Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-31 / 76. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973- március 31. Propagandistáknak ajánliuk A realitás szocialista vívmánya Városfftrtfneti kontrreneia Tegnap várostörténeti kon­ferencia kezdődött Kaposvá­rott. A kétnapos tudomá­nyos tanácskozás résztvevőit a városi tanács dísztermé­ben Somogyi József, a vá­rosi pártbizottság első tit­kára köszöntötte, majd Szé­kely György, a történelem- tudományok doktora, egye­temi tanár az MTA várostör­téneti albizottságának elnö­ke mondott megnyitót. Ezt követően megkezdődtek az előadások. A konferencia elsőként a Dunántúli városi fejlődés a kései feudalizmus korában című témával fog­lalkozott. A konferencia alkalmából a Rippl-Rónai Múzeum La- tinca Sándor termében meg­nyitották a Kaposvár 100 éve várostörténeti kiállítást Légiművelés helikopterrel Helikoptert vásárolt két Fejér megyei és két Komá­rom megyei mezőgazdasági nagyüzem. A légi növény­védő állomás társulási szer­ződését tegnap írták alá Móron a móri Állami Gaz­daság, a móri Kossuth Tsz, a császári tsz és a Komáro­mi Állami Gazdaság vezetői. A négy gazdaság K—26 tí­pusú szovjet helikoptert ál­lít munkába és a légi nö­vényvédelem költségeit kö­zösen fedezik. Az állomás bázisát Móron rendezik be. A tervek szerint évente ösz- szesen 24 000 hold szőlő és gyümölcsös, valamint szántó részesül „légi művelésben”. A helikopter ára néhány év alatt megtérül. %A Magyar SZOCialista Munkáspárt IX. kongresz- szusa 1966-ban megfelelő előkészítő munka után, a népgazdaság és a társadalom fejlődésének mélyreható elemzése alapján határozta el a gazdaságirányítási rend­szer reformját, az új irányí­tási rendszer bevezetését. A reform célja olyan gaz­daságirányítási mechanizmus kialakítása volt, amellyel biztosítható a szocialista ter­melési viszonyokban rejlő előnyöknek a korábbinál is eredményesebb érvényesíté­se, a szocialista tervgazdál­kodás lehetőségeinek jobb kihasználása. A reformmal szembeni követelmények a párt gazdaságpolitikájából adódtak és így hangzottak: az új irányítási rendszer gyorsítsa meg a szocializmus teljes felépítését; fejlessze a termelőerőket és a szocialis­ta tulajdonviszonyokat, nö­velje a vállalatok önállósá­gát, javítsa tevékenységüket; biztosítsa a gazdaság fejlő­désének nagyobb tervszerű­ségét; fejlessze a szocialista tervgazdálkodás módszereit; hatékonyabban érvényesítse a szocialista bérezés elvét, fokozottabban ösztönözzön a jobb minőségű munkára. A gazdaságirányítási re­form az ellenforradalom óta alkalmazott gazdaságpoliti­ka szerves folytatása, annak továbbfejlesztése az intenzí­vebbé váló gazdasági fejlő­dés követelményei szerint. A párt azonban nem ha­gyott az iránt sem kétséget, hogy jólehet, a reform az intenzív gazdasági növeke­dés feltételeit hivatott biz­tosítani, mégsem csupán __________________________________ ga zdasági ügy, hanem nagy horderejű társadalmi vál­lalkozás, amely a termelési és elosztási viszonyok fejlő­désén keresztül hatást gya­korol a társadalom politikai, erkölcsi viszonyaira, az em­berek magatartására és az intézményekre is. Amikor az elhatározott célok, feladatok oldaláról vizsgáljuk a reform megva­lósulását, akkor ezt megfe­lelő történelmi szemlélettel kell tenni. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az új gazdasági mechanizmus meghatározott gazdasági szerkezetet örökölt annak ellentmondásaival, egyen­súlyzavaraival együtt. Ismer­ve az örökölt ellentmondá­sokat, az átállást úgy kel­lett megoldani, hogy az ne okozzon semmiféle megráz­kódtatást a gazdaságnak, s ezen keresztül a társadalom­nak. Az elmúlt öt év bebizo­nyította, hogy a reform kon­cepciója alapvetően bevált, általánosan elismerik sike­rét, szocialista jellegét. Be­bizonyosodott azonban az is, hogy egyes esetekben a várt­nál bonyolultabb ellentmon­dásokon keresztül és sok te­kintetben előre nem számí­tott hatásokat, jelenségeket kiváltva érvényesül. Az ellentmondások és a gazdasági egyensúllyal kap­csolatos problémák megvilá­gításánál azonban abból a pozitív tényből kell kiindul­ni, hogy a reform bevezeté­se még rövid időre sem járt együtt a termelés és az ál­talános életszínvonal vissza­esésével, sőt, egészében vé­ve szakadatlan növekedés­Uf autószerviz Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes tegnap délután felavatta Zalaegerszeg második autó­szerviz- és javítóüzemét. Az üzem építése és felszerelése 26 millió forintba került. Felszerelték minden olyan műszerrel, amely a gépko­csik biztonságos karbantar­tásához szükséges és ellátták vízfüggöny alatt működő festő és infrasugaras szárító műhellyel is. A Körmend, Zalaegerszeg, Keszthely között épülő új balatoni út mellé települt autójavítóüzemben idegen nyelvet is beszélő munkafel- vevőket alkalmaznak. ről adhatunk számot, amit egy ilyen — az egész eddig megszokott cselekvést átren­dező — döntő jelentőségű társadalompolitikai vállalko­zásnál igen nagyra értékel­hetünk. A tény eh fényénél he­lyes megvilágításba kerül­nek a reform negatív kísérő jelenségei is. Ezek egy ré­sze ugyanis a reform idő­szakában jelentkezett, de nem annak a következmé­nye. Itt elsősorban a fo­gyasztói magatartással ösz- szefüggő problémákat említ­jük. Hosszú, szűkös évek után a közfogyasztási cik­kek viszonylagos bősége sa­játos mohóságot, a sokáig nélkülözött javak gyors ki­elégítésének vágyát ébresz­tette fel az emberekben. A nagyobb problémát és káros magatartásokat azonban még ma is inkább az okoz­za, hogy az anyagi javak iránti kereslet, a viszonyla­gos bőség ellenére, messze megelőzi a kínálatot. Ez a helyzet kitermeli és ideig­lenesen fenntartja a szük­ségletek kielégítésének tör­vénytelen és amorális for­máit. Küzdeni ellene, termé­szetesen a jogrend szigorá­val és morális elítéléssel is lehet, de igazán hatáso­san úgy küzdhetünk, ha még nagyobb bőséggel, a terme­lés és a piac további ész­szerű szabályozásával vála­szolunk. Komolyabb gondot okoz­nak azok az ellentmondások, egyensúlyi zavarok, amelyek közvetlenül a termelést ter­helik. Ezekre a problémák­ra a párt Központi Bizott­ságának novemberi határo­zata a legnagyobb nyilvá­nosság előtt hívta fel a fi­gyelmet, bebizonyítva, hogy nem gazdaságirányításunk szervi bajairól van szó, ha­nem részben a múltból ránk maradt, részben újonnan keletkezett, de múló torzu­lásokról, amelyek megfele­lő intézkedésekkel és az egy­séges értelmezésre épülő társadalmi cselekvéssel ki­küszöbölhetők. A Te form tapasztalatait összefoglalva állapíthatta meg a Központi Bizottság: „Az 1968. január elsején életbe léptetett gazdaságirá­nyítási rendszer alkalmas és hatékony eszközként szol­gálja a szocialista tervgaz­dálkodást, a szocialista épí­tés céljait. A gazdasági irá­nyítás fejlesztése azonban továbbra is feladat, haszno­sítani kell az elmúlt évek tapasztalatait, és szem előtt kell tartani, hogy a fejlő­dés folyamatában változnak a feltételek, új technika lép életbe és új szervezés bon­takozik ki, növekednek a követelmények az irányítás­sal szemben”. Akik ma ennek az érté­kelésnek tükrében szemlélik gazdasági-társadalmi fejlő­désünk tényeit, azok tudják, hogy a gazdaságirányítási reform a szocialista fejlődés eszköze, egyben vívmánya is. Olyan vívmány és reali­tás, melyet újra meg újra fejleszteni kell, hogy a nö­vekvő követelményeknek megfelelve, mindig jól szol­gálhassa a szocialista társa­dalmi, gazdasági építőmun­kánkat. Pozsgay Imre Ezeivagonos gabonasiló Zalaegerszeg város hatá­rában 1000 vagonos gabona­siló építését kezdték meg a Zala megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat megrendelésére. A 12 cel­lából álló siló 35 méter ma­gas lesz. A siló először az 1974. évi gabonatermést fo­gadja. Epfll a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőműve. A tervek szerint a hatalmas léte­sítmény üzemi próbái 1973. második felében megkezdődnek. Növényvédelmi társulások Baranyában Érdekes kezdeményezés született Baranyában: a me­zőgazdasági üzemek úgyne­vezett agrokémiai társulások létrehozásával alakítják ki új, korszerű növényvédelmi bázisukat és osztják meg egymás között a tetemes beruházási költségeket. A rendelkezéseknek megfelelő­en ugyanis ez év végéig mindenütt fel kell építeni a közegészségügyi szabályok­nak megfelelő növényvédő- szer-raktárt, a növényvédel­mi dolgozók számára szük­séges fürdő- és öltözőt, to­vábbá a fertőzött védőruhák mosására alkalmas mosodát. Külön-külön nagy anyagi megterhelést jelentene a ter­melőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak a kor­szerű növényvédelmi bázis kialakítása, társulásos alapon viszont arányosan megosz­lanak a költségek. A keletr baranyai mezőgazdasági üze­mek Mohácson, a nyugat­baranyaiak pedig Szentegá- ton alakították meg a nö­vényvédelmi kooperációju­kat. A harmincöt társuló mezőgazdasági üzem terüle­te arányában járul hozzá a növényvédelmi bázis létre­hozásának költségeihez. Az együttműködés lehetővé tet­te azt is, hogy a termelő- szövetkezetek, állami gazda­ságok a növényvédelem leg­korszerűbb eszközeit — a repülőgépet és a helikoptert — alkalmazzák területükön. Körülbelül százezer hektárra terjed ki a társulás légi nö­vényvédelme, Tanácskozás repülőgépek javításáról öt szocialista ország kép­viselői az NDK-beli He- ringsdorfban — a mező- gazdasági munkálatoknál használt repülőgépek mun­kába állításával és karban­tartásával öszefüggő kérdé­sekről — tanácskoztak. Az értekezleten Bulgária, Ma­gyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság szakértői vettek részt. Ideális gyárépület Európa egyik legmoder­nebb gyárépülete a dániai Herningben található. A be­hajlított szárú, patkó alak­ját utánzó, vasbetonból ké­szült épület derékban 25, a végeken 9 méter széles, bel­magassága 4—5 méter. A chológusok együttesen ter­vezték meg. A gyár összes helyiségében klímaberende­zés biztosítja az állandó hőfokot és páratartalmat, a tiszta levegőt. Az üzemépület belső fa­lát a világ egyik legnagyobb munkafolyamatokat úgy szervezték meg, hogy a nyersanyagok az épület egyik végén áramlanak be, a készáru pedig az épület másik végén távozik. A munkatermek és raktárak ablaknélküliek. A belső vi­lágítást világítástechnikai szakemberek és munkapszi­méretű művészeti alkotása díszíti, egy 200 méter (!) hosszú és 4 méter széles kerámia dombormű. A szo­ciális létesítmények sorát a gyár dolgozói részére épített úszómedence teszi teljessé a fehérnemű-készítő nagy­üzemben. Földgázból takarmányfehérje Világviszonylatban egye­dülálló berendezés utolsó szerelési munkálatai folynak Nartkala szovjet város­ban. A szovjet és NDK-be- li tudósok együttműködésé­vel kidolgozott technológiá­ra tervezett üzemben föld­gázból takarmányfehérjét állítanak elő. A földgázból készülő fe­hérje a tapasztalat szerint lényegesen megnöveli a ta­karmány tápértékét, s jelen­tékenyen gyarapítja az álla­tok súlyát. A nartkalai ve­gyikombinátban épülő be­rendezés hamarosan meg­kezdi a termelést. Brit és lengyel gazdasági együttműködés Londonban P. Walker kereskedelmi és iparügyi miniszter, J. Amery kül- ügyminisztériumi államtit­kár, illetve T. Olechowski külkereskedelmi miniszter aláírta a brit és a lengyel kormány 10 éves — 1982-ig szóló — gazdasági, ipari és tudományos-műszaki együtt­működési szerződését. Számítógép-központok Bulgáriában Két évvel ezelőtt hozták létre Bulgáriában a gazda­sági információk gépi fel­dolgozásával foglalkozó trösztöt (.MOSI), amely 18, univerzális elektronikus adatfeldolgozó berendezések­kel felszerelt regionális központtal rendelkezik. Számuk egy éven belül 28- ra emelkedik. A beruházás a Bolgár Kommunista Párt­nak a közérdekű informá­ciók átfogó, egységes rend­szerének a létrehozására vo­natkozó direktívái alapján valósult meg. A számítóközpontokat túl­nyomórészt bolgár gyárt­mányú vagy más KGST-or­szágokban készült berende­zésekkel szerelték fel. Majd­nem valamennyi létesít­mény három műszakban dolgozik. Feladatuk: sta­tisztikai adatok feldolgozá­sa, programok és modellek kidolgozása a gépi adatfel­dolgozás részére, valamint a matematikai modellek fel- használása a termelés tudo­mányos alapokon történő szervezése érdekében. Emelkednek az élelmiszerárak az USA-ban Az illetékes' amerikai ha­tóság közlése szerint az Egyesült Államokban feb­ruárban 0,8 százalékkal nö­vekedtek a megélhetési költségek. Az élelmiszer- áraknál a januári 1,9 szá­zalékos aránnyal szemben 2,2 százalékos emelkedés mutatkozott. Szovjet licencek tőkés országokban Huszonöt tőkés ipari ál­lam — közöttük az Egye­sült Államok, Japán, az NSZK, Nagy-Britannia és Svédország — ipara gyárt szovjet licencek alapján. Az Adshina Moto japáüi cég például a Szovjetunió­tól szintetikus zsírsavaknak kőolajparafinok oxidálása útján történő gyártására vásárolt licencefc :

Next

/
Thumbnails
Contents