Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-07 / 55. szám
4 SZOLNOK MEOTEI NÉPLAP 1973. március 7. Könyvkiadók újdonságai Szociometria, információ A szociológia rohamosan fejlődő tudomány, s ezt a kiadott művek száma is mutatja. A Kossuth újdonságai között két ilyen témájú kötetet is találunk, az egyik — „Az információtól a közéletig” — tanulmánygyűjtemény. a másik pedig A. Zdravomiszlov szovjet tudós munkája, „A szociológiai kutatások módszertana”. Az előbbi hét olv _n dolgozatot fog össze, amelyek az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontjának vizsgálatai alapján készültek. Tárgyuk, egyebek mellett, a véleményalkotás és az információszerzés összefüggései, a lakosság oolitikai és gazdasági ismeretei, a jövedelmek és a hiedelmek, a kisvárosi közélet. Zdravomiszlov könyve rendszerbe foglalja a szociológiai kutatások megtervezését, az anyaggyűjtés lefolytatását, az elemzés végrehajtását. s ezeken belül több konkrét vizsgálat anyagát is ismerteti. Ugyancsak módszertani, elsősorban szakembereknek szóló elemzésekkel szolgál Miloslav Petrusek műve, a ,,Szociometria”, amelyet a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jelentetett meg. A szerző a többi között részletesen taglalja a szociometria tárgyát, a rávonatkozó elméleteket, a vizsgálatok lefolytatását, az adatok feldolgozását, Közérthető tudomány E gondolattal summázhatjuk az újdonságok egy másik csoportját, mert bár W. Ross Ashby könyvét — „Bevezetés a kibernetikába” — az Akadémiai Kiadó jelentette meg. a világhírű tudós, korántsem csupán a beavatottaknak szánta azt. Módszere, stílusa szemléletes, az élő szervezetre utaló példával elsősorban azokhoz szól, akik korunk e friss tudományát szeretnék megismerni. A könyvet letéve az olvasó valóban bevezetve érzi magát a kibernetika bonyolult világába. Hasonlóan közérthető. színvonalas munka Kellner Béla tanulmánya — „Rákkutatás, daganatellenes küzdelem” —, amelyet szintén az Akadémiai jelentetett meg a „Korunk tudománya” sorozatban. A szerző elsősorban azt bizonyítja, hogy napjainkban már mód van a rák megelőzésére, gyógyítására. aminek legfőbb feltétele a korai felismerés. Élvezetes olvasmány és egy tudományos felfedezés izgalmas krónikája V. A. Kuz- micsev műve, A maja papok titkai. A Kossuth által most második kiadásban közrebocsátott könyv regényes keretben fedi fel a holt városok rejtélyét, a maja hieroglifák megfejtésének történetét, s gazdag illusztrációs anyaga külön is figyelmet érdemel. Ofőm<>Ltósáe;a, a diszelnok A Horthy-korszak egy jellegzetes fasiszta szervezetének, az 1918—1944 között fennállt Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) történetét dolgozta fel Dósa Rudolfné. Munkája — ' „A MOVE”, Akadémiai Kiadó —, fényt vet a fasizmus e háttérben maradó, de rendkívül nagy szerepet játszó alakulatára. A MOVE díszelnöke Horthy volt, elnökei többek között Gömbös és Szeder János, vezetői hétoró- bás fasiszta tisztek... A szerző fölrajzolia a hátteret is, a MOVE szülte képződrr í- nyeket, így a lövész ligákat, a Nemzeti Munkaközpontot, mindazt, ami az ellenforradalom e ..második államhatalmát” módszerben, stílusban jellemezte, Mennyi lehet a vezető mnnkadíja? Gyakran kerül szóba, hogy mennyit keresnek a termelőszövetkezeti elnökök, a gazdálkodás irányításában dolgozó szakemberek. Nem egyszer hallani igen nagy jövedelmekről. s arról, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekben „annyit fizetnek, amennyit akarnak”. Mind a szövetkezeti tagság, mind a társadalom más rétegedhez tartozó emberek véleményét, gondolkozását károsan befolyásolják a valóságtól eltérő, a tényleges helyzetet eltúlzó híresztelések. Sajnos, tápot ad ezeknek egyebek között az, hogy míg a tagok, a beosztottak jövedelmét ismertetik, a vezetők javadalmazásának mértékéről és módszereiről általában nem szoktak nyilvános tájékoztatást adni. 4 közgyűlés joga Semmiféle elfogadható ok sincs erre a titkolózásra. Sőt, jogszabályok írják elő, hogy a vezetők díjazása felől a közgyűlésnek kell határoznia. Erről a jogáról a közgyűlés nem mondhat le, és nem is szabad lemondana egyetlen téeszben sem. Ha irányító beosztásban lévő tagról van szó. akkor a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának irányelveit kell figyelembe venni és betartani, alkalmazottak esetében pedig a rájuk vonatkozó jogszabályokat. Érvényes ez minden mezőgazdasági szövetkezetre, tehát nemcsak a tsz-ekre, hanem a halászati szövetkezetekre és a szakszövetkezetekre is. Maradjunk a vezető beosztású tagoknál. Ilyen az elnök, a függetlenített elnök- helyettes, a termelés szakvezetője (főmezőgazdász, főkertész, főállattenyésztő), a főmérnök, a főkönyvelő, a vezető állatorvos, a jogtanácsos, továbbá a tagsági viszonyban dolgozó többi üzemi vezető és beosztott szakember. Súlyos tévedés volna azt gondolni, és felelőtlenség híresztelni, hogy ezeknek az embereknek „annyi fizetésük van, amennyit akarnak”. Munkadijuk és prémiumuk a TOT által megállapított határok között mozoghat. Az egész szövetkezeti mozgalom érdeke, hogy ezt minden téeszben figyelembe vegyék. A TOT irányelvei megfelelnek a törvényes előírásoknak, amelyek szerint a közös munka mérését, értékelését és díjazását maga a termelőszövetkezet állapítja meg, s a szocialista elosztás elveit nem sértő, bármilyen munkadíjazási rendszert alkalmazhat. A magasabb vezetői munkakört betöltők díjazásának megállapítása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Más vezetők díjazásáról az alapszabályban meghatározott szövetkezeti vezető szerv dönt. ISégy kategória Ezeket a jogokat nem sérti, hanem helyes érvényesítésüket segíti elő az, hogy a szóbanforgó irányelvek a szövetkezeteik négy csoportját különböztetik meg. Hogy a szövetkezet melyik kategóriába tartozik, azt a terület és az elért bruttó jövedelem nagysága, illet, ieg egyéb fontos gazdálkodási eredmények alapján a közgyűlés dönti el. Minden kategóriára nézve tartalmazzák az irányelvek, hogy milyen összeghatárok között mozoghat a vezetők munkadíja. Az első csoportban például havi 4000—6300 forint lehet az elnök havi munkadíja, a negyedikben pedig 2700—4300. A többi vezető munkadíja a-' elnökéhez igazodik. Természetesen megilleti a vezetőket eredményességi javadalmazás, prémium is. Ugyanúgy, mint a szövetkezet bármelyik tagját. Prémium bárkinek csak akkor fizethető, ha a szövetkezet év végi eredménye lehetővé teszi. Kimondják a TOT irányelvei azt is, hogy az eredményességi javadalmazás, a prémium összege legfeljebb a munkadíj fele lehet. Követelmény az is, hogy a javadalmazásokat csak abban az esetben növeljék, ha erre a szövetkezet jövedelme a kockázat, a kötelezettség, és tartalékolás figyelembevételével tartós és biztonságos lehetőséget nyújt. A növelés természetesen semmiképpen sem lehet nagyobb mértékű annál, amire az irányelvekben közölt felső határok módot adnak. Az irányelvek alkalmazása szempontjából nem számít bele a javadalmazás összegébe az állami, társadalmi kitüntetésekkel járó jutalom, a törvényesen megállapított újítási díj. az alapszabálv értelmében 5—10 évenként folyósított jubileumi jutalom, a szabályos költségtérítés, a minden tagot megillető esetleges kedvezmény, a tagsági kölcsön után járó kamat és az a jövedelem, ami nem á közös gazdaságból származik. A nyílt bestéd A Termel őszövetkezetek Országos Tanácsa felkérte a mezőgazdasági szövetkezetek közgyűlését, hogy az irányelveket legkésőbb az 1973. évi tervek véglegesítésekor tárgyalják meg, a szövetkezeti vezetők munkadíjazá- sát tekintsék át és hozzanak megfelelő határozatot. Ez az eljárás mindenben megfelel a törvény előírásainak, a szocialista demokratizmus elveinek, s ha a közgyűlés az irányelvek szellemében döntött, akkor senki sem támaszthat jogos kifogásokat. A szövetkezeti vezetők dí jazására kialakított határok összhangban vannak azokkal a fizetésekkel, amelyek más gazdálkodó egységek, vállalatok, szövetkezetek vezetőit a rájuk vonatkozó szabályok szerint megilletik, s amelyeket társadalmi igazságosság szempontjából figyelembe kell venni. Régi tapasztalat, hogy a mendemondák, a hamis híresztelések megelőzésének, illetőleg megszüntetésének egyik leghatásosabb módszere a nyílt beszéd, a minden titkolózástól mentes tájékoztatás a vezetők javadalmazásáról is. Egyébként nélkülözhetetlen feltétele ez annak is. hogy az alaptalan vádaskodások ellen eredményesen lehessen fellépni. Akik viszont esetleg megsértik a szabályokat, azok megérdemlik a felelősségre vonást. Gulyás Pál Ezeréves Esztergom Liszt Ferenc a Bazilika avatóünnepségén Az ezeréves jubileumát ünneplő Esztergomban nemzetközi klasszikus gitárfesztivált és szemináriumot rendeznek a nyáron, tovább ápolva ezzel azt a gazdag hagyományt, amely Esztergomot a zenével összeköti. Az esztergomi zenei emlékek választéka nagyon gazdag. Ebbe a sorba tartoznak a lant és más pengető hagsze- rekkel rendezett korabeli hangversenyek éppúgy, mint például az. hogy Esztergom vármegye közönsége 1831- ben a Magyar Tudós Társasághoz írt beadványban sürgette a magyar népdalok összegyűjtését. Ezúttal két nagy zeneszerzőnek, Beethovennek és Lisztnek Esztergommal való kapcsolatát idézzük fel. Dr. Kálmánfi Béla amatőr néprajzgyűjtő, az Esztergomi Tanítóképző Intézet tanára dolgozta fel ezeket az emlékeket. Alig kezdték meg az ország legnagyobb templomának, a Bazilikának az építését, amikor 1823-ban Beethoven felajánlotta „Missa solemnis” című nagyszabású művét az avatóünnepségre. Levelében, amelyet Rudnay Sándor hercegprímásnak írt, arra is felhívta a figyelmet, hogy a mű nemcsak egyházzenei bemutatásra alkalmas, hanem oratóriumként világi hangversenyeken is előadható. Ajánlatát a hercegprímás az építkezés kezdeti állapota, sok gondja és költsége (a szerző ugyan csupán 50 dukátot kért a zenemű partitúrájának másolási költségeiért) miatt nem fogadta el. Később Liszt Ferencet kérték fel magyarországi látogatása során egy ünnepi mise komponálására. Világhírű „Esztergomi mise”-je (amelynek eredeti címe szintén Missa Solemnis volt), 1856. májusában készült el. A korabeli konzervatív körök, a zeneszerző ellenfelei azonban különféle akadályokkal próbálták meggátolni a rendkívül modern hangvételű kompozíció előadását. Végül is sikerült megküzdeni az intrikákkal. Liszt az év augusztus 12-én érkezett Pestre, és egy 90 tagú együttessel megkezdte a próbákat. Nagy segítségére volt Mosonyi Mihály zeneszerző, akivel akkor szövődött mély, őszinte barátsága. A nyilvános főpróbákat a Nemzeti Múzeum dísztermében tartották, majd az együttes 29-én Liszttel együtt hajóval érkezett Esztergomba. A mű zenei nagysága magával ragadta az avatóünnepség résztvevőit. A nagy siker mellett sok érdekes epizódot jegyeztek fel a korabeli krónikások. A herceg- prímás díszebédjén a második asztalnál jelölték ki Liszt helyét. Erre a nagy művész lesétált a Dunán horgonyzó hajóra, és ott ebédelt a muzsikusokkal együtt. Utána részt vett a városi népünnepélyen, ahol csapról folyt a bor. Kalapját a csörgő bor alá tette, és úgy mondott köszöntőt. Este a fáklyás felvonuláson a muzsikáló cigánybandával együtt az ujjongó tömeg élén vonult végig a városon. UJ LETESITMEJÍYEK A 21. sz Állami Építőipari Vállalat építi az Orvostudományi Egyetem toronyházát a Nagyvárad tér mellett. A nagytáblás zsaluzással 25 naponként egy emeletnyit nő az épület. A tetszetős 24 szintes létesítmény még az idén elkészül és a laboratóriumok, tantermek berendezése után az 1975/76- os tanévben megkezdődik az oktatás. Képünkön: 13 szint már elkészült a toronyépületből A Dunai Kőolajipari Vállalat területén 1972 végén állt munkába az új — évi 3 millió tonnás — atmoszférikus-vákum- desztillációs berendezés, mellyel a Szovjetunióból a Barátság II. távvezetéken érkező kőolajat dolgozzák fel. Az új berendezéseken már több százezer tonna kőolajat dolgoztak fel. Képünkön az új üzem látható A Lenin Kohászati Művek új egészségügyi létesítménnyel gazdagodott. Ionizációs berendezést építettek 600 ezer forintos költséggel Az új berendezés a légúti betegségek gyógyítására szolgál. Elektroaerosol készülékkel permezetik a kezelőfülkébe a megfelelő gyógyszerkombináció’-at. A por- lasztott gyógyszerek belélegzéssel közvetlenül jutnak a beteg részhez, a gyógyulás hatásosabb. Képünkön: Betegek az ionizációs teremben Szeged város újszegedi negyedében iker víztorony épül. A 800 köbméteres felső tartály a magasházak, az alatta most épülő 1500 köbméteres tartály az alacsony épületek vízellátását biztosítja maid
