Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-25 / 71. szám
6 i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. március 25. A fazekasművészet mestere Nem az énekes szüli a dalt, a dal szüli az énekest (Babits M.) liántor Viní/or 1894-ben született Karcagon. Az elemi iskola elvégzése után inasnak ment egy helybeli fazekasmesterhez, Á. Kovács Vánoshoz. A század első éveiben vagyunk. Szegény ember fiának azidőben kilépni a rideg paraszti sorból egyetlen lehetőség volt, iparosnak lenni. Apjáról, édesanyjáról tőle tudok egyet s mást. Édesapja „lóger” csősz volt. A lógerek nagy legelőkön terültek el a városon kívül, széna és szalmalerakodó helyek voltak. Jártam én is éppen az ő emlékezései nyomán jónéhányszor a déli „16- ger”-ben, a hatalmas széna és szalmakazlak városában, melynek szélei a Kunlaposon át a nádudvari és hortobágyi pusztára visznek. A csősznek kis nádasháza volt, szűkös körülményekkel. A szilaj pásztorok, betyárok, pákászok, csőszök világáról még szemtanúktól hallott Kántor Sándor. Ilyenkor képzeletemben, ha köztünk beszélgetés folyt a régi világról, vagy Móricz Rózsa Sándoréról, az ő szülőházában láttam őket megelevenedni a tüzelősói végében lévő szabadkéményes tűzhely körüL Karcagon nem volt fazekasművészet. Jelentős népművészet Mezőtúron, Tiszafüreden és a fekete cserepéről híres Nádudvaron volt. A jobbágyfelszabadítás nyomán gazdagodó parasztság jelenti a népművészet virágzásának társadalmi alapját. Karcagot szegény nép lakta. A Nagykunság székhelye volt, ugyanott székelt a kunkapitány, amolyan atamán- féle. Területe, a Nagykunság, nádas, vizes, zsombékos vidéke, amely csak a Tisza szabályozása után vált mű- velhetővé. „A karcagi .. '.das határ (nem terem egyebet nádnál”, mint a korabeli népdal mondja. Bizony a nagykunok szilajpásztorok, pákászó, halászó, madarászó nép volt. A Tisza szabályozása után megindult a birtoktagozódás, s az én gyermekkoromra már szegénységet szült szörnyű külvárosokkal. , Hogy Kántor Sándor fazekas lett. az véletlen. Édesapja adhatta volna más iparoshoz is. De hogy művész lett belőle, törvényszerű, 1927-ben találkozik Győrffy Istvánnal, a magyar néprajz tudós professzorával. Ö biztatja az akkorra már kitűnő felkészültségű mestert a tiszafüredi, kihalóban lévő fazekasművészet felújítására. Miskakorsót, tányérokat, tálakat, butellákat hoz neki mintául. Már az első munkák sikert hoznak a fiatal mesternek. Hamarosan önálló művek jelennek meg a Mis- kakorsó mellett: a karcagi bíró és a kisbundás asszony. Sajátjává lett a füredi szín- és formavilág. Csodálatos minták. írókával rajzolt fekete kakasok, szép madarak, de nonfiguratív, dekoratív formák is feltűnnek tárgyain. Elindult azon a fejlődési úton, amely egészen máig vezet. Győrffy Istvánnak jó szeme volt. A népművészet világában nőtt fel, apja szűrszabó volt Karcagon. Nemcsak elindította, de figyelemmel is kísérte, segítette, tanította felfedezettjét. 1938-ban ismertem meg Kántor Sándort. A mellettük lévő utcában laktunk. A Bethlen-utca 8. számú ház ma is élénken, pontosan él emlékezetemben. Sógorom, aki nála volt fazekassegéd és nála tanult, vitt el hozzá. Tizenkét éves gyerek voltam, otthon kis figurákat gyúro- gattam, főleg lovakat. A Kántor-ház egyszoba-kony- hás-kamrás, nádas ház volt. Telisteli kész és félkész edényekkel, kártevés nélkül alig lehetett mozogni benne. Kedvesarcú, halksaavú emberre emlékezem, aki felnőttként fogadott. Adott egy újságbeli képet Izsó Miklós Búsuló juhászáról, és bíztatott, hogy azt mintázzam meg. A kis szobrot a mai napig megőriztem. Ettől kezdve minden szabad időmet nála töltöttem. a nyarak jó részét is. Ez a ház egy kerékagvig érő sáros utcában van, ahol akkor a járdát néhány sor tégla jelentette, és este petróleumlámpa világított. Csak később épült fel a kertben egy nagyobb műhely, amely lassan kisebb méretű üzemmé fejlődött. Kántor Sándor nagyon elütött környezetétől. Jól öltözött volt. Paszpolos. szürke kalapjára ma is emlékszem. Kinn a szabadban alszik télen is, hóban fürdik és tornázik. Akkoriban Tolsztojt és Zolát olvasott, és szívesen mondta el gondolatait. Egyébként kevésbeszédű, csalc lényeges dolgokról szeSomogyi Árpád: KÁNTOR SÁNDOR rét beszélgetni. Abban az időben az égetőkemence még a szabadban volt. Sokszor üldögéltem mellette, míg rakta a tüzet és nézegettük az edények állapotát, a kémlelőnyílásba dugott fenyőoál- cika lángjánál. Én akkor még nem 1 jártam Budapesten. Kántor Sándortól hallottam először műtermekről, múzeumokról. Néhánv alkalmazottal együtt dolgozott az egész család. Lassú bácsi az adagot taposta. Somogyi Zsiga korongozott, a szépen éneklő Simon István és Kovács István agyagot szűrt az udvaron. Kántor Sándor és a felesége. Margitka néni meg a lánya író- kázott. A mester ilyenkor mindig hallgatag volt Énekelni egyszer-egyszer hallottam kint a kertben, kemencerakás közben. Régi dalokat meg egy-egy katonanótát. Mikor nagyobb lett az üzem, akkor sem változott ez a meleg, kedves, családias hangulat. Kántor Sándor nem költözött el Karcagról, pedig ott nemigen tudták, hogy kicsoda, holott akkor már országos hírű ember volt Ügy látszik, a tehetség próbája a mindenféle emberi és művészi viszontagságok elviselése. Kántor Sándor esetében megrémül az ember, ha végiggondolja azokat a bajokat-gondokat, amiket legyőzött. Hogy csak az ős- tehetség-kultusz ostobaságát és a népművészet kispolgári hozsannázását említsem a harmincas években. Ekkoriban már nagyon sokan megfordultak nála. Egy tányér mintájának dicséretére szemérmes mosollyal válaszolt. Voltak előkelőek, hatalmasok is a látogatók között, akik értettek a népművészethez. Ha valaki érkezett, mesterünk abbahagyta a munkáját. Sok lelkes diák. edénykereskedő. Pesten házaló cigányasszony és utcabeliek ha jöttek, türelmesen magvarázott, sőt gyakran bemutatót is tartott nekik korongon. Jól viselte a borzalmas cikkek áradatát. Csendes, megbocsájtó, sohasem bántó humoros megjegyzésekkel olvasta őket. Kifinomult ösztönnel mozog a szellem világában, biztosan különbséget téve a lényeges és lényegtelen között, mindig saját feladataihoz igazítva a gondolatat. Akaratlanul is Veres Pétert juttatja eszembe, aki légvonalban alig harminc kilométerre ugyanilyen körülmények között írta első műveit. A felszabadulás után töretlenül megy tovább művészi pályáján. Újabb néprajzi tájak jelennek meg művészetében. Emlékszem, amikor az ötvenes évek elején otthon jártam, egy pásztói tányért mutatott. Hamarosan integrálja ennek változatát, de a szép dudi-sárga mezőtúri szilkék is feltűnnek munkái között. Szélesedik a skála: Mezőcsát butelláit saját maga költötte ritmusokkal újítja meg. Sőt később meg az egri ásatásoknál talált sörös- poharak is megihletik. Megtartja eredeti formájukat, szép mintájukat, új funkcióba helyezi őket, készleteket hoz létre belőlük. Nála soha sincs szó öncélú művészkedésről. Ha szerkeszt, mindig valóságos funkcióra gondol, úgy, ahogy a népművészet virágkorában. Hallatlan munkabírású. Az a csodálatraméltó benne, hogy amikor már többnyire azt hitték, hogy elérkezett művészete tetőpontjára, mindig meglepetésre volt képes. A brüsszeli világkiállításra olyan kompozíciókat készített amelyek nagyobbak voltak, mint a fazekasművészet fénykorában születeti figurális edények. A felauat egy kiállítás .uszításé volt. Én ezekben a figurákban látom művészetének csúcsát. Csikósok, gyönyörű bamalá- nyak. menyecskék, kocsisok, kofák, és állatfigurák: ökrök, tyúkok, csirkék. Alaphangvétele a fazekasművészet fénykoráé, de a figurális ábrázolás térformái vannak jelen. Kántor biztos érzékkel megy a maga útján. Nem szobrokat készít. Nemes, dekoratív figurák ezek. Nem öncélúak, pontos funkciójuk van. önálló tea elemként jelenhetnek meg es funkciójuk is egyértelmű: öbbnyi- re gyümölcs- vagy virágtartók. A kocsist például .óbb változatban is elkészítette. Vörös mellénye és barna kalapja van. Előfordul, hogy füredi minta fut körül az alsó részen A legszebb, ahol az alsó rész fehéren marad és hosszanti, cserépszínű karcolással érzékelteti a régi bőgatya karakterét. A figurákon a minták elvesztik önálló életüket egy magasaDb- rendű dekoratív megjelenés szolgálatában. A díszítő mintákkal szabadon és mesterien bánik, a fazekasművészet szül- és formavilágát mindig a megjelenítés érdekében használja. Azt hiszem éppen Kántor Sándor életműve bizonyítja legjobban, hogy milyen értelemben dőlt el a vita a népművészet jellegét, társadalmi szerepét és jövőjét illetően. A fazekasművészet szerves része lett társadalmunk életének. Egyre szélesebb körben használlak modern enteriőrben is. De gyakran látni ünnepélyes alkalommal Kántor-tányérokkal teríteni, a bort Miskakorsó- ból önteni. Vendéglőink általában nem a legjobb ízléssel használják, nem terítékként, hanem valami „magyaros” díszítésként, jó magasra téve a falon. Én annak is örülök, hoey jelen van. majd itt is továbblép az ízlés. A társadalom értelmesebb, műveltebb része jó ízléssel él vele, és ez nagy dolog. (f Jxdílft, változatos, jelentős életmű a Kántor Sándoré. Gyűjteményes ki állítja a Műcsarnokban számadás is volt. Néprajza tájegységek hatása szerint csoportosított. Nem ártott vr’nq néhány eredeti füredi tányért, Miskakorsót, mezőtúri szilkét is kiállítani. Ezek jelezhetnék a felújítást, az integrációt és az újjászületés '‘-'Talmas folyamatát. Somogyi Árpád Az Ország Széchenyi Könyvtár A Nemzeti Múzeum Könyvtára: sokáig így nevezték Pontosan: 1808-tól, amikor a rendek életre hívták a Magyar Nemzeti Múzeumot és a Széchenyi Könyvtárat ennek a keretébe illesztették be. 1949-ben, egy új kormányrendelet értelmében, a könyvtár jogilag kivált a múzeum szervezetéből és hivatalosan is nemzeti könyvtárrá nyílvánítva, önálló állami intézménnyé lett. Az Országos Széchenyi Könyvtárat minden tizennyolcadik életévét betöltött magyar illetve külföldi állampolgár látogathatja, ha fényképes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel rendelkezik. Kölcsönzés nincs, mégpedig azért, hogy az érdeklődök sose jöjjenek rosszkor, hogy minden könyvet bármikor megtaláljanak. A Széchenyi Könyvtár Pesten, 1803 augusztus 20- án nyílt meg. A hazafias érzésű főnemes, Széchenyi Ferenc alapította. Az ő személyes érdeme, hogy a régi nemzeti könyvkincset országszerte felkutatta, nagy anyagi áldozatvállalással gyűjteménnyé egyesítette, majd közhasználatra bocsátotta. Az alapító gyűjtemény 13.000 nyomtatott könyvből, kétezer kéziratos műből, valamint sokszáz térképből és metszetekből állt. Az intézmény fenntartását hosszú időn át szinte kizárólag a társadalom áldozatkézsége biztosította. Később, ország- gyűlési felhívásra a várme- gvék és városok már kötelező járulék formájában bocsátották a könyvtár rendelkezésére a legszükségesebb összeget. Az intézmény 1804-ben megkapta a kötelesnéldány- jogot, vagyis az újonnan megjelenő nyomdatermékek ingvenes elnverésének kiváltságát. A Széchenyi-állo- mánvt részben maeánaián- dékok. részben vásárlások által néhánv évtized alatt sikerült jelentősen bővíteni 1848-ban aztán ejkészült a Nemzeti Múzeum épülete, melv a mai napig is a könvvtár otthona. Nehéz időszakok Is sújtották nemzeti könyvtárunkat. 1838 tavaszán, az egész várost elöntő árvíz hosszú időre megakadályozta működését. A szabadságharc leverése után pedig a Habsburg politika, amely valamennyi nemzeti intézményünket megbénította, súlyos csöndet parancsolt a könyvek szép birodalmára. •Mátrav Gábor, a könvvtár akkori vezetőie, egy évtizeden át egyetlen munkatársára támaszkodva, a maaa ereiéből ievekezett használhatóvá tenni a gviiit°rnénveket! A politikai feszültség enyhülésével, 1866-ban — huszonnyolc évi zárvatartás után — nyílt meg újból a könyvtár az olvasóközönség előtt. Egyedülálló anyagáról, országos és nemzetközi feladatkörről, jövőjéről dr. Fajcsek Magda, az Olvasó- szolgálat vezetője tájékoztat: — Könyvtárunk a magyar illetve magyar vonatkozású anyagot gyűjti. Az alapítástól kezdve érvényesülő kötelességünk, hogy az állományt az utókor számára, mint a magyar könyv múzeuma, megőrizzük. A központi könyvgyűjteménybe — bizonyos ritkaságok kivételével — a Magyarország mindenkori területén 1711-től, illetve külföldön 1600-tól megjelent magyar nyelvű könyvek tartoznak. Hagyatékok révén sok nemzeti nagyságunk, így Kossuth Lajos, Madách Imre, Kisfaludy Sándor magánkönyvtárát is őrizzük. Könyvek, hírlanok és folyóiratok gyűjteményén kívül külön gyűjteményeink a következők: Régi Nyomtatványok Tára, Kézirattár. Kisnyomtatványtár, Zeneműtár, Térképtár, Színháztörténeti Tár, Mikrofilmtár. — Hozzávetőlegesen, mekkora ma a Széchenyi Könyvtár állománya? — Csaknem ötmillió. Ebből 1,800 000 a könyvállomány. Sajnos. az anyagok tárolásával komoly gondjaink vannak, számos külső raktár- helyiséget is igénybe kell vennünk. Ezért a kutatók részére előkészítő munkát is vállalunk. — Milyen országos, illetve nemzetközi feladatköre van a könyvtárnak? — A többi könyvtár módszertani irányítása, a belföldi könyvforgalmi és központi katalógusra vonatkozó feladatok ellátása, a nemzetközi cserék szervezése. A keszthelyi, a zirci és a gyöngyösi műemlékkönyvtárak is a Széchenyi Könyvtár gondozása alá tartoznak. — Vidéki intézmények és magánkutatók számára milyen lehetőséget nyújt az Országos Széchenyi Könyvtár? — Ök a könyvtárközi kölcsönzés útján kaphatják meg a kért anyagokat. A nálunk található központi katalógusok alapján továbbijuk a kéréseket a megfelelő intézményekhez és könyvtára' hoz. László Ilona MEGGiES EASELO RAJÉ A KÖNYVESPOLC— Gábor Andor: DOKIOR SENKI Schenk I- János = Senkhy - Doktor Senki: a névváltozás egy békebeli karrier fejlődés-görbéjét követi. Schenk I. János a „postatakarék ifjú tisztviselője” azzal a szándékkal indul a Függetlenség c. politikai napilap szerkesztőségébe, hogy egv névtelen levéllel denunciálja hivatali főnökét. S a regény végén, mint a lap félelmetes hírű publicistája, tulajdonosa és kiadója: országgyűlési képviselőként és pártfunkcionáriusként távozik a „bagósza- gú” szerkesztőségi szobából. Mi Kell a gyors társadalmi felemelkedéshez? A magyar karrier rejtélye — Gábor Andor regényének tanulsága szerint — a személyes tulajdonságok felől nem megfejthető. A magyarázat sokkal inkább a társadalmi szituációban keresendő. A kiegyezés utáni hazug, koiTupt közéletben, mely önnön biztonsága érdeké* ben gyors felemelkedést biztosít bárkinek, aki kötelezőnek fogadja el a politika és a kulturális élet Kialakult szabályait, normáit: — nem kérdez, nem firtat, nem tudakol, csak komolyan veszi a mindenki által hazugnak és korruptnak ismert játék- szabályokat- A szerző a középszerű karrierista keleteurópai modelljét teremtette meg regényében. Alakváltozataival Bródy Sándor, Kosztolányi, Hunyady Sándor no-« velláiban gyakran találkozhatunk. Garas Klára: A Széoművészeti Múzeum kéoei A múzeumismertetés a képzőművészeti kiadványok egyik sajátos válfaja. Rokon a kiállítási katalógussal, csak annál sokkal nagyobb arányú és fontosabb. Ennek ellenére Magyarországon ez- ideig elhanyagolták ezt a műfajt, holott nyilvánvaló, hogy egy-egy nagyobb múzeum történetének, szervezetének. anyagának bemutatása nemcsak művelődéstörténeti. tudományos vaev éppen propaganda célokból hasznos, hanem a művészeti ismeret- terjesztés egyik leghaiéko- konvabb formája is. Garas Klára könyve mintaszerűen tesz eleget a műfaj követelményeinek. Tömör, tárgyszerű és minden lénveges adatot magában foglal. A kötet elsősorban az információk gazdagsága miatt értékes. Kicsinyített reprodukciókon csaknem a múzeum egész festészeti anyagát bemutatja, a fő műveket, a nagy mesterek alkotásait pedig nagy táblákon reprodukálja alapos kommentárokkal ellátva. Nem miniatűr esszék ezek a kísérő írások, hanem a művek beható ismertetései, festő és művek objektív jellemzései. A kiadvány nem annyira lapozgatásra. gyönyörködtetésre való, inkább hasznos és szükséges kalauz, segédeszköz múzeum járóknak. Erre pedig annál is inkább szükség volt, mert a Széoművészeti Múzeum páratlan nemzeti és nemzetközi érték, egyik legrangosabb kulturális intézményünk. Alapos Ismeretét senki sem nélkülözheti. »
