Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-18 / 65. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. március 18. Medveczky Jtnő kiállításáról Medveczky Jenő életében (1902—1969) a legtöbbet szereplő és meglehetősen sikeres magyar fiestőművészek közé tartozott, de életművének teljes áttekintésére csak halála után több mint három évvel nyílott lehetőség, amikor a Magvar Nemzeti Galéria majdnem négvszáz festményét grafikáját és rajzát mutatta be. Ennek az emlékkiállításnak körülbelül egyharmad részét — a válogatott anyagot — most, közérződik. (A Magdi című portré a legvonzóbb mű ebből az időszakából.) Később az avantgárd irányzatokkal szembeszegülő itáliai nove- cento klasszicizáló felfogásához csatlakozik, ennek alapján skatulyázta be élete végéig a „római iskolások” közé Medveczfcyt a műkritika. (A mesterkélt komponálású, anatómiailag túlhangsúlyozott három aktot felvonultató nagyméretű olajfestmény anya-gyermek ábrázolásai — a reneszánsz madonnák kellemes visszhangjai — nyugodt szóval dicsérik a termékenységet. Sokszor visszatérő témája, az ágaskodó lovak, valami elvont szabadság- szomjról üzennek, de — úgy tűnik — túlzottan mérlegelő alkat ahhoz, hogy kitörjön a hagyományok, hatások önként vállalt korlátái mögül. Talán ez a visszafogottság «jwGeßäS « főváron tárlat ratán, a Szolnoki Galériában (áthatjuk. A kiállítás megrendezését (nemcsak a Szolnoki Galéria kitűnő lehetőségei indokolták, hanem Medveczky Jenő életének szolnoki ágai is. Ez k kapcsolat ugyan nincs kellő mértékben földerítve, any- nyi bizonyos csupán, hogy Medveczky Jenő 1913-tól kezdve három évig Szolnokom Járt középiskolába, 8 Mképzalhető, hogy művészete kibontakozásához ezektől ez évektől is kapott ösztön- (Bésfc.- Ha ® Szoänokom Sáth'5tő százagynéhány kép alapján kellene jellemeznünk művészetét egyetlen szóval: az elegáns jelzőt választanánk. Tökéletes mesterségbeli tudás, imponáló rajzkészség, nagy gonddal szerkesztett kompozíció, ízléses, fegyelmezett színhasználat. A század képzőművészetében nagy viharokat kavaró irányzatok rendre megborzolják, de mélyebb nyomokat nem hagynak rajta, alapvető változásokra nem késztetik. A húszas évek elején teele+v“zett munkáin Cézanne, a kuhiz- mus és a magyar Nyolcak törekvéseinek szolid hatása (Medveczfey Jenő rajza) és a karcsúsított formákból felépített önarckép a legjellemzőbb darabjai ennek a korszaknak.) És tovább Is lehetne sorolni a finoman beolvasztott hatásokat. Picasso monumentális periódusa épp úgy megérinti, mint a Dunakanyar festőinek üde tájábrázolása, de hűvös, kiegyensúlyozott látásmódján mitsem változtatnak a forma jegyek. Az érzelmi hevület minden munkájából hiányzik. Egyetlen célja lehetett: minden szélsőségtől mentes szép képeket festeni. Ez sikerült. Csendéletein rend honol, aktiad és a magyarázata anurtc is. hogy csaknem félévszázados munkássága során mindig sikereket ért el. Kapott KUT-dí- jat, Szinnyei Merse-díjat, s élete utolsó évében a Mun- kácsy-díj első fokozatával is kitüntették. Pedig saját korához mevVhetősen áttételesen kapcsolódott. Képein az látszik, hogy igazi vonzódást csak a klasszikus görög kultúra szellemi hagyatéka iránt érzett. Ez a csodálat serkentette talán legsikerültebb munkájára, az Iliászt illusztráló negyvenkilenc részes tusraj zsorozatra, amely tizenöt éven át készült, és mintegy összefüggő művé rekonstruálja a hellén vázafestmények motívumvilágát, űjraálmodja Homérosz korát. Az eljövendő magyar művészek eredetiségéért nem tekinthetnek példaként Medveczky Jenőre, annál inkább műgondjáért, kulturáltságáért. örülnénk, ha a Szolnoki Galéria Medveczky tárlata kezdete lenne egy olyan kiállításszervezői törekvésnek, mely arra összpontosít, hogy a képzőművészet fővárosi és országos rendezvényei közül a legfigyelemre méltóbbak Szolnokra is eljussanak. Szabó János Francia könyvek Csaknem kétezer kötet reprezentálja a francia könyvkiadást azon a tárlaton, amely — a januári párizsi magyar bemutató viszonzásaként a minap nyílt meg a könyvklubban. Hatvanhárom kiadó vonultatja föl az elmúlt évek termését: legtöbb a szépirodalmi és az irodalomtudományi jellegű mű, de számos szépkivitelű kötet tanúskodik a filozófiai, a pszichológiai, a szociológiai, a politikai, köz- gazdasági és történelmi vonatkozású munkák nyomda- technikai színvonaláról. Különösen tetszetősek a képzőművészeti albumok, s azok a színes kiadványok, amelyek Franciaország tájait, városait mutatják be. Gyakorlatilag Karcagi tárlat Ózdon Az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központban tegnap délután nyitották meg a karcagi népművészek kiállítását: A tárlat megnyitását dr. Bellon Tibor, a, Győrit” István Nagykun Múzeum igazgatója tartotta. Az ózdi bemutatkozás alkalmával Újházi Béláné, a karcagi Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályának vezetője „karcagi évszázadok” címmel tartott '-dást. A közönség a kunvárosbeliek bemutatkozását igen nagy tetszéssel fogadta. Petőfi» vándorgyűlés A Magyar Irodalomtörténeti Társaság vándorgyűlése a kiskunsági Petőfi emlékhelyeken. Petőfi Sándor emlékének szenteli idei vándorgyűlését a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. A rendezésben ezúttal részt vett a TIT és a Bács-Kiskun megyei Tanács is. A vándorgyűlés Kecskemét irodalmi nevezetességeinek megtekintésével kezdődött meg. Ezután a kecskeméti városi tanácsház dísztermében tudományos tanácskozást tartottak, amelyen elsőként Barta János professzor, az irodalomtörténeti társaság elnöke tartott előadást „Petőfi és Arany” címmel. Tegnap Kecskeméten, majd Kiskunfélegyházán, ma pedig a költő szülővárosában, Kiskőrösön, valamint Szabadszálláson folytatódik a Pető- fi-vándorgyűlés. Védett fák Védetté nyilvánított öreg fák tavaszi gondozását kezdték meg az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésvezetőségének kertészei. A szekszárdi ómegyeháza udvarán díszlő, legalább 150 esztendős tiszafákat tisztítják meg a száraz, s az építkezések közben mesérült gallyaktól. Az udvaron hét tiszafa díszlett. A második világháború idején azonban négy elpusztult, a megmaradt 40 —50 centiméter átmérőjű három öreg tiszafát pedig védetté nyilvánították. A szakértők szerint a tiszafák törzse igen lassan, száz évenként csak 15 centiméterrel vastagodik. A címben idézett szóalakról elsősorban azért szólunk, mert sokan és sokszor olyan beszédhelyzetekben is élnek vele, amelyekben felesleges a használata. Az utóbbi időben különösen a szóbeli közlésekben kap igen gyakran nyelvi szerepet. Jegyzetfüzetembe a következő használati formákat jegyezhettem be: „Itt gyakorlatilag csak ő veszíthet, a bolt gyakorlatilag a tér végén található, gyakorlatilag minden lehetséges, a fiú gyakorlatilag már jobban van, gyakorlatilag jó előadást tartott, gyakorlatilag már alkalmas a terv kivitelezésére.” Az Esti Hírlap hasábjain a következő mondatban kapott szerepet szavunk: „Mintha eleve színpadra született művet látnánk, miközben gyakorlatilag minden elhangzó szó Déryé.” (1973. márc. 3.) stb., stb. A számos, sok, sűrű jelentésváltozatokat hordozó régi gyakor melléknévből képzett gyakorol ige szócsaládjába tartozik a ma már elavult gyakorlatos melléknév. Ebből elvonással keletkezett a gyakorlat (praxis) főnevünk. E névszóból alakult a gyakorlati (praktikus) melléknév. Ennek továbbképzett alakja a gyaNagy érdeklődés nyilvánul meg a május 15—20. között megrendezésre kerülő második budapesti nemzetközi sportfilm fesztivál iránt. Eddig 14 országból jelezték a részvételt, s már több helyről a filmeket is elküldték. A Budapest centenáriumi ünnepségekhez kapcsolódó fesztivál fővédnökségét Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke, dr. Beckl Sándor, a Magyar korlatilag határozószó. Bizonyos beszédhelyzetekben jól teljesíti nyelvi szerepét. Ezekre a nyelvi formákra gondolunk elsősorban: „Gyakorlatilag tanulta meg a korszerű mezőgazda- sági ismereteket.” — „Ne csak elméletben, hanem gyakorlatilag is át kell gondolni a tervezést.” A feleslegesen elszaksze- rűsített, elhivatalosított nyelvi formálásra jellemző s erőszakolt képzésmóddal formált gyakorlatilagos szóalakkal is találkoztunk. Az állítólagos, a folytatólagos, a kizárólagos kifejezések analógiájára megalkotott nagyon testes szóalak is azt bizonyítja, hogy a hivatalos iratok megszerkesztői nem válogatnak a megfelelő szavakból, nyelvi formákból. A gyakoratilag szóalak is elsősorban azért kap feleslegesen szerepet nyelvhasználatunkban, mert nem próbáljuk megkeresni azt a szót, amely egyértelműbben fejezi ki a mondanivalót. Ma már a valóságban, a valójában, a voltaképpen, a tulajdonképpen nyelvi képletek mind ritkábban juthatnak szerephez a gyakorlatilag szóalak unos-untalan ismételgetése miatt. Dr. Bakos József Olimpiai Bizottság és a Magyar Testnevelési és Sport- szövetség elnöke, 'és dr, Kondor István, a filmfőigazgatóság főigazgatója vállalta. A nemzetközi zsűri elnöke Várkonyi Zoltán Kos- suth-díjas filmrendező. A nagydíjat a Magyar Olimpiai Bizottság adományozza, míg a különböző kategóriákban Budapest főváros centenáriumi díját, a sport és ifjúsági intézmények, szervezet, valamint a MUOSZ díját nyerhetik el a résztvevők. Nemzetközi sport film fesztivál KEREKES IMRE: í5 Este tíz után Á tavaszi éjszakák a legrosszabbak. Ilyenkor jön meg igazán a tolvajok és betörők kedve. Elolvad a hő, felszárad a sár,, lábnyom nincs. Ez nem hátrány. Nem kell a hidegben várni, hogy jön az alkalmas pillanat A hidegben türelmetlen a tolvaj, mert fázik, ezért aztán siet, így viszont sok ügyet elpuskáznak. A bíróság csak örülhet ha késik a tavasz. Most már itt van. A tolvaj már nem fél a hidegtől, nem borítja ki, ha az éjjeliőr a sötét kerítések mellett csigalassan halad, minden öt léoésre meeál, hallgatózik, újra megáll és el- lép a kerítés mellől, elfordul és megtámasztja hátát a kerítésfalnál. mert gondol valamit és vár tovább, mintha soha nem akarna többé arról az átkozott helyről elmozdulni. A fix nontok mindig jó! szuperálnak. Már akinek, de w biztost hogy a tavasz nem tesz jót mindenkinek. Mindig tavasszal akartam itt hagyni ezt a posztot. Mindig ilyenkor világosodik meg igazán, persze csak úgy éjféltájt, az első és második kör között, hogy milyen lekvársűrű tavasszal a sötétség. Ehhez nem kell nagy ész. Most van az az éjszaka. Langyos a levegő és rongyosak a homályos szélű felhők, mert a tavaszi széljárás rongyossá tépi a felhőket. Ha eltakarják a holdat. a rét felől úgy támad a sötét, hogy még a macskák is kúszva közlekednek az alján. Csak a kutyák nem zavartatják magukat. Ahogy most araszolok, aztán meg- megállok, a sötét kerítésnél, a tücsök mellett hallom a neszeket. Kóbor kutvák kaparnak a gödrökben, mennek a szimat után. Látni egvet se lehet. De hallani igen. Ha az éjjeliőr megtanulja hogyan mesgezmtk a kutyák. Ha ezt nem tudja, vége. Akkor azt hiszi, hogy a tolvajok körülfogták a gyárat és csak a jelre várnak, hogy meginduljon az általános támadás. Az ilyen éjjeliőr aztán hamar berezeL Nem bírja idegekkel, egy-kettőre elinal, fellármázza a rendészetet, a rendőrséget, a gyárvezetőt, még a tűzoltóságot is, kivonul az egész apparát. Valami neszez. így van ez. A kőbor kutyák tudnak ezen jőízűn nevetni. Nekitámaszkodom a kerf- tésfalnak. Mind kutyanesz ez, alig hallható, szaggatott, óvatos. A macskanesz más, az folvamatos. Mintha a kí- gvő csúszna a száraz fűben. Továbblépek. most már erősebb a zaj. Farkaskutya somnolvog előttem, még a sötétben is látótávolsávra, feje lekor*vu! farka csüng. Az flven kutvának a szálából kétoldalt csurog a nvál. De fsv a sötétben ez már nem látható. Mintha nem is lennék. íszkol el a kerítéstől. a fele csüng, de szünet nélkül. Előkapom a stuk- kert. A kutva fordul eevet. mire kihiztnsftok már hörög.' Még meg is áll. b®rn«*<*i*an a hátsó iába. Ylven állásból mindéiül kutya támad, üfam még köztünk öt méter, ha elvétem, megmar. Mint akit a falkerítéshez szögeztek, csak az ujjam játszik a ravaszon, hogy biztos légyen az érintkezés. Hörög, de most már mélyebben. Szóval támad. Ügy meglódul, hogy alig van időm meghúzni a stuk- kert. Félreugrik és felvisít, mint öléskor a disznó, visz- szahemDereg, de talpra ugrik. Eltaláltam, de csak a bordái közt, maradt benne erő, hogy újra induljon. Most kell megcélozni, de most már én támadok. A lövés pofán találja, ettől hanyatt esik, hempereg, vadul felém dobálja magát. Mindig a szája van hozzám legközelebb. A harmadik lövés után nvúlik csak el, de az élet még mindig benne van. Megvárom míg elcsitul. A veszett kutya a legszívósabb. Meetörlöm a stukkert, körbejárom mégewszer a helvet, a zseblámpám fé- nvét botornártcrn a sötétbe, rávilágítok. Bele nem rúgok. Ma éjszaka még kétszer meg krtl kerülnöm a gvárat. De evv lövés !s elég ab hoz. how utána halálos Csend legven a körnvéken. •Müven könnyű csendet esi- a átok A világosabb oldal sarkán, ahol a kerítés már a hosszú utca lámpái felé vezet, megállók. Előre-hátra nézek, viszavilágítok a zseblámpámmal, magam sem tudom miért, nehezen indulok tovább. Talán a fények miatt, ahogy az útról idevilágítanak. Ilyenkor tavasz- szal játszik a fény, ahogy játszanak a gondolatok, megkeverik az embert és idegesítik, nem hagyják lecsillapodni még akkor sem, ha már csillapodna. Elindulok, de hátra-hátranézek, mert úgy hallom, hogy a veszett kutya most lábraáll. És kit nem követtek már veszett kutvák? Valamivel el kellene takarni az éjszakát. De nem mindig ilyen ez az éj. Nem mindig ezt az arcát mutatja. Ha Nelli ion, mintha valami más áradna az éjszakából. Mintha valahonnan a föld alól valami fénvt kanna, fim elvnek nincs is forrása. Ott forrnak a fénvek valahol az éjszaka üstjében, csak nem lehet hozzájuk férni. Aztán valaki jön és felszabadulnak mintha nem is az az éisTnVa volna, ami volt. N°m mindenki tudta fgv !i tudja. Nőm a cigarettával, ® üecsókonzerweSo a főW kolbásszal, üveg sörreL Ettől nem lesz más. Ezt délután is meg lehet vásárolni a KÖZÉRT-ben, a Vajda úrnál. Csakis attól, ahogy Nelli kezeli az árut. Pedig csak egyszerűen benyúl a szatyorba, aztán kirakja itt a puhafa asztalra, ami még koszos is, mert a portás is azon könyököl, de hiába, mert attól, ahogy ezt Nelli teszi, megszelídül az éjszaka. Így van ez. És ezért nem lehet tudni, hogy az ember mit kap az éjszakától. Sötétséget, veszettséget, vagy fényt. Csak az éjjeliőr tudja, akinek hol a fejét szorítja, hol a lábánál hever a sötét. Hol tolvajok ütik le, hol a szelíd fénv. abból a bizonyos forrásból. De sainos. Amíg sötét lesz. addig a veszettséget se lehet kiirtani. Mégis legjobb lenne valamivel letakarni az éjszakát. Ha volna egv nagy takaró. ami körülérné a gvárat. Ilvent kellene ráborítani a városra is. hogv alatta mindenki aludjon. A sötétség űgv ahogy van. kiszen- vedne. az éjjeliőr meg csak pinázna. Á takaró anvagát elhasználták Egyenruha is készül belőle. A everekeknefc äs marad valami, ^Folytatják) i