Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

Ma: Személyes felelősség A lig van olyan pártrendezvény, összejövetel, ahol ne kerülne szóba a kommunisták felelőssége. Ál­landóan hangsúlyozzuk szükségességét — és jog­gal. Felvetődik azonban: elegendő-e a felelősség általános­ságokban történő emlegetése? Az ilyen buzdításnak is meg­van ugyan a szerepe, de — mint azt az idei beszámoló tag­gyűlések tapasztalatai is bizonyítják — mindennél nagyobb hatása van e kérdést illetően is a személy szerinti értéke­lésnek. Néha csalc egy-két szó ez: „köszönjük, jól csináltad”, vagy: „elmaradtál”, „nagyobb aktivitást várunk” és így tovább. És máris ébredezik az emberekben a kollektíva ké­nyelmes névtelensége mögé bújt személyes felelősség. Máskor is értékelték a párttagok munkáját, de ilyen gondos elemzés után. elmélyülten, mint azt a lezajlott be­számoló taggyűléseken tapasztaltuk, még talán soha. Az évi munka számvetése tehát ilyen tekintetben, is hasznosnak bizonyult. Valahogy most ért be igazán az a sokat emlege­tett tétel, hogy az alapszervezet egész politikai tevékenysé­géért nemcsak a vezetőség, hanem az ott élő, dolgozó párt­tagok valamennyien felelősek. Ez érződött abban is, aho­gyan a végzett munkáról, az újabb feladatokról a vezetőség elemzése után a hozzászólók is elmondták véleményüket. Amikor a felelősség szó általánosságban hangzik el, többek gondolatában a megyei, járási szervek jelennek meg. Az igazgatóra, a tsz-elnökre gondolnak; egyszóval arra a posztra, ahol a döntések általában születnek. Ügy vélik: a felelősségnek is csak ott lehet a helye, mert hiszen ők maguk csupán kis pontok, teszik, amit a döntések értelmé­ben tenni kell, és kész. Ezt a felfogást maga az élet cáfolja napról napra. Mégis — újra meg újra éled. Talán, mert ideig-óráig menlevelet ad, kényelmet biztosít? Lehet, de in­kább azért, mert nincs, aki pontosan elmagyarázza, hogy mindenütt ott a felelősség: „lent” is,' „fent” is. „Csak” azt kell megtalálni, kinél?: milyen részt illik vállalni belőle. A Központi Bizottság az elmúlt év novemberi ülésén megvizsgálta a X. kongresszus határozatainak eddigi vég­rehajtását. Megállapította, hogy a helyesen kitűzött célok, fel­adatok maradéktalan végrehaj tása most nagyobb aktivitást kö­vetel a pártszervezetektől és a kommunistáktól. A nagyobb akti­vitás viszont egyenlő a felelősségből való nagyobb rész vál­lalásával is. Nem lehet immár helye a „semmit se tenni, de azzal is Várni” mentalitásnak. És annak a szemléletnek sem — amiről már előzőleg szó esett —, hogy „én csal? egy kis pont vagyok”. A X. kongresszus határozatait ugyanis nem lehet úgy általában megvalósítani, csakis az adott munkahelyeken, konkrétan. A nagy egészből gazda­sági és politikai téren egyaránt meg kell találni és meg kell határozni a helyi tennivalókat. Éppen ezért a Központi Bi­zottság határozatának végrehajtásában különös felelősség terheli az egyes párttagokat is. A felelősség és az ember általában összetartozik. Nem így a párttagsággal járó felelősség. Ezt ön­ként vállaljuk, vagy nem vállaljuk, hiszen a párt­tagság nem kötelező senkire nézve. De vállalása aat is je­lenti: a párttagnak kötelességei vannak, ezek között első­sorban is felelősséget vállalni azért, hogy munkahelyén, területén a párt politikája érvényesüljön, hogy megvalósul­janak a Párt határozatai. Nem könnyű ezt vállalni, még kevésbé teljesíteni. De ki állította valaha is, hogy a kommunisták önként vállalt harci feladata valami nagyon könnyű dolog? Nem köny- nyű, de mindenütt teljesíthető, ha az egységes szemléletű, egyetakaró kommunista kollektíva, az alapszervezet kellő segítséget és biztatást ad ehhez tagjainak: a kommunis­táknak. Vízügyi szakközépiskola épül Szolnokon Az idén kezdik, lö^S-ben elkészül Több mint 4 millió forint ráfordítással vízügyi szak- középiskolát építenek Szol­nokon, az Ady Endre út és a Fiumei út kereszteződésénél, a csirkepiac helyén. Az új intézmény jellemző adatai­ról annyit: nyolc tanterme és százhúsz személyes kollégiu­ma lesz. Építésének kezdete 1973 második negyedéve. A befejezési határidő: 1975. június 30. így az 1975/76-os tanévben, már korszerű körülmények között tanulhatnak a vízügvis diákok. Most még csak ven­dégeskednek a Vegyipari, Finommechanikai és Műszer­ipari Szakközépiskolában. Eb­ben a tanévben indították az első osztályt vízépítési és vízgazdálkodási tagozaton- A közismereti tárgyakat a vegyipari szakközépiskola tanárai oktatják, a szakmai tantárgyakat pedig a vízügy­igazgatóság két mérnöke és egy technikusa. Ha az ú j’ iskola elkészül, akkor lehetővé válik, hogy megszervezzék a víz- és szennyvíztechnológiai tago­zatot is. Ebben az ágazat­ban pillanatnyilag csak Győrben képeznek szakem­bereket, — a Dunántúl szá­mára. A tiszántúli új szak­gárda kinevelése a szolnoki szakközépiskolára hárul majd. Egyébként a vízépítési és vízgazdálkodási tagozat sem egyedül a Jászkunság szak­emberigényét hivatott kielé­gíteni. Pest, Nógrád, Heves és részben Bács megye szak­embereit is Szolnokon képe­zik. Az új iskolával párhuza­mosan épül a gyakorlóterület és a tanműhely. Az állami gazdaságtól két és fél hol­dat átvettek erre a célra. A tanműhely épülete már áll, — de a makettek, a gyakor­lóterület teljes kiépítése még hátra van. Erre a célra 1975-ig több mint négymillió forintot juttat az OVH. Egyébként az OVH és a Középtiszai Vízügyi Igazga­tóság segítőkészségéről csak a legjobbakat lehet elmonda­ni. Azon túl, hogy több mint négymillió forinttal járulnak az új intézmény gyakorlóte­rületének kiépítéséhez és mérnököket, technikust bo­csátanak a szaktárgyak ok­tatásához. minden egyéb módon elősegítik, hogy a diá­kok megszeressék a vízügyi szakmát, hozzáértő mesterei legyenek annak. Jó lenne, ha a vízügyi szakközépiskola tervezésé­ben, építésében érdekelt szer­vek ugyanilyen buzgalmat tanúsítanának, hiszen meg­lehetősen nagy késésben van­nak. Nem a tervhez, hanem az élet követelményeihez vi­szonyítva van mulasztásuk. A kivitelezési terv elkészíté­sének határideje ugyanis 1973 március vége. Ha ezt nézzük, akkor korai tüzet kiáltani. Ha a Tisza H. adta lehetőségek szakszerű ki­aknázására gondolunk, akkor viszont égetőnek tartjuk a vízügyi szakközépiskola hiá­nyát. Ráadásul a „vendégeske dő” vízügyesek a vegyipari szakközépiskola oktatómun­káját is hátráltatják, hiszen egyetlen intézményünk sem bővelkedik tanteremben. A most indított első osztály gyakorlati képzése is döcög a gyakorlóterület félkész volta miatt. Egyszóval a megyének na­gyon fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy minél előbb iái képzett vízügyi szakembere­ket bocsásson ki a szolnoki szakközépiskola. Ezért nem ártana, ha építése legalább a kijelölt határidőre befeje­ződne. S, B. Két hónapja csak még, hogy a mező­túri Dózsa Cipőipari Szövetkezet új üze­mét avatták. A négyszáz cipész lassan hoz­zászokik a jóhoz. Tágas, szép világos üzemcsarnokban dolgoznak, szép öltözőjük, fürdőjük van, s még büféjük is. Sokáig csak álom volt ez a jóhírű cipészszövetke­zetben. A város több pontján ósdi kis­üzemekben dolgoztak. A központi üzemük is olyan volt, mint egy zsúfolt raktár. íme a mostani üzemkép. Két futószalag kapott helyet az új csarnokban, s Molnár Imre műszaki vezető szerint a munkán is meglátszik a jó környezet. Szebb, több cinn készül, mint annakelőtte. Magyar—bolgár kulturális együttműködés Tegnap a Művelődésügyi Minisztériumban aláírták a magyar—bolgár kulturális együttműködési vegyesbizott­ság megalakulásáról szóló jegyzőkönyvet. Megállapod­tak abban, hogy a követke­ző ülésszakot 1973 őszén tart­ják Szófiában, ahol megtár­gyalják a zt á együttmű­ködés helyzetét, valamint a közoktatási és felsőoktatási kapcsolatok továbbfej teszté­ben elv lehetőségeit. Kemizálás a mezőgazdaságban A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, va­lamint a Nehézipari Minisz­térium — dr. Dimény Imre és dr. Szekér Gyula minisz­terek vezetésével — együt­tes miniszteri értekezletet tartott; a tárca kapcsolatai­ról, a vegyipari termékek gyártásáról és felhasználásá­ról, az élelmiszergazdaság energiaellátásáról és energe­tikai műszaki fejlesztéséről tanácskoztak. Megállapították, hogy a vegyipar termékeinek leg­nagyobb felhasználója ma már az élelmiszergazdaság, amelynek üzemei az évi 50 milliárd forint értékű ve­gyianyag 20 százalékát vá­sárolják meg. Ifjúsági klub a Lenin Tsz-ben Jászberényben, a Lenin Tsz-ben dolgozó fiatalok teg­nap birtokukba vették a szö­vetkezet, mintegy 30 ezer fo­rint költséggel épült ifjúsági klubját. A szép kivitelű kul­túrterem létrehozásához a szövetkezet vezetősége több mint 20 ezer forinttal, a fia­talok pedig 9 ezer forint ér­tékű, mintegy 200 társadalmi munkaórával járultak hozzá. Az új kulturális létesít­mény egyik érdekessége, hogy korszerű berendezései­nek nagy részét — a ková­csolt vas csillárokat, térel­választó falakat, az asztalo­kat és székeket — a szö­vetkezet fiataljai maguk ké­szítették. A klubban, a szövetkezet tiőbÍ2ottsé'*a, a Vörttekereszt szervezete és a nyugdíjasok is otthonra találnak. A klub fenntartásához a szövetkezet évi 5 ezer forintot biztosít. Japán—magyar gyermekfesztivál A gyermekek világszövet­ségének (W. C. G. A.) to­kiói szervezete III. 3-án egész napos japán—magyar gyer­mekfesztivált rendezett a to­kiói Hibija park koncertter­mében. A zenés-táncos mű­sor keretében japán gyerme­kek virágcsokrokkal és já­tékokkal ajándékozták meg a tokiói magyar kolónia gyer­mekeit. A fesztivál során nagy sikerrel léptek fel a tokiói óvodák és elemi isko­lák erre az alkalomra kivá­lasztott gyermek zenekarai és kórusai. Küldöttség Kuwaitba Dr. Heiczman János ’.cohó- és gépipari miniszterhelyet­tes vezetésével tegnap ma­gyar küldöttség utazott a kuwaiti magyar hétre. A de­legáció az eseménysorozat al­kalmából a magyar—kuwaiti gazdasági kapcsolatok kiszé­lesítéséről tárgyal. Színházi bemutató Szegeden A Szegedi Nemzeti Szín­házban tegnap este mutatták be Gárdonyi Géza Ida regé­nye című zenés vígjátékát. Az ismert regényt Ernőd Ta­más és T--"' Rezső alkal­mazta színpadra. Zenéjét Fries Károly szerezte. Az előadást Bor József rendezte. A díszletek és '-lmezek Sán­dor Lajos tervei alapján ké­szültek. A karmester Vára- dy Zoltán, a koreográfus So- moss Zsuzsa volt. A főbb szerepeket Krasznói Klára, Máriáss József, Kovács Já­nos, Baranyai Ibolya, Csiz­madia László. Szendrey Ilo­na, Barta Mária, Bányász Ilona és Simon Éva játszot­ták. Kossuth Lajos hintája A TEKIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat, a Magvar Lovasszövetséggel együttesen lovasfogatot indít Veronába, ahol március 11—19. között rendezik meg a nemzetközi mezőgazdasági és állatte­nyésztési vásárt. Európa leg­nagyobb élőállat- és mező­gazdasági termékbemutatója ebben az évben ünnepli fennállásának 75. évforduló­ját. Kossuth Lajos híres hin­táját — amely annakidején a Debrecen és Pest közötti útvonalon közlekedett - har­sonások búcsúztatják ma dél­előtt 11 órákor a budai vár­ban, majd néhány tisztelet­kört tesz és elindul hosszú útjára. A március 11-i vásámyitó- ra érkező lovasfogatot Vero­na városának vezetői ünne­pélyesen fogadják majd. Repülő­szerencsétlenség A szovjet polgári repülés­ügyi minisztérium közölte, hogy máriius 3-án a Balkán bolgár légitársaság Szófia és Moszkva között menet­rendszerűen közlekedő renü- iőgépe a seremetyevói repü­lőtér közelében leszállásra készülve lezuhant. A sze­mélyzet és az utasok életü­ket vesztették. A miniszté­rium bizottságot küldött ki a szerencsétlenseg okainak ki­vizsgálására, ^ Heti külpolitikai összefoglalónk a 2. oldalon Szakmai utak külföldre A COOPTOUKIST idei programjáról A jövő a korszerű gyártmányoké Élenjáró gazdaságok Borzák Lajos cikke Rákó-j czifalváról a 3. oldalon. Huszonöt éves a felnőttoktatás Két perc nyelvművelés a 4. oldalon. Dr. Papp Lajos államtitkár nyilatkozata a tanácstagi választásokról. Holnaptól tegnapba Simon Béla publicisztikája. Este 10 után — folytatásos regényünk az 5. oldalon. Következetes emberek László Anna írása. Királyi kegyből Raffai Sarolta novellája a 6. oldalon. Az új Kritika egy éve Cikkünk a 7. oldalon. Külpolitikai magazin a 8—9. oldalon. Tavaszt mutat a futballnaotár Palágyi Béla interjúja az MTE mai mérkőzése előtt a 11. oldalon. Szívműtét Szombathelyen is A szombathelyi Marku- sovszky Kórházban végrehaj­tották az első szívműtétet. Hazánkban, ahol már húsz­éves múltja van a szívsebé­szetnek, edeig a tóvá- - >n kívül csak a vidék! er^d-ai városok kórházai, illetve kli- nik'i rendelkeztek szív- és érsebészeti ré^-í—vkel. A nem egvetemi kórházak kö­zül először a szombathelyi­ben teremtették meg •> tel­tételeit az ilyen sebé­szeti beavatkozásoknak. A jövőben rendszeresen sir ke­rül ilyen műtétekre a Vas megyei városban. A Markusovszky Kórház­ban rendelkeznek a legkor­szerűbb vizsgálati és gyó­gyászati eszközökkel, köztük a szívgyógyászatban rendkí­vül fontos pacemaker — magyarul ingerszabálvozó — készülékekkel. Ezek kénesek 9 leállt vagy beteg szív in- gerképzéséneb átvételére vagy az elromlott ingerveze­tek fesfesttEMtésere.

Next

/
Thumbnails
Contents