Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-21 / 67. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. március 21. A szocialista egészségügyért, a békéért 1 A család védelmében Vcröskeresztes kongresszusi A Vöröskereszt fontos feladatának tekinti a család intézményének védelmét; segíti egészséges életét, a korszerű családi élet kialakítását. Az utóbbi években ezt a családvédelmi munkát a korábbinál jobban összehangolják az állami és a többi társadalmi szervek Az anyákért és Hazánkban az anya- és csecsemővédelmi szakhálózat jól kiépült, de mégsem nélkülözheti a társadalmi szervek, s elsősorban a Vöröskereszt segítő tevékenységét. A terhesgondozásban is egyre jobban kialakul a munkamegosztás. A vöröskeresztes aktívák, akik a védőnők munkáját segítik, felhívják a terhesanyák figyelmét a gondozók igény- bevételére, a védőnőket pedig a gondozásba-vétel re; de arra is, hogy a munkahelyi környezet kezdettől segítse, patronálja a leendő anyákat. Az anya, a gyermek egészsége, a koraszülések megelőzése szempontjából különösen a terhesség első három hónapjában szükséges a fokozott védelem, van rendkívüli jelentősége a gondozásnak. Hasznos vöröskeresztes tanfolyamok, kiadványok segítik az anyák felkészülését, azt, hogy csecsemőjüket, kisgyermeküket majd megfelelően tudják nevelni. Jelenleg a szülő anyák több mint egyharmada vesz részt az Anyák iskolája tanfolyamain, amelyek többfelé Szülők iskoláivá kezdenek átalakulni: sokhelyütt — például Csongrád és Heves megyében — már nem ritka jelenség, hogy az ifjú atyajelöltek is ott szorongo- nak a tanfolyam előadásain. Csongrád megyében népszerűek a Menyasszonyok, vőSegíteni a veszélyeztetett gyermekeket A vöröskeresztes tevékenység fontos területe a veszélyeztetett gyermekek segítése. A szervezet aktívái számtalanszor szolgálnak hasznos jelzésekkel a — Kutas -KEREKES IMRE: 17. Este tíz után gs = r 5 KÉPERNYŐJE Másnap este összebalhéztam a Nellivel. Már tíz előtt, odaállított, máskor ilyet nem csinált. Beültettem a portásfülkébe, eloltottam a villanyt. Jöttek a haverok, meg a mueusok, odaszóltak nekem ezt-azt, ahogy szokták, aztán eltűntek a villamosmegálló irányában. Mikor elvonult a műszak, villanyt gyújtottam, hogv megfőzzem a teát. Nel- li disznósajtot hozott, meg cseresznveoaprikát. De akkor már olyan mérges volt, mintha szerepet cserélt volna a cseresznyepaprikával. Mellesleg mondom, az ilyesmit én mindig ráhagyom. Azt mondta, hogy szúrom a mucusokat, hallotta a szöveget, ami egyenesen nekem szólt. De ez még nem elég. ráadásul még veszem is a lapot, ami nem csoda, mert itt van ez a sufni, már úgv érti a portásfülke. s ahogy ő idejár, járhat ide más is. ő a megmondhatója, miért mindig magából következtet másra. A mueusok azonban értik a módját hasonló tevékenységével. A megyékben, a járásokban és a városokban családvédelmi munkabizottságok alakultak, a helyi vöröskeresztes vezetőségekben családvédelmi felelősöket választottak. Sok megyében az egészségügyi állomások, városokban a házegészségőrök segítik a családvédelmi munkát. a csecsemőkért legények iskolái, Fejér megyében a Házasulandók iskolái. A családvédelmi munkában fontos helyet foglal el az ifjúság felkészítése a családi életre. Ezen a területen, a családi életre nevelésben is értékes kezdeményezések születtek. Így például Székesfehérvárott a megyei egészségnevelési csoport, a városi főorvos és a Vörös- kereszt közös szervezésében az iskolák VII—VIII. osztályaiban előadások hangzottak el a szexuális felvilágosítás biológiai és erkölcsi vonatkozásairól. Ugyancsak ebben a városban terhestornát szerveztek, amelyen mintegy harminc kismama vesz részt rendszeresen. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Vöröskereszt megállapodott abban, hogy az Anyák iskoláinak tanfolyamait az üzemekben is megszervezik. A gyulai kórházban ipari televíziót vezettek be, ennek segítségével rendszeres tanácsadás folyik a szülészeten fekvő kismamáknak a csecsemőgondozásról. Már mintegy száz helyen működnek a nővédelmi tanácsadók, általában a nő- gyógyászati rendelőkben, a községekben pedig a terhes tanácsadás helyiségében, hetenként előre jelzett időpontban. A Vöröskereszt javasolta azt is, hogy a televízió vegye fel programjába az Anyák iskoláját. veszélyhelyzet okainak feltárásában, segítenek megszüntetésében. A Vöröskereszt-szervezetek az állami gondozott gyermekek mintegy 10 száÉn pedig csak főztem a teát és csak főztem a teát. Válasz helyett pedig bekaptam egy cseresznyepaprikát. Már csak azért sem tudtam hirtelen válaszolni. — Miért nem tudsz nekem válaszolni? — kérdezi. Csak mutogatok, hogy ég a torkom. Azt hiszi, hogy ilyen hülyeséggel akarom elütni az ügyet. Az biztos, hogy nagyon be tudott gurulni, ha akart. Földhözvág- ta a disznósajtot, mert a cseresznyepaprika miatt nem tudok válaszolni. Így van ez. A férfiak ügyét a mueusok csak sejtik, de ritkán találnak telibe. Nem szeretem, ha az ételt dobálják. Anyám, míg élt, a kenyeret fehér kendőben tartotta. Engem így tanítottak. Lehet, hogy mást másképpen. — Szedd fel — mondom neki. — Majd ha megbolondultam. Ne legvek a cseléded? — Szedd fel, nem vagy otthon. — Ászt hiszed, hogy otthon vacak disznósajtot tartok? számvetés II. zalékát, a nevelő szülőknél élők egyharmadát patronálják. Ennek újabb formája, hogy az intézetben élő állami gondozott gyermekeket a nyári szünidőre családokba helyezik el. Rendkívül kedvezőek az ezzel kapcsolatos tapasztalatok. Vas megyében például hatszázan vállalták az előzetes orvosi vizsgálatot, amely feltétele volt a patronázs-akcióban való részvételnek. Helyes a Vöröskeresztnek az a törekvése is, hogy nem minden áron a veszélyeztetett gyerek kiemelését szorgalmazzák, hanem — ha ez nehezebb, fárasztóbb és több energiát kíván is — megkísérlik az adott családot alkalmassá tenni a gyermeknevelésre. Az időskorúak arányénak az átlagos életkor meghosz- szabbodása révén történő növekedésével s a családok életmódjának megváltozásával egyre nagyobb szerep hárul az állami és a társadalmi erőkre. A néhány éve tartott országos ankét ráirányította a közvélemény figyelmét a társadalmi erők bevonásának szükségességére az időskorúak problémáinak megoldásába. Az utóbbi években szép eredményeket ért el a területi szociális házi gondozás; van, ahol — például Veszprém megyében — vöröskereszles kollektívák szerződéssel vállalják a gondozást. Emellett itt és az egész országban társadalmi gondozók is segítséget nyújtanak ehhez a munkához. Az önkéntes vöröskeresztes gondozók napjainkban több mint tizenkétezer egyedülálló öreget, s mellettük sok száz idős házaspárt patronálnak. Békés megyében többfelé évek óta kijárnak a lelkes vöröskeresztes asszonyok két-háromna- ponként a távolabbi tanyákra is, hogy segítsék az ott magukra hagyottan élő öregeket. De fontos és hasznos a szakszervezet, valamint a Vöröskereszt munkája a nyugdíjazás előtt állók pat- ronálásában is, amellyel igyekeznek jól előkészíteni számukra az aktív munkálkodásból való átmenetet a nyugdíjas életre. — Otthon csinálsz, amit akarsz, de itt nem tűröm. — Majd feszedi aki utánam jön. Bevágta az ajtót. Repült a por, mert a portásfülkében sem takarítottak tisztességesen. Olyan méreggel húzta el a csíkot, hogy még száz méterről is hallottam a kopogását. Menj csak, gondolom, vissza jössz te még. Begurult már máskor is, arra is volt eset, hogy elrohant, de még sose jutott el a megállóig. Ha csak tíz méterrel is, de a megálló előtt lassított, rágvújtott egy cigarettára. A füst olyan volt neki, mintha mást nvakon öntenének egy nohár hideg vízzel. Hűtötte. Most nem állt meg, kihúzott a megállóig, és amilyen szerencséié volt, éppen jött a villamos. Felugrott, mint akinek olvan sürgűs a dolga, hogy azt már nem is lehet elvégezni. Lehet, hogy így is volt. A Tölesvárv Adrienné és a daxi után. elment hát Nel- li is. És még bánván mentek el azóta? Ki tartia számon. hogv mikor ion el a szakítás nillaoata? A megboldogultat beielentik. de nincs tudomásom arról, hogy valaki, is számon tartaná a mucusokat. akik evvszer csak hátat fordítanak annak. amiről nődig az ember már azt hinné, hogy összenőttek vele. Zöld kardigán volt rajta Verdi zenedrámái a Szolnokon Giuseppe Verdi rendkívül gazdag színpadi munkássága során három Shake- speare-darabból írt operát, időrendi sorrendben első volt a Macbeth, s csak jóval később következett az Othello és a Falstaff. De operaszerzői munkásságának sorrendjében is elől áll a Macbeth, hiszen öt évvel a Nabucco után, 1847-ben mutatták be. Verdi művei között azonban más ok miatt áll kiemelt helyen. Ez az opera nehézségi foka. Dicséretes a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának bátor törekvése, hogy műsorra tűzte ezt a Verdi-mű- vet. Még akkor is, ha igazán kiváló énekesi produkciót csak keveset hallottunk hétfőn este, s azokat sem a főszereplőktől. Gregor József nevét kell elsősorban kiemelnem. Rövid szerepében, mint Banquo, kiválót nyújtott. Alakításának értéke nemcsak orgonaként zengő basszusának köszönhető, hanem minden sallangtól mentes, nemesen egyszerű színpadi játékának is. Turján Vilmát, Juhász Józsefet és Varga Róbertét kell még dicsérőleg említeni, bár az utóbbi hangjának szárnyalását többször elnyomta a zenekar. A két főszereplő közül a Macbethet alakító Littay Gyula volt a jobb — bár néha zavarólag hatott az alig érthető szövegmondás, a túlzóan romantikus színészi megoldásai sem érték el a kívánt hatást. A Liszt-díjas Harmath Éváé volt a nehezebb énekesi szerep. áajnos a bizonytalan intonálás és néhány „nehéz hang” kihagyása sokat levont teljesítményéből. Az énekkar most nem volt olyan jó, .mint a legutóbb hallott Lammermoori Lucia előadásán, tgaz, hogy feladata is összehasonlíthatatlanul nagyobb volt, de ennek inkább csak a felvonásvégi zárójelenetekben tett eleget a kórus. A zenekar sem nyújtott kigyenlített teljesítményt, hangolási hiányosságok, technikai hibák zavarták a zenei élvezetet. Az est karmestere Varady Zoltán nagyvonalúan, biztos kézzel irányította az opera- előadást. és szürke szoknya, a nyakában valami réz bizsut viselt és széles lakkövet, amit még soha nem hordott és egy krumpli-orrú cipőt, amit most vett fel másodszor. Szóval kiöltözött, ő tudja minek. Felforrt a tea, lassan múlt az idő, elindultam. A Nelli kiverte belőlem a félelmet. A csalódástól megjön az ember bátorsága. Mérges voltam, nem szidtam az éjszakát. hogy már megint munkát ad nekem, fel se figyeltem a saroknál, amikor balra fordultam a sötét oldalra, a hátsó zsebemhez sem nvú’tam, hogv a st.uk- kert magammal hoztam-e. Ilvenkor a csalódás védi az éi’eliőrt. A felhők ilyenkor úgv helyezkednek, hogv helyet adianak a holdnak, és valahonnan a naav radarer- nvők iránváhől erős fényszórók kévéié kúszott át a réten. és úgv ránvomódott a sötét oldal kerítésfalára, mintha az mozivászon lett volna. Mintha rá akarta volna vetíteni a tolvait. ha ilyen még létezik a világon. Knéikül se féltem volna, ment nem volt rá ért zésem. VaTnmi más zsongott ben- pom r|<n £>pftTov>1zv|-»ncQr|. íi nr*rfv trf sicc-zollít <5 poV moVirín v pla falTn-Alr morfiíf. jól hopv Virvifo^Óik tözével teleszórják az éjszakát Ennyiből áll a nap. Mire Nagy művészegyéniségekről készült portréfilmet, vagy egyéb televíziós munkát, például dokumentumfilmet mindig szívesen látok a képernyőn. Titokban várom, hogy kinyílik a csoda, és hogy addig ismeretlennek hitt titkok, utak nyomára bukkanok. Az elmúlt héten a Bernáth Aurélról készített portrét és a Pablo Casals-ot bemutató amerikai dokumentumfilmet tűzte műsorára a televízió. Nem titkolom, az ecset mesterének, a pannon táj szerelmesének portréja váratlan csalódást okozott. A képernyőn ugyanis egy szófukar, összetört embert láttunk, aki vallomás helyett háromszor is megrágta a szavait, mielőtt „fogai kerítésén” kieresztette volna őket. Pedig vártam, hogy a tollat is mesterien forgató Bernáth Aurél — néhány önéletrajzi kötete a magyar memoárirodalom kiemelkedő darabja — élő szóban is vallomást tesz rendkívül gazdag életútjáról. Sőt azt is reméltem, hogy szót ejt szolnoki tartózkodásának esetleges emlékeiről. A mikrofon azonban nemhogy szóra bírt» volna, inkább elnémította. Mikrofonláz? Aligha. Talán a portréfilm készítői nem készültek fel eléggé munkájukra? Meglehet. Tény, hogy Bernáth Aurél a „kabátját is alig gombolta” ki előttünk. Mennyire más volt, közvetlen, életteli, kifejező és beszédes a Casals-ot bemutató interjú. Pedig csak alkalmi riporter, a világhírű hegedűművész Isaac Stern kérdezgette a világjáró csellistát, aki a béke követeként látogat a világ különböző országaiba. Mennyi erő ebben a kicsi emberben, és mennyi vitalitás a 88 éves mesterben! Élmény volt látni a szenvedélyes pedagógust, aki önfeledten előénekel csellista tanítványainak, és felemelő érzés volt hallani az emberiség jobb sorsáért fáradozó művész elkötelezett szavait. A filmnek hazai vonatkozása is akadt. Felelevenítette Casals Kodállyal való találkozásának emlékeit. Casals a szó szoros értelmében kitárulkozott a róla készített dokumentumfilmben. *A vers néma. Adj neki hangot. A 'Vers a könyvben halott. Mi a szavalás? A vers feltámasztása papírsíra gyárat megkerültem, már éjfél felé járt a mutató. Tovább tartott az út mint máskor, pedig azt hittem, hogy sietek. Idehallatszott a garázsba rohanó autóbuszok zaja, a talponállóban húzták le a rolót, a szemközti házból pedig a házmester hálóingben jött ki, hogy bezárja a kaput. A Slezákné már régen elvonult. Richter úr, a csapos, nem éjszakázik. A Vajda' úrról tudtam, hogy szabadságon van. a Lipták úr pedig elvonókúrán fekszik. A Tölcsváry Adrienné se tűnhetett már fel a daxlival. a háztömb sarkán. Csak erdélyi úrhoz, a festőhöz volt szerencsém. Jóval éjfél után érkezett, a kapuhoz kulcsa volt. azt kellett volna használnia. De amióta a kulcslyuk úgy készül, hogy éppen belefér a kulcs, ez a tény némelyeket zavarba hoz. Ezt a szerkezetet pillanatnyilag nem Erdélyi úrnak találták fel. S miután a kaoukulcs- esal sehogyse találta el a lyukat, s minthogy nem elveszett ember ő. csak oiás, íróasztala kulcsával célozta meg a rést. A manőver most sikerült, kivéve azt, hogy egv íróasztal kulccsal ki lehessen nvitni eev kaonzá- raf. Mielőtt fölcsengette volna a házmestert, kivételesen kisegítettem. Megemelte a kalapját. Táv mutatkoztunk be egymásnak. (Folytatjuk.) ELŐTT jából — írja Kosztolányi ÁBC-jében. Ezek szerint, aki versmondásra vállalkozik, nagyszerű cselekedetre szánja el magát: életet ad az élettelen költői soroknak, a saját életét kölcsönzi neki. Valahogy ez a gondolat fogalmazódott meg bennem a Petőfi tiszteletére és emlékére rendezett szavalóverseny döntőjének résztvevőit hallgatva. Akadt itt is mutáló hang, kevésbé hajlékony, helyenként betolakodott némi modor, modorosság is az előadásba, de jellemzőbb volt az őszinte átélésből, az alázatos azonosulásból származó tiszta hang. örülhettünk, hogy végre Petőfi-verseket hallhattunk együtt kitűnő megszólaltatásban. Hogy tennivaló is akad, erre figyelmeztetett Az őrült előadásmódja, — az egyetlen a döntőben —, amelyben a régi műkedvelés hatásvadászó manírjait vehettük észre. Ezúttal a zsűri értékelése is tanulságosnak bizonyult. s a módszer. hogy mindig azok nyilatkoztak, akik merőben ellentétesen foglaltak állást egy-egy versmondó esetében, eredményesnek bizonyult. És bár a; döntőben már a „magas” technika is helyet kapott, a verseny továbbra is megőrizte puritán egyszerűségét és talán kissé furcsa; demokratikus jellegét. Itt a versek voltak a fontosak és nem a versengés, a költészet szava uralkodott és nem a bírák hangja. A versmondókban is alig volt magamutogatás, exhibicionizmus. Sánta Ferenc gyakori vendég a képernyőn. Novelláinak, kisregényeinek drámai töltése, konfliktusoktól feszes világa és nem utolsósorban gondolatgazdagsága miatt a televízió gyakran nyújtja ki kezét feléjük, értük. Most abból az alkalomból, hogy a Zsebkönyvtárban is megjelentek legszebb elbeszélései, a legnépszerűbb formában publikálta őket újra válogatva, szigorúan, a könyvek műsora, a Nyitott könyv ismét képernyőre vitte három novelláiét. Sánta szigorú, éles szemű író. Érzékeny a társadalom morális kérdéseire. Szigorú az emberekkel szemben, mert szereti őket. Ez humanizmusának alapja. A jót és a rosszat dialektikus egységben mutatja fel az emberben, de mindig a jó győzelmére apellál. Páratlan elbeszélő készségével, akárcsak Tamási Áron, elbűvölően tudja előadni tárgyát, például a most hallott Téli virágzásban. Mély emberi gondolatokat, igazságokat tud szembesíteni sűr' ?tt párbeszédekben. Mint például Az öregember és a fiatal című elbeszélésében. Ez utóbbi tévésítése mesterien sikerült. Külön öröm volt látni Iványi József egyre letisztultabb, érettebb, stílusos játékát a képernyőn. Viszont felesleges volt csaknem húsz perces bevezetővel terhelni az alig több mint egyórás műsort. VM. Plu'ó és Puck, A rajpararn snok Készülő röv »illírnek A népszerű-tudományos stúdióban készít filmet Bod- rossy Félix és G. Tóth János a perui lótenyésztésről, amely Peru egyik idegen- forgalmi látványosságát és fontos bevételi forrását jelenti. Homoki Nagv István folytatja a „Pluto és Puck” című, gyermekeknek szóló állatmese-filmjét. Kornis Gábor most készíti elő az emberi test vázáról, a csontrendszerről szóló alkotását. Kis József és munkatársai rövidesen Eß'uotomba utaznak. ahol a Május 1. Ruhagyár mintáiára és segítségével textil gyár épül, erről az együttműködésről forgatnak filméi.
