Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
1973. március 22. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 3 (Folytatás az 1. oldalról) X. pártkongresszus határozatainak eddigi végrehajtásáról. A határozat legjellemzőbb vonása, hogy egyértelműen szolgálja a munkásság politikai, erkölcsi és anyagi megbecsülését. Ez az egész dolgozó népnek érdeke és a szocialista társadalom felépítésének elengedhetetlen feltétele. A Központi Bizottság megvizsgálta azt is, hogyan valósítottuk meg a IV. ötéves terv időarányos feladatait. Megállapította, hogy gazdaságpolitikánk megfelel a kongresszuson elfogadott irányvonalnak, a gazdaság- irányítás rendszere alkalmas és célravezető eszköz az építőmunka szolgálatában, fejlesztése, igazítása pedig szakadatlan feladat. A Központi Bizottság 1972 novemberében mindannyiunk Megkezdődött a tavaszi ülésszaka számára világosan megjelölte a politikai, gazdasági, kulturális fejlődés további tennivalóit, rámutatva azokra a helyenként jelentkező, az egészséges fejlődést akadályozó feszültségekre, amelyek megszüntetésén munkálkodnunk kell. Jóllehet a közreadott állásfoglalás számottevő része a fejlődést akadá- lyozó, nehezítő tényezőkkel foglalkozik, egészében és alapvető tartalmában optimista, jobb és színvonalasabb munkára felhívó és ösztönző dokumentum. Olyan, amely a fejlődést gátló tényezők őszinte feltárásával is a jövő felé mutat. lehetővé. A számítottnál kedvezőbb sertéshelyzet a lakosság húsfogyasztásának az előirányzottnál gyorsabb növelését biztosítja. A szarvasmarhatenyésztés általános fellendítését szolgáló intézekdések hatására — amelyek együtt járnak a jövedelmezőség igen jelentős javulásával is — arra számíthatunk, hogy növekedni fog a szarvasmarhaállomány, számottevően javulnak majd a hozamok és a belső ellátás javítása mellett az export növelésének feltételei is kedvezőbbé válnak. A következő években megoldandó feladatok sem kisebbek azoknál, amelyeket a mezőgazdaságban már eddig végrehajtottunk. A korszerű szocialista nagyüzemi termelés kialakításában és az egyre fejlettebb módszerek alkalmazásában szerzett termelési tapasztalatok bizonyossá teszik, hogy a növénytermesztésben megoldjuk a cukorrépa-, a dohány-, a zöldségtermelés problémáit, továbbá a modern, nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés, a hús- és tejtermelés hosszabb időszakot Igénybe vevő feladatait. A kormány minderre kidolgozta munkaprogramját. Fock Jenő ezután arról beszélt, hogy a szocialista társadalom építésében fontos helyet foglal el a tudományos alkotó munka. A Termelés, korszerűség és hatékonyság i ] Fock Jenő rámutatott, hogy gazdaságpolitikánk fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése és ennek révén olyan ütemű fejlődés biztosítása, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres növelését. életkörülményeinek és kulturális ellátottságának további javítását, a termelésnek a korszerűség követelményeivel összhangban álló fejlesztését, a nemzeti vagyon jelentős gyarapítását. — Ehhez nem elegendő a termelés mennyiségi növelése, a minőség is fontos, ez együtt fejeződik ki a hatékonyságban. Társadalmi termelésünk hatékonysága az elmúlt két évben tovább nőtt, de ütemével nem lehetünk elégedettek. Figyelembe véve a munkaerőhelyzetünket, örvendetes jelenség, hogy az Ipari és mezőgazdasági élőmunka termelékenysége a megelőző időszaknál gyorsabb ütemben és a tervezettnél is nagyobb mértékben emelkedett. De még sok a tennivaló, különösen a beruházott vagyonnal, az álló- és forgóeszközökkel való jobb gazdálkodásban. Ezzel növelhetjük tartósan a munka társadalmi termelékenységét. 1971-ben a tervezettnél jobban nőtt az állami költség- vetés hiánya, amely részben a tőkés világpiaci inflációból eredő áremelkedésekből, részben a beruházási többletköltségekből és a nem kielégítő gazdaságossággal működő vállalatok tervezettnél alacsonyabb befizetéséből vagy támogatásának növekedéséből adódott. Ezen változtatnunk kellett és változtattunk is, '■ s az elmúlt évet a tervezett 3.2 milliárddal szemben 2.6—2.7 milliárd forintos költségvetési hiiány- oyal zártuk. Az országgyűlés által jóváhagyott 1973-as költségvetési törvényben ugyanennyi hiányt irányoztunk elő, figyelembe kell venni azonban, hogy mind a bevételek mind a kiadások mintegy 20 milliárd forinttal magasabbak a tavalyinál. A hiány további csökkentését segíteni kell ésszerű takarékossággal is. A költségvetési egyensúly teljes megteremtése még további évek feladata. Ennek fő útja gazdálkodásunk javítása és a gazdasági szerkezet tervszerű fejlesztése. Észszerűen és törvényes úton — tehát nem indokolatlan áremelésekkel — fokozni kell a vállalati a költségvetési bevétel növelését. Az egyensúlyi helyzet áttekintése után a gazdaságos termelés fejlesztésének néhány időszerű kérdéséről szeretnék szólni. Noha valamelyest sikerült visszaszorítani a gazdaságtalan termelést, még korántsem értünk el kielégítő eredményeket. Gazdasági ösztönzőkkel, szükség esetén a központi beavatkozás eszközeivel is gyorsítani kell ezt a folyamatot. Az anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítése mellett ne veszítsük szem elől a politikai meggyőzés, az erkölcsi ösztönzés nélkülözhetetlen fontosságát. A hatékonyság növelésének kulcskérdése, hogy a termelés szerkezetét mind az iparban, mind a mezőgazdaságban fokozatosan olymódon alakítsuk át, hogy a hatékonyabb termelőágazatok gyorsabban fejlődjenek, a gazdaságtalan termelés pedig visszaszoruljon. Az ipar kedvező irányú szerkezeti átalakítását jelzi egyes ágazatoknak az átlagos növekedési ütemet lényegesen meghaladó fejlesztése, így például az 1971-es és 1972-es tényszámok, valamint az 1973-as terv alaDján, e három év alatt az ipari termelés mintegy 18 százalékos növekedésén belül a kőolajfeldolgozás 27 százalékkal, a földgáztermelés 29 százalékkal. a timföldgyártás 59 százalékkal, a műtrágyatermelés 29 százalékkal, a cementtermelés 23 százalékkal emelkedik. Az előrehaladás azonban — különösen, ha nemcsak az ágazatok egymáshoz viszonyított fejlődési arányát, hanem az üzemeken belüli gyártmányösszetételt is vizsgáljuk — a kívánatosnál és a lehetségesnél lassúbb. A gyártmányszerkezet korszerűsítésére irányuló munka gyorsítása érdekében széles körű összefogásra van szükség. távlati tudományos terv tudománypolitikai céljaink megvalósításának alapját jelenti. A rendelkezésre álló anyagi lehetőségek keretei között minden eszközzel és módon segítjük hazánkban a tudományos és a műszaki fejlődés kibontakoztatását, a jelentősebb külföldi vívmányok hazai hasznosításának meggyorsítását. Bejelentette, hogy megkezdték az előkészületeket az állami tervbizottság létrehozására, mely a Minisztertanács szerveként dolgozik majd. E bizottság alapvető feladata lesz, hogy jobban összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek tervező munkáját. A szocialista országokkal való kapcsolataink továbbfejlesztésének céljait a KGST-országok integrációs programjának soron következő feladatai határozzák meg. Különösen fontosnak tartjuk a KGST-tagállamok ötéves népgazdaságfejlesztési terveinek egyeztetését és a fejlesztés fő területeinek mind jobb összehangolását. Rövidesen sor kerül Prágában a KGST következő, 27. ülésszakára. A magyar küldöttség azzal a szándék kai utazik majd e tanácskozásra, hogy mind tevékenyebben járuljon hoz.zá az integrációs program további végrehajtásához. Gazdaságpolitikánk alap felt étele: az életszínvonal emelése Munkaprogram a mezőgazdaság fejlesztésére A kormány elnöke expozéját az energiagazdálkodás, valamint a közúti jármű- tyártás programjával folyatta. majd a mezőgazdáig fejlesztésének terveiről szóit: — Jelentős változások történtek a mezőgazdaságban, átalakult a termelés szerkezete. Gyökeresen mep~";ltoz- tattuk a termelés feltételeit. Számottevően javítottuk az anyagi, műszaki ellátottságot. nagyarányú gépesítést hajtottunk végre. A műtrá- tyae!lá*ás jelentős fokozásával erőfeszítéseket tettünk a talaierő-utáTveót’ására, nagy gondot fo"'Ví''*í,!nk a vízgazdálkodás kit«r,*r,'*4"<ré. Újszerű szervezeti formákat hoztunk létre. am"1vs,'V,en a gazdaságok egyesíthetik erőforrásaikat termelési tapasztalataikat és egvre !-o-zhb iparszerű módszerekkel oldják meg feladataikat. A következő években továbbra is fontos feladatunk a mezőgazdaság intenzív fejlesztése, a hatékonyság javítása. Eddigi erpdmé-'”-es munkánk bizonyítéka, hogy 1971-ben a mezőgazdasági termelés 9 százalékkal. 1°72- ben pedig újabb 5 százalékkal nőtt. A szántóföldi növények összes termelése — különösen gabonafélékből — jelentősen magasabb a tervezettnél, míg a kertészeti ágak, a szőlő- és gyümölcstermelés elmarad a számítottól. A pabona-nrob’^ma u*án megoldottuk a kors7e-ű kukoricatermelés egvá’tolán nem kö^n'-ű gondjait is. A tervezettnél valaroe’vest gyorsabb ütemű az állattenyésztés növekedése. A elsősorban a sertés- és a baromfi tartás örvendetes fejlődése teszi Tisztelt képviselő elvtársak! Politikánk, gazdaságpolitikánk alaptétele, hogy gazdálkodásunk eredményességével egyidejűleg emelkedjék népünk életszínvonala. Gazdasági építőmunkánk célja és értelme, hogy a lakosság szükségleteit egyre jobban elégítsük ki, szabad, boldog életet, jó munka- és életkörülményeket biztosítsunk a szocializmust építő ember számára. Az ötéves terv első két évében az átlagkeresetek 9.4 százalékkal nőttek. A lakosság egy főre jutó reálbére 4.3 százalékkal, reál- jövedelme pedig 8 százalékkal nőtt. A fogyasztói árszínvonal tervezett 3.6 százalékos növekedése ellenére 1973-ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4.5 —5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 2 —2.5 százalékkal növekszik 1972- höz viszonyítva. A negyedik ötéves tervben számításba vett szociálpolitikai intézkedések közül sor került a három- és több- gyermekes családok családi pótlékának emelésére. Ebben az évben az állami költség- vetésből gondoskodtunk a kórházak, a szociális otthonok, az oktatási és gyermekintézmények étkezési normáinak felemeléséről. Részben a reálbérek növekedésének meggyorsítására, részben a bérarányok indokolt változtatása céljából határozta el a párt és a kormány az ipari és építőipari munkások március 1-én életbelépett központi béremelését. Az intézkedés több mint egy millió 300 ezer dolgozóra terjed ki, s 1973- ban tíz hónán alatt mintegy 2.3 milliárd forinttal növeli a munkások jövedelmét. Az intézkedés pénzügyi kereteinek elosztásánál előnyben részesültek a nőket nagyobb arányban foglalkoztató iparágak és vállalatok. a nehéz és kedvezőtlen körülmények köpött dolgozók, valamint azok a területek, amelyeken nagyobb arányban dolgoznak több műszakos,, vagy folytonos munkarendben. A bér- és szociálpolitikai intézkedések hatására csökken az alacsony jövedelmi színvonalon élő családok száma. A negyedik ötéves terv időszakában folytatjuk a munkaidő általános csökkentését. Népgazdasági tervünk fontos célkitűzése a lakosság áruellátásának biztosítása. A negyedik ötéves tervidőszakot megelőzően a fogyasztási cikkek viszonylag széles körében voltak ellátási hiányosságok. Említésre méltó, hogy hosszabb ideje zavar mutatkozik a lakosság ellátásában a tőkehús mennyiségében, helyesebben fajtánkénti megoszlásában. Szeretném azonban kihangsúlyozni, hogy az 1973. évi húsmeny- nyiség az üzletekben nem kevesebb, hanem több, mint a múlt évi megfelelő ellátást biztosító mennyiség volt. Megoszlásában azonban a sajátos magyar fogyasztási igényeknek — a már említett okok következtében — kevésbé felel meg. Az elmúlt évi 80 százalékos sertéshús-arányt nem tudtuk tartani. Kérem a lakosság megértését, legalább néhány hónapra! Egyébként a marhahús is hús, a baromfi is az, halat is többet tudunk adni, mint amennyit jelenleg fogyasztanak. A húsfogyasztás évről évre emelkedik. 1972-ben 61 kilogramm volt, a folyó évre 63 kilogrammot vettünk tervbe, az ötéves terv utolsó évében pedig 65 kilogrammal számolunk. Gazdasági életünk fejlesztésében különleges szerepet tölt be az árrendszer. Fontos szabályozója mind a termelésnek. mind a fogyasztás alakításának. Ez a kérdés a közvélemény érdeklődésének homlokterében áll, ezért politikai hatása is jelentős. Az árpolitika meem agyara zása, árrendszerünk széles körű megértése folyamatos feladat. A termelői árrendszer fejlesztése Az utóbbi időben a kelleténél kevesebb szó esik az önköltség csökkentéséről, pedig a jövedelmező, a gazdaságos termelésnek, az árak csökkenthetőségének ez változatlanul egyik fontos eleme. A gazdasági vezetőknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniok erre. Az árstabilitás biztosítására és a szigorúbb árstabilitás biztosítására és a szigorúbb ár- ellenőrzésre a kormány széles körű intézkedési teivet dolgozott ki. Ennes egy része az indokolatlan ár er, .elések megelőzését Hivatott biztosítani. Így például bevezettük a megrendelőket és a szállítókat egyaránt kötelező szerződéses termelői árak alkalmazását, kiterjesztettük az árváltozások bejelentési kötelezettségét. Az árellenőrzés szélesítése és szigorítása minden, gazdálkodó szerv feladata. Társadalmi gondjainkról A továbbiakban a lakosság életkörülményeit befolyásoló tényezők közül az egyik legfontosabbal, a lakáshelyzet alakulásával foglalkozott a Minisztertanács elnöke; — Ismeretes, hogy a párt és a kormány 1960-ban 15 éves lakásfejlesztesi tervet dolgozott ki, ameiy 1975-ig egymillió lakás í'eiépítésct tűzte ki célul. Lakásépítési terveinket teljesítettük. A családi házak építése gyorsabban növekszik, mint eredetileg számítottuk, viszont az állami telepszerű lakások építése némi késéssel fut fel a tervezett színvonalra. Az eddig eltelt 12 év alatt 774 ezer lakást építettünk, ebből az utóbbi két évben mintegy 165 ezret. A még hiányzó 226 ezer lakás felépítése a hátralévő három év alatt megvalósítható. A munkáscsaládok lakásigényének kielégítésére különösen .nagy figyelmet fordítunk. Ezzel összhangban az eddiginél következetesebben érvényesül az a fontos követelmény, hogy a lakásépítési kedvezmények — különösképpen az állami támogatást — elsősorban a munkások, a bérből és fizetésből élők. a nagyvárosok és munkás- lakta települések lakáshelyzetének megjavítását segítsék. Az 1973-tól érvénybe» lévő új rendelkezések a jövedelmi és szociális viszonyokkal arányos, társadalmilag igazságosabb teherviselést tesznek lehetővé, kedvezőbben állapítják meg a kamat és kölcsön visszafizetésének feltételeit. A Minisztertar ács elnöke ezután az egészségiig Helyzetéről beszélt, idezte az 1972. áprilisában megalkotott egészségügyi törvényt, amely kimondja, hogy az egészségügy állami feladat, s eg.v'txh az egész társadalom agyé. Beszédében elemzöen szólt a népszaporulatról. Rámutatott arra, hogy bár 1987-től kezdődően Valamelyest emelkedett a népszaporulat, a folyamat megállt és az elmúlt évben, már csak 14.7 ezrelék volt a születési arány- szám. A népesedéspolitika kérdéseiről szólva hangsúlyozta: — Nem szabad eltűrnünk, hogy hátrányos helyzetbe kerüljenek a szülő nők és a gyermekgondozási ségélyt igénybe vevő asszonyok. Ehhez az üzemi párt- és szak- szervezetek segítségét kérjük. Emellett azonban egy sor kormányzati intézkedésre is szükség van. Fel kéll emelni a kétgyermekes szülők családi pótlékát. Növelni kel! differenciáltan a gyermekgondozási segélyt, lehetőleg minél előbb, de a jövő esztendőben feltétlenül. Célmink. terveink reálisak Az Államélet fejlődéséről a következőket mondta Fock Jenő: Az államélet fejlesztését szolgálja a két éve hatályba lépett tanácstörvény. A törvény végrehajtásának tapasztalatait a Minisztertanács nemrégiben megtárgyalva megállapította, hogy a törvény bevált. Erősödött a tanácsok népképviseleti jellege, tevékenységük aktívabb lett. Fock Jenő ezután az 1973. április 15-i tanácsválasztások jelentőségéről beszélt, majd a nemzetközi helyzet fő kérdéseivel foglalkozott. Beszédét így fejezte be: — Tisztelt képviselő e'v- társak! Céljaink, terveink és so- ronkövetkező feladataink, úgy látjuk, reálisak Fontos feladatunk a gazdálkodás hatásfokának javítása a népgazdaság minden területén. Ennek nélkülözhetetlen feltétele az állampolgári fegyelem megszilárdítása. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szocialista demokrácia az állampolgári jogok biztosítása és következetes védelme mellett megköveteli a szigorú rendet és a fegyelmet is, a törvények, határozatok és rendeletek előírásainak betartását, következetes végrehajtását. . Ez minden egyes állampolgárnak — beosztására való tekintet nélkül — lel- kiismeretbeli kötelessége. Népünk mind világosabban látja, hogy előrehaladásunk csakis így biztosítható. Mi, a kormány tagjai, igyekszünk úgy dolgozni, hogy megfelelhessünk a bizalomnak. Arra törekszünk, hogy politikai, szakmai és erkölcsi szempontból a legalkalmasabbak legyenek a vezetők és a dolgozók ügyeit intézők. A kormány bízik abban, hogy a Központi Bizottság határozata nvomán kialakult aktív, alkotó politikai légkörben az élet minden területén újabb sikereket érünk el. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszédét szünet követte, majd Varga Gáborné vette át a tanácskozás elnöki tisztét és dr. Bodnár Ferenc felszólalásával megkezdődött a miniszterelnöki expozé vitája. Utána még heten kaptak szót a vitában, köztük Ná- nási László, megyénk országgyűlési képviselője. Nánási László felszólalása A termelői árrendszerünk jelenlegi fogva tikossá ga fő- kéopen az hogy az Jvonások és támogatások révén elfedi a termelés gazdaságosságában lévő ktüönbsás-eket. A hatékonyabban dolgozó vállalatok emiatt nem jutnak munkájuk minőségével arányos többlet jövedelem- ház. Ugyanakkor s kevésbé gazdaságosan dolgozó üzemekben is lehet látszólag r-ereséggél gazdálkodni. Ezért terme’ői árrendszerünket tovább kell fejleszteni. Nánási László a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke szűkebb hazája, a tiszafüredi járás gazdálkodásának eredményeivel és gondjaival foglalkozott. Mostanában az egyik legnagyobb gondot az időjárás mostohasága okozza. A mezőgazdaság dolgozói joggal tartanak attóL hogy termelő munkájukat megnehezíti, termelési eredményeiket alaposan lecsökkenti az aszálv. A veszélvt azonban nem váriák té+lenül. A Szolnok megvei Tanács Végrehajtó Bfzotfa-5og már hetekkel ezelőtt létrehozta a megvei operatív öntözési bizottságot azzal a feladattal, hogy szükség esetén azonnal gyakorlati segítséget adjon a mezőgazdasági üzemeknek. A továbbiakban rámutatott: az ország más területeihez hasonlóan Szolnok megyében is erőfeszítéseket tesznek a közútiaík megjavításáért. a közúti hálózat növeléséért. A tiszafüredi járás azonban mostoha gyerek: közutai nagyon rossz állapotban vannak. E panasz orvoslása tehát sürgető és mindenképp indokolt feladat. Riss Jenő budapesti képviselő felszólalásával befejeződött a tegnaoi tanácskozás. Az or?zág°vűlés ma délelőtt 10 órai kezdettel a miniszterelnöki beszámoló feletti vitával folytatja munkáját.
