Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-29 / 74. szám

1973- március 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tallózás üzemi lapokban Gazdag tartalommal, sok érdekes információval je­lentek meg a március havi, Szolnok megyei üzemi újsá­gok. A március 23-án megje­lent Tisza Cipőben olvas­tuk: „Nagy az öröm a Tisza Cipőgyár és fiataljai köré­ben. A KISZ jó munkájá­ért ebben az évben másod­szor nyerte el a KISZ Köz­ponti Bizottság vörös ván­dorzászlaját. A vándorzászló átadására a forradalmi ifjúsági napok keretében, pénteken 15 órai kezdettel kerül sor a mű­velődési központ tánctermé­ben, ünnepi KlSZ-bizottsá- gi ülésen”. A jó hírhez csak egy megjegyzés: kár, hogy er­ről az ünnepségről a megyei lap hiányzott Ügy látszik, elfelejtették a martfűiek, hogy örömeikben is szíve­sen osztozik a megye köz­véleménye. „Mezőgazdasági nagyüze­meinkben mindjobban ter­jed a gépi betakarítás. A kenyérgabona után — amelynek teljes gépi beta­karítását az egész országban több éve megoldották — mind jobban általános a kukorica és a napraforgó gépi aratása is. Az új technológiával azon­ban veszteség nélkül csak úgy lehet dolgozni, ha a betakarítást a teljes érés előtt befejezik. Az így gyűj­tött termény a nagy víztar­talom miatt nem raktároz­ható, szárítani kell. Ezért keresett áru a mezőgazda­ságban a SIROKKÖ szárí­tó. Tószegi gyáregységünk is bekapcsolódott a prog­ramba azzal, hogy könnyű- szerkezetes vázból mintegy ötven épületet gyárt még az idén.” — Ezt olvastuk a Szolnoki MEZŐGÉP Válla­lat márciusi lapjában. Közeleg a felszabadulás évfordulója. Nagy nemzeti ünnepünk helyi krónikáját olvashatjuk az Űj Barázda, a Középtiszavidéki és Jász­sági Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetek Területi Szövetségének újságjában. Mészáros Ferenc Szelevény- tó. Tószegi gyáregységünk sorozatában most a Tisza­zug 1944-es eseményeit ad­ta közre: „A Tiszántúlon és a Du­na—Tisza közén végbement hadműveletek történetének ismeretében Szolnok me­gye felszabadulásában négy szakaszt különböztetünk meg. Az első 1944. október 7—11. Ez a megye felsza­badulásának kezdete, és az első német kísérletek a Vö­rös Hadsereg támadásának megállapítására. Ezután ok­tóber 12—18. Kisebb német próbálkozások a megye te­rületén. Utána október 19— 31. Utolsó német támadás, a megye tiszántúli részének felszabadulása. Végül októ­ber 29—november 17. A megye teljes felszabadulása. A harcok elhúzódását a megye földrajzi helyzete magyarázza. A gyorsan elő­renyomuló Vörös Hadsereg egységei Mezőtúrt és Szele- vényt érik el, és szabadít­ják fel október 7-én este. Október 8-án kerül sor el­ső ízben komoly harcra me­gyénk területén a szovjet és a német csapatok között. A német hadvezetésének igen komoly gondot okoz a Szolnok—debreceni út és vasútvonal és a Tisza vona­lának védelme. Október 8- ún megyénk déli részén is megjelennek a felszabadító csapatok. Az északnyugati irányban támadó 27. lövész­hadtest az esti órákban el­éri a Törökszentmiklós—Ti- szaföldvár—Kunszentmárton —Szelevény terepszakaszt”. Egymillió forint máinré- miiim — jóízű cím a MÉ­SZÖV lapjában, a Szövet­kezeti híradóban. „Megalakulása, azaz 1965. óta tavaly volt a legeredmé- nvesebb a jászladánvi ÁFÉSZ keretén belül mű­ködő libatömő-szakcsoport tevékenysége — írja Bagi Mátyás. összehasonlító adatként közli, hogy 1971- ben a libamáj-prémium csak 150 ezer forint volt, ta­valy már meghaladta az egymilliót. Itjúgárdisták seregszemléje Az Ifjú Gárda egységek se­regszemléje most már hagyo­mányossá vált ebben az évben megyénkben is harmadik al­kalommal rendezi meg az lf" jú Gárda megyei parancs­noksága és a KISZ Szolnok megyei Bizottsága. A fiatalok körében egyre népszerűbb mozgalomba év­ről évre többen kapcsolód­nak be. Az április 1. és 30. között rendezendő járási-vá­rosi szemléken például mintegy ezren indulnak. Ezeken a versenyeken bizo­nyítják a fiatalok honvédel­mi és politikai fe’készültsé- güket. A legjobb Ifjú Gárda rajok és szakaszok vesznek részt május 26—27-én a szol­noki KISZ-vezetőképző tá­borban és a Lenin parkban megrendezésre kerülő megyei IG-szemlén. az itt első he­lyet elérő szakasz pedig jo­got nyer az országos szemlén való indulásra. Néhány követelmény, amelynek az indulóknak meg kell felelniük: alaki és me­netdalverseny, ifjúsági és ka­tonapolitikai ismeretek, ál­talános katonai és techni­kai ismereteit, polgári védel­mi ismeretek, kézigránátdo­bás. állomáspont, tereppom- tok és célok teljes koordi­nátájának meghatározása, lő- gyakorlat eredményes vég­rehajtása. A verseny szervezésére tegnap intéző bizottság ala­kult, amelyben részt vesznek az Ifjú Gárda megyei pa­rancsnoksága, az MHSZ, a honvédség, a BM. a munkás­őrség, a kiegészítő parancs­nokság, a tűzoltóit, a Megyei Tanács művelődésügyi osz­tályának és a megyei Vö­röskereszt képviselői. Most minden jó — Nézze, ón egy szürke kisember vagyok csak, sem­mi más. Huszonöt éve, hogy itt dolgozom, munkám egy­idős a kenyéradó szövetke­zettel. Először cipő felsőré­szeket készítettem, tűzőnő a tanult szakmám. Öt év után, 1952-ban kiemeltek. Tudja, az akkori értelmét ennek a szónak? Jó munkásból lehe­detten gondolok vissza a 25 évemre. Ne higgye, nem va­lami különös dolgok miatt. A 25 év alatt egy kitünte­tést, egy kiváló oklevelet nem kaptam. Mégis elégedett va­gyok. Nem a kitüntetés a fontos, hanem a megbecsü­lés. És erre nem lehet pa­naszom. Tudják rólam, hogy igyekszem, ha úgy hozza a tett sok minden, Ilyesvalami lettem én is. Persze nem fő­nök, vezető — csak anyag- könyvelő. Ka jód emlékszem, 1947- ben az első fizetésem két- háramszáz forint volt egy hónapban. Azért csak ennyi, mert szegény volt a szövet­kezet, havonta visszaadtunk a keresetünkből anyagra, gépvásárlásra. Szép negyedszázada ez a mostani, a Jászsági Cipő­ipari Szövetkezetnek, s ha hiszi, ha nem, én is elége­munka, rám számíthatnak. Akkor kezdtem a munkás­életet, amikor a fiatalok fa­lujárók, népnevelők voltak. Szívesen mentem én is, a férjem is. Ö a Hűtőgépgyár­ban dolgozott, onnan, ment nyugdíjba, idejekorán, mu­szájból. Mindenben benne voltunk. Ezt kaptuk, kapjuk most vissza a gyermekeink­ben. Mert a társadalom ha­ladását értettük, akartuk. Most a gyerekeink érzik, a szülők jó ügyért dolgoztak. Mindkét gyerekem tanul. A nagyobbik lányom elsőéves egyetemista Szegeden, a ki­sebb harmadikos gimnazista és a Hűtőgépgyár ösztöndí­jasa. Különben a gyártól kaptunk lakást is. Nem fe­lejtették el mind a mai na­pig a férjemet. Itt a szövetkezetben keve­sebb a lehetőség az elisme­résre, segítségre. De itt is sokat kaptam. A szövetkezeti bizottság tagja vagyok, szép társadalmi munka az enyém. Minden évben én gazdálko­dom az üdülési beutalókkal. Évente tizennyolc—húsz csa­lád üdül tőlünk. Ha őszinte akarok lenni, azt is meg kell mondanom, hogy fáradt vagyok. Nézze, én tizennégy éves korom óta mindig dolgoztam, kicsit se pihentem. Elnézem a mosta­ni kismamákat. Nekik már sokkal jobb, mint nekünk, nagy gyermekes asszonyok­nak annakidején. Nem irigy­lem őket ezért. Két lányom van. Leszek még én is nagy­mama! Elszállt az idő. Huszonöt év. Sokszor magam se hi­szem. hogy alapító voltam ebben a fejlődő, szép jászsá­gi szövetkezetben. Elmondta: Pataki Mihályné Feljegyezte: Sóskúti Júlia Foto: Nagy Zsolt Figyelmeztető tüzesetek A megyei tűzoltóságon készített statisztika szerint ta­valy megyénkben 18 tüzet okozott a gyerekjáték. S a kimu­tatásból az is kiderül, hogy akik a tüzet okozták, azok többsége még nem töltötte be tizedik életévét. Ez az a kor tehát, amikor fokozottan vigyázni kell a gyerekekre — s a tűzeseteknél maradva — nem szabad előttük hagyni a gyu­fát Alátámasztja ezt a statisztikát a hétfő esti szolnoki tűz is. Bár még nem fejeződött be véglegesen a nyomozás, az már biztos, hogy hat év körüli fiúk voltak a tűz előidézőt Sok a dohányzásból származó tűz. A nagy szárazság miatt mostanában országszerte gyakori az erdőtűz is. Va­sárnap Szolnok és Szajol között égett két kataszter holdny: avar és cserjés. Itt ugyan nem jelentős a kár, de a tűzoltó­ság több órán át dolgozott az oltásával. Feltételezhetően do­hányzásból keletkezett a tűz. Mindkét eset arra figyelmeztet, hogy valamennyien le­gyünk óvatosak, elővigyázatosak. Emberéletek forognak kockán, felbecsülhetetlen értékek kerülhetnek veszélybe. <P>) Vasúti híd épül Murakeresztúrnál Murakeresztúmál a század elején, 1905-ben épült a vas­úti híd, annyi más híddal együtt a második világhábo­rú áldozata lett. Azóta ideig­lenes híd köti össze a Mura két partját, s azon csak lé­pésben haladhatnak át ne­héz rakományaikkal a vona­tok. A múlt évi nagy árvíz különösen sürgetővé tette az új híd megépítését. A ma­gyar és jugoszláv közlekedé­si szervek között létrejött megállapodás alapján meg­kezdődött az új híd építése, amely Murakeresztúr és Ko- toriba között 170 méter hos­szúságban ível majd át a Mura fölött. , Kedvezményes tüzeld vásár ► a TÜZÉR Vállalatnál! Az árleszállítás készpénzes vásárlásra, nyugdíjas és a dolgozók utalványára egy­aránt vonatkozik. Az április 2-án induló akcióban a hó vé­géig telepeinken vásárolt briketteket 15 q-án felül és 5 km-es körzetben ingyen hazaszállítjuk. Lakossági vevőink részére visszavonásig 30 %-ig terjedő árleszállítást hajtunk végre brikett és szénfajtáluk többségénél. <üS8*É^ Bőséges kész'etáel várjak vevőiket Szolnok, Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Törökszentmiklós, Martfű, Kunmadaras, Tiszaföldvár. Kunszentmárton, Túrkeve, Kunhegyes. Tiszafüred, Jászapáti, a SZOLNOKI TÜZÉP VÁLLALAT TELEPEI

Next

/
Thumbnails
Contents