Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-03 / 52. szám
6 SZOLNOK MEOTE1 NÉPLAP 1973. március 3. Törökszentmiklósi számvetés *.r rr üwíim! l1 . ? riflPBHjww w ji müei?! c ~~r r ~ mo'w.mü . i Felépült a Petőfi Tsz pulykanevelője A február 25-i lapokban jelent meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a választópolgárokhoz intézett levele, amelyben hírül adta, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az alkotmány és a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően — 1973. április 15-re kitűzte a helyi tanácstagok általános választását. Amikor a levélben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa megköszönte a tanácstagok eddigi áldozatos munkáját, nyugtázta erőfeszítéseik eredményeit, mellyel hozzájárultak szocialista hazánk jelentős fejlődéséhez, egyúttal az új választásokról szólva a következőket írta: ,,A szocializmus építésének eredményei köteleznek, feladatai pedig helytállást, szorgalmas munkát követelnek- mindenkitől. Ország, város, falu akkor alkothat nagyot és maradandót, ha polgárai a haza javán munkálkodnak. Az országos feladatok ismeretében tanácskozzunk a IV. ötéves terv helyi célkitűzéseinek teljesítéséről, a lehetőségek feltárásáról, a gazdasági építőmunkánk időszerű teendőiről, hatékonyabbá tételéről.” A következőkben Szolnok megye egyik régi települése, a több mint hétszáz esztendős Törökszentmiklós vall magáról. Mit váltottak valóra a IV. ötéves tervük célkitűzéseiből, hogyan gazdálkodtak a város lakóinak pénzéből, az államtól kapott sokmillió forintból, a társadalmi munkások önzetlenségével a közösség hasznára, javára az elmúlt két esztendőben. Az új tanácstörvény almikor megjelent többek között a népképviseleti jelleg erősítését határozta meg a tanácsokban. Ma arról adhatunk számot, hogy Török- szentmiklóson erősödött mind az országgyűlési képviselő, mind a megyei és helyi tanácstagok kapcsolata a lakossággal. Élőbbek, rendszeresebbek lettek azok a találkozók, amelyeken a város lakói beszélték meg ügyes-bajos dolgaikat körzeti tanácstagjaikkal. A tanács gazdasági önállóságának növekedésében is érvényesült az önkormányzati jelleg. A gazdasági munkát azonban meghatározzák — mivel azok befizetéseikkel jelentős mértékben segíthetik, befolyásolják a fejlesztésre fordítható öszegeket a városban levő ipari üzemek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek eredményei. A tanács kapcsolata, egvüttműködése tovább erősödött a társadalmi és tö- measzervezetekkel, a gazdasági egységekkel. Törökszentmiklóst az országgyűlésben egy képviselő, Varga Sándor, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregységének igazgatója, képviseli. A Megyei Tanácsban öt törökszentmiklósi tanácstag szólhat a város gondjairól, eredményeiről. A Városi Tanácsban hatvanhatan dolgoznak. Igyekeznek felelősséggel dönteni a település életét, fejlődését meghatározó kérdésekben. Kik a város tanácstagjai. Nőtt körükben a munkások, a nők, a fiatalok aránya az elmúlt tanácsválasztás alkalmával. Sokan közülük az elmúlt két esztendőben először kapcsolódtak be a közügyek intézésébe, először szólhattak bele a közösség dolgaiba. Ez azért is érdemel most különös figyelmet, mert az elmúlt két esztendőben az új tanácstagoknak nem nyílt minden esetben megfelelő lehetőségük az aktív munkára. Hátrányban voltak azokkal szemben, akik választóik bizalmából már korábbi években is részt vehettek a tanács munkájában. Hátrányban voltak, mert. nekik csak két esztendő állt rendelkezésükre, hogy bizonyítsanak, hátrányban voltak, mert nem rendelkeztek elegendő gyakorlattal, feladatismerettel, mint idősebb társaik. Amikor majd április 15-én az urnákhoz járul a város lakossága, hogy ismételten bizalmat szavazzon, .most már négy esztendőre, azoknak akiket képviseletükkel megbíznak, bizonyára sok újraválasztott tanácstagra és több új tanácstagra adják majd voksukat. A tanács az elmúlt két esztendőben rendszeresen megtartotta üléseit, ahol a tanácstagok nagy többsége hozzászólásaival, állásfoglalásaival segítette a helyi politika kialakítását. A Városi Tanács rendszeresen megtárgyalta és jóváhagyta a felülvizsgált IV. ötéves terv célkitűzéseit; a város éves költségvetéseit és fejlesztését; a zárszámadásokat; a város rendezési tervét, amely az ezredfordulóig meghatározza Törökszentmiklós arculatát; az ifjúság- és szövetkezetpolitikai elvek érvényesülését; a település egészségügyi helyzetét. És megtárgyaltak több intézkedési tervet, legutóbb például a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i határozatának végrehajtására vonatkozót. Beszámoltatta a tanács a végrehajtó bizottságot is tevékenységéről. A megtárgyalt napirendi pontokra kozott határozataiban konkrét feladatokat szabott a végrehajtó bizottságnak, a szakigazgatási szerveknek. Ugyanakkor a végrehajtó bizottság a határozatok megvalósítása érdekében irányította a munkát és rendszeresen beszámoltatta végzett tevékenvségükről a szakigazgatási szerveket, a városban levő gazdasági egységeket. Wrü'iwcnímlklós Város Tanácsa az elmúlt két esztendőben több rendeletet alkotott mint a korábbi négyéves ciklus alatt. Ilyen rendelet volt például a lakásügyi jogszabályokkal kapcsolatos, a köztisztaságról szóló és így tovább. Néhány szót a tanácsi bizottságok munkájáról is, amelyekben már az új tanácstörvénynek megfelelően nemcsak tanácstagok, hanem kívülálló szakemberek is dolgoztak. Önzetlen, szorgalmas munkájuk véleményező, ellenőrző, napirendi jelentéseket előkészítő tevékenységük sok segítséget adott mind a végrehajtó bizottságnak, mind a tanácsnak abban, hogy egyes kérdésekben érdemben tudjanak dönteni. Mielőtt a város fejlődéséről beszélnénk ejtsünk néhány szót Törökszentmiklós gazdaságának helyzetéről. A város gazdasági szerkezetében a legutóbbi választás óta alapvető változás nem történt. Annak ellenére sem, hogy a városba települ a Vegyipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat. Tö- rökszentmiklóson jelenleg hét minisztériumi, öt tanácsi, öt szövetkezeti ipari üzem, illetve vállalat dolgozik. A város iparában az elmúlt időszakban általában a műszáki fejlesztés került előtérbe.. Épnek, valamint a termelésbővítésnek eredményeként az elmúlt két évben hát százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma. Ez azt jelenti, hogy újabb háromszáznegyven ember talált munkát magának. Emelkedett az iparban foglalkoztatottak átlag- jövedelme is. 1970-hez viszonyítva 1972-ben az egy- személvre jutó átlagjövedelem 3,2 százalékkal nőtt és ma meghaladja a 24 ezer 500 forintot. Az ipari termelés növekedésének üteme a IV. ötéves terv előirányzatainak megfelelően 1972-ben az 1970. évhez viszonyítva a következőképpen alakult: minisztériumi iparban a termelési érték 14 százalékkal nőtt, vagyis városi szinten megközelíti az 1,2 milliárd forintot. A tanácsi ipar ugrásszerűen fejlődött. Itt a termelési érték növekedése 59,3 százalékos, vagyis ma Törökszentmikló- son a tanácsi vállalatok évente mintegy 94 millió forint termelési értéket állítanak elő. A szövetkezeti ipar fejlődése valamivel elmarad az előirányzottól. 1970-hez viszonyítva visszafejlődés következett be: a teljesítmény ma 91,6 százalék. Itt mutatkoztak meg a gépgyártó ktsz-nél feltárt vezetési problémák, visszaélések. felelőtlenségek. Ezek gátolták a szövetkezet fejlődését. A közösség kárára ,.gazdálkodók” bíróság előtt felelnek tetteikért. Több új létesítmény szemlélteti a városban a szocialista ipar fejlődését: felépült a Gabonafelvásárló Vállalat 2 ezer vagonos terménytárolója, a Géngvártó és Javító Ktsz öntödéje. Megvalósult a Ruházati Ktsz üzembővítése, összességében a város ipari termelésének értéke az elmúlt két esztendőben 15 százalékkal növekedett, és ma megközelíti az 1,4 milliárd forintot. Dinamikusan és jó irányban fejlődött a város mező- gazdasága, bár itt sem hallgathatjuk el az Aranykalász Tsz-ben elkövetett gazdaságpolitikai hibákat. E szövetkézét kivételével a város többi közös gazdasága eredményesen gazdálkodott. Stabilizálták az 1970- re elért eredményeket, fejlesztették a termelési feltételeket. Az eredmények állandósítása növelte a szövetkezeti tagok jövedelmét. Az egy dolgozó tagra jutó átlagjövedelem a városban két év alatt 12 százalékkal nőtt. A város mezőgazdaságának termelési értéke a IV. ötéves terv előirányzatánál 2,2 százalékkal magasabb, és ha 1970-hez hasonlítjuk, akkor eléri a 25,6 százalékot. Különösen a növény- termesztésben értek el kiváló eredményeket a törökszentmiklósi gazdaságok. A kenyérgabona 30,2 má- mázsa/hektár átlagtermése — városi szinten — jelentősen hozzájárult az ország lakosságának ellátásához. Kimagasló eredményt ért el a búzatermesztésben a Petőfi Tsz, hektáronként 38,8 mázsa kenyérnek valót takarítottak be. A takarmánytermesztésben a városi átlag 40,2 mázsa/hektár kukorica. E takarmánynövény termesztésében kimagasló eredményt ért el a Dózsa Tsz: 47,1 mázsát törtek le egy hektárról. Nőtt Török- szentmiklóson az ipari növények vetésterülete és termésátlaga. Említésre méltó a cukorrépa- és a napraforgó-termesztés eredménye. Állattenyésztésben az elmúlt két évben a szinten tartás volt a jellemző. A beruházásoknál előtérbe került a gépesítés, az agrotechnikai feltételek megteremtésének gyorsabb üteme. A város kereskedelmi hálózata az elmúlt két évben alig változott: jelenleg 126 kereskedelmi egység szolgálja a lakosság ellátását. Jelentős fejlődés az elkövetkezendő években várható, amikor átépítik a Kossuth Lajos utca, a Táncsics Mihály és az Ady Endre utca egyes szakaszát. A lakosság ellátásában jelentős eredményt hoz majd, hogy már ez év második felében megkezdi az árusítást a Piac térrel szemben épülő vegyesiparcikk áruház. A tervekben szerepel egy nagy alapterületű élelmiszer áruház építése is Törökszent- miklóson. A kereskedelmi forgalom fejlődése valamivel alatta marad a kereskedelempolitikai irányelvekben meghatározottaknak. Elsősorban a ruházati, és az iparcikk kereskedelemben történt visz- szaesés. A bolti kiskereskedelmi forgalom 1970-hez viszonyítva 11,3 százalékkal növekedett, és meghaladja a 362 millió forintot. Legdinamikusabban az élelmiszer-kereskedelem forgalma nőtt; 1970-hez viszonvítva 137.8 százalékos. A ruházati kereskedelem forgalma az 1970. évi 61,6 millió forintról 55.6 millió forintra — mintegv 10 százalékkal — csökkent. Nőtt 1.8 százalékkal a ve"vesinarcikk-forga- lom, továbbra is a tartós fogyasztási cikkek a „slágerek”. A két év alatt a város lakói 2300 olnjkálvhát, 1500 televíziót. 3400 kerékpárt, 1200 mosógépet, 1000 porszívót, 2500 hordozható rádiót vásároltak. Á vendéglátás forgalma a két évvel előttihez 7,5 százalékkal növekedett. Sajnos a szövetkezeti kereskedelemben sem ment minden rendben. Lapunkban írtunk már a törökszentmiklósi ÁFÉSZ-nál történt nyerészkedésről, csalásról. A harácsolok tetteinek végre á bíróság tesz majd pontot. Következzék ezek után a városfejlesztés. Köztudomású, hogy részben a beruházásokat megszigorító rendelkezések, részben helyi problémák miatt a több mint két évvel ezelőtti városfejlesztési célokat Török- szentmiklóson is módosítani kellett. Nehezíti a helyzetet, hogy a dinamikusan fejlődő városnak néhány feszítő, a lakosságot közvetlenül érintő és foglalkoztató gondja van, melyeket még az eredeti elképzeléseknél gyorsabb fejlesztési ütemmel is csak hosszabb idő alatt tudnának megoldani. Ilyenek, mint például a lakáshelyzet, a város vízellátása, úthálózata, közlekedési állapota, a szociális és kulturális intézmények hiánya. Minderről, a város gazdasági helyzetének alakulásáról őszintén és nyíltan kell beszélni. A lakosságnak tudnia kell, mire számíthat az elkövetkezendő időkben. A beruházások felülvizsgálata után a város IV. ötéves tervéből 22,5 millió forint értékű építkezést fedezethiány miatt törölni kellett a következőket: köztemető kialakítása, új autóbusz-pályaudvar építése, a Felszabadulás úti villany- hálózat korszerűsítése, a mentőállomás építéséhez közműfejlesztés, a strandfürdő téliesítése. Ezenkívül néhány kommunális feladat előirányzatát csökkenteni kellett. Ezek közé tartozik a belvízrendezés, az intézmények szennyvízelvezetése, az ipari és kereskedelmi szolgáltatásfejlesztés, a sportpálya építése, a költségvetési üzem építőipari kapacitásának fejlesztése, a belvízelvezető csatorna építése és különböző tanácstagi feladatok elvégzése. Ezek ellenére a város nem termelő ágazatainak fejlesztésére a tanács fejlesztési alapjából mintegy 47,5 millió forintot költött. Ez 16 százalékkal kevesebb, mint az eredeti ötéves terv időarányos előirányzata. Vagyis ez azt jelenti, hogy a módosított tervét a tanács időarányos — néhány kisebb feladattól eltekintve — teljesítette. Törökszentmiklóson is egyik legnagyobb gond a lakáshelyzet megoldása, elegendő telekbiztosítás az építkezésekhej A lakosság lélekszámúnak, — életszínvonalának növekedése, az életkörülmények kedvező változása, a fokozódó urbanizáció reális terhei, a város- fejlesztéssel szemben a lakásépítés, a közműfejlesztés, az egészségügyi és kommunális ellátás magasabb szinten való megoldását igényelte, mint volt a III. ötéves tervben. A lakosság igényeinek kielégítése érdekében a III. ötéves tervben bevált módszer alapján segítette a tanács az OTP-, a magán társas- és családi ház építéseket. Telket ehhez belsőség! területek feltárásával biztosítottak. Ezideig a családi ház építéshez az állatvásártéren, a Rákóczi út belsőségében, a társas- és OTP-lakásépítés- hez pedig a város központjában, az Április 4„ az Ifjúság úton és az Alkotás utcában adtak telkeket. A korábbi gyakorlattal ellentétben azonban ezek a telkek már alapvagy magasfokú közművesítéssel rendelkeztek. S bár ezáltal magasabb értékűek voltak a telkek, mind a lakosság, mind az OTP kedvező feltételek mellett kapta meg a tanácstól. A kedvező telekbiztosítás eredménye, hogy az elmúlt két év alatt 460 családi ház, 68. többszintes társas- és OTP-lakás épült. A lakásépítésekről szólva jelentős eredmény a cigánylakosság otthonteremtésének támogatása. A tervidőszak alatt 50 „C” lakás •építését tervezte a tanács. — Ebből 1972 végéig 30 ház épült fel. Létesültek állami és tanácsi értékesítésű lakások is. — Eddig a város központjában húsz tanácsi értékesítésű lakás, az Ifjúsági úton pedig nyolc tanácsi lakás létesült. Megkezdődött a következő húsz lakás építése, negyven lakás, valamint hozzá kapcsolódóan üzlet és ipari szolgáltató szerviz (GELKA) kialakítása folyamatban van. A negyven lakás, az üzlet és a GELKA szerviz, a háztartási és vasbolt helyén épül »fék A város IV. ötéves tervében szereplő 1500 lakás felépítése tehát reális, megvalósítható feladat. Az előbbiekben már szó volt üzlethálózat bővítéséről. Az új városközpont kialakítása érdekében 1973 júniusáig befejeződik a Táncsics Mihály úton az iparcikk bolt építése. Ott kap helyet mint már említettük a Kossuth Lajos úti háztartási és vasbolt is. Már készül a terve egy 350 négyzetméter alapterületű ruházati áruháznak és a már említett GELKA-szer- viznek. ! A város alapvető gondja a vízellátás megoldatlansága. A vízmű építése, különböző okok miatt nem készült el határidőre, de a tavaly elkészült víztárolók és egy új kút fúrása lényeges javulást kell hogy eredményezzen. A III. ötéves terv végén a víztermelő kapacitás Törökszentmiklóson 1510 köbméter/nap, a tároló kapacitás 96 köbméter/nap, a vízhálózat hossza 41 kilométer, a hálózatba bekapcsolt lakások száma 1800, az egy lakosra jutó vízfogyasztás 62 liter volt A IV. ötéves tervidőszakban ala»* jt Épül az MHSZ-bázis