Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-25 / 95. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. április 55. Az újjáépülő Budavári Palota két szárnyában is megindul hamarosan az élet. Az építők egy évvel a határidő előtt elkészítették azt az épülettömböt ahová még ebben a negyedévben a Nemzeti Galéria költözik. A Palota krisztinavárosi szárnyát, ahol a Széchenyi Könyvtár kap majd helyet, csak 1918-ra készítik el, de befejezés előtt áll annak a két toronynak a berendezése, amely a könyvtár lesz. Képünkön: A festmények raktározására több száz négyzetméternyi drótháló borítású keret szolgál \ A piramisok országából jötíek Egy délután az arab diakok között Lunoliod—2. Befejeződött a Lunohod— 2. szovjet automata berendezés negyedik „Hold-munkanapja”. A sziklák borította rendkívül nehéz terepen a holdjármű eddig összesen 36 200 méternyi utat tett meg, számos televíziós felvételt készített és különböző méréseket végzett. A Lunohod tevékenységének színhelye egy hatalmas tektonikus törés volt, ennek lejtőjét térképezte fel tv- kamerák és teleszkópikus mérőműszerek segítségével. A negyedik munkanapon a térség mágneses viszonyainak félmérésére is sor került. Bereglől Rétközig Nagy .sikere volt Nyíregyházán a ..Beregtől Rétközig” címmel közelmúltban bemutatott népművészeti kiállításnak. A városi művelődési központ dolgozói a tárlat teljes anyagáról színes diafil- meket készítettek, s ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a megye értékes népművészeti hagyományait, a világhírű beregi keresztszemeseket, a paszabi szőtteseket még szélesebb körben — nemcsak városlakók, hanem tanyai településeken élők is — megismerjék. Áss öntözéses gazdálkodás egykori mesterei most Magyarországon tanulnak. Néhány hete tizenhat fiatal érkezett az Egyesült Arab Köztársaságból Mezőtúrra, a mezőgazdasági főiskolára. Diáknak aligha lehetne már őket nevezni, hiszen a legfiatalabb js három éve végzett. Valamennyien mérnökök. Az Agrár- és Földművelésügyi Minisztériumban dolgoznak. Hat hónapig maradnak hazánkban, hogy megismerkedj enek a korszerű agrotechnikával. Franciául, németül megértjük egymást. Az eltelt napok benyomásairól, magyarországi élményeikről faggatom őket Mohamed Khorshid, a világ egyik legrégibb városáAz elmúlt öt hónap időjárása eddig kétségbeejtően hasonlított az öregebbek által még ma is emlegetett „hatvanháromra”, vagyis az 1863-as „rettenetes esztendőre”. Az is így kezdődött. Egész télen át számottevő hó nem esett. A hideg téli szelek csak a port kavarták hó hiányában. Nem hozott esőt a korai tavasz sem, s a kegyetlen, csapadék nélküli tél után az őszi vetések igen gyengén néztek ki. „... Az emberek hétről hétre bizakodva várták az áldást hozó esőt. De elmúlt a március, elmúlt az április és vele együtt a bizakodó remény is, mert alig tűnt fel az égen valami felhőféle, máris tovább' szállt; jelentékeny eső nem esett. A poros március után nem jött esős május...” Ilyenformán emlékezik meg a krónikás az 1863-as aszályos évről, a „Nagyínségről”, amely ha nem is volt országos jellegű, legalább is nem olyan méretű, mint a Nagykunság vidékén, de gazdasági kihatása számottevő volt. Ma már természetesen Ilyen mértékű katasztrófa nálunk el sem képzelhető. A fejlett mezőgazdasági eljárások alkalmazása, az öntözési lehetőségek kihasználása szinte lehetetlenné teszi ezt De azért mindezek mellett a legmegnyugtatóbb egy-egy jó kiadós tavaszi eső. — Hogy azután a most megindulófélben levő esős Időszaknak lesz-e folytatása. nem tudhatjuk. Efelől még a hivatásos, vagy akár a maszek időjósok sem tudnak bennünket megnyugtatni. Á régi öregek fcalendáröv bői, g Nagy Sándor alapította Alexandriából jött. — Jól érzem magam Mezőtúron. Az emberek kedvesek, bár ha nincs mellettünk a tolmács, csak kézzel-lábbal értjük meg egymást. A tanulmányi program színvonalas. Sokat tanulunk. Van olyan gép, amelyet itt láttam először életemben. További munkámhoz nagy segítséget nyújt majd az itt szerzett tapasztalat. Mindezek ellenére nagyon egyedül érzem magam. "l—Mivel töltik el a szabad idejüket? — Ha van egy kis időm, én Budapestre szoktam utazni — veszi át a szót Ahmed Bayooé, — nős vagyak. Van egy öthónapos mi feljegyzéseiben elég gyakran találunk időjárási adatokat, amelyből meg is tudták jósolni, hogy lesz-e eső, vagy havazás, vagy szárazság várható-e? Ma pedig a bécsi, meg az újvidéki elő- rejóslást tartják szentnek egyesek. Legtöbb hitelt persze a meteorológiai előrejelzés érdemelne, . amit mindennap hallhatunk a rádióban, vagy tévében. Sajnos azonban tapasztalat szerint — legalábbis a mi vidékünkön — ritka esetben válnak be az előrejelzések, még kevésbé az időjóslások. Nem sok hitelt adnak már az egyes nevezetes napokhoz fűzött népi időjóslásnak sem: Katalin kopog — karácsony locsog, Gergely megrázza szakáúát, Ivó megissza a bort, Mátyás megtöri a jeget, Vince — tele lesz a pince, a Sándor, József, Benedek trió pedig zsákkal hozza a meleget. A gyertyaszentelői izik-kereslet is kiment már a divatból. Ügy, hogy ezeknek az időjóslásoknak aligha van már több hitele, mint annak az időjós csacsinak, amely állítólag a Déry Múzeumban van, fából faragva és a falra akasztva, alatta felirat; Ha a csacsi farka száraz, Szép időre várhatsz! Ha a csacsi farka nedves, Nyiss esernyőt kedves! Ha a csacsi farka meglódul, Az idő szelesre fordul. Ha nem látod a csacsi farkát. Köd van, biztos, vagy — ellopták! Mindezekután nyugodtan várhatunkkedvező fordulatra.-, ■l — győrffy I, — kisfiam. Gizábam lakom. Piramis, Chefren fáraó, Che- opsz fáraó — mondja és rámnéz. Bólintok, ismerem. — Budapest gyönyörű — folytatja. — Voltam már a Szépművészeti Múzeumban, láttam a Galériát, az Operában is jártam. Ezeken a helyeken az ember magyar nyelvtudás nélkül is boldogulni tud. Sok barátom van, de esténként kénytelenek vagyunk korán lefeküdni, mert nem találunk megfelelő közös programot. Közben arab teával kínálnak. Udvariasak, vidámak. Dicsérik Magyarországot. Kara tanár úr neve is sokszor elhangzik. Különösen őt ismerik, mint patronáló tanárukat — Turistaként visszajönnének-e Magyarországra? Négy en-öten válaszolnak egyszerre. Magyar szavakat mondanak. Végre megértem. Egy közmondást próbálnak összeállítani« „Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza”. És ők ittak a Tisza vizéből! Trapeznyikov akadémikus, a szovjet állami tudományos és műszaki bizottság első elnökhelyettese a Pravda tegnapi számában a Szovjetunió és az Egyesült Államok tudományos-műszaki együttműködésének fejlődéséről írt cikkében hangsúlyozza, hogy ez az együttműködés nagy jelentőségű a világ tudományos-műszaki haladásának meggyorsítása, a kölcsönös megértés fejlődése szempontjából is. Több tucat tv-játékot forgatnak ezekben a napokban a televízió és a MAFILM- stúdióban. Az egyik legjelentősebb vállalkozás Örsi Ferenc háromrészes filmje lesz Zrínyi Miklósról. A Nyitott könyv sorozatban Cseres Tibor „Itt a földön is” új elbeszéléskötetéből kapunk ízelítőt. Ugyancsak ebben a sorozatban kerül a nézők elé Gábor, egy naplopó naplóia című könyve is. A Lázadók című ösz- szeállítás Szabó Istvánt, a magyar irodalom eléggé elfeledett alakját kívánja reflektorfénybe - állítani, Ut I.en'it- dokumentum A Pravda vasárnap első ízben közölte azt a levelet, amelyet Lenin intézett 1916 tavaszán a Bolsevik Párt Központi Bizottságának orosz irodájához és peterburgi bizottságához. A levélben Lenin forró üdvözletét küldi a munkásoknak, és megállapítja, hogy az oroszoi-sz.igi munkásosztály, a Bolsevik Párt internacionalista magatartása közismertté válik Európában. Lenin leleplezi a nemzetközi szociáldemokráciában érvényesülő szociál-soviniz- must és centrizmust. A levél megmutatja, hogy Lenin milyen óriási jelentőséget tulajdonított a proletár internacionalista elvék következetes megvalósításának, a forradalmi erők tömörítésének az imperializmus ellen, az imperialista háborúk ellen vívott harcban. Amerikai energetikai szervezetek és cégek nagy érdeklődést tanúsítanak a szovjet intézményekkel való együttműködés iránt nagyfeszültségű távvezetékek, mágneses hidrodinamikus berendezések, vízierőművek tervezése és építése területén. A Szovjetunió komoly tudományos sikereket vallhat magáénak a kémiai katalízis területén, eredményei iránt nagy érdeklődés mutatkozik az Egyesült Államokban. ' Az „Olvasta-e?” sorozatban Egy filozopter szerelme címmel Szerb Antal két novelláját láthatjuk viszont. A világirodalmat többek között Walter Jens Összeesküvés című ..történelmietlen” történelmi drámája képviseli. „És színész benne minden férfi és nő” című sorozat fő célja: a közönség drámakul- turájának gazdagítása. Tíz adásban tíz különböző, de összefüggő utazást tehetünk a dráma történelmi, társadalmi filozófiai és ízlésbeli „Ha a csacsi farka száraz...“ Időjárási és időjóslási szokások B. Gy. Szovjet—amerikai judom anyós—műszaki együttműködés Tévétilm készül Zírnyi Miklósról sgg == r -g KÉPERNYŐJE ELŐTT Pálfy-shoic, Komlós-csatorna Ügy illik, hogy heti ösz- szefoglalómat azzal kezdjem, ami tetszésemet leginkább elnyerte. Ez pedig a Pálfy- show volt. Nem, egyáltalán nem műfaji tévedés, a népszerű külpolitikus, az ízes szavú kommentátor vallomásként vérbeli szórakoztató műsorral lepte meg a televízió nézőit. Színes egyéniségének rejtett gazdaságát tárta fel, s életútjáról, az útjába esett dolgokról oly kellemesen és elegánsan csevegett, mintha kettesben ültünk volna vele, mondjuk egy meghitt párizsi kávézó teraszán. Mi minden megfért együtt — már-már varázslatos természetességgel — ebben az Ólómbetűs vallomásban! Kellemes séta Párizsban, látogatás a szülői házban, egy kis kóstoló a „szeszélyes” revük színházából, s villanásnyi képzettársítások egy szem kockacukorról a NATO-ra. a párizsi gyermekjátszótér homokjáról az első plasztikbombára; bizonyítva, hogy minden lehet politizálás tárgya, illetve apropója. Még játékra is tellett, a két Pálfy szatirikus jelenetben bizonyította, hogy a debreceni Dongó színpad nélkülük aligha vált volna országosan ismertté. A Magyar- ország főszerkeszőjéröl készített dokumentumfilm az újságírói arcképsorozat eddig legsikerültebb, legfrappánsabb darabja. Ugyanakkor Komlós János csatornáján talán az egyik legproblematikusabb adást láthattuk. Témaként az egyetemisták életét, problémáit választotta, de a hallottak alapján az eredmény- bizony lehangoló volt. No nem azért, mintha a megszólaltatott egyetemisták borúlátása ragadt volna ránk, sokkal inkább azért, hogy leendő értelmiségiek menftyire szélsőségesen ítélik meg saját helyzetüket, és milyen divatos modorban — pózban igyekeznek túldramatizálni sorsukat és jövőjüket. Amit hallottunk, sokkal inkább tűnt divatos borúlátás beteges szimptómáinak, sem mint a valóságos helyzet tükörképének. Öntök reflektor-fenyben A televízióban régi hagyomány és jó szokás, hogy évenként egy-egy szakmát kiválasztanak, hogy a nézőkhöz közelebb vigyék, méghozzá egy országos játék „hullámhosszán”. Most az esztergályos, a géplakatos, a villanyszerelő szakmák után egy úgynevezett nehéz szakma került a képernyőre; olyan szakág, amely iránt az utóbbi időben alaposan megcsappant a fiatalok vonzalma. Nehéz szakma, dé mint láthattuk, művelői korántsem „nehéz” emberek. Milyen könnyedén, fürgén és magabiztosan mozogtak a fárasztó verseny, vetélkedő során. A döntőben a legjobbakat láthattuk, fiatal öntőket, akik azonban már szinte művészi fokon ismerik a szakma valamennyi fortélyát, és bámulatos ügyességgel végzik a formázás összetett feladatait. Az eddigi szakmai vetélkedőkhöz hasonlítva az öntődöntő előrelépésnek számít, itt ugyanis már szinte ki tudták küszöbölni a gyakorlati feladatok természetéből eredő üresjáratokat. Másrészt közbeiktatott beszélgetésekkel igyekeztek ol- dottabbá tenni a vetélkedő feszült légkörét. Szívesebben mondtam volna vetélkedő helyett játékot, de ez még sajnos nem megy. Sokkal inkább „betolakodik” az iskolás kérdezz-felelek, amelynek az eredménye: a szakma kiváló művelői csaknem megbuktak a száraz — kimondom — lélektelen elméleti feladványokon. így állt elő az a restellni való pillanat — restellkedett a Zsűri, a játékos, a játékvezető, szóval mindenki — hogy az egyik versenyző például képtelen volt idézni a világifjúsági induló néhány kezdősorát, s egy másik döntőbeli vetélytárs pedig a Tanácsköztársaság egyetlen vezetőjének nevét sem tudta megemlíteni. Szellemi rövidzárlat? Kétségtelenül az, amely a vetélkedés ilyenfajta alaptermészetéből, a nyilvános vizsgáztatással járó drukkból származott. Talán ha kötetlenebb és játékosabb formában engedik kibontakozni az ifjú szakmunkások tehetségét, szellemi képességeit és gondolatait, akkor nem csak a szakma, hanem maga a vetélkedő is több szórakozással járt volna — nézők és versenyzők számára egyaránt. Folyik az üzemek dialógusa a képernyőn, hasznos párbeszéd, kétség nem férhet hozzá. Az elmúlt héten a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár és a Diósgyőri Gépgyár dolgozói cseréltek véleményt a központi béremelések hatásáról. S közben élénk vita keveredett — spontán módon — a művezetők munkájának jelentőségéről, bérezésük kérdéseiről, arról, hogy valójában mi különbség van a brigádvezetők és a művezetők munkaköri felelőssége között. Hatvan percen át röpködtek a kérdések és a válaszok. Szellemi értelemben mozgott a műsor, de fizikai valójában egyszerűen megmerevedett, „egy helyben állt”. A két színhelyen aa üzem meghívott munkásait és vezetőit mintha odacö- vekelték volna egy ponthoz, s a vita során meg sem mozdulhattak. Türelmes diákok mód jára • végig kellett állniuk szinte egyhelyben az adás teljes dejét. Ä sor baállított vitázók láttán a* embernek az a képzete támadhatott. hogy egy kórust látna, amelyet mikrofonnal a kezében lelkes riporter dirigál. A vitázó feleknek eZ a „beállítása” egyáltalán nem illik a tartalmába!? valóban értékes, az üzemi élet levegőjét magával hozó Munkások, vezetők egymásközt című sorozat hangulatához. Erről, arról Bródi János műsorvezető szavaiból arra következtethetünk, hogy a televízió újabb klubot nyitott,' méghozzá az úgynevezett folk- beat muzsika számára. A népzenét, a népdalt beate- sítő kísérletek kaonak benne fórumot, a falusi és a városi népzene házasságából született modem hangvételű zene, ami ma egyre divatosabb. Szerelmi álmok — film Liszt Ferencről. Sok fekete csíkkal és kevés képpel. Még jó, hogy a hangra nem vonatkozik a széles változat, akkor lett volna igazán nagy baj. így a romantikus életrajzfilmek modorában készült kétrészes filmben legalább a muzsikát. Liszt zenéjét zavartalanul élvezhettük. Tartalmas programmal rukkolt ki húsvét másnapján a televízió; érdekfeszítő volt Thor Heiyerdahl dokumentumfilmje a RA I. útjáról és jó mulatságul szolgált a Méhes Gvörgy drámájából készített magyar tévéjáték. Kitűnő szerep is adódott; Lórika szerepe, amelyet Schütz Ila modem szövetkezeti Puckként játszott el — megejtő bájjal! V. m, 1
