Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-10 / 58. szám
1973. március 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Jászapáti számadás Pár doq és a tanácsok jelölőgyűléseken számolnak be munkájukról, arról, hogy két év alatt mit váltottak valóra a negyedik ötéves terv elején és az 1971. évi tanácsválasztások után meghatározott feladatokból. Jászapátiban a nagyközségi tanács az elmúlt két esztendő sikereinek összegezésével. az eredményes munka jóleső tudatával számolhat majd be a választópolgároknak: jól gazdálkodtak megnövekedett önállóságukkal. döntéseikkel segítették a nagyközség fejlődését, meggyorsították a szocialista építómunkát. Eredményeit többek között az új tanácstörvényben meghatározott nénkéovise- leti jelleg érvényesítésével érte el a tanács. Azzal, hogy rendszeressé váltak a nagyközség lakói és a tanácstagok találkozói, erősödött a ügyi jogszabályok alkalmazásáról és végrehajtásáról”, „A vásárokról és piacok tartásáról”, a „Strandfürdő közegészségügyi szabályairól.” A fen ~ esi munka hatékonyságának fokozása érdekében a nagyközségi tanács rendszeresen beszámoltatta a végrehajtó bizottságot. Konkrét feladatokat határozott meg a végrehajtó bizottságnak és a szakigazgatási szerveknek. A nagyközség célkitűzéseinek megvalósítását sejtette, akkor is. amikor megtárgyalta a zárszámadásokat, a mérlegeket, feladatokat szabott meg Jászapáti ipari és mezőgazdasági szövetkezetei részére. A tanács munkáját általában a jó politikai előkészítés, a széleskörű és sokoldalú tájékoztatás jelleBefejezés előtt a hetvenöt személyes óvoda építése tanács kapcsolata a társadalmi és tömegszervezetekkel, az ipari üzemekkel és szövetkezetekkel, növekedett önállósága, érvényesült a tanács önkormányzati jellege. Az elmúlt ciklusban a nagyközségi tanács kilenc ülést tartott és negyvenegy határozatot hozott. Az üléseken a tanácstagok javaslataikkal, hozzászólásaikkal, jól átgondolt állásfoglalásukkal mindenkor aktív részesei voltak a helyi politika kialakításának. Kapcsolatukat a választópolgárokkal pozitívan befolyásolta az, hogy a korábbi éveknél több volt közöttük a munkás, a nő és a fiatal. A tanács rendszerint a lakosságot érdeklő és a lakosság érdekeit szolgáló kérdéseket tűzött üléseinek napirendjére. Ilyenek voltak többek között a harmadik ötéves terv időszakára meghatározott feladatok teljesítése, a negyedik ötéves terv fő célkitűzései, a költségvetési és a fejlesztési terv megállapítása. Szerepelt a tanácsülések napirendjén a nagyközség közművelődésének helyzete, a közrend és a közbiztonság, a lakossági szolgáltató, javító tevékenység helyzete, az ifjúságpolitikai feladatok. Ez utóbbi témában a tanács intézkedési tervet fogadott el. Határozatai általában az adott területen feladatokat megszabóak, hosszútávra előremutatóak voltak. Segítették a meglevő hiányosságok megszüntetését, a nagyközség fejlődését, mindenekelőtt a választópolgárok érdekeit szolgálták. Az elmúlt két év alatt, a nagyközségi tanács élt rendeletalkotási jogával is. Megalkotta a tanács és szervei működési szabályzatát. Két korábbi tanácsrendeletet — amelv már nem felelt meg az új jogszabályoknak és jogoolitikai elveknek — módosított. Rendeletet alkotott „A lakásmezte. Ennek tudható be —» és mert a tanácstörvénynek megfelelően szélesedett a tanácsi munka demokratizmusa, növekedett a lakosság részvétele e munkában — hogy a tanács határozatait kedvezően fogadták, a közvélemény helyeslésével találkoztak. A jó előkészítő munkára szükség volt* annál is inkább, mert időnként érvényesült olyan felfogás is, például, amely úgy értelmezte a tanácsok részére biztosított nagyobb önállóságot. az önkormányzati jelleget, hogy az azonnal nagyobb anyagi feltételeket teremt a helyi szükségletek kielégítésére. Az ilyen felfogás következménye rendszerint az volt, hogy a lakosság, a helyi társadalmi és tömegszervezetek is olykor, erején felüli beruházásokra ösztönözték a tanácsot. Jászapátiban a nagyközségi tanács 1971. évben 8 millió 897 ezer forint, 1972. évben 10 millió 225 ezer forint összeggel gazdálkodott, költségvetési tervének keretében. Ezzel az összeggel biztosítani tudta intézmé- nveinek gazdálkodását, a tervezett és a szükségleteknek megfelelő szintentartá- sát. A fejlesztési terv végrehajtása során az elmúlt két évben 8 millió 978 ezer forintot fordított a nagyközség fejlesztésére, a lakosság élet- és munkakörülményeinek javítására. Az 1971-ben megtartott jelölőgvűléseken a választó- polgárok javasolták: építsenek egv űi óvodát, bővítsék a» bölcsődét, javítsák me« a lakosság ivóvízellátását. Sokan — különösen a t-isgwr- m°t-es anvák — kér+^V; biztosítsanak helvt.»n több te- bo+ös«ff„t a női rn i in V-) forf1o1Vrr’,fof!5c*St'qi ^ rninr? föl-, 7-, IficdTrormoVűgj qmrj* vállal rmmkát, ezért t°rmé- szetes. hogy növekszik az óvodai, és bölcsődei_elhelye- zés iránti igény. / lOCOSKOk ítélte azt a kérést is, hogy tovább kell javítani Jászapátiban a kommunális ellátást, egyetértett azoknak az asszonyoknak és lányoknak a kívánságával, akik helyben szeretnének munkát vállalni. Ezért költségvetésének és fejlesztési alapjának megállapításánál figyelembe vette a választópolgárok, a lakosság jogos igényeit, számbavette továbbá az időközben jelentkező — a tanácstagok észrevételei és javaslatai 'alapján megismert — új fejlesztési feladatok szükségességét, megoldásuk lehetőségeit. Mi valósult meg az elmúlt ciklusban a tanács és a nagyközség gazdasági szer- • veinek fejlesztési terveiből? Hogyan váltak valóra a jászapáti lakosok elképzelései? A nagyközség fejlesztésével kapcsolatos feladatokat Jászapátiban is a beruházásokat megszigorító rendelkezések figyelembevételével határozták meg. Az elmúlt két esztendőről mégis el lehet mondani, hogy a célkitűzések megvalósulásának évei voltak. A lakosság ivóvízellátásának javítását szolgálta az 1971-ben átadott másfél millió forint költséggel készült mélyfúrású ártézi kút. A költségek 50 százalékát — 720 ezer forintot — a tanács viselte. Bővült az elmúlt két évben a vízvezeték-hálózat. Több mint 7800 folyóméter csövet fektettek le, 673 lakásba vezették be az ivóvizet, az idén már 74 a közkifolyók száma. Ezzel Jászapátiban a vízhálózat hossza elérte a 39 kilométert, az utcák 60 százalékát, a lakásoknak pedig 40 százalékát bekötötték a hálózatba. Növekedett az elmúlt két év alatt a kiépített járdák hossza is. A kényelmes gyalogközlekedést jelenleg 24 kilométer beton, 18 kilométer aszfalt és 6 kilométer kőjárda biztosítja. A járművek biztonságos közlekedését a nagyközség egész területét átszövő 54 kilométer út — ebből 12 kilométer szilárd burkolatú — segíti. Befejezés előtt áll a tanácsi ‘ bölcsőde bővítése. Áprilistól a 30 helyett ,már ötven gyerek részére biztosíthatnak bölcsődei elhelyezést, a 650 ezer forintos költséggel átalakított intézményben. Tavaly kezdték el az ém'tését, az idép adják át rendeltetésének, az egymillió 800 ezer forint költséggel készülő hetvenöt személyes óvodát. A lakosok régi kívánságát teljesítette tavaly a tanács, amikor átadta az újjáépített tisztasági fürdőt. A közegészségügyi szempontból is fontos létesítményt az épület rossz állapota miatt 1970-ben zárták be. A 11 kádas zuhanyozókkal és fodrászüzlettel ellátott tisztasági fürdő átalakítására kétmillió százezer forintot költöttek. Sok jászapáti lakosnak — gyermekes anyának és háziasszonynak — biztosítottak helyben munkalehetőséget a Váci Kötöttárugyár jászapáti konfekció gyáregységének építésével. Az üzemben, amelynek építési költsége meghaladta a 8 millió forintot, háromszázhúsz dolgozót — 90 százalékuk nő — foglalkoztatnak. A tanácsi beruházások mellett jelentős fejlesztési célkitűzéseket valósítottak meg az elmúlt két évben a nagyközség gazdasági szervei. Kedvező hatással volt a nagyközség kereskedelmi hálózatának fejlődésére, hogy az ÁFÉSZ 4 millió 500 ezer forintos költséggel korszerű, minden igényt kielégítő ABC csemegeáruház építését fejezte be tavaly. Az áruház építésével lehetőség nyílt több régi elavult bolt korszerűsítésére és átcsoportosítására. Ennek ered- ménve, hogy javult az áruellátás, kulturáltabb lett a kiszolgálás. , sem. Belvízrendezésre, gépesítésre és építkezésre 1971- ben 6,5 millió forintot, 1972- ben pedig kerek hatmillió forintot költöttek. Mint az évek során anynyiszor a tanács az elmúlt ciklusban is számított a lakosság pénzben! támogatására és társadalmi munkájára a költséges létesítmények létrehozásánál. Most is kérte segítségünket nem is erednagyobb volt a növekedés a két termelőszövetkezetnél. Az 1971. évi 96 milliós termelés halmozott értéke 1972- ben több mint 33 millió forinttal növekedett. A termelés növekedése, a több munkalehetőség egyben azt is jelenti, hogy nőtt az egy főre eső jövedelem, az emberek a korábbi évekhez viszonyítva jobb anyagi körülmények között élnek. Ftt igazolja, hogy mind többen Több mint háromszáz nőnek — háziasszonynak és Ián ynak nyújt — helyben munkalehetőséget a váci kötöttárugyár jászapáti konfekció gyáregysége Csaknem félmillió forintot költött annak a vegyes csemegéből tnak és büfének a létrehozására, amit a Lehel út sarkán épített és a peremkerületen lakók áruellátását javította. Az iskolás gyermekek reggeliztetését, a környéken lakók tejellátását biztosította a nagyközség főterén több mint 30 ezer forintos ráfordítással létrehozott tejivó bolttal. Tavaly elsőízben, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat is építkezett Jászapátiban. Több mint 300 ezer forintot költött egy illatszerbolt létrehozására, ezzel újabb, korszerű szaküzlettel gazdagodott a nagyközségben a kereskedelmi hálózat és megtették az első lépést az egészéges versengéshez. Az utóbbi évek egvik legnagyobb beruházását fejezték be tavaly Jászapátiban, amikor az év utolsó napjaiban átadták rendeltetésének a 17 millió forint költségű 168 személyes diákotthont. A háromszintes korszerűen berendezett épület hatágyas szobáival, tanulótermeivel és szociális létesítményeivel megfelelő otthont biztosít majd a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet tanulóin; k. Részesei voltaik a nagyközségben végbement változásoknak és nagy lépéseket tettek, saját üzemeik korszerűsítésében — fejlesztési tervük teljesítésével — az ipari és a mezőgazdasági szövetkézetek. Beruházásaik során általában a műszaki fejlesztést tartották elsődleges feladatnak. Jelentős összeget fordítottak azonkívül építkezésre, szociális és kulturális létesítményekre. A vas és műanyag ktsz fejlesztési alapjából 2 millió 400 ezer | forintot költött a Vásár téren megépített korszerű asztalos üzemére. A divatruházati ktsz bővítésére, gépi berendezéseinek felújítására, kulturális és szociális létesítmények létrehozására 1971- ben 900 ezer forintot, 1972T ben pedig félmillió forintot költött. Az Alkotmány Tsz-ben épület- és gépi beruházásokra az elmúlt két év alatt 13 millió 471' ezer forintot fordítottak. Nem maradt el fejlesztési tervének fejlesztésével a Velemí Endre Tsz ménytelenül. A jászapátiak 1371-ben 676 ezer forint tavaly pedig 570 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették a tanácsi célkitűzések megvalósítását. Külön említést érdemel, hogy az 1971—1972. évre tervezett vízvezetékhálózat tervezésének csaknem egésze a lakosság segítségével valósult meg. Társadalmi munka eredménye a csövek lerakása, a szükséges árkok kiásása és befedése. A lakosság ezenkívül a költségek egy részét — a munkadijakat. a felhasznált anyagok árát — is kifizette. Jelentős az a segítség, amivel a nagyközség gazdasági szervei segítették a fejlesztések és felújítások végrehajtását. A tanácsi bölcsőde bővítésénél például a helyi szövetkezetek több mint 56 ezer forint értékű munkát végeztek díjtalanul. Legszámottevőbb ebből a vas és műanyag ktsz 30 ezer forint értékű vízvezetékszerelési munkája és az építőipari ktsz több mint 10 ezer forintot érő szobafestési és mázoló munkája. A tanácsi fejlesztéseken kívül a lakosság segíti a nagyközség gazdasági szervei létesítményeinek kivitelezését. Az élelmiszer ÁBC-áruház építésének négy és fél millió forintos költségéhez az ÁFÉSZ tagsága csaknem másfél millió forint értékű célrészjegy önkéntes jegyzésével járult hozzá. Az elmúlt két évben kedvezően alakultak a lakosság élet- és munkakörülményei, javult a foglalkoztatottság helyzete. Az iparban jelenleg' ezerkétszázharminchatan dolgoznak, közülük hétszáz- negyvenhét nő. A két mező- gazdasági nagyüzem kilenc- százharminc férfit, és száz- kilencvenkilenc nőt foglalkoztat. Egyéb munkahelyeken csaknem ezren dolgoznak, a foglalkoztatottak számának fele itt is nő. Növekedett két ezalatt az ipari és a mezőgazdasági termelés. A vas és műanyag ktsz és a ruházati ktsz 1971. évi termelési értéke 52 millió 630 ezer forint volt. Tavaly, miután felépült a Kötöttárugyár jász-náti gyáregysége már három üzem eredményeit összego^^k. termelési értékük meghaladta a 89 millió forintot. Ennél is építkeznék, a háztartásokban több a mosógép, a centrifuga, a hűtőgép, a rádió és a televízió. Az 1971. évi választások óta évente több mint 100 lakás épül, egyrészt magánerőből, másrészt OTP támogatással. A nagykő-bégben 2095 az OTP-betétköny- vek száma, több mint 38 millió forintot tesz ki a ’-’—s- ság megtakarított összege. Az emberek jobb anyagi körülményeit tükrözi tovívbá. hogy a tv-készülékek száma 1972 december végére meghaladta az 1900-at, 160 a gépkocsi tulajdonosok száma. 1200 lakásban van gáz. Az ipartelepítéssel, új munkahelyek létrehozásával enyhültek az elhelyezési gondok, ugyanakkor más. ugyancsak sürgős megoldásra váró problémák jelentkeztek. Ezek már most megszablak a következő évek feladóit: tovább kell bővíteni a meglévő óvodákat, napköziket. A nagyközségi tanács a napokban hagyta jóvá idei költségvetését és fejlesztési alapját. A költségvetésben meghatározott feladatok megvalósítására 9 millió 976 ezer forintja van. Ebből az összegből állami ingatlanok felújítására 602 ezer forintot, állami házak felújítására pedig 100 ezer forintot fordítanak. A költségvetés összegéből — 400 ezer forintból — újítják fel a kórháziskolát, kerítést építenek a művelődési ház köré. Sor kerül az idén a piactéren átvezető út korszerűsítésére, ehhez 250 ezer forintot biztosít a tanács. A községfejlesztési feladatok megvalósítására 3 millió 932 ezer forintot képeztek. Lakásépítési programiénak megvalósítását szolgálja az a 160 ezer forint, amit házhelyek kisajátítására fordít. Befejezi a tavaly elkezdett: vízhálózat bővítését, valamint a tanácsi bölcsőde bővítését. Az előbbi fejlesztésre 400 ezer forintot, a bölcsődére 170 ezer forintot költ. Egyik jelentős feladat lesz az 1971-ben elkezdett óvoda építésének befejezése. Erre a célra 380 ezer forintot biztosít a fejlesztési alapból. Cél- csoportos beruházásként kérni sor a 2 millió forintos költségű gimnáziumi műhelyteremnek az építésére. Az iparitanuló iskola bővítésével jobb körülményeket teremtenek a szakmunkásképzéshez. Ehhez az akcióhoz a tanács feilesztési alantából 160 ezer forinttal járul hozzá. Az elmúlt esztendőkben megvalósult fejlesztésekre kéri kölcsönt törleszt a tanács a 490 ezer forintos bankhitel visszafizetésével. Április 15-én — a helyi tanácstagok választásának napján — újból bizalmat szavaz-ak a választók az új tanácsnak. Annak a szervnek. amely tovább folytatja majd az elmúlt cikluson elkezdett munkát, megvalósítja az új terveket, melyek a nagyközség fejődését, a lakosok élet- és munkakörülményeit javítok. Bizalmat szavaznak azzal a reménnyel, ho"v --ny (iv múlva a nagyközségi tanács ismét a jól végzett munka eredményeiről szá-ol majd be' választóiknak. Harminc helyett ötven gyereknek biztosítanak kényelmes bölcsődei elhelyezést, a lakosság és a helyi üzemek összefogásával bővített tanácsi bölcsődében
