Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-30 / 75. szám
1973. márdus 36. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tarlóit a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) A kormány megtárgyalta a kohó- és gépipari miniszter előterjesztését a Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciójának helyzetéről. A Szovjetunió megfelelő vállalataival együttműködve, a rekonstrukció végrehajtásával biztosítható a magyar csapágyipar korszerű műszaki színvonala és a nagysorozatú termelés. A kormány utasította a kohó- és gépipari minisztert, hogy a beruházás megindítása érdekében a szükséges intézkedést tegye meg. A könnyűipari miniszter javaslatot terjesztett a kormány elé, a IV. ötéves tervben előirányzott síkrendszerű kötöttárukapacitás biztosítására. A kötöttáruk iránti hazai igények várható növekedésének és a kplföldi kereslet kielégítése érdekében a kormány egyedi nagyberuházás megvalósítására hozott határozatot. A síkrendszerű kötöttárugyár több változatos beruházási javaslatát a könnyűipari miniszternek június 30-ig kell előterjesztenie. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a tejipar és a húsfeldolgozó ágazat beruházási lehetőségeinek növelésére. Újabb lehetőségek a fejlesztésre Az élelmiszergazdaság IV. ötéves tervének egyik alapvető célkitűzése az állattenyésztés, valamint az állatokat és állati termékeket feldolgozó kapacitás fejlesztése. A célok megvalósítása érdekében a kormány már több intézkedést hozott: meghatározta a húsprogram, a szarvasmarha-program megvalósításához szükséges feladatokat, a végrehajtás eszközeit. Mindezek a lakosság még eddiginél is jobb ellátását szolgálják, másrészt pedig növelik a tőkés export árualapokat. A lakosság igényeinek kielégítőiéhez, az ellátás színvonalának növeléséhez azonban még további intézkedések szükségesek. Ennek megfelelően a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése az állami húsipar és tejipar beruházási lehetőségeinek növelésére, állami támogatás engedélyezésére tett javaslatot. A Minisztertanács engedélyezte az állami támogatást, amelynek nagyobb részét a tejipar fejlesztésére kell fordítani. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztése tavaly hozott kormányintézkedés hatására ugyanis a tejtermelés várhatóan nő. Á biztonságos felvásárlás és értékesítés alapvető feltétele, hogy tovább bővítsék a falusi tejgyűjtő csarnokok hálózatát és újabb tejszállító gépkocsikat állítsanak munkába. Nagyobb gondot kell fordítani a korszerű csomagolásra A feldolgozó-kapacitás hiánya miatt ma még nem mindenütt megfelelő az ellátás húskészítményekből. A most elfogadott javaslat nyomán ebben az évben már 4000 tonnával nő a feldolgozó kapacitás, emellett a tőkehús darabos formában történő szállítása csökkenti a húsbolti dolgozók nehéz fizikai munkáiét és gyorsítja a kiszolgálást is. A hűtőpulttal rendelkező élelmiszer-üzletekben a második félévben már nagyobb mennyiségben találkozunk csomagolt, szeletelt húskészítményekkel is. Az új beruházások elsősorban gépesítéssel, korszerű termelőberendezések üzembehelyezésével valósulnak meg. Az élelmiszergazdaság IV. ötéves tervének egyik alapvető célkitűzése az állattenyésztés, a tejtermelés és a húsfeldolgozó kapacitások fejlesztése. A kormány úgy határozott, hogy az 1973. évi népgazdasági tervben már jóváhagyott előirányzatokon felüli támogatást biztosít a beruházásokhoz. A most jóváhagyott beruházások elsősorban gépesítéssel, új, korszerű termelőberendezések üzembehelyezésével növelik a tejipar és a húsfeldolgozó ágazat hatékonyságát. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a szőlőtermelés jelenlegi helyzetéről, várható alakulásáról, valamint a fejlesztés érdekében teendő intézkedésekről. Jelenlegi szőlőterületünk több mint 200 ezer hektár, nagyrészt olyan területeken, ahol más mezőgazda- sági termelés gazdaságtalan lenne. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta és határozatot hozott a szőlő- termelés fejlesztésével kapcsolatos feladatokról. Az ágazat fejlesztésének alapvető útja a korszerű, nagyüzemi ültetvényterületek bővítése egyrészt az arra alkalmas szőlőterületek korszerűsítésének végrehajtásával, másrészt új telepítésekkel. A fejlesztési programot szervezett formában és hatékony ellenőrzés mellett kell megvalósítani. A kormány felhívta az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a végrehajtás érdekében tegyék Küldöttértekezletet tartottak tegnap Szolnokon a He- lyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottságán. Papp László megyei titkár ismertette a megyei bizottság beszámolóját, amelyből kitűnt, hogy a helyiipari és városgazdálkodási vállalatok dolgozói tavaly tettekkel bizonyították, hogy törekszenek a lakosság igényeinek jobb kielégítésére. Az ipari-, javító- és szolgáltató tevékenység 1972- ben a tanácsi és helyiipari vállalatoknál 7,8 százalékkal, a kommunális célt szolgáló vállalatoknál 13,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Az értekezlet résztvevői közül sokan felszólaltak és a megyei bizottság beszámolójának, főleg a tennivalókra vonatkozó részét egészítették ki. Változatlanul törekedni kell a vállalatoknál arra, — mondották — hogy tervszerűbben, szakTegnap este a jászladányi művelődési házban választási nagygyűlést rendeztek, amelynek előadója dr. Bene Zoltán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő volt. A bevezető szavak után dr. Bene Zoltán a jelölőgyűlések tapasztalatairól, belpolitikai életünk fontos kérdéseiről beszélt. Többek között elmondta: — A X. pártkongresszus határozatainak megfelelően Népköztársaságunk alaptörvényét, az alkotmányt módosítottuk, jelentősen fejlődött az országgyűlés és a Minisztertanács munkája. Az új tanácstörvény a tanácsok hatáskörét és önállóságát növelte, amely lehetővé tette, hogy az államigazgatási munka kedvezően fejlődjön és a lakosság ügyeinek jobb intézését eredményezze. Mindezek nagyban segítették meg a szükséges intézkedéseket. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a belkereskedelmi miniszter jelentését az 1972. évi áruellátásról és az Idei évre történt felkészülésről. 1972-ben a lakosság áruellátása javult. A fogyasztói igények kielégítése érdekében a belkereskedelem szorosan együttműködik az ipar és a külkereskedelem illetékes szerveivel. A kormány utasította az érdekelt minisztereket, hogy vizsgálják meg milyen intézkedések tehetők a hazai termelés, valamint a szocialista országokból történő behozatal fokozására. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentését az 1972. évi termékforgalmi helyzetről a szabályozás hatékonyságáról, a termékforgalomban alkalmazott kontingensek teljesítéséről. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét az országgyűlés' márciusi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételekre és javaslatokra azzal, hogy vizsgálják meg azok megvalósításának lehetőségeit és tájékozhassák erről az országgyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. szerűbben a munkaidő és az adott lehetőségek jobb kihasználásával dolgozzanak, minden munkahelyen. ☆ A Pedagógusok Szakszervezete Szolnok megyei Bizottsága kibővített ülésén az 1972. március óta végzett munkát értékelték. Szurgyi István, megyei titkár beszámolójában többek között szólt a megye kulturális életének fellendítését segítő törekvésekről, a kisközségek sajátos problémáiról, a fiatal pedagógusok lakás- helyzetének megoldására készült tervekről, az új pályázati rendszerről és a gazdasági munkában jelentkező gondokról. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy a párthatározat végrehajtásában nagy aktivitást tanúsítanak a pedagógusok. A beszámolót élénk vita követte. állami életünk további fejlődését, a szocialista demokrácia érvényesülését életünk minden területén. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az elmúlt években tovább erősödött hazánkban a szocialista rendszer a munkás- osztály hatalma szilárd, erősödik a szocialista nemzeti egység. Ezekután szólt még a nemzetközi helyzetről, arról, hogy a IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában hogyan fejlődött gazdasági életünk, hogyan alakultak a lakosság életkörülményei. Ismertette meevénk és Jász- ladány fejlődését is. Beszédét a következőkkel fejezte be: —- Április 15-én, a tanácstagi választáson minden hazáját szerető választópolgár az urnák elé járul. Arra a jelöltre adja szavazatát, akit méltónak tart, hogy a közösség érdekében mint tanácstag fáradozzon, dolgozzon. Szakszervezeti tanácskozások Választási nagygyűlés Jászladányban Közösen a gyermekekért A családok nyugalmát, a szülők kiegyensúlyozott munkavégzését biztosítja. és ifjúságunk korszerű nevelését jelenti, ha gyermekintézményeink betöltik szerepüket, s ha a hálózat fejlesztése nem marad le messze a növekvő társadalmi igények mögött. Mintegy százhuszonötezerre tehető megyénkben a tizennyolc éven aluliak száma, akiknek gondozásáról, oktatásáról, neveléséről valamilyen formában a gyermek- és oktatási intézményekben gondoskodnak. Bármilyen szemszögből is vizsgáljuk — az iskolapolitika, a nőpolitika — az intézményhálózat fejlesztést, ha nem is sikerült minden típusát úgy korszerűsíteni, ahogy szerettük volna. jelentősek az eredmények. Sok minden történt , ennek érdekében, de mégis olyan helyzetbe kerültünk, hogy a fejlődés új társadalmi igényeinek kielégítése elől nem térhetünk ki. ötéves terveinkben az ország teherbíró képességének megfelelően mindig jelentős összegeket szánt a kormány a gyermek- intézmények fenntartására és fejlesztésére. Most a negyedik ötéves terv • félidejében a megyei pártbizottság napirendiére tűzte a gyermekintézmények helyzetét, ellenőrizte a tervben meghatározott feladatok végrehajtását és jóváhagyta a szükséges intézkedéseket, hogy kitűzött céljainkat Szolnok megyében is elérhessük. Tanúi vagyunk annak, hogy az utóbbi években a nők százai, ezrei léptek ki a háztartásból és vállaltak munkát, egyrészük a lakóhelyükre vagy attól nem távolra telepített üzemekben, gyártelepen, A nők tömeges munkavállalásával jelentkezett a dolgozó kisgyermekes anyák jogos kívánsága, hogy családi, gyermeknevelési feladatainak ellátásához intézményes támogatást kapjon, kicsinyét bölcsődébe, óvodába helyezhesse el. A bölcsődei és óvodai helyek fejlesztése sajnos nem követbe az igényeket. Jelenleg a tanácsi és üzemi bölcsődékben ezerhétszázötvenhét kisgyermeknek van hely. a negyedik ötéves tervben 240 hellyel tervezték a bölcsődei hálózatot bővíteni, ebből eddig 30 valósult meg. A megye- székhelyen a legkritikusabb a helyzet, mert a bölcsődékben nagy a zsúfoltság, s évenként kétszázan várnak felvételre. A Mátvás király úti hatvan szermélyes bölcsődét pedig nem építették fel határidőre, átadása két évnél is többet késett. Bár azt nem szabad elfelejtenünk, hogy a bölcsődei hálózat a felszabadulás után épült ki. de a jelentős fejlesztés ellenére sem tudja befogadni a jelentkezőket. Felmérések szerint a megyében 800 bölcsődei helyre lenne ipég szükség, hogy kielégítetlen igények mérséklődjenek. A gyermekgondozási segély bevezetése, amelyet társadalmunk egyik leghumánusabb intézkedésének tartunk, enyhített ugyan a bölcsődei gondokon, de nem szüntette meg azokat, mert akik nem veszik igénybe a segélyt, még inkább elvárják gyermekük bölcsődei felvételét Nevelésügyünk jelentős eredménye az óvodák rendszere, az évek során, ha lassan is, de nőtt az óvodai helyek száma és javult az ellátás minősége is. A statisztika szerint az elmúlt év végén tizenegyezerhatszázki- lencvenkilenc gyermek járt óvodába az igazságha->- azonban az is hozzátartozik, hogy óvodáink is zsúfoltak és a megyei átlagnál Szolnokon lényegesen rosszabb a helyzet, mert az óvodai helyek kihasználtsága 120—150 százalék között van. Említésre méltó, hogy a megye helységei közül Mezőhék községben nincs állandó óvoda. A negyedik ötéves terv időszakában a hálózat fejlesztéseként 1880 új óvodai hely létesítését tervezik, melyből 1350 beruházás révén, a többi meglévő éoüle- tek bővítésével, átalakításával valósul meg. Törlesztendő adósságként az előző tervidőszakról, 175 hely létesítése áthúzódott erre az időszakra. Ha a tervek meg is valósulnak, mégsem tudunk majd minden igényt kielégíteni, mert már jelenleg is négyezer új helyre lenne szükség, hogy az óvodáskorú gyermekek mintegy 70 százaléka részesüljön óvodai nevelésben. A gyermekek — és természetesen az anyák — szempontjából az óvodai nevelés általánosítása a kívánatos. Óvodáink egyre inkább iskolaelőkészítő jellegű nevelési intézménnyé válnak, s az a gyermek, akinek nem jut ott hely. már hátrányos helyzetbe kerül az általános iskola küszöbén társaival szemben. Az óvoda ugyanis hatékonyan segíti elő a kicsinyek testi és értelmi fejlődését, közösségi életre nevel, felkészíti őket az iskolára. A család és a gyermek számára egyaránt kedvező, jó megoldás. Sőt társadalmi jelentőségű tény, hogy az óvodai nevelés a nagyon korai, a fogékony életkorban hat a gyerekekre és ezzel hatékonyan segíti elő a kedvezőtlenebb családi környezetből adódó hátrányok csökkentését. Az iskolákban a gyenge tanulmányi jegyeket elérő és bukott tanulók között sok a fizikai dolgozók gyermeke, akik nem jártak óvodába, így hátrányuk kétszeres és nehezen kiküszöbölhető. Az óvodahálózat fejlesztését a család, a dolgozó anyák támogatása és valamennyi óvodáskorú gyermek nevelése érdekében fontos feladatnak tartjuk. S örvendetes az a széles körű társadalmi összefogás, amely az elképzelések, a tervek va- lóraváltásáért kibontakozott. Vállalatok, üzemek tetemes összegekkel járulnak hozzá a fejlesztéshez, a bölcsődék és óvodák fenntartási költségeihez. Értékes társadalmi munkát végeznek az intézmények bővítése, felszerelésük javítása érdekében. Különösen jó kapcsolat alakult kj a tanácsok és az üzemek, vállalatok között Szolnokon, Mezőtúron. Fegyvemeken és Tószegen. Az oktatási intézmény- rendszerünk valamivel kedvezőbb képet mutat. mert például a demográfiai hullám levonulását követően, és a körzetesítések révén a megye általános iskoláiban javult a tantermeket illetően a helyzet. Az elmúlt két évben 51 tanterem épült, ezzel szemben megszűnt 64, kislét- számú tanyai iskolák zárták be kapuikat. 40 tantermet a tanulócsoportok számának csökkenése miatt más célokra — úttörő szobák, napközi otthon — vesznek igénvbe. Változott a két váltásban használt tantermek aránya is. Szolnokon azonban még mindig feltűnően rossz az arány. A közoktatás korszerűsítésének és fejlesztésének legalapvetőbb követelménye az általános iskola teljessé tétele. Az anyagi és személyi feltételek javításával jelentősen csökkenteni kell az iskolák között ma még meglévő nagy színvonalbeli különbségeket. Ez feltételezi azt is. hogy az általános iskolákkal kapcsolatos beruházások, fejlesztések megvalósulnak. A negyedik ötéves terv végére 64 új tanteremmel bővül az általános iskolai hálózat. aminek következtében Martfűn. Jászberényben, Szolnokon valamelyest maid javul a helyzet Több tanteremre lenne szükség, ámde a terveknek, elképzeléseknek sorompót állítanak az anyagi lehetőségek. így lényeges változás ebben csak a következő ötéves tervben várható. A gyermeknevelés gondjaiból, feladataiból jelentős hányad hárul az iskolai napközi otthonokra, kollégiumokra, diákotthonokra. A napközi otthoni ellátás iránti igényeket intézményeink a már megvalósított fejlesztések után sem tudják teljesen kielégíteni, újabb általános iskolai diákotthonok létesítésére pedig nincs pénze a tanácsoknak. A középiskolák tanulói részére négy kollégium épül a meglévő diákotthonok, kollégiumok mellé, ezáltal csaknem 600 hellyel lesz több. A negyedik ötéves terv félidejére elkészült három szak- középiskola; Szojnokop, Űj- szászon és Túrkevén. 1975-ig épül fel Szolnokon a vjzügyi szakközépiskola, a kereskedő szakközépiskola és szakmunkásképző. Jászapáti és Mezőtúr szakközépiskoláiban terveznek még műhelytermeket létesíteni. Középiskoláink megyei helyzetéről elmondható. hogy mind az ellátást, mind a fejlődést tekintve megfelelő, kiállja az összehasonlítást más megyékével is. / A megyében sooo kétszáz szakmunkástanulót képeznek, s közismerten mostohábbak a körülményei, mint középiskolás társaiké. Az ipari tanulók oktatásának feltételein, ha az új létesítmények — tantermek, tanműhelyi. tornatermek stb. — javítanak is, nem szüntetik meg a hiányosságokat. A tanácsok és a vállalatok anyagi áldozatokat is vállalva pótolják a hiányokat, az üzemek több millió forinttal támogatják a műhelvtermek építését, felszerelését. de mindez még mindig kevés. Részletes, sok problémára kitérő beszámoló készült a gverm ékin tézm én vekről, őszintén feltárta, hogy a tervekben meghatározott feladatokat nem minden területen sikerült teljesíteni. Ennek okaként az objektív tényezőkön kívül — a beruházások mérséklésére elhatározott intézkedésekről van szó — sajnos szubjektív tényezők is kimutathatók. Pénz is volt, az építkezés ;s . elkezdődött és jónéhánv esetben mégsem készült el határidőre a tervezett gyermek- intézmény. Vannak jelek, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a tervidőszakban a beruházások műszaki-gazdasági és pénzügyi előkészítésére nagv gondot kell fordítani. Az is kitűnt, hogy a gyermekintézmények tervekben megfogalmazott fejlesztési céliai- nak eléréséhez is nagy szükség van a társadalom segítségére, erősíteni kell a ever- mekintézmények támogatására kibontakozó társadalmi összefogást, mely sokféle formában — a beruházások anvagi támogatása, a fenntartási költségek kiegészítése. önként vállalt munkavégzés stb. — megnyilvánul. A meeye anvagi feilesT+ési lehetőségét 1971-ben több mint kétmillió forinttal, 1972-ben pedig mintegy ötmillióval segítették a gazdasági szervek. A tervezettnél nagyobb mértékű fejlesztésekhez. az igények és lehetőségek közötti ellentmondások tompításához az anyagiakat csak az üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények. kollektívák hathatós támogatásából lehet megteremteni. Az ötéves terv gyermek- és oktatási intézményekre vonatkozó célkitűzéseivel politikai, társadalmi jelentőségükhöz mérten felelősséggel törődiön mindenki, hogy terveink maradéktalanul megvalósultának. Ez a jelenlegi helyzet értékelésének legfőbb következtetése. Lazányi Angéla i ►
