Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-23 / 69. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. március '23. A szocialista egészségügyért, a békéért! Tisztasági mozgalom Vöxösketesztes kongresszusi számvetés IV. A tisztasági mozgalomnak hazánkban mintegy kétévti- zedes hagyománya van. Az idősebbek közül nyilván sokan emlékeznek még az úgynevezett „tisztasági hónapokra”, e párhetes kampányokA legnépszerűbb akció a „Tiszta udvar — rendes ház” mozgalom, amelynek felhívása mintegy másfél millió lakóház tulajdonosához jut el. S hogy nem eredménytelenül, azt jól szemlélteti, hogy 1969- ben 620 ezer lakóház, 1972- ben már 850 ezer felelt meg a mozgalomban előírt követelményeknek. Lassanként ~>ár hagyományossá vált a vöröskeresztes aktívák tavaszi megjelenése a portákon; Somogy, Baranya, Nógrád és Fejér megyében a lakóházak 90—95 százaléka kapcsolódott be a mozgalomba, amelynek a korábbi évekhez viszonyítva, a ra. Az évek során, hasznosítva a leszűrt tapasztr’-^kat, kialakultak a tisztasági mozgalom mai formái, jól segítve a munkahelyek, a lakótelepek egészségügyi helyzetének javítását. szélesedéséről is számot adhatunk; újabban a termelőszövetkezeti porták, az üzemek, a MÁV-pályaudvarok, élelmiszer-elárusító helyek rendbentartására is kiterjed a mozgalom, amelybe az állami gazdaságok, az isk^-Mc is széleskörűen bekapcsolódtak. A vöröskeresztes szervezetek a tisztasági mozgalmat a tanácsokkal, a helyi népfront-bizottságokkal. más társadalmi és tömegszervezetekkel együttműködve, a KÖJÁL-ok szakirányítása mellett igyekeznek tovább szélesíteni. 730 felelt meg az előírt követelményeknek, az állami gazdaságoknál pedig mintegy 35 százalékuk. A 4—5 tagú bizottságok felülvizsgáló munkájuk során arra ösztökélik a gazdasági vezetőket, hogy ahol a munkahelyi egészségügyi intézmények nem korszerűek, újítsák fel azokat E tevékenység is hozzájárult áhhoz, hogy a növénytermesztésben és az állattenyésztésben sokfelé javultak az elmúlt időben az egészségügyi-munkahelyi viszonyok. Ismeretes, hogy bizony a mezőgazdaság — nem utolsó sorban a nagyarányú gépesítés, kemizálás hatására — napjainkban meglehetősen balesetveszélyes. A statisztikai kimutatások szerint a vöröskeresztesek. évente mintegy ti zen öté zers zer nyújtanak elsősegélyt a mezőgazdaságban. A körzeti orvosok, a biztonsági megbízottak, a vöröskeresztes felelősök sokhelyütt tűzték maguk elé azt a közös és csak együttes ösz- szefogással megvalósítható célt, hogy minden bri^-'^^n és valamennyi munkacsapatban 1 égvén kiképzett elsősegélynyújtó; e^dig ez mintegy 60 százalékáig valósult csak meg. Ha az összefogás ilyen konkrét példáját említettük, mondjuk el azt az általánosítható tapasztalatot is, hogy a legjobb eredmények ott születnek, ahol a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére egyesítik az erőfeszítésekét. A tisztasági mozgalom felfelé ívelő, szép kibontakozását egyébként jól szemlélteti, hogy míg 1969-ben csak mintegy 270 község felelt meg a mozgalom feltételeinek, 1972-ben számuk megközelítette a 600-at; a városoknál pedig az 1971 évi 7 helyett 1972-ben már 15 felelt meg a tisztasági mozgalom előírásainak. (Folytatjuk) A jövő hét műsorából Truffaut-sorozat, Televarieté Március 27-én, kedden, az államosítás negyedszázados évfordulóján az „Itt most már a mi kezünk épít’’ című riportműsor a kecskeméti konzervgyárból, a salgótarjáni öblösüveggyárból, a budapesti finom kötöttáru- gyárból és az Ikaruszból jelentkezik. Március 28-án, szerdán este a „Mesteriskola” Kadosa Pál zenepedagógiai munkásságát ismerteti. Március 29-én, csütörtökön a norvég televízió estjére kerül sor. Március 30-án, pénteken a „Pirx kalandjai’’ befejező részét követi a „Jogi esetek”, amelyben ezúttal az állami gondozásbavétel jogi problémáiról lesz szó. „Az olvasópróbától a bemutatóig” sorozatban Scserbacsov „Dohányon vett kapitány” című operettjének műhelytitkaiba avatják a nézőt. Március 31-én, szombaton este vidám műsor kerül képernyőre „Miért nem lehet kabarét csinálni?” címmel. A műsort konferálja Sinkovits Imre. Az éjszakai előadás filmje a Truffaut- sorozat „Négyszáz csapás” című alkotása. ' Április 1-én • vasárnap a „Lahotzky” című magyarul beszélő osztrák tévé-filmet láthatják s ezt a „Televarieté” követi. Pályázhatnak a fiatal iparművészek A berlini VIT alkalmából a KISZ Központi Bizottsága és az Iparművészeti Vállalat közös pályázatot hirdetett. Célja: az alkalomhoz méltó, a magyar iparművészetet reprezentáló színvonalas alkotások létrejöttének támogatása. A fiatal és pályakezdő textil, kerámia és ötvös szakágakban alkotó iparművészek részére meghirdetett pályázat lebonyolítását, a művészek instruálását az Iparművészeti Vállalat végzi. A pályadíjakat a két rendező szerv közösen biztosítja összesen 42 000 forint értékben. A beérkezett alkotásokból az Iparművészeti Vállalat Budapesten, a KISZ Központi Bizottsága Berlinben a VIT időszaka alatt kiállítást rendez. „Tiszta, virágos Mind jobban terjed a „Tiszta, virágos község, illetve város” mozgalom is. Pedig az előírások nem könnyűek. A cím megszerzéséért mégis egyre több falu, város lakossága tesz erőfeszítéseket. A városok körében is kezd népszerűvé válni a mozgalom; 1969-ben még csak 43 város vett részt benne, 1972- ben már 73. Különösen szép eredményeket értek el a tisztasági mozgalomban a debreceniek. Itt a városi tanács a legjobb kerületet félmillió forint jutalomban részesítette. A mozgalom új formái elősegítik a lakosság élet- és munkakörülményeinek jobb megismerését, több lehetőséget nyújtanak a személyhez szóló, közvetlen nevelő munkához is. Vagyis a tisztasági mozgalom révén szót lehet érteni mindenkivel a környezetvédelem időszerű kérdéseiben; mozgósítani lehet a levegő, a víz, a talaj káros szennyeződései ellen. Falvakkozség, város” bán és városokban egyaránt meg lehet nyerni az embereket a lakás, a ház, az udvar, a közterületek, az üzletek, a pályaudvarok, a munkahelyek tisztasága érdekében, segítségüket lehet kérni ezek védelmében. A fáradhatatlan vöröskeresztes aktivisták munkájának eredményeként sokat változott az elmúlt években a lakóházak és környékük rendje, tisztábbak lettek a porták. Közös erővel A mezőgazdaságban mintegy ötezer vöröskeresztes társadalmi egészségügyi felelős tevékenykedik; a szervezeti bázist munkájukhoz az egészségügyi állomások és a vöröskeresztes szerveretek adják. Közegészségügyi-járványügyi szorgoskodásuk tulajdonképpen a tisztasági mozgalomban realizálódik. Az elmúlt esztendőben kb. 2300 termelőszövetkezetből „Tiszta udvar — rendes ház” KEREKES IIRE: 19‘ Este tíz után Nyomulok előre, gödörbe lépek, felcsap a víz, szétfreccsen, mint a nagy teherautók kerekei nyomán. Most jön a java. Valaki megnyomott egy gombot, és ez már nem eső. Csak víz, folyamatosan. Lezúdul, de ez már nem elnyelhető... és újra vissza, ahonnan indult... és mire visszaér, valaki újra megnyom egy gombot és újra indul, de már nem eső,, csak víz, folyamatosan... Kézzel tapintható, és kemény, mint a jó izom és sodor, mint a gyors levegő, és lezúdul, és aztán újra fel, mert annyi víz fenn egyszerre nem lehet, csak úgy, ha valami felszippantja azt, ami egyszer már leért. Mert az éjjeliőr csak azt láthatja, ahogy, az éjszakából kilép a víz. Feljebb nem lát. Lehet, hogy a sötétség fölé vándoroltak a tengerek, és mindent az éjszaka tart a sötét hátán. Most már mindegy, hogy a fal mellett vagy méterre attól. Víz alatt éppúgy egyformák vagyunk, mint a föld alatt. Nyomás, most már valahogy ki kell jutni a sarokig, onnan látszik, ha látszik« a hosszú utca lámpasora. Most látszik, de csak akkor, ha a gyárudvar fölött elszalad egy villám. A gumicsizma tele, így aztán lépni se lehet. A sarkon lehúzom, kiöntöm belőle a vizet. A zoknit a köpeny zsebébe rakom, nadrágszár fel a térdig... A gyárat akkor is meg kell kerülni. Mezítláb jobban haladok. Van idő. Aztán már villám nélkül is látszanak a hosszú utca lámpái. Itt-ott még fény az ablakokban, nehéz,. vizes fények, földhöz lapult taxik lámpái, ijedt macskaszemek. Csak a sarokig tart az eső. A saroknál úgy eláll, mintha valaki egy gombot nyomott volna, hogy álljon el. Ennyi az egész. A portásfülkéig szabad az út, kétoldalt a járda mellett tarajos kis patakok rohannak a lefolyókig. így eső után, a frissen omló víz hátán, igazi a csend. Ha nem volna itt a gyár, a város, ilyenkor meg lehetne hallani, hogy ez mit jelent. Az éjjeliőrnek van váltóruhája. Kell, hogy legyen. Míg rámkerüí a száraz, fő a tea. Ez is víz, de inni kell, hogy valami egyensúlyban tartsa az embert, Ilyenkor aztán igazán a legjobb száraz ruhában kiállni a portásfülke elé, már nem is csepeg. Már jönnek, akiket beszorított az eső. A Lipták úr, nagy hegyesen, be akarja mutatni, hogy mit használt neki az elvonókúra. A Richter úr, elázott kalappal, mert bízott abban, hogy a nagy esőben is valahogy hazaér. Felesége fél a vihartól, telefonjuk nincs. A Slezákné hátul összefröcskölt harisnyával, mert az éjszakai nők mindig felcsapják a sarat. Erdélyi úr, a festő, ma csak spiccesen siet, ha ideges, nem tud igazán inni és őt a víz mindig idegesíti. A Vajda úr sehol. Ablakai már egy hete sötétek. Válás előtt szabadságra ment, erőt gyűjteni. Nem azért mondom, de az embert néha érik meg- leDetések. Egyik este üzenet vár, hogy reggel nyolcra menjek be a munkaügyire. Előttem az éjszaka, van időm spekulálni. A munkaügyis magas, sovány, csak akkor hívja az embert, ha valami baj van. Magamban aztán előveszem, hogy minek hívhatnak engem. Végigveszem a történteket. Nem tudom, mi bajuk lehet velem. Mire elindulok az első körjáratra, már nagyon piszkál a dolog. Ez is olyan éjszakai bánat. Napközben az embert ez-az lefoglalja, nincs ideje, hogy sokat rágódjon. Csakhogy az éjszaka más. A nappali ügyeket nehéz elgondolni a sötétben. Nagy kár. Ilyenkor aztán az ember arra is hajlamos, hogy mindenfélét kitaláljon. A feltalálók is úgy jönnek rá valamire, hogy éjszaka felriadnak, belenéznek a sötétbe és valami megvilágosodik. Nem a reggel, mert az még messze van, de valami, amin már régen törik a fejüket. Könnyű úgy, tiszta fejjel. De az éjjeliőr nem ébredhet fel éjfélkor. Legfeljebb délben. A napsütés viszont nem alkalmas arra, hogy az ember ott lásson meg fé- nyos dolgokat. Így hát majd itt, míg megkerülöm a gyárat, valami majdcsak jelentkezik. Mit akarnak most azzal, hogy nyolckor egyenesen menjek be a munkaügyire? Szolgálatban el nem aludtam; az biztos. Innen egy szöget el nem vittem. Vigyen más. A nappali alváshoz tiszta lap kell. Ez világos. Szóváltásba senkivel nem keveredtem. Minek? Nem szeretek beszélni, ha nincs miről, márpedig miről beszélhet itt az ember azokkal, akik éppen elmennek? Nem értik ezek úgysem azt, akit itt vár egy egész éjszaka. Mit lehet válaszolni arra, ha odaszólnak. Gáspár már megint lóg az orrod Vagy így; jól kinézünk. Gáspár, ha te vagy itt a legszebb éjjeli pillangó. Szóval, ezekkel nem beszélek. Meg amúgy sincs nagy tehetségen a szóvá’tó shoz. (Folytatjujc) Montreal és az olimpiai béka Az 1976-os olimpiai játékok Montrealban lesznek — erre az eredményre jutottak az IOC végrehajtó bizottságának tagjai, miután a montreali szervező biz,ottság Lausanne-ban elkészítette a kért beszámolót és első ízben benyújtotta a költség- vetést. Eszerint a rendezvény 310 millió dollárba fog kerülni, és adók nélkül kell finanszírozni. Kanadában a tervet továbbra is többen utasítják el, mint amennyien egyetértenek vele. Titkos költségszámítások szerint állítólag 100 millió dollár biztos deficit várható. Egy montreali rádióállomás felméréséből, amelynek során 5000 montrealit kérdeztek meg mindenféle rétegből, kiderült, hogy minden 9 megkérdezett közül nyolcán a játékok montreali megrendezése ellen foglaltak állást. Montreal polgárai undorral nyelik le az olimpiai békát. Menetjegy aranyhalaknak Amikor a tízéves Paul Butler, wrexhami diák frissen vásárolt, műanyagzacskóba csomagolt aranyhalával felszállt az autóbuszra, a kalauz az aranyhal számára is vetetett jegyet. Az autóbusz-társaság egyik szóvivője később kijelentette, hogyi nyilvánvalóan félreértésről lehet szó, hiszen a rendelkezések értelmében csak az ölben szállított állatoknak kell jegyet váltani. Az arany haj természetesen nem tartozik ebbe a kategóriába. Most már csak az a kérdés, hogy a szóbanfor- gó kalauz hány jegyet váltatna egy bolhacirkusz tulajdonosával. Gyerekek táncversenye Az NSZK-ban a 10 éven aluli gyerekeknek megrendezték az ifjúsági táncver- senyt. A fáradságos előkészületek ellenére is úgy tűnt, hogy a táncutánpótlásnak nagy öröme telt a keringőzésben, rumbában és csa-csa-csá-ban. A résztvevőket két korcsoportba osztották be: az egyikbe a hét éven aluliak mutatták be tudásukat, a másikban a tizedik életév betöltése jelentette a felső korhatárt, összesen 40 pár indult a vetélkedőn, a leánykák csinos báli ruhácskákban, gavallérjaik a „nagy versenyek” légkörét felidéző számokkal a hátukon. A képen: Egy a táncoló párok közül A cipő titka Egy New York-i börtönbe az egvik rab címére furcsa cipő érkezett. A rendőrségnek feltűnt a sajátos fazon és közelebbről is megvizsgálta a küldeményt. Madárkölcsönzés A New Hampshire-i Con- cord egyik kolcsönkönyvtá- rában a könyvekkel együtt kitömött madarakat is lehet kölcsönözni. A kölcsönző- jegy egy hónapos madárkölcsönzésre is felhasználható. Csakhamar feltárták a cipő titkát: két fűrészt rejtett a lábbeli. A feladókat, a rab feleségét és lányát szökés elősegítésében való részvétel miatt őrizetbe vették. a könyvtárban A könyvtár igazgatónője elmondotta, hogy a 400 darabos kitömött madargyüjte- ményt egy raktárhelyiségben fedezte fel, és úgy gondolta, hogy nem árt valami yáltozatosságot nvújtani á könyvtár használóinak. Vaklárma Nagy riadalmat okozott egy férfi az egyik olasz repülőtéren. Amikor a rendelkezések értelmében elhaladt a fémtárgyakat kimutató detektor előtt, a berendezés vészieleket adott le. A férfit megmotozták, fémtárgyat azonban nem találtak nála. Amint az Easter Airlines egvik szóvivője kiielentette, a férfi a II. világháborúban megsebesült, és testében még midig hordoz néhány srapnelszilánkot. Természetesen elfoglalta helyét a re-1 pülőgéjpea,
