezeti kérdések lebecsülésének szándéka. Hiszen az ered­mény gyakran éppen az elő­készítés alaposságán múlik. Például azon. hogy egy ter­melési tanácskozáson milyen szélesre tágítják a résztve­vők körét. Ha ugyanis túl­zottan nagyszámú és szerte­ágazó a megjelentek tábora, as emberek szokatlannak és idegennek érzik a körülmé­nyeket, s inkább csak ma­guk között, szűkebb körben nyilvánítanak véleményt. Az efféle „kuckó-közvélemény” pedig nem elegendő a szé­les körű munkahelyi demok­rácia kibontakozásához. De folytathatnánk a sort olyan tényezők megemlítésé­vel, mint például a munka­helyi tanácskozások témái­nak megválasztása. Hányszor hallani munkások kifakadá- sát amiatt, hogy az elhang­zó előadások, tájékoztatók nehezen érthetőek, számok­kal és műszaki részkérdések­kel agyomzsúfoltak. A KÜLÖNBÖZŐ tanácsko­zások alapos, körültekintő előkészítése tehát nem lebe­csülhető. Mégis hiba lenne á munkahelyi demokrácia problémakörét a szervezeti kérdésekre egyszerűsíteni, pusztán vagy elsősorban szer­vezeti oldalról megközelíteni. Azt kell elérnünk, hogy az üzemi demokrácia az egyes munkahelyek mindennapos életének állandó és termé­szetes elemévé váljék. S en­nek megvalósításában a mi körülményeink között a pártszervezet mindenütt kulcsszerepet tölt be: minde­nekelőtt rajta múlik egy ilyen szemlélet és gyakorlat meggyökereztetése. Természetesen a pártszer­vezetnek arra is fel kell hívnia a figyelmet, hogy a munkahelyi demokráciának a termelőmunka mindennap­jaiban történő érvényesítése nem öncélú folyamat. ha­nem a termelés előbbre- mozdításának fejlesztésének eszköze. Ezért érdemel bá­torítást oéldául az olyan művezető, aki megbeszéli a dolgozókkal a döntések vég­rehajtásának módját. A mun­ka menetének ilyen kollektív megtervezése esetén is meg­történhet. hogy nem a leg­jobb megoldást választják. Ilyen esetben azonban köny- nyebben tudják a hibát ki­javítani. mert a dolgozók fe­lelősséget éreznek az ered­ményes végrehajtásért. EZ A TAPASZTALAT is megerősíti, hogy nem min­dig az utasítás az egyszerűbb és célravezetőbb eljárás. A végrehajtás eredményessége attól is függ, mennyire érzik a dolgozók sajátjuknak azt a tevékenységet, amelyet vé­geznek, mennyire érzik ma­gukat „beavatva” saját mun­kájuk előkészítésébe és ered­ményébe. S ez olyan ténye­zője a termelőmunkának, amelyet a pártpolitikai te­vékenység soha nem hagy­hat figyelmen kívül. Dr. Jenei György 6a MSZMP KB munkatárs^. , gJkalmából a társulatod _ , . pyoa előadás hangzik eL £ r- .v-.gr-, T ­Jubilál a Földtani Társulat Emlékülés az Akadémia d sztermében Simon Béla A szolnoki kulturális hetek nyitánya előtt Zuglói úttörők kiállítása Szolnokon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents