Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-08 / 56. szám
1973. március 8. SZOLKOR MEGVEÍ NÉPLAP 5 A Központi Bizottság állami oktatásra vonatkozó határozata szellemében erőinket az alapfokú képzés korszerűsítésére, az általános iskolák fejlesztésére koncentráljuk. Ilyen vonatkozásban — a múlthoz viszonyítva — számottevő eredményeink vannak. 1934-ben például a Jászságban 820 elemi iskolai tanterem volt, ma 1349 tanterem szolgálja az alsófokú képzést. A felszabadulás előtt 921 tanító volt a megyében, ma 2795 nevelő oktatja az általános iskolásokat. Iskolahálózatunk fejlődése egyértelmű és elismerésre méltó a múlthoz viszonyítva. A jelen követelményeit tekintve azonban sokasodnák gondjaink. Több intézetünk túlzsúfolt, nagy közöttük a színvonalkülönbség. Az általános iskolai oktatást azonban véleményünk szerint a pillanatnyilag biztosítható körülmények között is lehet korszerűbbé tenni, így is lehetséges a színvonalkülönbség csökkentése. Hogy miként? Erre adott néhány jó tanácsot ke- rekasztal-beszégetésünk, melyen részt vett Kapocsi Antal szajoli, Papp Béla jánoshidai. Jakkel Imre jászapáti. Bodon Béla tiszaroffi. Bábel Gyula tiszakürti, Kovács Béla tomaj- monostori általános iskolai igazgató és Bertalan Imre, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának munkatársa. Első kérdésünk így hangzott: — Hogyan ítélik meg az általános iskolai oktatás tárgyi feltételeinek biztosítását, öntevékenyen miként lehet javítani a meglévő hiányosságokon? Bábel Gyula: A fejlesztésre ' korántsem egyformák az anyagi, pénzügyi lehetőségek, s a tényleges helyzet is Igen eltérő. Nálunk, Tiszakürtön például tíz közül hat szükségtanterem. Ugyanakkor a Jást. A gyakorlati foglalkozásokra nincs lehetőségünk. Egyik iskolaépületünkben a tanári szobát alakítottuk át szertárnak, mert más megoldás neon volt. Hangsúlyozom; a község vezetői, gazdálkodásig szervei és a szülők tehetségükhöz mérten segítenek. A község költségvetésének több mint ötven százalékát a köz- művelődésre — mindenekEgyenlőtlen sk rt A Néplap kerekasztala az általános iskolák fejlesztésérők színvonakü önbségük megszüntetéséről olyan osztály, amelyik vetítőgéppel ne rendelkezne. Teljes támogatást élvez az iskola a tanácstól és a párt- szervezetektől. Űj, korszerű óvoda is épült. Már annak tervezésekor érvényesítettük azt az alapelvet, hogy mindig a holnapra kell tekintenünk. A szülők mindenben — így az iskola vízhálózatba való bekapcsolásával — társadalmi munkával segítenek. Mindezzel nem akarom azt mondani, hogy nincs gondunk. Csupán azt hangsúlyozom, hogy a nevelőtestület lelkesedése, szelleme, törekvése rendkívül sokat jelent a tárgyi feltételek megteremtésében. Ezért a társadalmasítás, az emberi, elvtársi kapcsolatok kiépítése a rém, nevelői szoba is van. Szeretnénk megoldani a kabinetrendszert. Nálunk is becsülettel segít a tsz és a szülők közössége. Építkezéseinken például 65 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Mégis kevés az, amit nyújtani tudnak. Iskolánkban a szükséges szemléltetőeszközöknek fele nincs meg, az óvodákban pedig ez az arány mindössze 15 százalékos. Legalább kétszázezer forint kellene szemléltető-. kísérleti eszkfr^kre. Óhajunk az is, hogy a tankönyveket a falusi iskolák is megkapják a tanévkezdéskor, ne októberben. Szeretnénk azt is. ha a költségvetésünk legalább az árak rémségek miatt nagy a fluktuáció a fiatalok körében. Nehezebb szakra ezért alig lehet kapni nevelőt. Megítélésem szerint a főiskola nem készíti elő megfelelően a hallgatókat a falusi életre. Nem ismerik igazán a rájuk váró feladatokat. Ennek tudható be, hogy van olyan tanyai iskolánk, ahol a szakosan leadott órák aránya nulla. Tény viszont az is, hogy a falu befogadása, a nevelő- testületi légkör nagyban befolyásolja a fiatalok letelepedését. Nálunk igen jó a szolgálati lakásellátás, le a kalappal ezért a községi tanács előtt. Ez is elősegíti a letelepedést A pályakezdők tantestületen belüli szintre- hozás. Ennek érdekében minden nevelőben fel kell kelteni az új módszerek iránti érdeklődést. Az iskola vezetője segítse a jó ötletek megvalósítását, 6 maga is adjon ötleteket a neve lökitek. Az újra, a jobbra való törekvő viszont részesüljön erkölcsi, anyagi megbecsülésben is. Szerintem több nevelőt kellene felsőfokú elismerésben, kitüntetésben részesíteni. Az állandó tantestület kialakításának alapfeltétele a jó munkahelyi légkör. A szocialista demokráciát kell kibontakoztatni ezért. Van pótolni valónk a nevelők ifjúsági szervezetben végzett munkájában is. Sok ebben község anyagi ereje igen véges. Ezért csökkent költségvetésünk az elmúlt évhez viszonyítva. Általában kevesebb jut nálunk egy-egy tanulócsoportra, mint a megyében. Három évig kellett ku- porgatni, mire — más tantárgyak háttérbe szorítása mellett — kialakítottunk egy korszerű fizikai-kémiai-bio- lógiai előadótermet. Annak felszerelése viszont így is hiányos. Több tízezer forint kellene még hozzá. * A testi nevelés helyzete elszomorító. Télen zsúfolt tanteremben, balesetveszélyes környezetben tornáznak a tanulók. Ezért értékeljük sokra a helyi tsz gesztusát; egy üres magtárat adott át tornaterem céljára. Az idén---n agymérvű társadalmi munkára számítva — átalakítjuk az éoületét. Papp Béla: A Központi Bizottság határozata óta különösen izgalmas téma ' az általános iskolák fejlesztése. Úgy gondoljuk, hogy a határozatot nemcsak megismérni kell. hanem másokkal js megismertetni, s természetesen megvalósítani. Ezért tárgyaltuk meg tantestületi értekezleten, ezért beszéltünk róla a szülőknek. A KB-határozat nálunk is széles körű. kedvező vissz! ingna talált. Ennek alapján dinamikusabb fejlődést várunk. Szerintem sok vonatkozásban lehet változás. Nem sgyenlők például n társadalmi segítés feltételei. Nem szemléletbeli gondokról, hanem gazdasági kérd^se'-ről van szó. Láttam a tévében olvan óvodát, melyet tizenhárom üzem patronál. A m'énket egyetlen egy se. Ott fedett uszodát éoítenek a kicsiknek, nálunk a legelemibb szemléltető eszközök is hiányoznak. Egv-egy jól felszerelt új intézet megtekintése után bizony lógó orrai roeffv Haza az emKer h’szen egyenlőtlen a start. A közoonti alao elosztásakor ezt figyelembe kellene venni. Olyan kis faluban, mint a miénk, ahol csak egy tsz és az / EÉS7 van. - bármeny- nvire, becsülendő — kevés a társadalmi támogatás a gyorsabb előreléDéshez. Törekszünk ugyan utolérni az előnyös helyzetben lévőket, de nincs olvan helyiség, ahol a fizikai dolgozók jókéoességű gyermekeivel foglalkozhatnánk. Nevelőink a saját lakásukon végzik a korrepetáBábel Gyula, Kovács Béla, Bodon Béla, előtt a közoktatásra — fordítják. A tsz gépműhelyében is készítettek szemléltető eszközöket. Úttörőink táborfelszerelést, futballfelszere- lést kaptak. Mindez azonban kevés a színvonalkülönbség megszüntetéséhez. Jakkel Imre: Iskoláink „szinten tartása” is gondot okoz. Nem beszélve arról, hogy az „a szinten tartás ’ egy alacsony költségvetési szint tartását jelenti, nem pedig az épületek állagának megóvását. Van. olyan iskolánk, amit felújítani sem érdemes. Ha nem k?u a község rövidesen egy új intézetet, bűnös mulasztás történhet. Bizonyos vonatkozásban van előrehaladás. Háromszáz adagos központi konyhát létesítettek például, s rövidesen, átadnak egy felújított óvodát is. A honvédelmi neveléshez szükséges felszerelés (fegyver, lőtér, tablók, szemléltetőeszközök) igen szegényes. Ezért az egyik tanteremben alakítottunk ki szobalőteret.. A járásban elsőként hoztunk létre előadótermet saját erőből. Anyagiak hiányában azonban nem tudunk továbblépni. A könyvtárról annyit: oda kellene hatni, hogy ne csak a magvar irodalomhoz kötelező kötetek legyenek meg, hanem a többi tantárgyhoz kapcsolódó gyermekirodalom is hozzáférhető • legyen. Az üzemek és az intézetek kapcsolatában sok függ az igazgató leleményességétől. De mit tegyen az. akinek objektíve nincs lehetősége kapcsolatfelvételre? Ezért kellene központi irányítás.- odahatva, hogy az erősebb üzemk a gyengébb iskolákat patronálják. Bodon Béla: A dinamikusabb fejlődéshez egységesen kell értelmezni a KB határozatát minden szervnek, a községek vezető testületéinek is, — nemcsak az iskoláknak. Nálunk az iskola közös ügy. A kezdeti hat tanterem mellé ez éri tudtunk még négyet építeni, s hálózatunkat politechnikai műhelyekkel, könyvtárral bővíteni. Űj szolgálati lakást is építettünk, s most veszünk majd át egy újabb ikeriakást. A tsz, a Compack Vállalat, az ÁFÉSZ több tízezer forinttal segít. A „Televíziót az iskolának” mozgalom keretében öt készüléket kaptunk. Nincs község egészével nélkülözhetetlen. Mondhatnám úgy is; ez az egyetlen út. Kapocsi Antal: A tárgyi feltételek azért veszélyesek, mert tőlünk többnyire függetlenek. Nálunk is mindén tanterem reggel nyolctól estig foglalt. Jövőre talán el se tudjuk helyezni a tanuló- csoportokat. hiszen állandóan fejlődő község a miénk. Örökös gondunk, hogy a fizikai dolgozók jóképességű gyermekeinek a tanítási órán túl hol tudjuk megáHni a szükséges pluszt. Ugyanezt lehetne elmondani az ifjúsági szervezetről. Csupán a tanítási órákon nem lehet a társadalmi követelményeknek megfelelni. A szemléltetőeszközöket még valahogy be lehet szerezni, csak azt az utat kell keresni, hogy saját erőből mit tudok megcsinálni. Az alsótagozatosokat például elláttuk színes Hídkészlettel. Saját kivitelben 110 forint helyett mindössze huszonötbe -került. Az írásvetítő bolti ára 8—16 ezer forint Mi ezerötből kiállítottuk. Előadótermet is lehét 2—3 évenként kialakítani, ha nagyon rááll , az ember. Visszajelző készüléket is csináltunk, negyvenezer forintba került az , előadóteremmel együtt. (Az újságíró küzbevetőleg hadd jegyezze meg, hogy ilyen készülék az országban a szajoliaké mellett csak egy van. Igen vaskos devizáért Nyuggt-Németországból lehet beszerezni. A szajoliakét viszont az iskolaigazgató ezermester fia fillérekből készítette.) Ilyesmire kell gondolni. Arra például, hogy - legyen diavetítő minden tanteremben. ' Kellő felszerelés esetén a' nevelőnek is több a kedve, s 'jobban lehet követelni is tőle. Hiba lenne, ha a központi alap elosztásánál csak a tényleges helyzetet mérlegelnék. s nem törődnének a helyiek öntevékenységével! Gondolni kellene arrH is, hogy az igazgatóknak segítő kezet nyújtsának a tárgyi feltételek biztosításához, hiszen ideáik íő részét az köti le. kevés marad a tartalmi munkára. Kovács Béla: 1946-ban Torna'monostorán csak két tanterem volt. Feladatul azt tűztük, hogy minden tantárgy oktatása számára megfelelő alapfeltételeket biztosítsunk. Most már 8 tanterem. tornaszoba, mű hely teJakkel Imre, Bertalan Imre, Papp Béla, Kapocs Antal dezésével arányosan alakulna. Bertalan Imre: Nem a megjelentek által elmondottak képezik a megyei átlagot. A legjobb példákat — elsősorban az öntevékenységre — az itt megjelentek szolgáltatják. Az általuk is vázolt helyzet alapján azért is jó, hogy az iskolaépítések célcsoportos beruházásként * szerepelnek majd. Az idén egyébként a költségvetésen felül több mint másfél millió forint áll a kisiskolák felszerelésére állami támogatásként. Az öntevékenységre, a társadalmi segítségre természetesen emellett is számítani kell. A megyei szervek is érzik felelősségüket, s a lehető támogatást megadják. Emellett azonban a helyi erőfeszítés nélkülözhetetlen. Egy előadóterem berendezését például kb. 300 ezer forintért szállítja az IFÉRT. Saját erőből viszont 90 ezer forintért el lehet készíteni. Tantermek kialakítására is szervezni kellene a társadalmi erőforrásokat, hiszen a tanteremellátottságot tekintve az országos átlag alatt vagyunk. Kovács Béla: Sürgetni kellene a tornatermek építését. Ma már faluhelyen is egyre kevesebb gyermeket fognak fizikai munkára. Ezért is fontos a testnevelés tárgyi feltételeinek megteremtése. A honvédelmi nevelést is jobban tudnánk azáltal segíteni, s aki testileg edzettebb, jobban bírja a szellemi ‘megterhelést is. Második kérdésünk így hangzott a kerekasztal résztvevőihez: A tárgyi feltételek nélkülözhetetlenek ugvan az oktató-nevelő munkában, de az elsődleges mégis ,g tantestületek alkotói légköre, hivatástudata. magasfokú képzettsége. Sairios, mindezt a nevelők fluktuációja, továbbképzésük kimunkálatlaii volta, a képesítés r "leüllek szükségszerű alkalmazása és egvehri gátol iák. Önök h«gv?n ítélik meg a szo’-'riyj feltételek biztosítását. Bábel Gyűl-*: Mi köti a pedagógust a faluhoz? A származás. az úi terep adta élmény máshol nem kaoott helvet stb. — de semmiképpen az anyagiak. Főlég a szegényes kulturális lehető^ 'különben hallatlan energiával dolgoznak, ha meg tudjuk őket tartani. Szerintem ezért a pedagógus szakszervezetnek is többet -keüene tenni Papp Béla: Itt már több a pozitívum, mint az előző témakörben. Nálunk a szakos ellátottság 85,4 százalékos. A nevelők meghonosítása szerintem is az eredmények kulcskérdése. Nálunk ennek tudható be az is, hogy a pályairányítási munka igen jó. A végzősök többsége .továbbtanul. A nevelőknél is adottak a lehetőségek a tovább tanulásra. * Szerintem a kisiskoláknál a szakos ellátást így lehet javítani. A helyi vezetőknek ösztöndíjakkal is elő kellene segíteni ezt. A nevelőtestületi szakmai továbbképzés mellett rendkívül fontosnak tartom az ideológiai továbbkéDzést is. Nálunk a nevelők 80 százaléka bekapcsolódott ebbe. Magam is érzem ennek előnyét és hasznát a gyakorlati munka során. A főiskolai képzésről még annyit, hogy jobban felkészíthetné a hallgatókat az osztályfőnöki teendők ellátására, az ifjúsági munkára és az audiovizuális eszközök kezelésére. Jakkel Imre: Nálunk 93 százalékos az „eszmei” szaktanári ellátás. Azért eszmei, mert pillanatnyilag szülési szabadságon is vannak nevelők. A tantestület többsévé helybeli, ezért könnyen kialakítható a stabil nevelői gárda. A továbbképzésről annyit: a társadalom joggal várja, hogy egyre korszerűbben oktassunk. Ugyanakkor csak a legjobbak képesek a kellő ütemben haladni, mert a tantestületi továbbképzés nem kielégítő. Tanfolyamszerűén kellene. azt megoldani. Bodon Béla: A nevelőtestületet szereti a község, bíznak benne. Kapocs! Antal: Alapvető követelmény, hogy állandó és jól képzett nevelőtestület legyen. Elengedhetetlen a a szépítgetéas, valójában azonban ez a feladat nincs kellően kimunkálva. Bertalan Imre: Az a baj, hogy túlságosan a tárgyi feltételekre koncentrálunk, pedig az itt elhangzott Példák is azt igazolják, hogy a meglévő keretek között is lehet előrébb lépni, megfelelni az általános iskolai oktatás követelményeinek. Ezért kell az alkotó légkört megteremteni a tantestületekben. Feladat bő > en van. A szaktárgy- csoportos munkaközösségek például alig működnek a megyében, pedig igen fontosak. Munkánk mérlegelésénél el kellene érnünk, minden intézetünkben, hogy ne a járási-városi átlaghoz viszonyítsunk. Az országos átlag vezéreljen bennünket. Sajnos az általános iskolák közötti színvonal különbséget tények igazolják. Ennek megszüntetése érdekében mindenekelőtt a kisiskolák felzárkóztatása szükséges. Szerencsére a külterületi iskolákkal egyre kevesebb a gondunk. Mindössze 47 V-".iterületi iskolánk van a megyében, — a korábbi több mint 400 helyett. Egyetlen olyan intézetünk van. ahol az 1—8 osztály összevontan .tanul. Kovács Béla: Nálunk 25 év a tantestület átlagéletkora. A szakosan leadott órák aránya 56—58 százalék. Van képesítés nélküli nevelőnk is. Arra törekszünk, hogy mielőbb megszerezzék a diplomát. A képesítés nélküli kollegák különben olyan lelkesek és tenni akarók, hogy kiváló pedagógus lesz belőlük. A nevelők társadalmi megbízatásáról szólva falvakban általános az a sapkás, hogy egy-egy pedagógust „felkapnak”. azt bízzák meg társadalmi munkával, tanácsi és pártfeíadaíokkal ' egyaránt. Jobban vissza kellene adni a nevelőket az iskolának. Az említettek mellett szó volt még a szubjektív tényezőkről is ezen a kerekasztal-megbeszélésen. Azok fontosságát sem vitatta senki, hiszen nagyon sok múlik azon is például, hogy miként tudjuk megszerettetni a különböző tantárgyakat a gyermekekkel. Megtörtént például, hogy megyei versenyt külterületi iskola növendéke nyerte, megelőzve tagozatos osztályba járó társait. Ez is azt bizonyítja, hogy a tárgyi feltételek korántsem elsődlegesek. Ha szív- vel-lélekkel munkálkodunk ha lelkesedést, a tantárgy iránti szeretetet plántáljuk a gyermekekbe, akkor nyert ügyünk van. SiiaPffi Béüa | \ l
