Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

1973. március 24.

SZOLNOK MÉRTÉI NÉPLAP

3

Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka

Tavasz a szőlőben

Nyitás FS-l pneumalikes gépekkel

(Folytatás az 1. oldalról)

Ezek azt jelentik, hogy minden hatóság és állampolgár alapvető kötelessége a jogrend tisztelete^ a törvények és más jogszabályok előírásainak és szellemének követése — magatartásban, cselekedeteiben és intézkedéseiben egyaránt.

A büntetőeljárás szabályozza, hogy a társadalom védelmében fellépő állami szervek milyen intézkedésre jogosultak, illetőleg mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás alá vont

állampolgárokat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötelezettségek terhelik. Ezek a célok a törvényjavaslat minden rendelkezését áthatják. Hazánkban a törvénnyel összeütközésbe kerülő állampolgár elnyeri megérdemelt büntetését. A büntetésben kifejezésre jut a társadalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egyik sark-’-tos elve, hogy bűn- cselekmény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg. Sarkalatos elv az is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosította lehetőségekkel.

Az ártatlanság vélelme

— Ezért szögezi le a törvényjavaslat: „senki sem

tekintendő bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.” Ebből a fontos elvből következik az is, hogy akivel szemben a büntető- eljárást folytatják, az nem kötelezhető ártatlanságának bizony'' ’ ’-a. a bűnösség bizonyítása az eljáró hatóságok kötelessége. Ez az „ártatlanság vélelme” elnevezésű jogelv. Büntetőeljárásunkban — összhangban az ENSZ által elfogadott emberi jogok egyetemes deklarációjával — eddig is érvényesítettük ezt az elvet, a törvényjavaslat azonban most kifejezetten megfogalmazza

— Az ártatlanság vélelme

Kiterjesztik a

Kitért a miniszter arra, hogy a törvényességi garanciák további erősítését szolgálják a javaslatnak azon új rendelkezései, amelyek — alkotmányunkkal összhangban — az eljárás minden szakaszára kiterjesztik a védő jogait.

— Büntető törvényeink előírják a jogsértőkkel szembeni fellépést, vagyis azt, hogy a bűncselekmények elkövetőit — személyükre tekintet nélkül — felelősségre kell vonni. A kormány úgy véli, hogy büntetőpolitikánk differenciált érvényesítése megköveteli: bíróságaink az

azonban nem jelentheti azt, hogy — mindaddig, amíg az ügyet nem zárja le jogerős bírói ítélet — az újságok ne adhassanak hírt egy-egy bűnügyről, illetve az annak elkövetésével alaposan gyanúsított személyről. Továbbra sem nélkülözhetjük a sajtó, a rádió és a televízió közvéleményt tájékoztató és formáló munkáját. A hírközlő szerveknek azonban világossá kell tenniük közleményeikben, hogy az eljárás melyik szakaszáról tudósítanak. Nem vághatnak elébe a bírósági döntéseknek és a közvéleményt előre nem befolyásolhatják; pontosabban kifejezve: nem helyezhetik közléseikkel mintegy erkölcsi „nyomás” alá a bíróságokat.

védő jogait

eddiginél jobban éljenek az anyagi hátrányokkal járó büntetésekkel, a pénz fő- és mellékbüntetések, a vagyonelkobzás alkalmazásával, amikor úgy találják, hogy azok hatékonyabb módon segítik elő a bűnözés visszaszorítását, a megsértett jogrend helyreállítását. Ennek törvényi feltételeit és a jog- alkalmazás egységes irányítását is tovább kell fejleszteni. A jogszabályokat úgy kell alkalmazni, hogy a bűnösök elnyerjék megérdemelt büntetésüket, és azzal őket és másokat visszatartsunk bűncselekmények elkövetésétől.

Egyszerűsített vádirat

— A Büntető Törvény- könyvet módosító törvény- erejű rendelet a bűncselekményeket két csoportra osztotta: bűntettekre és vétségekre. Ennek alapján lehetővé vált az is, hogy a most benyújtott törvényjavaslat a kisebb jelentőségű, egyszerű ténybeli és jogi megítélésű ügyekben vétsé- gi eljárást vezessen be, s ezáltal magát a büntetőeljárást is jobban differenciálja. Ez egyben az eljárás egyszerűsítését is szolgálja. Érzkeltetheti ennek gyakorlati jelentőségét, hogy 1972- ben a bűncselekményeknek nagy többsége, körülbelül 70 százaléka volt olyan, amely esetekre ezután az egyszerűsített eljárás szabályai lesznek irányadók.

— A bűncselekmények általános megelőzése és az egyes személyeknek a bűn- cselekmény elkövetésétől való visszatartása szempontjából ugvancsak lényeges: a bűncselekményeknek és azok •l követőinek gyors felderítése és á bírósági felelősségre vonása Azt, hogy a óűncselekménvt kitervelő, elkövető személyek és a bűnüldöző hatóságok közötti örök „Versenyben” a hatóságok győzzenek — az államnak sokféle módon elő kell mozdítania.

— A javaslat szinte minden rendelkezésére jellemző a törekvés a büntetőeljárás hatékonyságának növelésére, valamint — a törvényességi és a garanciális érdekek megsértése nélkül történő — gyorsítására és egyszerűsítésére. Így például a vétségi eljárást különösen az jellemzi, hogy a nyomozás során a tanúk kihallgatásáról és más eljárási cselekményekről jegyzőkönyv felvétele helyett jelentés készíthető; az ügyész egyszerűsített tartalmú vádindítvánnyal emelhet vádat. Továbbá — a javaslat értelmében — az első fokú bíróságon a vétségi eljárásban rendszerint nem háromtagú tanács ítélkezik — a tanácsnak egyébként első fokon egy szakbíró és két népi ülnök tagja van —, hanem egyesbíró jár el. A bírósági fellebbezési eljárásban a másodfokon eljáró bíróság jogköre jelentősen szélesedik.

A továbbiakban dr. Korom Mihály elmondta: a javaslat egyszerűsítést vezet be a nyomozásban azzal is, hogy megszünteti a terheltté nyilvánítás intézményét, mert az á gyanúsított eljárás mellett kettősséget jelentett, és csak ä papíros- munkát növelte. (Eltörlésének van azonban egy másik indoka is: ugyanis a terheltté nyilvánítás fogalmának a

magyar nyelvben egészen másfajta — nem éppen hízelgő — értelmezése is van.)

Az ügyészi munkáról

Az ügyészi munkával kapcsolatban dr. Korom Mihály kiemelte, hogy a javaslat szerint az ügyész ezután köteles részt venni minden olyan bírósági tárgyaláson, ahol bűntettet bírálnak el. Beszélt arról is, hogy az eljárás bírósági szakaszában az ügyész eddig — többek között — elejthette ugyan a vádat, ez azonban a bíróságot nem kötötte. Ezt most megszünteti a javaslat, s úgy rendelkezik, hogy az állam büntetőjogi igényeit érvényesítő ügyész vádelejtése köti a bíróságot, mert vád nélkül nincs — nem lehet

— büntetőeljárás.

Végül — egyebek között

— a bírósági tárgyalás előkészítésére, az adminisztráció korszerűsítésére, a jogerős ítéletre vonatkozó rendelkezéseket ismertette a javaslatból.

Beszéde befejezéseként dr. Korom Mihály hangsúlyozta:

— A beterjesztett javaslat

— az írásos indokolással együtt — fontos láncszeme annak az összehangolt, az állami szervektől, az állampolgároktól, végső soron az egész társadalomtól erőfeszítéseket igénylő és következetes küzdelemnek, amelyet a bűnözés ellen, a közrend és közbiztonság további erősítéséért folytatunk. Csak a törvényjavaslatba foglalt eljárási rendelkezések következetes, törvényes végrehajtásával valósíthatók meg büntetőpolitikánk céljai.

Az igazságügyminiszter a kormány nevében kérte az országgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el és emelje törvényerőre.

Az igazságügyminiszter előterjesztése után Szokola Károlyné dr. (Somogy megye 7 Vk.), az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának előadója kapott szót és a következőket hangsúlyozta:

— A büntető eljárásról szóló törvényjavaslat szervesen illeszkedik azoknak a jogszabályoknak a sorába, amelyek a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás munkájának tökéletesítését hivatottak szolgálni. A büntető eljárás az állampolgárok igen széles körét érinti, szoros összefüggésben van az állampolgári jogok érvénvesí- tésével és a kötelezettségek teljesítésével. Ezért az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának egyetértésével találkozott a kormánynak az a kezdeményezésé, hogy a büntető eljárást törvény szabályozza.

Szoköla Károlyné dr. után három képviselő és dr. Szé- nási Géza legfőbb ügyész mondta el véleményét a törvényjavaslatról, majd dr. Korom Mihály Válaszolt a képviselői felszólalásokra.

Az igazságiigyminiftzter válasza

Örömmel "nyugtázta a képviselők által is hangsúlyozott véleményt, hogy a büntetőeljárásról beterjesztett javaslat jó fegyvert ad a bűnüldöző hatóságok kezébe társadalmi rendünk és az állampolgárok jogainak még fokozottabb védelméhez. Egyetértői eg szólt azokról a képviselői kérésekről, megfontolandó ajánlásokról, amelyek közvetlenül ugyan nem a törvényjavaslathoz kapcsolódtak, de közvetve a bűnüldöző és igazságszolgáltató tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében hangzottak el. Egyetértett az utógondozás nagyobb hatékonyságát, a jogászutánpótlás tervszerűségét szorgalmazó indítványokkal csakúgy, mint azzal, hogy az illetékes miniszterek a végrehajtás tárgyában kiadandó alacsonyabb szintű jogszabályokban az új büntető- eljárási törvényre jellemző közérthetőségre, tömörségre törekedjenek.

Biztosította dr. Korom Mihály az országgyűlést, hogy a bűnüldöző és igazságszolgáltató hatóságok dolgozói a jövőbén is minden tőlük telhetőt megtesznek a közrend, a közbiztonság eredményes fenntartásáért és biztosításáért, hozzájárulva ezzel a nehéz és felelősségteljes tevékenységgel is a törvényesség, a szocialista építőmunka további sikereihez. Kérte. hogy az órszággyűlés a törvényjavaslatot a parlament jogi, igazgatási és Igazságügyi bizottsága részéről benyújtott kiegészítő és módósító javaslatokkal

együtt fogadja el. iktassa az o>-sz.)g törvényei közé.

Határozathozatal kivetkezett. Az országgvűlés előbb a kénviselők között írásban szétosztott bizottsági módosító. kiegészítő indítványról, majd a törvényjavaslatról szavazott: a büntetőéit órásról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — az országgvűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának módosító javaslataival egyetértve — részleteiben is egyhangúlag elfogadta.

A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása

Napirend szerint ezután a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása következett. Az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy az Elnöki Tanácstól — Losonczi Pál elnöknek, és Cseterki Lajos titkárnak a kézjegyével ellátva — átirat érkezett, amely rámutat, hogy dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségére szóló megbízatás ez év március 29-én lejár. Az MSZMP Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének együttes kezdeményezésére az Elnöki Tanács javasolja az országgyűlésnek. hogy az Alkotmány idevonatkozó rendelkezése alánján a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága

elnökévé dr. Szakács Ödönt ismételten válassza meg.

Az előterjesztett javaslat alapján az országgyűlés dr. Szakács Ödönt egyhangúlag a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta meg.

Ezután hat képviselő interpellált, amelvekre Csanádi György közlekedés- és postaügvi miniszter. Szekér Gvula nehézipari miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségűért miniszter és Bondor József építésügyi és város- feüesztési miniszter válaszolt. A válaszokat mind az interoelláló kénviselők mind az OrszágorttlZs elfogadta.

Az elnöklő Apró Antal ezután nz ors-áewvűlés tavaszi ülésszakát berekesztetté. s további jó munkát kívánt a képviselőknek.

Munkában a PS—1. pneumatikus nyitógép

Kihasználták az enyhe telet és idejében elkezdték a szőlőművelést a Jászsági Állami Gazdaságban. A 417 hektár szőlőterületen gc-dál- kodó nagyüzemben a „nyitány” az elmúlt évhez hasonlóan az idén is á Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettel együttesen megtartott metszési bemutató vo't.

Az intenzív művelés metszé- , si módszereinek bemutatása, az újabb tapasztalatok ismertetése után kezdték el a gazdaságban a munkát. Fődig 110 hektáron fejezték be a szálvesszös metszést. Szorgoskodnak már a PS—1. pneumatikus gépekkel, mór több mint 240 hektó ón befejezték a szőlő nyitást.

Az 1971-ben végzett talaj- és tápanyagvizsgálatok alapján a gazdaságban kidolgozták a megfelelő növényvédelmi rendszert, kialakították a készlet- és fenntartó táp- szerezés arányát. A tavalyi tapasztalatok figyelemb •'vételével kezdték el a talajelőkészítő munkát. Ez á munka is jól halad, foszforral és kálciummal már beszórták a gazdaság egész szőlőterületét.

Termelési lanácsliozás után a Cukorgyárban

A Szolnoki Cukorgyárban február 14-ére készült el a munkaügyi osztály tervezete a munkásbéremelésről hozott párt- és kormányhatározat végrehajtására. Az üzem, a MÉM munkaügyi és szociálpolitikai főosztályának utasítására a rendkívüli béremelési keretet 1 millió 13 ezer forintban; a számítások után a saját fejlesztési béralapot négy százalékban állapította meg. Az összességében több mint másfél millió forint az érintett dolgozók decemberi béréhez képest 9.5 százalékos átlagos emelést tesz lehetővé.

A nőknek az alapbéremelés mellett még 1,5 százalék pluszt adtak munkahelyüktől, beosztásuktól függetlenül. Ez azt jelenti, hogy a mintegy százharminc segédmunkásnő keresete, akiknek a fizetése tavaly februárban még átlagban 1570 forint volt, március elsejétől 9,5 százalékkal, csaknem 150 forinttal nőtt. A cukorgyárban, a mintegy 570 fizikai munkás 1972. évi átlagkeresete 29 634 forintot tett ki. Ez az idén a központi és a saját bérfejlesztéssel együtt 32 286 forintra emel!" ”k, havi átlagban pedig 2600 forint körüli ösz- szegnek felel meg.

Az üzemi demokrácia különböző fórumait megjárva a munkaügyi osztály tervezete csak néhány ponton módosult A műhelygyűléseken, a februári termelési tanácskozásokon minden dolgozó áttekintést kapott a várható fizetésemelésről. Az ott elhangzottak figyelembe vételével a szakszervezeti bizottság február Végi ülésén Vitatta még a munkás- béremelési javaslatot. Elsősorban módosították az éjszakai pótlék összegét. Az

őszi 3—4 hőnapos kampányra való tekintettel az éjszakai pótlékot 20-ról 25 százalékra növelték. A 8 napon túl egyfolytában éjszakai műszakban dolgozók fizetését az eddigi 30 százalék helyett az idén már 35 százalékkal egészítik ki.

Az szb ülésén differenciáltan határozták me> üzemrészenként az osztályok béralapját is. A műszaki osztály terhére — a munka nehézségi foka alapján döntöttek így —, amelynek béralapját 7,5 százalékkal emelték; 10,5 százalékkal nőtt az anyagáruosztálvon az átlag- fizetés. Különös tek‘ ‘lel arra, hogy ezen az osztályon többségében nők dolgoznak. (Ott dolgozik az üzem munkásnőinek egvharmada, és a már-'ius 1-én életbe lépő emeléssel a teljesítrrrtnvbér- ben dolgozók órabérét 11 százalékkal növelték.)

Az szb-ülésen jóváhagvott módosításokkal a gvár szak- szervezeti tanácsa, a központi és a saját bérfejlesztési tervezetet elfogadta. Ennek alapján a munkaügyi csoport tovább bontotta, és az osztályoknak, üzemrészeknek állapította meg a bérfejlesztési alap összegét. Ebből gazdálkodva aztán, a műhelybizottságok osztották fel név szerint, órabérre átszámolva ki, mennyivel keres majd többet. A március elseje után beérkezett javaslatokat figyelembe véve a munkaügyi osztály elkészítette a pontos órabéreket, amelyeket nűhelygyűléseken ismertettek a dolgozókkal.

A felemelt már-'ius híreket április 12-én fizetik ki, de már a március 27-i előleg fizetésekor is 150—200 forinttal vastagabb lesz azoknak a borítékja, akiket a bérintézkedések érintettek.

B. tu