Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-19 / 91. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. április 19 Csehszlovák—3\DK közös személy­autó-gyártási program — Más ICGST-országok együttműködésére is számítanak — Évente 600 ezer közös személyautó Az Üj S2ó híradása nyomán jelentjük: A CSKP XIV. kongresszusa elhatározta a teher- és személygépkocsi ipar fejlesztését, s ezt a népgazdaság fejlesztése, a gépipar strukturális átépítése egyik alapvető vezérprogramjának te­kintette. A kongresszuson kitűzött feladatok értelmében az utóbbi évek folyamán sor került a realizációs program kidolgozására. A szövetségi kormány elnöksége tavaly no­vemberben, a CSKP KB pedig decemberi ülésén hagyta jóvá személyautógyártásunk fejlesztésének koncepcióját. Közösen a /Német Demokratikus Köztársasággal A lélek eilenálJt Harminc évvel ezelőtt, a második világháború ir­tózatos megpróbáltatásainak esztendeiben a varsói gettó lakóinak felkelése csodálat­ra késztette az egész embe­riséget. 1940 novemberében a ná­cik 450.000 embert — gyer­meket, nőt, férfit — zsúfol­tak egybe, lehetetlenül szűk helyre, a lengyel fővárosban. Azt remélték, hogy ezzel a tömeggel az éhség, a járvá­nyos betegségek, a higiénia teljes hiánya gyorsan végez. Számításuk részben bevált: nem egészen két év alatt 100.000 ember pusztult el a gettóban. De 1942-ben a ná- ci-fenevad szűkölni kezdett, tudata mélyén megsejtette elkerülhetetlen pusztulását. Gyors ütemben megsem­misítő táborokba hurcoltak 100.000 gettólakót és napon­ta 6000-et a helyszínen gyil­koltak meg. 1942. augusztus végéig örökre eltüntettek 200.000 ártatlan embert, majd szeptember 6-ig továb­bi 100.000 főt „likvidáltak”. Ilyen tömeges emberirtásról oly rövid idő alatt a törté­nelemben mindaddig nem volt példa. Mindössze 50.000 ember maradt életben a get­tóban. 1943. áprilisáig a lengyel ellenállók által a gettóba csempészett fegyverek, kézi­gránátok, bombák jelentették a fordulatot. Stroop náci tá­bornok 1943. április 19-én kapta meg a parancsot a varsói gettó megmaradt la­kóinak elpusztítására. Mek­kora volt azonban a meg­döbbenése, amikor minden képzeletet felülmúló ellenál­lásba ütközött. A gettó vé­dekezett. A hősi harc április 19-től június 6-ig tartott — 49 napon át. És nem a náci horda győzött, hanem az éh­ség, a védekezők lőszerhiá- nyá, a bombázások, a gyúj- ióbombák tömege. Bukásuk — az emberiesség erkölcsi győzelme volt az elbizako- doft emberirtók felett. Árverés Április 8-án zajlott le a Bizományi Áruház tavaszi bélyegaukciója. Kalapács alá kerültek önként felajánlott tételek és a zálogkölcsön fe­dezeteként visszamardt gyűj­temények, ezúttal 182 al­bumért versenyezhettek a fi- latelisták. Az első tételt, amely sok egyéb között az 1962. évi kongresszusi aján­dék blokkot is tartalmazta, a kikiáltási árnál 20 száza­lékkal drágábban adták el. A külföldi bélyegeket tar­talmazó gyűjtemények iránt mérsékeltebb volt a keres­let, és viszonylag kevesen licitáltak a magyar vágott sorokat tartalmazó albumok­ra is, noha egy ilyen anyag, 1948—57 közötti kiadásokból szinte a legmagasabb vétel­árat, 12.100 forintot ért el. A felszabadulás utáni bélye­gek népszerűségére jellemző, hogy 1945—56 évek gyűjte­ményét 12 ezer forintra ver­ték fel. A kifogástalan mi­nőségű bélyegeket tartalma­zó albumok jobbára új gaz­dára leltek Néhány tételért a napi árnál még többet is fizettek, ugyanakkor számos gyűjtemény — mint az ár­verésen gyakorta előfordul — rendkívül kedvező áron került a vevő tulajdonába. Mások — rólunk Az NSZK egyik szaklap­jában olvastuk: „A vágott magyar bélyegek valameny- nyi európai gyűjtési terület közül a leggyorsabban és a legerősebben emelkednek. Értékük 2—3 év alatt gyak­ran megkétszereződik, vagy még többet is elér”. (Deutsche Zeitung für Briefmarkenkunde, 1973. ápr. 5.) Az Egyesült Államokban 80 ezer példányban kiadott Linn’ s Stamp News írja: „Magyarország filatelista A tervek szerint a hato­dik ötéves terv végén éven­te 600 ezer közös személy­autó — 1100—1300 köbcenti­méteres — hagyja el a gép­sorokat: ebből 300 ezer az NDK-ban és 300 ezer a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban. Az optimális egységesítés (unifikálás) és koncentrálás lehetővé teszi az alkatrészek sorozatgyártá­sának megkétszerezését. A közös autóhoz Csehszlovákia gyártja a motort és a hát­só futóművet — a Német Demokratikus Köztársaság az első futóművet és a se­bességváltót. Az egységesítés tekintetében részben kivé­telt képez az un. „nyers” A személyautógyártás fej­lesztési programjában a csehszlovák kormány a kö­vetkező bázisok kiépítését hagyta jóvá: Mladá Boleslav, Bratislava, Strakonice és Tmava. (Az építkezéseket anyaga iránt a gyűjtői ér­deklődés növekszik. Fokozot­tan ajánljuk a blokkakat, amelyek jó befektetésnek látszanak. A kereslet olyan erős, hogy az árjegyzékek­ben további emelkedés vár­hatód Körner Ausztria 2 Schilling névér­tékű bélyeggel emlékezik meg Theodor Körner szüle­tésének 100. évfordulójáról. A nagy államférfi Komá­romban született. Hosszú év­tizedekig a szociáldemokrata párt soraiban katonai kér­désekkel foglalkozott, a má­sodik világháború idején a hadilevéltárban folytatta ku­tatásait, innen tartott kap­csolatot az ellenállási moz­galommal is. 1964-ben Bécs polgármesterévé választották, e munkakörben végzett te­vékenysége osztatlan elis­merést aratott. 1951-ben az osztrák állam elnöke lett, ettől kezdve a független és semleges Ausztria kialakítá­sán, az államszerződés lét­rehozásán munkálkodott. 84 évig élt, 1955-ben még meg­érte, hogy szeretett hazája elindult az általa kijelölt Úton, a békés fejlődés felé. karosszéria, amely mindkét országban sajátosan nemzeti lesz. Emellett azonban mind­két fél kötelezte magát arra, hogy itt is szem előtt tartja az egyes karosszéria-részek optimális unifikálásának el­vét, éspedig azért, hogy cse­rélhetők legyenek. Természe­tesen sor kerül az új autó­hoz szükséges egyéb tartozé­kok, az un. kompletizációs alkatrészek gyártásának spe- cializálására és kooperálásá- ra, éspedig nemcsak a CSSZSZK és az NDK, ha­nem más szocialista orszá­gok között is — így például számolunk a Magyar Nép- köztársaság bekapcsolódásá­val is. 1974-gyel kezdődően beso­rolták az állami beruházási tervbe.) A koncepció kidol­gozása során a már meglé­vő kapacitásokból indultak ki, s így elsősorban a jelen­legi legnagyobb bázis, a Mladá Boleslav-i Autógyár kapacitásának átépítésére és bővítésére kerül sor. A re­konstrukció után a Mladá Boleslav-i Autógyár gépso­rairól évente 200 ezer sze­mélygépkocsi kerül le, s itt készülnek a közös személy­autó motorjai is — évente 600 ezer darab. A termelési kapacitások és a munkaerő kihasználása terén kedvező feltételek mu­tatkoztak továbbá a délcseh­országi kerület legnagyobb üzemében — a Strakonicei Motorkerékpárgyárban. Az üzem nagy szakképzettségű gárdával és jól felszerelt, je­lentős termelőbázissal ren- dekelzik. Ezért a közös prog­ramban is ennek megfelelő helyet kap. Strakonicén gyártják majd a forgattyútengely és a bütykös tengely garnitúrá­kat, valamint a motorfejeket — 600/600 ezer darabot éven­te. A személyautógyártás bá­zisainak kiépítésénél jelen­tős szempont Szlovákia to­vábbi iparosítása, s főleg gépiparának fejlesztése. És mivel a személyautógyártás a gépipar fejlesztésének és struktúrális átépítésének döntő szakágazata, nyilván­való a szlovákiai autóipar fejlesztésének szükségessége is. Ezenkívül a személyautó­gyártási program, a nagy­arányú fejlesztés a források legmagasabb fokú intenzifi- kálása mellett sem képzelhe­tő el a munkaerőszükséglet növekedése nélkül. S az ez irányú igények kielégítésére Szlovákiában nagyobb a le­hetőség. Ezért a közös sze­mélyautó gyártás csehszlo­vákiai részének egyharmada Szlovákia területére összpon­tosul, Nemzetközi együttműködés A szövetségi kormány el­nökségének határozata ér­telmében az új feladatok tel­jesítését a legkorszerűbb technológia és technika al­kalmazásával kell biztosíta­késziil ni, más szóval lényegesen növelni kell a termelés ha­tékonyságát. A tömeges mo­torizáció egyik alapvető fel­tétele a gyártási költségek csökkentése — vagyis a kö­zös személyautót sokkal ki­sebb költségekkel kell gyár­tani, mint a jelenlegi Skoda 100-asokat. Ez a törekvés az új autó kiskereskedelmi árá­nak csökkentésére irányul; hogy a kocsik megvásárlása lehetővé váljon a legszéle­sebb tömegek számára. A termelési költségek csökkentését döntő mérték­ben befolyásolja a modern technika és technológia. En­nek létrehozása egyrészt ugyan rendkívül költsége — másrészt viszont olyan ter­melékenységet biztosít, amely döntő az auótgyártás gazdaságossága és hatékony­sága szempontjából. Világvi­szonylatban is ebben az Irányban halad a fejlődés, s ha ezzel lépést akarunk tartani, nekünk is igazodni kell a műszaki haladás ob­jektív törvényszerűségeihez, és ki kell használnunk e te­kintetben is a KGST kere­tében a nemzetközi munka- megosztás nyújtotta lehető­ségeket. Igaz ugyan, hogy a személyautógyártás igen bo­nyolult folyamat — az autó több ezer alkatrészből tevő­dik össze — s gyártásának egybehangolása hazai vi­szonylatban sem kis feladat. Tudjuk azonban azt is, hogy a nemzetközi munkamegosz­tás sem a mai nappal kezdődik, s már hagyományai, ered­ményei vannak. Így a Né­met Demokratikus Köztársa­sággal folyó együttműködés terén az eddigi jó tapaszta­latokra építünk. Az NDK fejlett ipara — iparunkkal egyetemben — garantálja a személyautógyártás terén is a legkorszerűbb technikát és technológiát, és végered­ményben a közösen gyártott személyautók versenyképes­ségét a világpiacon. Említettük már, hogy az autóipar szorosan összefügg a népgazdaság más iparága­zataival. Természetesen ezen ágazatok fejlesztési prog­ramját is össze kell hangol­ni az autóipar fejlesztésével. Ez sem könnyű feladat. A KGST XXV. ülésének hatá­rozatai szellemében ilyen irányban is sor kerül a nem­zetközi együttműködés bőví­tésére és elmélyítésére. Ezzel kapcsolatban megemlítjük például a vegyipart. Az autógyártás fejlesztésé­vel igen szorosan összefügg az eladási és az eladás utáni szolgáltatás megfelelő mére­tű bővítése, kiépítése. Ezek a kérdések is napirendre ke­rültek a KGST szerveiben. A múlt évben megkezdődött nemzetközi együttműködés lehetővé teszi, hogy a szo­cialista országok közösen oldják meg az eladás utáni szolgáltatások fejlesztésének problémáit, beleértve a mó­dozatok koordinálását, az egységes tervezést, valamint a’ szerviz és a javitóberen- dezések gyártásának spetí- alizálását Ezek az alapelvek visszatükröződnek a cseh­szlovák személy au tógyár tas programjában is: az eladási és az eladás utáni szolgál­tatások fejlesztésére — csu­pán a csehszlovák autógyá­rak keretében — ebben az ötéves tervben 1,2 milliárd koronát, a következő ötéves tervben pedig 1,5 milliárd koronát fordítsunk. Folya­matosan épülnek elárusító szervizek, márkaszervizek, pótalkatrészraktárak és egyéb szolgáltatási berende­zések. Ezenkívül jelentős építkezéseket végeznek a csehszlovák autójavító üze­mek, az autójavító szövetke­zetek, a helyi gazdálkodási üzemek és egyéb szerveze­tek is. 4 központi beruházások négy bázisra összpontosulnak Csúcsforgalom a búzapiacon A Londonban székelő Nemzetközi Búzatanács becs­lése szerint a világ búzake­reskedelme az 1972/73-as gazdasági évben 60—69 mil­lió tonnás rekordszintet ér el. Azt nem közölték, hogy mekkora forgalmat bonyo­lított le, egymás között a Közös Piac eredeti hat or­szága. A Búzatanács korábbi becslése alapján a mostani gazdasági évre 65—67 millió tonnás forgalmat jeleztek. Az 1972/73-as gazdasági év­ben 11 százalékkal szárnyal­ják túl az eddigi legmaga­sabb tényszámot (ez 61.7 millió tonna volt az 1965/ 66-os gazdasági évben). Talajszigetelés aszfalttal Az amerikai Michigan ál­lam egyetemén sikeres kí­sérleteket folytattak az erő­sen vízáteresztő, laza ho­moktalajok termőképességé­nek megjavítására. Az alkal­mazott eljárás szerint a ta­laj 60—70 centiméteres ré­tegét menet közben meg­emelik, e mélységben szó­rófejekkel körülbelül 3 mil­liméter vastag aszfaltréteget terítenek le, majd a meg­emelt talajréteg visszakerül az aszfaltfilm fölé, eredeti helyére. Ezáltal mind a ter­mészetes csapadék, mind az öntözővíz legfeljebb az em­lített mélységig szivároghat le, tehát a kezelt homokta­laj lényegesen javul. Az eljárás gépesítéséhez a 230 LE-s IHC lánctalpas traktorra különleges szerel­vényt építenek. Az „Arno- Bar” elnevezésű szerkezet tartozékai: a traktorra elől felszerelt 4600 literes tartály, amelyben az anyagot olaj­égő tartja cseppfolyós álla­potban, továbbá á traktor mögé szerelt, hordozóvázra erősített, széles, keresztirá­nyú lap szórófejekkel. Mun­kahelyzetben a megfelelő szögbe állított és a kívánt mélységbe leengedett lemez felemeli a földréteget, majd a keletkező résbe a szóró­fejek adagolják az aszfaltot. Ezután a talajréteg vissza­kerül a helyére. Utolsó mű­veletként simítólemezek egyengetik a kezelt talajsá- vot. A kezelést 2.3 méter széles sávban végzi a beren­dezés. Pontyok ar NSZK-nak Dinnyésen, a Halászati Termelőszövetkezetek Szö­vetségének Ivadéknevelő Tó­gazdaságából tenyészpontyo­kat szállítanak az NSZK-ba. Az értékes példányokat rendkívül gondosan emelik ki és helyezik a speciális szállítótartályokba. Ribizliszedő kombájn Hidrosztatikus hajtással és hidraulikákkal működik az új angol ribizlikombájn. A sorok felett haladva négy ferdén álló páncélkerekes tengelyével rázza le a bo­gyókat a bokrokról. A gé­pet az amerikai mechanikus bogyósgyümölcs-szedők min­tájára alakították ki. Egy hektárnyi gyümölcs termé­sét körülbelül öt óra alatt szedi le a gép. A gép elején egy sorvá­lasztó két részre osztja a növénysort, és a 60°-ban ál­ló rázócsillagokhoz vezeti. Tengelyenként 6 darab 12 fogú rázócsillagot alkalmaz­nak, amelyek percenként 1000—2000 rezgést végeznek. A lehulló bogyókat két fém­oldalfal vezeti az alul elhe­lyezett alumíniumpálcás nylon szállítószalagra, s az a gép hátuljára továbbítja a termést. Mielőtt a termés a rekeszekbe hullik, két ven­tillátor kifújja a bogyók kö­zé hullott levélzetet. . A géppel hét ember dol­gozik: egy vezeti, kettő a szedést segíti elő, négyen pedig a ládákat kezelik a gép végén. A 3 tonna súlyú gépet egy 35 LE-s motor hajtja. Kisebb átlakítással a gép málna szüretelésre is használható. Védelem az alpesi virágoknak Az olaszországi Bolzanó- ban két olyan törvényt hoz­tak, amelyek valamennyi tartománynak példaképül szolgálhatnának. Az egyik hidrogeológiai célokra fenn­tartott területeken a gom­baszedést, a másik pedig az alpesi flóra védelmét szabá­lyozza. Az úgynevezett fogyasztói társadalom megbontja a ter­mészet egységét, és olyan súlyos problémákat okoz, amelyek megoldására, ritkán születnek konkrét intézkedé­sek. Hajdanán a hegyekben csak néhány kiránduló #9 alpinista fordult meg, ma­napság azonban — a nagy­fokú motorizáltság révén — sok olyan ember is felke­resi a hegyeket, akik a sen­ki földjének tekintik az al­pesi tájat. Azt hiszik, hogy itt minden szabad; kiirthat­ják az alpesi virágokat és mindent eláraszthatnál« hul­ladékkal. A bolzanói tartományban nincs helye többé az alpesi flóra meggondolatlan pusz­títóinak, mert aki védett növényt szed és e közben tetten érik 10 000 líra bűn- tetőst űzet

Next

/
Thumbnails
Contents