Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

1073. március 21. 4ZOLNOS SäES'm WfPLA? 3^23 7 [SjLVASoINK A tilos főzésű pálinka után ..természetesen’1 adót sem szokás fizetni. Ez viszont adócsalás — ezért kerül az „ügy­feleiben” megbízó asszony ügye a szolnoki Városi-Járási Ügyészséghez. Mikor lesz ennek vége? Együtt: idősek és fiatalok Az idén ünnepeljük or­szágszerte Petőfi Sándor szü­letésének 150. évfordulóját. Községünk operatív bizottsá­ga a termelőszövetkezet ve­zetőségével együtt úgy hatá­rozott, hogy a Kókai Tsz március 15-én rendezi meg az öregek napját amikor az általános iskola tanulói is megemlékeznek a nagy köl­tőről. A tsz nyugdíjasai és idós tagjai délelőtt 9 órakor már gyülekeztek, s együtt ünne­peltek a fiatalokkal. Az elő­készítésért elismerés, dicséret jár a pedagógusoknak. A diákok műsora után Sza­bó Ferenc, a tsz elnöke üd­vözölte a mintegy kétszáz­húsz tsz-tagot. nyugdíjast. Felidézte; mi volt a sorsa a múltban a fiatal nemze­déknek, emlékezett az el­múlt rendszerre, amikor a megöregedett embereknek fiam volt helyük. Nem gon­dolt rájuk a társadalom. Ma viszont törődnek az idós em­berekkel. Akinek nincs csa­ládja, szociális otthonban kap meleg ételt, meleg szo­bát, éliátást Emlékeztetett a párt és a kormány intéz­kedéseire, amelynek során évről évre több nyugdíjat biztosítanak a munkából ín- öregedett embereknek. Az ünnepségen résztvevők jóformán mind alapító tag­jai voltak a közös gazda­ságnak. Sokszor nehéz hely­zetben küzdöttek. Erre is ki­tért a tsz-elnök, most is kö­szönve erőfeszítéseiket. Szólt a közelmúlt keserveiről, ami­ből a most dolgozó tszrta- gok szorgalma, munkaszere­tete révén lassan „kilábol” a szövetkezet. A jókívánságok sora után az idős tsz-tagok szívesen ültek az asztalokhoz, ahol bir- kapörkölt gőzölgőit, söi’ös- üvegek „szomszédságában”. Nagy Mátyás Jászágó így már egészen más! Február 28-1 lapunkban égy fényképet közöltünk postánkban a kengyeli főút- Cáról. amelynek alapján nem lehetett nehéz olvasóinknak elképzelni az ottani útviszo­nyokat. Kérdésünkre — mit tesznek a tanács vezetői a „hadiállapot” megszüntetésé­re — megérkezett a válasz. Zsíros József tanácselnök tájékoztatása szerint a fény­Említette levelében a ta­nács elnöke, vajon a fény­képet készítő olvasónk miért februárban küldte be őket. (Nem tudjuk!) .......Ugyanis, h a a felvételt most készíti, akkor egy nagyon szépen rendezett, sima íöldutat áb­rázoló képet küldhetett volna be...” — írta. A tanácstól március 13-án érkezett hoz­zánk ez a levél. Gábor kép tavaly november 24-én készült. Ekkor a tsz-ek — várva a téli fagyot — elsi­mították az őszi betakarítás után a gépjárművek által összevágott burkolatlan bel­területi utakat. A község két közös gazdaságának mintegy száz erőgépe van. Elkerülhe­tetlen, hogy ezek ne járjanak a burkolatlan belterületi utakon. Éppen ezért már 1972. március 10-én együtt­működési megállapodást kö­töttek ezek rendszeres kar­bantartására. György újabb fényképfelvé­tele — amelyet itt közlünk — március 14-én... S mit írt? „ ...A főutcán végesteien, végig című cikkre a helyi, tanács és a tsz-ek vezetői gyors és eredményes intéz­kedéssel reagáltak. Talajgya- lu és simító járta az utcá­kat ... így már egészen más képet mutat a főutca. Ilyen utakon könnyebb az áruszál­lítás, s ha netán valahol sú­lyos beteg van, a mentők is gyorsabban nyújthatnak se­gítséget .. / Pálinkát — hitelbe is... mér M I.-né tiszaföldvári lakos — írta egyik olvasónk, aki — dicséretére mondjuk — nevét, pontos lakcímét is köz­lendője alá merte írni. Éppen ezért ismertettük levelének tartalmát a Vám- és Pénzügyőrség Szolnok megyed Parancs­nokságával. A bejelentésről még annyit; olvasónk szerint sok-sok tiszaföldvári asszony kesereg fizetésnapokon. A megjelölt helyen valóban találtak tilos főzésű pálin­kát, amit a Vám- és Pénzügyőrség lefoglalt. A jogosulatlan italmérés is bebizonyosodott. A gazdálkodási kötelezettség megszegése szabálysértésnek minősül, ez ügyben eljárni a aagyközségi tanács szakigazgatási szerve az illetékes. Ismét a Móra Ferenc út 15-ös sz. házból írok. Tu­dom, hogy e ház ügyében már összehívtak egy kerek- asztal-beszélgetést, javaslom, hívjanak össze egy másikat, erre a célra — ha kell — a lakásom is felajánlom. Az „összkomfort” a régi — esetenként víz nélkül. Sőt, a bajok egyre szaporodnak, s kezdenek veszélyessé válni. Bogarakkal, egerekkel la­kunk „társbérletben”. Szépen meglapulnak a parketta alatt, a hangszigetelőnek ki­nevezett giz-gazban, ^rész- porban. kócban. A parkettát igaz, már újrarakták, de a 6—7 mm-es hézagokon a bo­garait könnyedén közleked­nek. Bezzeg, ha én végigme­gyek a szobán, az alattam la­kó fölzörög. A garanciális javítás 3 éve folyik, csakúgy, mint a lakásom... Négy helyen is beázott a szobám, amelynek fala olyan tarka, mint a cir­kuszos ló. Már nem tudom, milyen szervhez forduljak, hogy végre történjen valami érdemleges. Ne rovarirtásra adják ki feleslegesen a pénzt, a vegyszerre a bogarak rá se hederítenek. Megállapításom szerint úgy, mint ránk az illetékesek. Fekete János Szolnok Megértjük mi már „A gazda tisztelete” című, március 18-án megjelent cikkben foglaltakkal kapcso­latban szeretnék néhány ész­revételt tenni. Lényegében a cikk írójának alapvetően igaza van a narancs csórna golását illetően. Magam is tapasztaltam, hogy a korszerűségre törek­vés közepette gyakran meg­feledkeznek a kispénzű em­berek igényeiről. Azt hiszem, bizonyos átmenetre itt is szükség van. Amíg ipari fej­lettségünk, s ezzel együtt az életszínvonal el nem éri a kívánt szintet, addig a ke­reskedelemnek arra kell tö­rekednie, hogy az alacso­nyabb és magasabb igénye­ket egyaránt kielégítse. En­nek hiánya valóban a kis­pénzű emberek lebecsülé­sét jelenti. Ami a 12 ezer forintos üdülési lehetőségei illeti, szerintem nem is olyan rend­kívüli dolog. Egy nem ki­emelkedően, de jól kereső házaspár ha elhatározza, hogy nem bajlódik saját ko­csival, hanem az e célra szánt pénzt inkább kirándu­lásokra fordítja, egy jó "^p- kocsd árából és 10 évi költ­ségeiből öt-hat alkalommal, tehát minden második év­ben mindketten elmehetnek egy ilyen kirándulásra. Ha pedig ez így van, min­denképpen felesleges az ilyen jellegű utazásokra fátyolt borítani, hiszen az előttünk száguldó gépkocsik úgyis nap mint nap bizonyítják, hogy anyagi téren vannak különbségek. Célszerűbb te­hát az ésszerű különbségek helyességének bizonyítása. Fapp László Szolnok Málta és narancs Verőfényes tavaszeleji délelőtt. A tenyeremen vérhő- lyag, a derekam sajog. Nem szoktam a szántást, akarom mondani az ásást. A srác hozza az újságot, örülök néki. Ok az ásás szüneteltetésére. Örömöm nem túl soká tart, csak míg bele nem olvasok. Néhány sor után mintha elbo­rult volna. Nem. a Nap ugyanúgy süt, mint eddig, csak mintha kicsit elszégyellte volna magát. Igen, hiszen van is oka rá. Hogy is ne, hiszen nem mindig egyformán ragyog. Itt nekem a kertben ingyen, a turistának Máltában 12 ezer­ért. Mindig rosszkedvű leszek, ha ilyen jut tudomásomra, hogy az egyik embernek éppen egy-két narancsra telik, a másiknak máltai utazásra. Valahogy ilyenkor mindig öreg tanítóm jut eszembe. Ö mesélte, hogy az ő idejében csak az urak engedhették meg maguknak az efféle szórakozásit. Hát igen. Urak. De hol vannak az urak? — őket eüfújta az idők szele. Hát altkor kik? Valaki csak utazik. Másképp nem reklámoznák. Azt mondják, mindenkinek munkája szerint. Kérdem ón: hol az a titán, aki önmagát összemérve egy másik becsüle­tes ember becsületes munkájával, ekkora különbséget tud kimutatni, akár csak elvi igazságként is, hogy az egyiknek narancsra, a másiknak Máltára telik? W. J, Mélyfúrási kutak, termálkntak fúrását és javítását aknák építését vállalja A VÍZKUTATÓ ÉS FŰRÓ VÄLLALAT CEGLÉDI ÜZEMVEZETŐSÉGE Cegléd Eli., Rákóczi u. Ti. Telefon; 83-14 — Telex; 22-4804 A javító-nevelő munkára ítéltek nyereségrészesedésre való jogosultsága A Btk. 42. paragrafusának második bekezdése szerint a javító-nevelő munkára ítélt munkabéréből a bíróság által meghatározott részt az állam javára le kell vonni. A mun­kaviszonyban álló dolgozó ré­szére biztosított mindazon jogok azonban, amelyek a büntetés céljával nincsenek ellentétben, az elítéltet is megilletik. A javító-nevelő munka végrehajtásának egyes kér­déseiről szóló igazságügyi és munkaügyi miniszteri irány- mutatást az alábbiakban is­mertetjük: .4 részesedés bérjellegű •A javító-nevelő munka al­kalmazásáról és végrehajtá­sáról szóló rendelkezés sze­rint az elítéltet a javító-ne­velő munkája alapján juta­lomban vagy más jutalom­szerű juttatásban részesíteni nem lehet. A rendelkezés hatálybalépésének ideién a nyereségrészesedés alapve­tően jutalomiellegű volt. így a javító-nevelő munkára ítélt ilven iuttatásban nem részesülhetett. Az év végi részesedés ma már — a jutalomszerű ki­egészítésektől eltekintve bér­jellegű. A bérjellegű juttatá­sok fizetése nem ellentétes a büntetés céljával, ezért az év végi részesedés javító­nevelő munka tartama alatt végzett munka alapján an­nak ellenére fizethető, hogy a javító-nevelő munka nem számít munkaviszonj’ban töl­tött időnek. Az év végi ré­szesedés bér jellegéből egy­ben az is következik, hogy a bíróság által megállapított hányadot a részesedésnek a javító-nevelő munka tartamá­ra esó részéből is le kell vonni. Á kollektív szerződé* szabályozza A jogszabály a kollektív szerződésekre bízza annak szabályozását, hogv akik nem álltak egész évben a vállalattal munkaviszonyban, jogosultak-e és milyen felté­telekkel, — illetőleg milyen arányban az év végi részese­désre. E rendelkezés alapján egyes kollektív szerződések kizárták az év végi részese­dés fizetését a javító-nevelő munka tartamára. Ahol a kollektív szerződés még tar­talmaz ilyen korlátozást, ott a javító-nevelő munka idő­tartamára év végi részesedés nem fizethető. Az év végi részesedés mér­téke attól is függhet, hogy a dolgozó mennyi ideje áll munkaviszonvban a vállalat­tal, törzsgárda tag-e stb. Eb­ből a szempontból a javító- nevelő munka más megítélés alá esik. mert nem számit munkaviszonyban töltött idő­nek — a büntetés végrehaj­tása után sem tekinthető an nak. A törzsgárdatagság alap­jául szolgáló idő számítása­kor tehát figyelmen kívül hagyandó. A rendelkezés szerint a javító-nevelő munkára ítélt mezőgazdasági termelőszövet­kezeti tag esetében azt a há­nyadot, amellyel javadalma« zását csökkenteni Kell, a zár** számadás során részére kifi­zetett összegből kell levonni Az ipari szövetkezeti tag ese­tében pedig mind a kifizetett munkádéból." mind az év vé­gi részesedésből le kell von­ni a hányadot. Az osztalékot másként bírálják el Jelenleg azonban — már nemcsak az ipari szövetkeze­tek tagjai részesülnek rend­szeres munkadíjban, hanem általában a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok is. A szövetkezetekről szóló — 1971. évi III. törvény 59. pa­ragrafusának első bekezdése általános szabályként rendel­kezik erről a részesedési for­máról. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről szóló rendeletek ezzel összhangban határozzák meg a tagok ré­szesedési formáit. A tagok részesedése munkadíjból és kiegészítő részesedésből vagy a termelés meghatározott ré­széből áll. A termelési költ­ségként elszámolt pénzbeli munkadíjat rendszeresen álta­lában havonta kell kifizetni, a kiegészítő részesedés pedig a zárszámadás jóváhagyása után esedékes. A bíróság ál­tal meghatározott hányadot mindkettőből le kell vonni. Az osztalék más megítélés alá esik. A törvény szerint ez vagyoni hozzájárulás alap­ján illeti meg a tagot. Aa osztalék tehát nem jutalom, és nem is munkabér jellegű. Ez a javító-nevelő munkára ítéltnek levonás nélkül kifi­zethető. »r, T. I. I Épületelektromos és erőátviteli tervezésben jártas „Ä" kategóriás villamosmérnököt keresünk felvételre! Ajánlatokat fizetési igény megjelölésévé» y HŰTŐGÉPGYÁR 5101 Jászberény. PL 64, címre kérjük. ! Me**nyíH ! I € a tiszafüredi Megnyílt 11 . r Ruházati Aruház

Next

/
Thumbnails
Contents