Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-25 / 95. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. április 55. Az újjáépülő Budavári Palota két szárnyában is megindul hamarosan az élet. Az építők egy évvel a határidő előtt elkészítették azt az épülettömböt ahová még ebben a negyed­évben a Nemzeti Galéria költözik. A Palota krisztina­városi szárnyát, ahol a Széchenyi Könyvtár kap majd helyet, csak 1918-ra készítik el, de befejezés előtt áll annak a két toronynak a berendezése, amely a könyvtár lesz. Képünkön: A festmények raktározására több száz négyzetméternyi drótháló borítású keret szolgál \ A piramisok országából jötíek Egy délután az arab diakok között Lunoliod—2. Befejeződött a Lunohod— 2. szovjet automata beren­dezés negyedik „Hold-mun­kanapja”. A sziklák borítot­ta rendkívül nehéz terepen a holdjármű eddig összesen 36 200 méternyi utat tett meg, számos televíziós fel­vételt készített és különbö­ző méréseket végzett. A Lunohod tevékenységé­nek színhelye egy hatalmas tektonikus törés volt, ennek lejtőjét térképezte fel tv- kamerák és teleszkópikus mérőműszerek segítségével. A negyedik munkanapon a térség mágneses viszonyai­nak félmérésére is sor ke­rült. Bereglől Rétközig Nagy .sikere volt Nyíregy­házán a ..Beregtől Rétközig” címmel közelmúltban bemu­tatott népművészeti kiállí­tásnak. A városi művelődési központ dolgozói a tárlat tel­jes anyagáról színes diafil- meket készítettek, s ezzel le­hetőség nyílik arra, hogy a megye értékes népművészeti hagyományait, a világhírű beregi keresztszemeseket, a paszabi szőtteseket még szé­lesebb körben — nemcsak városlakók, hanem tanyai településeken élők is — megismerjék. Áss öntözéses gazdálkodás egykori mesterei most Ma­gyarországon tanulnak. Né­hány hete tizenhat fiatal érkezett az Egyesült Arab Köztársaságból Mezőtúrra, a mezőgazdasági főiskolára. Diáknak aligha lehetne már őket nevezni, hiszen a leg­fiatalabb js három éve vég­zett. Valamennyien mérnö­kök. Az Agrár- és Földmű­velésügyi Minisztériumban dolgoznak. Hat hónapig ma­radnak hazánkban, hogy megismerkedj enek a korsze­rű agrotechnikával. Franciá­ul, németül megértjük egy­mást. Az eltelt napok be­nyomásairól, magyarországi élményeikről faggatom őket Mohamed Khorshid, a vi­lág egyik legrégibb városá­Az elmúlt öt hónap idő­járása eddig kétségbeejtően hasonlított az öregebbek ál­tal még ma is emlegetett „hatvanháromra”, vagyis az 1863-as „rettenetes eszten­dőre”. Az is így kezdődött. Egész télen át számottevő hó nem esett. A hideg téli szelek csak a port kavarták hó hiányában. Nem hozott esőt a korai tavasz sem, s a kegyetlen, csapadék nélküli tél után az őszi vetések igen gyengén néztek ki. „... Az emberek hétről hétre biza­kodva várták az áldást ho­zó esőt. De elmúlt a márci­us, elmúlt az április és vele együtt a bizakodó remény is, mert alig tűnt fel az égen valami felhőféle, máris to­vább' szállt; jelentékeny eső nem esett. A poros március után nem jött esős május...” Ilyenformán emlékezik meg a krónikás az 1863-as aszályos évről, a „Nagyín­ségről”, amely ha nem is volt országos jellegű, legalább is nem olyan méretű, mint a Nagykunság vidékén, de gaz­dasági kihatása számottevő volt. Ma már természetesen Ilyen mértékű katasztrófa nálunk el sem képzelhető. A fejlett mezőgazdasági eljá­rások alkalmazása, az öntö­zési lehetőségek kihasználá­sa szinte lehetetlenné teszi ezt De azért mindezek mel­lett a legmegnyugtatóbb egy-egy jó kiadós tavaszi eső. — Hogy azután a most megindulófélben levő esős Időszaknak lesz-e folytatá­sa. nem tudhatjuk. Efelől még a hivatásos, vagy akár a maszek időjósok sem tud­nak bennünket megnyug­tatni. Á régi öregek fcalendáröv bői, g Nagy Sándor alapí­totta Alexandriából jött. — Jól érzem magam Me­zőtúron. Az emberek kedve­sek, bár ha nincs mellettünk a tolmács, csak kézzel-lábbal értjük meg egymást. A ta­nulmányi program színvona­las. Sokat tanulunk. Van olyan gép, amelyet itt lát­tam először életemben. To­vábbi munkámhoz nagy se­gítséget nyújt majd az itt szerzett tapasztalat. Mind­ezek ellenére nagyon egye­dül érzem magam. "l—Mivel töltik el a sza­bad idejüket? — Ha van egy kis időm, én Budapestre szoktam utazni — veszi át a szót Ahmed Bayooé, — nős va­gyak. Van egy öthónapos mi feljegyzéseiben elég gyak­ran találunk időjárási ada­tokat, amelyből meg is tud­ták jósolni, hogy lesz-e eső, vagy havazás, vagy száraz­ság várható-e? Ma pedig a bécsi, meg az újvidéki elő- rejóslást tartják szentnek egyesek. Legtöbb hitelt per­sze a meteorológiai előrejel­zés érdemelne, . amit min­dennap hallhatunk a rádió­ban, vagy tévében. Sajnos azonban tapasztalat szerint — legalábbis a mi vidékün­kön — ritka esetben válnak be az előrejelzések, még ke­vésbé az időjóslások. Nem sok hitelt adnak már az egyes nevezetes napokhoz fűzött népi időjóslásnak sem: Katalin kopog — karácsony locsog, Gergely megrázza szakáúát, Ivó megissza a bort, Mátyás megtöri a jeget, Vince — tele lesz a pince, a Sándor, József, Benedek trió pedig zsákkal hozza a meleget. A gyertyaszentelői izik-kereslet is kiment már a divatból. Ügy, hogy ezeknek az idő­jóslásoknak aligha van már több hitele, mint annak az időjós csacsinak, amely ál­lítólag a Déry Múzeumban van, fából faragva és a fal­ra akasztva, alatta felirat; Ha a csacsi farka száraz, Szép időre várhatsz! Ha a csacsi farka nedves, Nyiss esernyőt kedves! Ha a csacsi farka meglódul, Az idő szelesre fordul. Ha nem látod a csacsi farkát. Köd van, biztos, vagy — ellopták! Mindezekután nyugodtan várhatunkkedvező fordu­latra.-, ■l — győrffy I, — kisfiam. Gizábam lakom. Pi­ramis, Chefren fáraó, Che- opsz fáraó — mondja és rámnéz. Bólintok, ismerem. — Budapest gyönyörű — folytatja. — Voltam már a Szépművészeti Múzeumban, láttam a Galériát, az Operá­ban is jártam. Ezeken a he­lyeken az ember magyar nyelvtudás nélkül is boldo­gulni tud. Sok barátom van, de esténként kénytelenek va­gyunk korán lefeküdni, mert nem találunk megfelelő kö­zös programot. Közben arab teával kínál­nak. Udvariasak, vidámak. Dicsérik Magyarországot. Kara tanár úr neve is sok­szor elhangzik. Különösen őt ismerik, mint patronáló ta­nárukat — Turistaként visszajön­nének-e Magyarországra? Négy en-öten válaszolnak egyszerre. Magyar szavakat mondanak. Végre megértem. Egy közmondást próbálnak összeállítani« „Ki a Tisza vi­zét issza, vágyik annak szí­ve vissza”. És ők ittak a Tisza vizé­ből! Trapeznyikov akadémikus, a szovjet állami tudományos és műszaki bizottság első el­nökhelyettese a Pravda teg­napi számában a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok tudományos-műszaki együttműködésének fejlődé­séről írt cikkében hangsú­lyozza, hogy ez az együtt­működés nagy jelentőségű a világ tudományos-műszaki haladásának meggyorsítása, a kölcsönös megértés fejlő­dése szempontjából is. Több tucat tv-játékot for­gatnak ezekben a napokban a televízió és a MAFILM- stúdióban. Az egyik legje­lentősebb vállalkozás Örsi Ferenc háromrészes filmje lesz Zrínyi Miklósról. A Nyitott könyv sorozat­ban Cseres Tibor „Itt a föl­dön is” új elbeszélésköteté­ből kapunk ízelítőt. Ugyan­csak ebben a sorozatban ke­rül a nézők elé Gábor, egy naplopó naplóia című köny­ve is. A Lázadók című ösz- szeállítás Szabó Istvánt, a magyar irodalom eléggé el­feledett alakját kívánja ref­lektorfénybe - állítani, Ut I.en'it- dokumentum A Pravda vasárnap első ízben közölte azt a levelet, amelyet Lenin intézett 1916 tavaszán a Bolsevik Párt Központi Bizottságának orosz irodájához és peterburgi bi­zottságához. A levélben Lenin forró üd­vözletét küldi a munkások­nak, és megállapítja, hogy az oroszoi-sz.igi munkásosz­tály, a Bolsevik Párt inter­nacionalista magatartása közismertté válik Európában. Lenin leleplezi a nemzet­közi szociáldemokráciában érvényesülő szociál-soviniz- must és centrizmust. A le­vél megmutatja, hogy Le­nin milyen óriási jelentősé­get tulajdonított a proletár internacionalista elvék kö­vetkezetes megvalósításának, a forradalmi erők tömöríté­sének az imperializmus el­len, az imperialista háborúk ellen vívott harcban. Amerikai energetikai szer­vezetek és cégek nagy ér­deklődést tanúsítanak a szovjet intézményekkel való együttműködés iránt nagy­feszültségű távvezetékek, mágneses hidrodinamikus berendezések, vízierőművek tervezése és építése terüle­tén. A Szovjetunió komoly tudományos sikereket vall­hat magáénak a kémiai ka­talízis területén, eredményei iránt nagy érdeklődés mu­tatkozik az Egyesült Álla­mokban. ' Az „Olvasta-e?” sorozat­ban Egy filozopter szerelme címmel Szerb Antal két no­velláját láthatjuk viszont. A világirodalmat többek között Walter Jens Összeesküvés című ..történelmietlen” tör­ténelmi drámája képviseli. „És színész benne minden férfi és nő” című sorozat fő célja: a közönség drámakul- turájának gazdagítása. Tíz adásban tíz különböző, de összefüggő utazást tehetünk a dráma történelmi, társa­dalmi filozófiai és ízlésbeli „Ha a csacsi farka száraz...“ Időjárási és időjóslási szokások B. Gy. Szovjet—amerikai judom anyós—műszaki együttműködés Tévétilm készül Zírnyi Miklósról sgg == r -g KÉPERNYŐJE ELŐTT Pálfy-shoic, Komlós-csatorna Ügy illik, hogy heti ösz- szefoglalómat azzal kezdjem, ami tetszésemet leginkább elnyerte. Ez pedig a Pálfy- show volt. Nem, egyáltalán nem műfaji tévedés, a nép­szerű külpolitikus, az ízes szavú kommentátor vallo­másként vérbeli szórakozta­tó műsorral lepte meg a televízió nézőit. Színes egyé­niségének rejtett gazdaságát tárta fel, s életútjáról, az útjába esett dolgokról oly kellemesen és elegánsan csevegett, mintha kettesben ültünk volna vele, mond­juk egy meghitt párizsi ká­vézó teraszán. Mi minden megfért együtt — már-már varázslatos természetesség­gel — ebben az Ólómbetűs vallomásban! Kellemes sé­ta Párizsban, látogatás a szülői házban, egy kis kós­toló a „szeszélyes” revük színházából, s villanásnyi képzettársítások egy szem kockacukorról a NATO-ra. a párizsi gyermekjátszótér homokjáról az első plasz­tikbombára; bizonyítva, hogy minden lehet politizá­lás tárgya, illetve apropója. Még játékra is tellett, a két Pálfy szatirikus jelenetben bizonyította, hogy a debre­ceni Dongó színpad nélkü­lük aligha vált volna orszá­gosan ismertté. A Magyar- ország főszerkeszőjéröl ké­szített dokumentumfilm az újságírói arcképsorozat ed­dig legsikerültebb, legfrap­pánsabb darabja. Ugyanakkor Komlós Já­nos csatornáján talán az egyik legproblematikusabb adást láthattuk. Témaként az egyetemisták életét, prob­lémáit választotta, de a hal­lottak alapján az eredmény- bizony lehangoló volt. No nem azért, mintha a meg­szólaltatott egyetemisták borúlátása ragadt volna ránk, sokkal inkább azért, hogy leendő értelmiségiek menftyire szélsőségesen íté­lik meg saját helyzetüket, és milyen divatos modorban — pózban igyekeznek túl­dramatizálni sorsukat és jö­vőjüket. Amit hallottunk, sokkal inkább tűnt divatos borúlátás beteges szimptó­máinak, sem mint a valósá­gos helyzet tükörképének. Öntök reflektor-fenyben A televízióban régi hagyo­mány és jó szokás, hogy évenként egy-egy szakmát kiválasztanak, hogy a né­zőkhöz közelebb vigyék, méghozzá egy országos já­ték „hullámhosszán”. Most az esztergályos, a géplaka­tos, a villanyszerelő szak­mák után egy úgynevezett nehéz szakma került a kép­ernyőre; olyan szakág, amely iránt az utóbbi idő­ben alaposan megcsappant a fiatalok vonzalma. Nehéz szakma, dé mint láthattuk, művelői korántsem „nehéz” emberek. Milyen könnye­dén, fürgén és magabizto­san mozogtak a fárasztó verseny, vetélkedő során. A döntőben a legjobbakat lát­hattuk, fiatal öntőket, akik azonban már szinte művészi fokon ismerik a szakma va­lamennyi fortélyát, és bá­mulatos ügyességgel végzik a formázás összetett felada­tait. Az eddigi szakmai ve­télkedőkhöz hasonlítva az ön­tődöntő előrelépésnek szá­mít, itt ugyanis már szinte ki tudták küszöbölni a gya­korlati feladatok természe­téből eredő üresjáratokat. Másrészt közbeiktatott be­szélgetésekkel igyekeztek ol- dottabbá tenni a vetélkedő feszült légkörét. Szíveseb­ben mondtam volna vetél­kedő helyett játékot, de ez még sajnos nem megy. Sok­kal inkább „betolakodik” az iskolás kérdezz-felelek, amelynek az eredménye: a szakma kiváló művelői csak­nem megbuktak a száraz — kimondom — lélektelen el­méleti feladványokon. így állt elő az a restellni való pillanat — restellkedett a Zsűri, a játékos, a játékve­zető, szóval mindenki — hogy az egyik versenyző például képtelen volt idézni a világifjúsági induló né­hány kezdősorát, s egy má­sik döntőbeli vetélytárs pe­dig a Tanácsköztársaság egyetlen vezetőjének nevét sem tudta megemlíteni. Szellemi rövidzárlat? Két­ségtelenül az, amely a ve­télkedés ilyenfajta alapter­mészetéből, a nyilvános vizsgáztatással járó drukk­ból származott. Talán ha kötetlenebb és játékosabb formában engedik kibonta­kozni az ifjú szakmunká­sok tehetségét, szellemi ké­pességeit és gondolatait, ak­kor nem csak a szakma, ha­nem maga a vetélkedő is több szórakozással járt vol­na — nézők és versenyzők számára egyaránt. Folyik az üzemek dialó­gusa a képernyőn, hasznos párbeszéd, kétség nem fér­het hozzá. Az elmúlt héten a Beloiannisz Híradástechni­kai Gyár és a Diósgyőri Gépgyár dolgozói cseréltek véleményt a központi bér­emelések hatásáról. S köz­ben élénk vita keveredett — spontán módon — a mű­vezetők munkájának jelen­tőségéről, bérezésük kérdé­seiről, arról, hogy valójá­ban mi különbség van a brigádvezetők és a műveze­tők munkaköri felelőssége között. Hatvan percen át röpködtek a kérdések és a válaszok. Szellemi értelem­ben mozgott a műsor, de fi­zikai valójában egyszerűen megmerevedett, „egy hely­ben állt”. A két színhelyen aa üzem meghívott munkásait és vezetőit mintha odacö- vekelték volna egy ponthoz, s a vita során meg sem mozdulhattak. Türelmes di­ákok mód jára • végig kellett állniuk szinte egyhelyben az adás teljes dejét. Ä sor baállított vitázók láttán a* embernek az a képzete tá­madhatott. hogy egy kórust látna, amelyet mikrofonnal a kezében lelkes riporter dirigál. A vitázó feleknek eZ a „beállítása” egyáltalán nem illik a tartalmába!? valóban értékes, az üzemi élet levegőjét magával hozó Munkások, vezetők egymás­közt című sorozat hangula­tához. Erről, arról Bródi János műsorvezető szavaiból arra következtet­hetünk, hogy a televízió újabb klubot nyitott,' még­hozzá az úgynevezett folk- beat muzsika számára. A népzenét, a népdalt beate- sítő kísérletek kaonak ben­ne fórumot, a falusi és a városi népzene házasságából született modem hangvételű zene, ami ma egyre diva­tosabb. Szerelmi álmok — film Liszt Ferencről. Sok fekete csíkkal és kevés képpel. Még jó, hogy a hangra nem vo­natkozik a széles változat, akkor lett volna igazán nagy baj. így a romantikus életrajzfilmek modorában készült kétrészes filmben legalább a muzsikát. Liszt zenéjét zavartalanul élvez­hettük. Tartalmas programmal rukkolt ki húsvét másnap­ján a televízió; érdekfeszí­tő volt Thor Heiyerdahl do­kumentumfilmje a RA I. útjáról és jó mulatságul szolgált a Méhes Gvörgy drámájából készített magyar tévéjáték. Kitűnő szerep is adódott; Lórika szerepe, amelyet Schütz Ila modem szövetkezeti Puckként ját­szott el — megejtő bájjal! V. m, 1

Next

/
Thumbnails
Contents