Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-08 / 56. szám

f VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR XXIV. évf. 56. sz. 1973. márc. 8., csütörtök. ■aaa rr -nrnnrniarci Nőnapi számvetés N őnap van. asszonyaink-lányaink szívbéli köszönté­sének ideje. S méginkább a számadásé, az önvizs­gálaté, a saját lelkiismeretűnkkel való szembené­zésé amiatt, hogy tőlünk telhetőén megtettünk-e mindent azért, hogy a nők egyenjogúsága ne csak közjogi és politi­kai formula, hanem élő valóság legyen. A Központi Bizottság nőpolitikái határozata társadalmi méretekben jelentette egy viszonylag gyors változás kezde­tét a nők helyzetében. A közben eltelt két év alatt a moz­galmi és a gazdasági szervek sokat tettek ezért. Ez a leg­jobb bizonyíték arra, hogy a Központi Bizottság határozata megértésre, egyetértésre talált társadalmunk minden réte­gében Ez adta és a jövőben is ez adja az egyik legfőbb hajtóerőt a határozat végrehajtásához. A Központi Bizottság állásfoglalása jól szolgálta, rend­kívüli mértékben elősegítette a nők egyenjogúságának pro­pagálását és* gyakorlati érvényesülését. Hatással volt a nők aktivitásának fokozására, a párt iránti bizalmuk növekedé­sére, gondjaik őszintébb feltárására, közérdekű javaslataik elmondására is. Nyílt állásfoglalásra, gyakorlati intézkedé­sek tételére késztette a vállalatok, intézmények vezetőit. A nők helyzetében mindenekelőtt a munkahelyen állt be kedvező változás a nőpolitikái határozat megjelenése óta. Felsorolni, sőt még csoportosítani is nehéz lenne a különböző intézkedéseket, hiszen annyira szerteágazók. Rendeltetésük viszont egy; az asszonyok, lá­nyok élet- és munkakörülményeinek javítása. Éttől vezé­relve emelték tavaly sok helyen a nők fizetését. A BOV törökszentmiklósi üzeme autóbuszokat vásárolt a bejárók (többségében nők) közlekedésének javítására. Az AFIT túr- kevei üzeme nőknek is juttatott kamatmentes építési köl­csönt. Általában csökkentették a munkaidőt, több helyen megszüntették a nők éjszakai műszakját. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemnél több egyedülálló anya kapott lakást. Szépen szélesedik azoknak a vállalatoknak köre, akik hozzájárulnak a gyermekintézmények fejlesztéséhez. Az egye­dülállók és a nagycsaládosok gyermekeinek segítése is egyre inkább általánossá válik. Ingyenes üdültetésük, rendkívüli segélyezésük mellett egyéb módja is van ennek, így például a jutalomszabadság. Sok üzemben élnek ezzel. A munkásnők helyzetét könnyíti az is, hogy a papír­gyárban, a MEZŐGÉP tószegi gyáregységében, a vasas üze­mek többségében lehetővé tették ebéd, illetve vacsora haza­vitelét. Több állami gazdaságban az ÁFÉSZ közreműködé­sével hús- és tejboltókat nyitottak. Árra is van példa, hogy mezőgazdasági üzemekben biz­tosítottak helyet büfének, élelmiszerboltnak, fodrászatnak. Ez már arra vall, hogy nemcsak a munkahelyi gondokban Igyekeznek segíteni a nőknek, hanem a „második műszak” terheit is próbálják csökkenteni. Sajnos, ilyen, vonatkozás­ban főleg kisebb településeken és a peremkerületekben sok még a tennivaló. S lesz is mindaddig, míg az ország teher­bíró képessé|e' arányában nem lesi a mostaninál sokkal korszerűbb a szolgáltatás. A nők egyenjogúsága egyre jobban való érvényesülésére vall az is, hogy a legutóbbi tanácsválasztásnál • huszonnégy nő került községi, városi végrehajtó bizottságokba. A kö­zelgő tanácstagi választások ismét jó alkalommal szolgálnak arra, hogy nagyobb lehetőségeket kapjanak a nők a köz­életi tevékenységben. A „vezetői állománycsoportba” tar­tozó nők aránya más munkaterületeken is növekszik. Saj­nos, még nem mindenhol, s nem kellő mértékben. Pedig a nők számtalanszor tanújelét adták annak, hogy vezetői eré­nyeik semmivel nem maradnak el a férfiaké mögött. Bi­zonyság erre a szakszervezetek hálózata is, melyben a tisztségviselőknek majdnem fele nő. M a még korántsem egyértelmű, korántsem teljes a női egyenjogúság értelmezése és elfogadása. Kö­vetkezetes munkára van szükség ehhez. Minde­nekelőtt azért kellene többet tenni, hogy a nők szakmaszer­zési lehetősége legalább megközelítse a férfiakét. Sajnos, ettől még messzire állunk, pedig köztudott; az egyenjogú­ság alapfeltétele az azonos szakmai képzettség megszerzése. A ruhaiparban, az építőknél, a vasutasoknál, s még néhány helyen tettek ezért erőfeszítéseket, — egészében véve azon­ban nem kielégítő az ilyenirányú munka. Többet lehetne tenni a nők mentesítéséért a nehéz fizi­kai munka alól. Férfiak hiányában azonban sok helyen kénytelenek a nők végezni az anyagmozgatást. Nem sok fejlődés tapasztalható az üzemorvosi hálózat fejlesztésében sem. A nőgyógyászati üzemi szakrendelés például szinte ismeretlen. A javulás ellenére sem kielégítő a kiváló munkát végző nők erkölcsi megbecsülése. E gyszóval bőven van még tennivaló a nők egyen­jogúsága, a férfiakéval azonos lehetőségeik biz­tosításában. S nemcsak a munkahelyen, a szol­gáltatóhálózatban, hanem otthon, a családi berkekben is. Tálán mindenekelőtt ott, hiszen évszázadok beidegzettsége ott hat leginkább, s ott lehet egyik pillanatról a másikra segítőkezet nyújtani a nőknek. S. B. t Uj egye?mény új bizottság Fogo’ycseie és tiltakozás 9,0 Ünnepi nagygyűlés Moszkvában (külpolitikai tudósításunk a s. oldalon) A párt politikája kiállta a gyakorlat próbáját Kádár János látogatása és munká'gyülés a Pamut fonóipari Vállalat pesdönnci gyárában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán látogatást tett a Pamutfonóipari Vál­lalat pestlőrinci gyárában. Társaságában volt Németh Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Katona István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB osztály- vezetője. A gyárban Ujfalusi Sán­dor, a XVIII. kerületi párt- bizottság első titkára, Végh József né, a Pamutfonóipari Vállalat vezérigazgatója, Peer András, a pestlőrinci gyár igazgatója és Novak Györgyné, a vállalat párt­titkára fogadta a vendége­ket. Kutz Györgyné, a gyár KISZ-titkára és az ifjúsági szervezet fiataljainak kép­viselői virágcsokorral kö­szöntötték az érkezőket. A program tájékoztatóval kezdődött az öt gyárat fel­ölelő, összesen 7400 dolgozót foglalkoztató vállalat, s ezen belül a Lőrinci Fonó te­vékenységéről, eredményei­ről, gondjairól. A Pamutfö- nóipari Vállalat adja a ha­zai pamuttípus fonaltermé­kek 35—40 százalékát, ezen belül a fésűsfonal 60 száza­lékát. A negyedik ötéves tervben a vállalat korszerű­sítésre 324 millió forintot kapott: így lehetővé vált az elavult gépek és berendezé­sek megfiatalítása, újak be­szerzése. A vállalat kollektívája örömmel fogadta a három műszakban dolgozó nők helyzetének javítását, a március elsejei béremelést. A házigazdák elmondták, hogy a gyár munkásai ér­zik és tapasztalják — a mun­kásosztály politikai, erkölcsi és anyagi megbecsülését, helyzetének javítására irá­nyuló törekvéseket. A mun­kások helytállással, öntuda­tos munkával válaszolnak az intézkedésekre. A tájékoztatókat követően Kádár János és kísérete gyárlátogatásra indult. El­sőként a gyűrűsfonoda ha­talmas üzemcsarnokába mentek, ahol ebben az esz­tendőben több mint 4900 tonna fonalat gyártanak. Szeretettel köszöntötték a vendégeket a tisztító üzem­részben is, ahol Kádár Já­nos szerelés közben tekin­tette meg az NDK-ból ér­kezett új gépsorokat. A kártolóüzemben a Köz­ponti Bizottság első titkára mosolyogva szorított kezet az üdvözlésére összegyűlt munkásnőkkel, művezetők­kel, karbantartókkal és ifjú­sági brigádtagokkal. A vendé­gek megnézték az új ma­gyar gyorsnyújtó gépeket, majd az előfonodát keresték fel, ahol szintén szíves szó­val, szeretettel köszöntötték Kádár Jánost. A következő állomás a korszerű automa­ta keresztorsózó csarnok volt, amely — méltán — a gyár egyik büszkesége. Kádár János elidőzött a gépek „agyát” magába fog­laló indikátor-helyiségben. Az itt levő gép automatiku­san programozza a gépeket, méri a munka hatásfokát, megmutatja a hibaforráso­kat. A Központi Bizottság el­ső titkára meglátogatta a gyár új leányszállását. Meg­nézte a kellemes otthont adó szobákat, s szót váltott az összegyűlt munkásnőkkel. A több mint háromórás délelőtti programot követően Kádár János üzemi munkás­gyűlésen találkozott a lőrinci gyár munkásnőivel, dolgozói­val. A gyár műveilődési ottho­nának nagytermében a részt­vevők — több száz munkás és munkásnő — nagy tapsa köszöntötte a vendégeket. Novak Györgyné üdvözölte meleg szavakkal a megjelen­teket, majd Peer András szólt a lőrinci fcmó munkájáról, az itt dolgozók életkörülmé­nyeiről, (Folytatás a 3. oldalon) Ma: Egyenlőtlen start Könyvév után könyvévtized? Este tíz után V Bajnokjelölt ellen kezd a Szolnoki MÁV Avatás: augusztus 20-án Forradalmi lt;úsági Napok 1373 Az új nemzedék ország­szerte gazdag programmal ünnepli a három tavaszi év­fordulót, március 15-ét, március 21-ét és április 4- ét, bizonyságul, hogy tiszte­li népünk legnemesebb ha­gyományait, s a nagy elő­dök mai örökösének vallja magát. Az ifjúsági szövet­ség hetedik évé rendezi meg minden esztendő tavaszán a Forradalmi Ifjúsági Napok eseménysorozatát, amely az idén a Petőfi-évforduló ün­nepségeivel is bővül. A For­radalmi Ifjúsági Napok or­szágos megnyitója az idén — Petőfi emlékének tiszte­legve — Kecskeméten lesz. Március 15-én a KISZ budapesti Bizottsága a Ha­zafias Népfronttal együtt rendez koszorúzási ünnep­séget és ifjúsági nagygyű­lést a Petőfi-szobornél és sor kerül a hagyományos koszorúzásra a Múzeum­kertben is. Március 21-én Esztergom­ban ünnepi nagygyűlést tar­tanak a Tanácsköztársaság kikiáltásának 54. és a KISZ újjászervezésének 16. évfor­dulója alkalmából. Április 4-én — már ha­gyományosan — országszer­te megtartják a KISZ új tagjainak fogadalomtételi ünnepségeit. A Pamutfonóipari Vállalat lőrinci gyárában tett látogatása­kor Kádár János beírt az egyik szocialista brigád naplójába DŐSÍT4SOK — HÍ BRR — TUDÓSÍTÁSOK-— HÍBT.R Népfrontvezetők Dunaújvárosban Tegnap Dunaújvárosba lá­togatott a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­nökségének több tagja. Köz­tük volt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke és dr. Bencsik István, a népfront főtitkára. A vendégek a Dunai Vas­műben üzemlátogatáson vettek részt, majd a műve­lődési házban találkoztak a dunaújvárosi üzemi nép­front atlvistákkal. Simon Ferenc, a Hazafias Nénfmut dunaújvárosi bizottságának elnöke ismertette a városi FItnonr!o(fqi bötrv pTor lakd««! Vlén­tó« van » bÁt i**1-*'­fawtilnéi VÖfTOB bl­rnttság szervező munkájá­nak. Magasabb pamnocrtnki értekezlet a HM-ben Március 6-án és 7-én ma­gasabb parancsnoki értekez­letet tartottak a Honvédel­mi Minisztériumban, ame­lyen részt vett Borbándi Já­nos, az MSZMP KB osztály- vezetője, Trombitás Dezső, a kormány honvédelmi bi­zottságának titkára, minisz­terhelyettes, és V. K. Andr- juscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsno­kának magyarországi kép­viselője. A Magyar Néphad­sereg magas beosztású veze­tőinek tanácskozása megvi­tatta a jelenlegi ötéves terv időarányos feladatainak megvalósítását, illetve en­nek tapasztalatait. Ezt kö­vetően Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter megszabta a hátralévő időszakban a néohadsereg előtt álló feladatokat. Ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Elnöksége Tegnap ülést tartott a Ma­gyar Úttörők Szövetségének Országos Elnöksége. Meg­vitatta a Tolna és Szolnok megyei úttörőelnökség be­számolóját az úttörőcsapa­tok mellett működő párto­lótagok és testületek tevé­kenységéről. A csapatveze­tőségek nagy többsége — állapította meg az országos elnökség — felismerte a széles társadalmi kapcsola­tokban rejlő további lehető­ségeket. Ismételten bebizo­nyosodott: felmérhetetlen az a segítség, amit a társada­lom különböző rétegéhez tartozó egyének és kollektí­vák nyújtanak a több mint egymillió úttörő és kisdo­bos politikai, világnézeti ne­veléséhez, valamint a tárgyi feltételek megteremtéséhez. A pártoló testület munká­ja nvomán született Szék- szárdon egy betonplatóval rendelkező snortnálva, új úttSrőernha és szertár. Tol­na és Szolnok menr^ien pelHSVal TUotrS-f. crok'-ö-ö- k°t vezel^ek. úttö-ökeetr ki- rándeldzoVat. furákat, snnri- szerveznek a pártoló tagok. Magyar—kínai árucserefomalmi megállapodás A két ország kereskedel­mi delegációinak tárgyalá­sai után szerdán a Külke­reskedelmi Minisztériumban aláírták az 1973. évre szóló magyar—kínai árucserefor­galmi és fizetési megállapo­dást. A megállapodás előirány­zatai szerint az országaink közötti kereskedelmi forga­lom 1973-ban tovább növek­szik. Magyarország főkéit szerszámgépeket, tehergép­kocsikat, járműalkatrésze­ket, orvosi berendezéseket, acél-, alumínium kábelt ex­portál. Kínából színesféme­ket, vegyi cikkeket, mező- gazdasági terményeket, a la­kosság közvetlen fogyasztá­sát és a belkereskedelmi választék bővítését szolgáló cikkeket vásárolnak. A megállapodást Tordai Jenő és Csou Hua-min kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettesek írták alá. Lapzártakor érkezett Bajnokcsapatok Európa Kunáfa: Üjpesti Dózc_—Ju­ventus 0:0. -i l«i i

Next

/
Thumbnails
Contents