Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-08 / 56. szám

1973. március 8. SZOLNOK MIÍGVEÍ NÉPLAP 7 Nagy sikere van Budapesten, a XIV. kerületben a Nagykunság népművészete ct- mU kiállításnak, melyet a karcagi múzeum gyűjteményéből rendeztek a Szolnok me­gyei Tanács és a fővárosi XIV. kerületi Tanács művelődésügyi osztályai. Felvételünk * a kiállításon készült. 1 1 r ■ ......................... ......... - " — B olgár vendégek I örökszentmikióson Tegnap délelőtt bolgár vendégeket fogadtak Szolno­kon, a Hazafias Népfront megyei székházában. Dacse- va Cvetát, a bolgár nagykö­vetség női szervezetének képviselőjét és Panteleeva Dianát, a Bolgár Kulturális Központ munkatársát. A vendégek Szolnokról Törökszentmiklósra utaztak és ellátogattak a Baromfifel­dolgozó Vállalathoz. A vál­lalat tevékenységéről Hajós Ferenc igazgató tartott tá­Az idén rendezik meg ötödször a városligeti vásár­városban a nemzetközi mű­anyag-kiállítást, a HUNGA- ROPLAST ’73-at. A szerve­zők, a CHEMOLIMPEX és a HUNGEXPO, most zárta le a jelentkezéseket, amelyek szerint 16 országból, a tava­lyinál majdnem kétszerese, összesen mintegy 200 válla­lat vesz részt az április 11- től 16-ig tartó nemzetközi műanyag seregszemlén. A nemzetközi műanyag találkozó iránt megnöveke­dett az érdeklődés a szoci­alista országokban. Az idén már részt vesz a kiállításon az NDK és Rpmánia mű­anyagipara is. Nyugat-Euró­jékoztatót, majd üzemlátoga­tás következett. A délutáni órákban mintegy harminc nődolgozóval találkoztak a bolgár vendégek. Szilárdi Mihályné főkönyvelő, a vál­lalat nődolgozóinak anyagi, szociális, kulturális helyzeté­ről beszélt. Dacseva Cveta és Panteleeva Diana pedig „A bolgár nők helyzete és szerepe a szocializmus építé­sében” címmel tartott tájé­koztatót. pából is csaknem minden jelentős műanyaggyár képvi­selteti magát Budapesten. Többek között megjelenik a kiállításon az olasz Montedi- son, az angol Shell és az NSZK-beli BASF cég is. A kiállítók főként alapanyago­kat, félkész- és késztermé­keket vonultatnak fel, de jó- néhány vállalat műanyagipa­ri gépeket és bútorokat is bemutat. A nálunk gyógy­szereiről ismert Bayer cég érdekes bútora a szivacsfo- telágy, amely becsomagolva egy kézitáskában is elfér, csak a felbontás után szip­pantja magába a levegőt, s így terebélyesedik fotelágy- gyá. Haranged^nyek Tizenöt éves kutatómunka után kora bronzkori leletek­ről szerzett újabb érdekes ismereteiket összegezték a budapesti Történeti Múzeum régészei. Mint Schreiber Ró­zsa, a múzeum régészeti osztályának munkatársa el­mondotta, harang formájú edényeket találtak Tököl község mellett még a múlt század hetvenes éveiben a Duna gótépítési munkálatai közben, s az utóbbi évtize­dekben ismét fellendült \ a kora bronzkori kutatás a fő­város területén. Ennek során a „harangedények népének” emlékeit is számos ásatás tárta fel. Ilyen formájú és díszítésű edények Európa számos részén előkerültek már. A „Harangedények népe Budapesten” című tanul­mány két nyelven és számos fénykép segítségével mutatja be a 4000 éves, jellegzetes formájú edényeket és egyéb használati tárgyakat. Érde­kesek az íjászatban haszná­latos csuklóvédő lemezek, ezek mindig lapos kőből ké­szültek, és enyhén íveltre csiszolták, hogy az alkar domborulatához simuljon. Fotelágy kézitáskában KEREKES ÍME: * Este tíz után Karácsony előtt szerettem volna kivenni a szabadsá­gom. A munkaügyis lebeszél. Az ünnepek alatt éjjel-nap­pal üres a gyár. Lehet, hogy igaza van. Nekem így is jó. Azt mondja, hogy jövőre is kivehetem az idei szabadsá­gom. Tudja ő jól, miért mond­ja. Ki talál ilyenkor két hét­re éjjeliőrt? Viszont két hét alatt, ha nincs éjjeliőr, el­hordják innen még a por­tásfülkét is. Vagyunk néhá- nyan, akiket nem lehet nél­külözni. A főkönyvelő például most megy szabadságra. Mint hallom, ha igaz, amit beszélnek, ő volt az, akinek eszébe jutott: „Ennek a Gáspárnak emelni kell!” Most, hogy emelt, már sze­rintem is nélkülözhető. A hónap végén későn jár haza, úgy 9 óra felé. Ilyenkor nem kocsival megy. Gyalog vág át a gyárudvaron, már csak azon a részen, ami a kapuig vezet. Alaposan betekint a gyárudvari sötétbe, mintha onnan jönne az ellenség. Onnan is jön. Ha nem lesz nyereség, vagy nem stimmel az export, azt valahol itt baltázzák el a gyáron belül. Valamelyik műhelyasztal vagy gép mellett. De hogy hol, azt még soha nem sike­rült megtudni. Talán még neki se, mert akkor nem kapkodná a fejét olyan ta­nácstalanul. Ez az első éjszaka, amit szabadságon kellett volna töltenem. Majdcsak eltelik ez is. Eddig semmi különös esemény nem történt. Lassan éjfél lesz. Egyszer már körüljártam a gyárat. A Nelli ma nem jön. Havat vártam. Hóesésben könnyebb az éjjeliőr dolga. A hó alul­ról világítja a földet, ahogy a szobrokat szokták. Ilyen­kor még a szabad mező felé is szép a táj. Belebámulha­tok a világos éjszakába, még a messzi facsoport is idelát­szik. A hóban nyom marad. Szeretem a nyomokat a ki­halt tájon, meg a temető­ben. Az éjszaka kenyeret ad az éjjeliőrnek, akit azért fi­zetnek, hogy a sötétben is lásson. Havazás után, még éjszaka is, a környék úgy mutatja magát, amilyen. Gyerekjáték az éjjeliőr dol­ga. A kóbor kutvák nyomát is meg tudja számolni. De nem havazik. Csendesen, sűrűn esik a decemberi eső és függönye mögött folyik a játék, Eloltom a villanymelegítőt, körülnézek az udvaron. Az épületek közt, a műhely-ut­cán át jutok el az irodaház­hoz. A rossz esőcsatornákból nyakamba csurog a víz. A köpeny műanyagból, de hi­ába, az iyen időben még be­lül is nyirkos, lankadtan tapad a vállon. Az irodaépü­let üvegfalán csobog a víz, függőleges patak. Fény vil­lan a tócsában. A töltésen átsuhanó vonat reflektorai. Csobog az eső, csurog, lár- mázik a műhelyépületek rossz csatornáin. Vissza­visszanézek, zseblámpával bevilágítom a szögleteket, megnézem az irodaház bejá­ratát. Az éjjeliőr akkor nyu­godt, ha minden ajtó zárva van előtte. Alapszabály az éjjeliőrnek, nyitott ajtón ne lépj be. A lépcsőházban már a betörő az úr. Hátulról te­rít le a vasrúd, vagy a csa­varhúzót nyomják beléd. Ez az ajtó zárva. Alábbhagy az eső, fehér pihék szállnak a levegőben, a felhők közt kiugrik a hold, színpadi világítás, szegélves felhők rohannak alatta sö­téten, réseik között az éjsza­ka játszik a csillagokkal. Karácsonytájt csendes a világ. Indulnék vissza, ami­kor megszólal egy telefon. Valakit keresnek. Kedvem lenne felvenni a kagylót. Valaki nyitvahagyott egy ablakot, onnan szól a csen­getés. Éjszaka a szerelmesek telefonálnak, meg a túlórá­tok, A mentőket hívják, de Könyvév után könyvévtized? A megyei könyvtár eredményeiről A tömegkommunikációs esz­közök terjedésével és techni­kai tökéletesedésével párhu­zamosan időről időre felröp­pen egy-egy jóslat, amely bo­rúlátóan ítéli meg a könyv szerepét az emberi művelődés jövőjében. E jóslatok alapta­lansága, tudománytalan jel­lege ugyan egy pillanatig sem lehet kétséges, mégis jól­eső érzés saját megyénk pél­dáján, közelebbről a tanácsi könyvtárhálózat eredményein tanulmányozni, hogy a köny­vek által megszerezhető tu­dás- és élményanyagnak dön­tő és folyamatosan növekvő funkciója van társadalmunk kul tú rálódásában. Fél alapterülcten Pedig egyelőre még több körülmény nehezíti a köny­vek könyvtári úton való ter­jedését. Szolnok megye ösz- szesen 255 tanácsi könyvtá­rának és kölcsönzőhelyének alapterüiete csak körülbelül 50 százaléka annak, ameny- nyit a művelődésszociológiai szakértők megfelelőnek tar­tanak. A tárgyi feltételek ja­vulása bizonyára hosszú fo­lyamat lesz. A múlt évben elsősorban a községeket érin­tette, s határozottan érezni lehetett az 1970-es megyei tanácsi határozat ösztönző hatását. (A határozat értel­mében évi 1 millió forintot adnak berendezésre azoknak a községeknek, amelyek saját fejlesztési alapjukból műve­lődési objektumot építenek, illetve bővítenék.) A múlt év­ben Kőtelken és Tiszabőn építettek új klubkönyvtárt, Tiszaroffon, Kőtelken, Fegy- verneken, Jánoshidán bőví­tést hajtottak végre. Az a tény, hogy a berendezés és felszerelés a megyei tanács művelődésügyi osztályának irányításával történt a köz- művelődési alapból, a könyv­tárak esztétikumának- fejlő­dését vonta maga után. A saját erőből vévehajtott építkezések folytatódnak az idén is. Kétpó és Karcag — egyik cigánylakta _ perem- kerülete kap új klubkönyv- fcjrat. Nagykörűn, Jászszent- andráson,' Jászdózsán, Tisza- burán. Tiszaszentimrén bőví­tik a .könyvtárat, Tiszafüre­den és Túrkevén gyermek- részleg készül, Kisújszálláson birtokukba vehetik rövide­sen az olvasótermet a könyv­tár látogatói. Miért csappan a társadalmi hozzájárulás ? Tovább gyarapodott a könyvállomány; ma már 1 millió 300 ezer a megyei könyvtár köteteinek száma. Két és fél könyv jut egy la­kosra s ezzel az ötödik he­lyet foglaljuk el a megyék közötti rangsorban. Elgondol­kodtató azonban, hogy keve­sebb új könyv került a könyvtárakba 72-ben, mint 71-ben. A könyvvásárlásra fordított összeg 2 millió 239 ezer forintról 2 millió 185 ezerre esett vissza, de úgy, hogy a megyei és a helyi ta­nácsok könyvvásárlásra for­dított költségvetési előirány­zata 108 ezer forinttal nőtt. Tehát amíg a tanácsok hatá­rozott erőfeszíéseket tesznek a könyvállomány fejlesztése érdekében, az üzemek, szövet­kezetek. gazdaságok hozzájá­rulása fokozatosan csökken. Tanulságos lenne részletesen kivizsgálni a társadalmi hoz­zájárulás megcsappanásának okát. Az új könyvek vonzereje pedig nyilvánvaló. Túrkevén, ahol ugrásszerűen esett a könyvvásárlásra fordított ösz- szeg (39-r51 18 ezerre!) 178- cal kevesebb olvasója volt tavaly a könyvtárnak. Ezzel szemben a szolnoki Verseghy könyvtárban, ahol a tavaly- előtti 300 ezerrel szemben a múlt évben 360 ezer forintért vettek könyvet, az olvasók száma ezerrel emelkedett Az ország élmezőnyében Az egész megyében 89 400 beiratkozott tagja van a könyvtáraknak, 1200-zal több, az is lehet, hogy a rendőr­séget. Keresik az elveszette­ket. Valaki ébresztőt akar. Valaki nyitva hagyta az ablakot, valaki arra vár, hogy beleszóljanak: minden rendben. A tolvaj anyja az elfekvőben, most kap mor­fiumot, hogy aludni tudjon, a fia lábujjhegyen jár, hogy elemelje a kasszát. És most belecseng a telefon. A vilá­got nem jól hangszerelték. A pénztár a harmadik emeleten, a telefon nem le­het feljebb, mint az elsőn. Elhallgat a csörgés. Az éjjeliőr ilyenkor ideges. Tovább lépek, hogy megke­rüljem a régi^ műhelytömböt. Kerülöm ezt* a patkányta­nyát. Bot nincs nálam, stuk- kerrel mégse illik patkányra célozni. Itt aztán van törött ablak, meg rossz ajtó. A be­járat egy roncs. Nekirohan­nak az elektromos targon­cákkal, ostromolják, mint valami várat. Bekukkantok a résen, patkányszagű a le­vegő. A harmadik ablaknál megállít a horkolás. Valaki horkol. De hol? •— Hé, ki van ott? Szabályosan húzza a ló­bőrt. Be kellene másznom az ablakon, de alapszabály, hogy éjjeliőr ajtón-ablakon ne lépjen be, ha mégegyszer ki akar onnan lépni. Hol egy kő? Vasrudat találok. Van még egv ép ablak, három lépésről belevágom. Erre az­tán abbahagyja. (Folytatjuk! mint egy éve. A felnőtt la­kosságnak több mint 20 szá­zaléka könyvtári tag, ami 3 százalékkal felülihúlja az or­szágos átlagot, és második helyet jelent a megyék sor­rendjében. Ugyancsak máso­dik helyen állunk az egv ol­vasóra jutó kölcsönzött köny­vek tekintetében. Ez 5.8 kö­tet, míg az országos átlag 4.7 kötetnél tart. A múlt évben 2 és félmillió kötetet vittek haza a Szolnok megyei 'olva­sók a könyvtárakból, az ol­vasás intenzitása tehát együtt­járt a könyvek és az olvasók számának növekedésével. Az érdeklődés korszerűségét jel­zi, hogy az egész forgalmon belül az ismeretterjesztő köny­vek forgalma eléri a 28 szá­zalékot. Ez ismét második leejobb a megyék között, a műszaki könyvek olvasottsá­gában pedig Szolnok megye áll az élen. A munkásolvasók pontos számáról egyelőre nincs az egész megyére kiterjedő fel­mérés. A szolnoki Verseghy Könyvtárban 720-ról 963-ra nőtt a munkásolvasók aránya egy év alatt, ami 33 száza­lékos emelkedés. Előző évben a megyei munkásság 17 szá­zaléka volt tagja a könyvtá­raknak, ami 6 százalékkal múlja felül az országos átla­got. A múlt évben is élénkü­lő szocialista brigádmozga­lom bizonyára még kedve­zőbbé tette a munkásolvasók arányát. A megyei könyvtár­hálózat az elkövetkező hóna­pokban tevékeny részt vállal a júifiusban több megye részvételével megrendezendő^ munkásművelődéssel foglal­kozó tájkonferencia előkészí­téséből. Könyvtári rendezvények A jövő szempontjából kü­lönösen ígéretes a gyermek- olvasókkal való foglalkozás Szolnok megyében. Huszon­két könyvtárnak van önálló gyermekrészlege, ebből a szempontból feltétlenül itt a legjobb az országos helyzet. De ezt nem lehet pusztán mennyiségi mutatókkal mér­ni. A szolnoki gyermekönyv- tár „Játsszunk színházat!’’ sorozata és a Móra Ferenc Könyvkiadóval közösen meg­hirdetett pályázata országos hírnevet kavart a szakma berkeiben. Örvendetes lenne, ha az egyelőre csak a megye- székhely gyermekeinek éh» vezhető műsorok Szolnokon kívül is elterjednének. A könyvtárhálózat vonzás« értékét jelentős mértékbe«! növelik a különböző rendez­vények, író-olvasó találko­zók, ankétok, olvasókörök, a könyvtárakon belül működő klubok. A múlt évben külö­nösen emlékezetes rendez­vény volt a Verseghy Ferenc halálának 150. évfordulója tiszteletére rendezett vándor- gyűlés, amelyen a korabeli irodalomtörténet legkiválóbb hazai kutatói tartottak elő­adást. ÍA Verseghy-konferen- cia előadásait — rövidesen nyomtatásban teszi közzé a Megyei Könyvtár.) A Költé­szet Naiyiát az idén a debre­ceni Alföld folyóirat munka­társainak közreműködésével rendezik meg, folytatva ezzel a jelenkori magyar irodalom tájegységeit bemutató több* éves hagyományt. Szakképzett könyvtárosok A megyei könyvtárhálózat jó munkája nem utolsósor­ban a személyi feltételek kedvező alakulásának kö­szönhető. Százharminc főhi­vatású könyvtárosa van je­lenleg a megyének, s ezek közül egv sincs, akinek ne lenne felsőfokú szakképzett­sége, illetve ne venne részt a Debreceni Tanítóképző —- Szolnokra kihelyezett könyv­táros népművelő tagozatán. Az ismertetett eredmények birtokában joggal remény­kedhetünk benne, hogy a múlt évi nemzetközi könyv­év után a könwek évtizedei következnek Szolnok megyé­ben. Sz, 3 Kisfilmek a rákról, a nemikíegsógróí Jelenleg csaknem 200 olyan kisfilmünk van, amely az - egészségügyi felvilágosí­tás, az egészséges életmódra nevelés szolgálatában áll. Ezeket különböző rendezvé­nyeken, művelődési házak­ban, a mozikban, s időnként a televízióban is vetítik. A filmeket bármely intézmény, körzeti orvos, üzem, gyár, vállalat díjmentesen igény­be veheti. A rendelkezésre állő adatok szerint — amint az egészségügyi felvilágosí­tás központjában elmondot­ták — évente szervezett for­mában 3—4 millióan nézik az egészségügyi propaganda­filmeket, s további milliók látják a mozikban, a tévé­ben. A legutóbbi esztendő­ben készített filmek között teljesen újszerű az „Őszin­tén” című, amelyik a nemi- betegségek megelőzésével, tüneteivel foglalkozik. Egy másik, nagy érdeklődést ki­váltó alkotás a „Hét jel” a rákbetegség megelőzésének, korai felismerésének fontos« ságára hívja fel a figyelmei;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents