Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

1973. március 24. SZÓI NOK MFOYFI VPPI.AP 9 Mit. főzzünk holnap Harcsa roston VaníliáskifU Harcsa roston. — Hozzávalók: harcsa színhús 70 dkg. morzsa 6 dkg. zsír 10 dkg. citrom éá só. A halszeleteket megsózzuk. Ha van rostsütőnk, akkor a halat olajban vagy -olvasztott zsírban megmártjuk és úgy sütjük meg. Ha nincs, akkor a megsózott harcsaszeleteket megszitált zsem­lemorzsába vagy lisztbe mártjuk és serpenyőben, erős tűzön, ke­vés zsírban mindkét oldalról pi­rosra sütjük. A tálra tál papírt helyezünk es lapátkanállal szed­jük rá a halat. Mellé citromsze­leteket. zsírban sült burgonyát adunk, esetleg kis mártásos csé­szében tartárt. Paprikás lisztbe mártva is megsüthetjük. Ha vi­szont roston sütiük* akkor a pirospaprikát az olvasztott zsír­ba vagy az olajba keverjük bele. Vaníliás kint. — Hozzávalók: 14 dkg liszt. 10 dkg vai. darált mandula vagy 6 dkg mogyoró. 5 dkg vaníliáscukor. só. A vajat a liszttel összemorzsoljuk, hozzá­keverjük a darált mandulát. — vagy mogyorót, a vaníliáscukrot és egy csipetnyi sót. Az egészet jól összedolgozzuk és kis kifliket formálunk belőle. Sütőlemezt ki­vajazunk. meghintjük egy kis liszttel, a kifliket rátesszük és közepesen meleg sütőben meg­sütjük. Még melegen megforgat­juk vaníliáscukorban. Tíz perc torna Az egészség megőrzéséhez mindenkinek szüksége "van a rendszeres mozgásra. — Ezt szolgálja az ésszerűen meg­választott torna is. Az itt áb­rázolt három gyakorlat fia­talos. lendületes és alaposan . felfrissít, ha naponta elvé­gezzük. Aki minden előzetes bemelegítés nélkül elkezd tornászni, természetesen egy- j két napig .izomláza lesz. erre j számítson. Egy-egv gyakorla­tot négyszer, vagy ötször ele­gendő ismételni, s az egész rrjindössze 10 percet vesz igénybe- Ennyi időt igazán érdemes rászánni az egészség érdekében. X. Terpeszállás. kezünket, — és amennyire csak lehet, a felső testünket is — könnye­dén hátralendítjük, majd előrehajkmk, s a kezünket a két lábszár között, amilyen messze csak lehet, hátrnyújt­juk. Hátrahajláskor mélyen belélegzünk, előre hajláskor ki. 2. Leülünk a szőnyegre, a lábunkat felhúzzuk, a ka­runkkal a térd alatt átfog­juk. ezután hanyattfekszünk, majd felülünk. A gyakorlat csak akkor fog sikerülni, ha folyamatos lendületből csi­náljuk előre, hátra. 3. A „gyertya” sem nehe­zebb mint az előző gyakor­latok. Hanyatt fekszünk, — nyújtott, lábainkat egymás mellé zártan behailítjuk, — majd fellendítjük és magas­ra nyújtjuk. Ezzel egyidőben csípőfogással megtámasztjuk a testünket A tanulók értékelés érői Kevés olyan pedagógiai tényező létezik, amely oly sok gondot okozna a kultúr- politikusoknak, a nevelők­nek, a diákoknak, sőt a szü­lőknek is, mint az értéke­lés és az osztályozás. Nagy kérdés pl. hogy az iskola ,mit értékeljen és mit he, hi­szen jórészt ettől függ az oktatás és a nevelés ered­ménye. Mert óhatatlanul az válik fontossá, amit az is­kola értékel, s az értéktele­nedik el, amivel nem törő­dik. Azt mondhatnánk tehát, hogy az értékelés, osztályo­zás rendszere, tartalma erő­teljesen formálja a jövő ge­neráció képét. Az osztályozás gyakorlata Egyetlen példát erre nap­jaink hazai és nemzetközi értékelési, osztályozási gya­korlatából. A tudományos és technikai ismeretek bővülé­sével, az iskolában mind na­gyobb jelentőséget kap a tárgyi tudás. Közben az utóbbi évtizedben számot­tevőin megnőtt az oktatás­ba bevontak száma, szüksé­gessé vált a továbbtanulásra tömegesen jelentkezettek va­lamiféle objektív alapon tör­ténő szelektálása is. E két tényező egymást erősítette, s oly mértéktelenül megnö­velte az osztályzatokban ki­fejezhető tantárgyi tudás, szaktárgyi ismeretek jelen­tőségét, hogy hovatovább az iskola, sőt a társadalom is azt ismeri el értékes ember­nek, aki jó jegyet szerez magyarból, irodalomból, ma­tematikából, s a többi tárgy­ból.. Pedig tudjuk, hogy az emher értékét .nem csupán a tanulásban mutatott ké­pessége adja. Az iskola mégis ezt mél­tányolta. ezt értékelte, osz­tályozta, tehát ez vált arány­talanul fontossá, s elhalvá­nyult az egyéb — erkölcsi, világnézeti, stb. — tulajdon­ságok jelentősége. Ezen vál­toztatnunk kell, s az okta­tásról szóló párthatározat sZterint a sokoldalú, harmo­nikusan fejlett ember kiala­kítása érdekében nagyobb hangsúlyt kell adnunk a nevelési tényezőknek. Tulaj­donképpen az értékelési, osz­tályozási rendszer korszerű­sítése a művelődési-politiku­soknak feladott lecke. Legfontosabb a lényeg felismerése Nagyjából hasonló prob­lémák adódnak — ha más megközelítésben és más kö­vetkeztetésekkel is — a pe­dagógusok gyakorlatában. Kérdés pl., hogy mit érté­keljenek nagyobb teljesít­ménynek : a tananyag rend­szeres megtanulását, vagy a lényeg felismerését, az el­méleti megfogalmazást, vagy a gyakorlati alkalmazást. Ugyanis mindegyik fontos, de kérdés, hogy a másikhoz viszonyítva melyik fonto­sabb? Az előírt tantervi anyagon pl. rendszeresen vé­gig kell haladnia minden 'tanulónak, ám hányán tesz­nek eleget ennek anélkül, hogy látnák a lényeget is. Vagy: milyen sokan vannak, akik ezt vagy azt a törvényt hibátlanul, szabatosan el­mondják, de zavarba'jönnek a gyakorlati alkalmazás so­rán. Pedig, hogy melyiket méltányolja jobban, a tanár, egyben befolyásolja azt is, hogy mire törekedjenek in­kább a tanulók. A tanárok' problémáinak ezzel még nincs vége. Ho­gyan tudnak pl. tárgyilago­sak lenni, miként tudják el­érni, hogy egy-egy osztályzat mögött minden esetben ugyanaz a tudás legyen? Egyáltalán, hogyan lehet mérni a tudást? Azután: az osztályzat csupán a száraz tényeket regisztrálja, vagy legyen nevelési eszköz is. te­hát buzdítás, avagy elma­rasztalás? Egészén addig tisztázatlan a mai gyakorlat, hogy mit csináljanak a pe­dagógusok, ha a gyerek nem készíti el a házi feladatát: tantárgyi osztályzatot adja­nak-e, vagy szorgalmit? A gondok további felsoro­lása* nélkül is nyilvánvaló talán, hogy az értékelési és ■osztályozási rendszer kor­szerűsítése nem egyszerű, s- a közhittel ellentétben nem is oldható meg egy-két év alatt. A párthatározat sze­rint az évtized végéig folya­matosan lényeges változáso­kat kell végrehajtani e té­ren. Ami az eddigi intézkedé­seket illeti: több mint nyolc éve eltörölték az általános iskola első osztályában a félévi osztályozást, hogy le­hetőséget adjanak a tanítók­nak és a kisdiákoknak az is­kola megszerettetésére, rrteg- , szeretésére, s az indulási kü­lönbségek türelmes kiegyen­lítésére. Most minden me-, gye 10—12 általános iskolá­jában olyan kísérlet is fo­lyik, hogy az első elégtele­nül végzők osztályismétlés nélkül továbbléphessenek a másodikba, mert a tapaszta­lat azt mutatja, hogy van­nak gyerekek, akik — bár szellemileg épek, később kapnak kedvet a tanulás­hoz. íj rendelkezések Tavaly tavasszal egy má­sik rendelkezés is napvilá­got látott, ez már minden olyan gyereknek tehetővé tette a második osztályba íratkozást. oki környezet- ismeretből, gyakorlatig fog­lalkozásból, ének—zenéből és testnevelésből kapott egyest. - A legújabb rendelkezés pe­dig — szintén szoktatás! cél­lal — az 5. osztályban tel­jesen megszüntette a félévi ‘ értesítőt. Ez nem jelenti, hogy a tanárnak nem kell értékelnie a tanulók mun­káját, fejlődését, s nem fon­tos mindenről tájékoztatni a diákokat és szüleiket. Sőt, éppen az a cél, hogy a fél­évi értesítő kényszerítő ter­he nélkül reálisabb, s lé- nyegretörőbb értékelések szü­lessenek. Ezek az intézkedések két­ségtelenül lapítják az álta­lános iskolában az osztály­zat-központúságot, s nagyobb lehetőségeket kínálnak a nevelési követelmények fo­kozottabb érvényesítésére is. Mindezek azonban csupán kezdeti lépések. \ * . « Kertészkedő^ nek: a tavaszi vetésről A talaj előkészítése A gyakorlott kertész már tudja, hogy a zöldségter­mesztésben a legkényesebb munka a vetés. Ezért ker­tünk földje legyen morzsa- lékosra megmunkált, kellően nedves, de nem ragadós és megfelelően ülepedett- Ha a talaj nagyon rögös és szá­raz, akkor néhány nappal a vetés előtt hengerezzük, vagy laposa tózzuk meg. Há­zikertünkben a vetőmagot szórva, sorba és fészekbe vethetjük. A sorba vetés sok előnye egyben mind cáfolata is a szórva vetés­nek. Ugyanis a sorbavetett mag mennyisége jobban el­lenőrizhető, és a növényke tenyészterületét meghatároz­hatjuk Keléskor a sorban egymás mellett kelő magvak közös erővel emelik a rá­juk nehezedő takaróföldet, kevesebb csíra fullad meg, a kelés egyenletesebb lesz. garépát, petrezselymet, hó­napos retket, vöröshagymát, korai burgonyát, fejes salá­tát, spenótot, sóskát, kap­rot. 1 borsót­Ajánlatos vetni a nyári retket, de még mindig nem késtünk el a korai burgonya, spenót, sóska, kapor veté­sével sem. Ahogy melegszik az idő általában április el­ső felében, kerülhet a föld­be a spárgatök, burgonya, sárgadinnye, görögdinnye, paradicsom, csemege kuko­rica magja- Április máso­dik felében ültethetjük a fejeskáposzta, kelKáposzta, karalábé, bimbóskel palán­táját és vethetjük á céklát, uborkát, babot. ■ Ha a moqvek nsm t e ne» ki A jól végzett vetés ese­tén — különösen a tavaszi­aknál — nincs gond a kelé­sig. Ha a talaj mégis meg- cserepesedne, és félő, hogy á mag nem képes kikelni, a cserepesedett talajfelszínt a sorok felett meg kell tör­ni. Előfordulhat, hogy a magvak nem kelnek ki. Eb­ben az esetben, ha van ma­gunk, a vetést megismétel­hettük, vagy más növénnyel vetjük be a megüresedett területet Berta Béla A te távolság Csak néhány olyan eset van, ahol a szórva vetés indokolt, például a fű tele­pítésénél vagy a spenót ve­tésnél. Fészekbe vetéskor csak meghatározott tőtávol­ságra vetünk., Egy-egy ilyen fészekbe több magot is te­szünk és kelés után ritkít­juk ki a kívánt tőszámra. Fészekbe vetjük a spárga­tököt. sütőtököt, görögdiny- nyét, sárgadinnyét, burgo­nyát. Egyaránt vethető fé­szekbe is és sorba is az uborka a bab és a kukorica. Fészekbe vetéskor a taka­rást kapával végezzük, sor- bavetéskor pedig legegysze­rűbb a gereblye hátával takarni és itt is ajánlatos jól lenyomkodni a földet. A takaró földréteg tömörí­tésével egyrészt a magvak­hoz hozzányomjuk a nedves földet, másrészt a nagyobb üregek megszüntetésével elősegítjük a folyamatos nedvesség szállítást, az al­sóbb talajrétegekből a mag­vetés szintjéig. A magvetés mélységét a vétőmag nagysága, a talaj kötöttsége és nedvességtar­talma határozza meg. Álta­lában a mag átmérőjének négyszerese a kívánatos mélység- Száraz időben vagy nagyon laza talajon ennél jóval mélyebben, nedves időben vagy túl kötött tala­jon pedig épnél sekélyeb­ben is lehet vetni. A vetés sűrűségére általános sza­bályt nehéz adni. Arra kell ügyelni, hogy a kikelő nö­vények egymást ne akadá­lyozzák a fejlődésben. A kora tavaszi vetés ide­je akkor van, amikor már rá lehet menni a talajra. Most már vethetjük a sár­Jíagrar mini Londonban Cií A Hungarotex legutóbbi londoni divatbemutatójának modelljeiből mutatunk itt be néhányat. A magyar cégek nyári ruhái, és a manökenek egyaránt nagy sikert arattak. Arcunk verejtéke sós Napjaink1 egészségnevelés­sel foglalkozó Szakemberei azt tartják, hogy az egész­ségnek nincs hathatósabb elixírje, mint ha naponként egy-egy. órát — vagy leg- -alábbis félórát — fizikai munkától vagy sporttól ve­rejtékezve töltünk. Most mégsem a verejtékes egész­ségvédő hatásáról, hanem a verejtékezés élettani ;elentő­ségéről. következményeiről és a verejtékkel vesztett folya­dékpótlás szükségességéről szeretnék beszélni. Hűtővíz Az ember testének hőmér­séklete egészséges viszonyok között kb 36—37- °C között állandó. Ez a hőállandóság nélkülözhetetlen előfeltétele annak, hogy az életet jelentő anyagcserefolyamataink gaz­daságosan. természetesen menjenek végbe. Éghajla­tunk azonban szélsőséges in- gadozá*okat, testünk t>e!ső hőtermelése pedig munka­végzéskor ugyancsak óriási különbségeket mutat. Szük­ségünk van tehát a hóalian- dóság biztosítására szolgáló szabályozórendszer*«. öf mi is olyan régen ts’álták meg az agyban „a hőszen,ét amely születésünktől halálunkig ál­landóan mer. a rajta ,át- áramlő vér hőmérsékletét És ha ez a hőmérséklet, mert pl. hideg vízben fürdünk csökkenni kezd. hőközpon­tunk erőteljesen felfokozza belső szerveinkben, majd iz­mainkban az égési folyama­tokat. Valahányszor vérhőmér­sékletünk a 37 °C-ot, a nor­mális testhőmérsékletet? meg­haladja. az imént említett agyi hőközpontunk hűtést indít el. Hűtésre van szük­ségünk pl. nyári hőségben, akkor is, ha tétlenül fek­szünk a napon, de mégin- kább akkor ha erős fizikai munkát kell végeznünk. Testünk hűtésének lealénve- gesebb tényezője a verejték. Az említett agyi központ a hűtést úgy valósítja meg, hogy a bőrünkben lévő ve- reitékmirigyek naponta akár több liternyi verejtéket ürí­tenek a bőr felületére. A ve­rejtéknek a bőrről való el­párologtatósához hőre van szükség Ezt a hőt a verejték a bőr alatt keringő vér me­legéből veszi eL Ráadásul ugyanakkor, amikor felfoko­zódik bőrünkön a verejtéke­zés. a böralatti erek is 'erő­teljesen kitágulnak é- azért a hőleadás nagy felületen történik. Végsőfakon a verej­ték a testünk túlxnelegedéset gátló „hűtővíz”. Víz és só A modern ember előtt as sem titok, hogy testünk több, mint 70°/o-át víz teszi ki, s hogy testünk vízállandósá- gát ugyanolyan érzékeny sza­bályozóberendezés biztosítja, mint a hőét. Szervezetünk vize részbén a sejtekben, és a sejtek közötti részekben — részben pedig az érrendszer­ben, tehát a véroen ne l.yez- kedik el. A verej'.iiarurig, ek Sejtjei a rajtuk átá.vmló nai- szálerek vérérből vonnak el vizet es sót és ez:, üri'tu a bőrre. Az eredmény tehát víz- és só-vesztés. Azok az agyi sejtcsoportok amelyek a vér térfog itat és s i-'-'tze- tételét mérik, a verejtékezés útján elveszített víz és só pótlására is kiadják az uta­sítást. Az ember ilvenkor érez szomjúságot és így pó­tolja szomjúságát oltva friss vízzel vagy üdítőitallal, a verejtékezés útján vesztett vizet. Ha nagyon erőteljes és hosszantartó a verejtéke­zés. akkor ésszerű víz helyett, enyhén sós vizet, teát. vagy olyan f olydékot, amelyben konyhasó van. pl.: sós húsle­vest inni, hogy a szervezet sóveszteségét is pótoljuk. Nyári melegben különösen a csecsemők és az aggok fo­kozottan érzékenvek a víz­vesztéssel szemben, s kínos gonddal kell ügyelni testfo­lyadékaik póttására­Szél és félelem A verejtékezéssel kapcso­latban még két dologra kell felhívni a figyelmet. Ha ve­rejtéktől, csepegő bőrfelületet heves szél ér (pl. motorosok­nál). a bőralatti izmok kötő­szöveti tokja erősen összehú­zódhat, ami heves izomfáj­dalmat okozhat. Az ilyen izomfájdalom valószínűsége íynnál nagyobb, minél idő­sebb az ember Ezért ésszerű szeles időben még nyáron is, megfelelő öltözékkel védeni testünk épségét, egészségét. Ne hallgassuk el. hogy a verejtékezés a félelemnek vagy szelídített formáiénak, a lámpaláznak is kí*éről,e- lenséae. Akiben a félelem fokozódik és aki naphosszat lámnaláz , állapodban ál. "t akkor is verejtékezik, ami­kor ..hűtőmzre” ^emmi szük­sége nincs. Ezt az ideges ere- d 'ű, kóros vezetékezést nyugtatószerekkel és némi él étből es ességgel lehet meg­szüntetni. Or- Ss. A-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents