Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-17 / 64. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. március 17. * Nyomdák ombinát Tulünnban Tallinnban üzembe helyez­ték Észtország és az egész szovjet Baltikum legnagyobb nyomdakombinátját Észtor­szágban megjelenő úl Ságok és folyóiratok egyszeri pél­dányszáma — másfél millió példány — meghaladja a köztársaság lakosainak szá­mát A Jerusalem Post óvatos Izrael egyetlen angol nyel­vű napilapja, a Jerusalem Post Abba Eban külügymi­niszter bécsi látogatásáról hírt adva óvatos formában bírálja Ausztria közel-keleti politikáját. A tárgyalásokon ugyanis állítólag Eban érté­sére adták, hogy az osztrák közvélemény ellenzi az arab gerillák elleni akciókat, mert azok csak újabb megtorláso­kat vonhatnak maguk után. 'A jeruzsálemi lap szerint Kreisky kancellár kifejtette Ebannak, hogy ha Izrael ru­galmasabb álláspontra he­lyezkedne az arab—izraeli konfliktus ügyében, akkor — megítélése szerint — ki le­hetne küszöbölni a terroriz­mus problémáját. Panamáktól Panamáig (3) Házhoz megy a Biztonsági Tanács A panamaiakat, akik ja­varészt keverék meszticek, jellegzetesen trópusi embe­reknek tartják. Azt mond­ják róluk, hogy a bénítóan forró és párás éghajlat el­lenére igen gyorsak, ám mozdulataik sokszor alig észrevehetőek... Egy évvel azután, hogy végleg abbamaradtak a csatorna-szerződés felülvizs­gálatáról megkezdett ameri­kai—panamai tárgyalások, elkövetkezett Í968. október 11-e. Ezen a napon az br- szág fegyveres erejét képe­ző tízezer főnyi Nemzeti Gárda élén Omar Torrijos ezredes (ma már tábornok) kezébe vette a hatalmat. Az új katonai vezetés függet­lenségi programot adott, és meghirdette a „panamai forradalmat”. Az országban azonban túl sok volt már az államcsíny, túl sok nagy­hangú ígérgetést hallottak, így érthetően a bizalmatlan­ság és hitetlenség kísérte az első bejelentéseket. Az alig észrevehető, gyors mozdula­tok nyomán azonban mégis új kép rajzolódott ki. indiánok az urnák előtt A hazafias érzésű katonák megtartották szavukat. Föld­reformot hajtottak végre, és segítették a szövetkezetek, csoportosulásuk* kialakítását. Korlátozták a külföldi tő­két, és államosították az amerikai Power and Light vállalatot, amely az ország áramszolgáltatását kézben tartotta. A pártok legális működését ugyan nem en­gedélyezték, de szabadon dolgozhatnak a szakszerve­zetek, diákszövetségek, pa­rasztligák. Betahancourt így fogalmazott a diákszövetség kongresszusán: „Panamában új, alapvető imperialistael­lenes folyamat érlelődik. Korábban kövekkel és fur- kósbotokkal hadakozhattunk. Most a kormány hivatalo­san Is támogatja harcunkat”. Az elmúlt év nyarán meg­választották az 505 tagú nemzetgyűlést, ezúttal elő­ször járulhatott az urnák elé az indián származású lakosság. Szeptemberben a parlament új alkotmányt fogadott el, s az kimondta, hogy az ország területe ideiglenesen és részlegesen sem adható át valamely ide­gen hatalomnak. Ez annyit jelent, hogy a csatornaöve­zet amerikai birtoklása, az Egyesült Államok katonai jelenléte alkotmányellenes. A panamai kormány tavaly nem vette át a Washington által kiutalt egymillió 930 ezer dolláros csatornahasz­nálati illetéket, hanem visz- szaküldte a feladónak. Zsarolás kábítószerrel A thaiföldi kormány ura a helyzetnek ' Ä Fülöp-szlgetek kormá­nya tegnap hivatalosan tájé­koztatta a SEATO-beli szö­vetségeseit (Nagy-Britanniát, az Egyesült Államokat, Fran­ciaországot, Thaiföldet, Ausztráliát és Űj-Zélandot), valamint az ASEAN-hoz. a Délkelet-ázsiai Országok Szö­vetségéhez tartozó államokat (Indonéziát, Thaifödet. Ma­laysiát és Singapore-t) arról, hogy az ország déli szigetéin külfidről támogatott lázadás tört ki. Francisco Tatad, « kor­mány tájékoztatásügyi mi­nisztere sajtókonferencián közölte, hogy a legnagyobb déli szigeteken heves harcok folynak a lázadók és a kor­mány egységei között. El­mondotta, hogy a felkelők között egyenruhás külföldi katonák is harcolnak, a kor­mány azonban „ura a hely­zetnek”. A tájékoztatási mi­niszter ugyanakkor közölte, hogy kormányának nincsen szüksége kü'-ő segítségre, mindössze a szövetséges! kap­csolatokra való tekintettel in­formálta a két délkelet-ázsiai szervezet tagjait az ország­ban bekövetkezett fejlemé­nyekről. Tanaka az USÁ-ba utazik? A japán kormány szóvivő­je tegnap kii“’—tette. Japán nem kapott hivatalos értesí­tést Washingtonból Nixon el­nök tokiói látogatásának le­hetőségéről. Mint ismeretes, ftz amerikai elnök bejelen­tette, hogy az idén esetleg Európába, La tin -Amerikába, Afrikába és Japánba látogat. Tokióban ezzel összefüg­gésben rámutatnak: az utób­bi hónapokban az Egyesült Államok többször sürgette, hogy Tanaka japán minisz­terelnök látogasson el Wa­shingtonba a két országot egymással szem^íllító gaz­dasági és külkereskedelmi problémák magas szintű meg­vitatására. Japán vezető kö­rök az amerikai látogatás mielőbbi lebonyolítására buz­dítják Tanakát, abban a re­ményben, hogy a miniszter- elnöknek sikerül eloszlatnia vagy legalábbis csökkentenie az Egyesült Államok vezetői­nek Japánnal szemben táp­lált mélységes bizalmatlan­ságát. Japán politikai körökben úgy vétik, hogy Tanaka mi­niszterelnök júliusban vagy legkésőbb augusztusban uta­zik az Egyesült Államokba, késő ősszel sor kerül Hirohito császár washingtoni látogatására. Tokióban hang­súlyozzák, hogy csak ezek után lehet sző Nixon tokiói útjáról. Az Egyesült ( Államok mindezideig megtagadta, hogy érdemi megbeszélése­ket folytasson a csatorna- szerződés felülvizsgálatáról és hatályon kívül helyezésé­ről. Amerikai részről viszont minden módon gátolni sze­retnék a panamai kibonta­kozást. Legutóbb még azt is megtiltották, hogy a pana­mai repülőgépek a csatorna- övezet repülőtereit hasz­nálhassák, ahogyan azt ko­rábban tették, s a gépek most az autósztrádából át­alakított szükség-kifutópá­lyára szállnak le. Hamis ta- núvallomásakkal Igyekeznek úgy beállítani a dolgot, mintha Tack külügyminisz­ter és bátyja, az ország madridi nagykövete az Egyesült Államokba irá­nyuló kábítószer-csempé­szetben vállalt volna részt. Több ízben zsaroló ajánla­tokat is tettek. A miniszter ugyanis egyike a kormány leghaladóbb vezetőinek, 6 mondta legutóbb, hogy „az amerikai imperializmus, amely gyarmati típusú terü­letté tette a csatomaöveze- tet, reális és jól érzékelhető veszélyt jelent Panama szá­mára”. Amikor Torrijos tábornok egy lóverseny megtekintésé­re Mexikóba repült, puccsal is próbálkoztak, de az elnök váratlanul visszatért, és le­verte a zendülőket. Torrijos ezután hangsúlyozta: „Van­nak országok, amelyeket nagy nyersanyagkincsekkel áldott meg a természet. Mi csak egy keskeny földsávot kaptunk a két óceán között, ezt azonban saját fejlődé­sünk érdekében akarjuk felhasználni”. A panamai katonai veze­tést tehát jogosan hasonlít-, ják a „perui példához”, s túl a belső reformpolitikán, óhatatlanul meg kell vívnia a maga antiimperíalista har­cát az Egyesült Államokkal. Ebben a sokoldalú küzde­lemben most a nemzetközi diplomáciai offenziva kerül előtérbe. Panama felkérte a Biztonsági Tanácsot, hogy „kihelyezett ülésen” vizs­gálja meg a Latin-Ameri- kában szükséges teendőket, amelyek a béke és a bizton­ság megszilárdítását, vala­mint a szuverenitást és a függetlenséget mozdítanák elő. A jelentős panamai kez­deményezés széleskörű vissz­hangra talált, és az ENSZ latin-amerikai tagállamai­nak csoportja egvséges tá­mogatásban részesítette. Március 15-e és 21-e között így kel útra a Biztonsági Tanács, hogy ezúttal a pa­namai fővárosban tárgyal­jon Washington nem örül túl­ságosan a panamai helvszín- nek, de az amerikai ENSZ nagykövet csupán „takaré­kossági szempontokat” em­legethetett. A Biztonsági Tanács ilyen új típusú „ki­szállásai” azonban politikai kihatásukban és fontossá­gukban nyilvánvalóan igen jelentősek, és a megtakarí­tást nem itt, hanem a világ- szervezet más, valóban fe- Ipcsiotwinek tűnő kiadásai­nál kellene kezdeni. Panamának, amint arról a bevezetőben szóltunk, sok­fajta jelentése van. Üjabban ehhez a szóhoz egv joggal elgondolkoztató jelkép is tartozik. Az a Panama, ame­lyet hetven esztendővel ez­előtt mesterségesen az ame­rikaiak hoztak létre, ma a függetlenségi és antiimpe­rialista politika jegyében, kicsisége ellenére is. szem­beszáll az Egyesült Álla­mokkal. Ez a világ realitá­sainak és erőviszonyainak változását Réti Ervin Kicsoda Perkálai Hu#)? ö — Uram! — állított meg egy kissé zilált arcú idegen az utcán... — Uram — mondta ismét esdeklően — nemdebár Perkátai Hugóhoz van szerencsém? — Kicsodához? — Perkátai Hugóhoz... — ismételte meg köny*~"ön a nevet és úgv nézett rám, mint indiai koldus nézhette annak idején az arra vonuló maharadzsát. — Nem! — Biztos ebben? — Hogyhogy biztos va­gyok-e benne? — hökkentem meg az ostobának tűnő kér­désen. — Az ember saját magiról talán csak tudja, hogy kicsoda, nem? — Sóját magáról biztosan uram... Habár ugye van tudathasadás is, emlékezet- kiesés is, meg miegyéb... De vajon én tudom-e, hogy nem akar-e félrevezetni uram, s mikőbeií azt mondja, b~ry maga nem Perkátai Hugó, valójában mégis Perkátai H'-já, csak éppen letagad­ja... — Nézze, becsületszavam­ra mondom, hogy nem va­gyok Perkátai Hugó... Nem is voltam... S most már úgy tűnik, hogy nem is leszek Perkátai Hugó... Megnyug­tatja pz magát? Ismeretlen ismerősöm gon­dosan végigmért, hogy meg­ítéljen becsületszóra mért szavahihetőségemen, aztán nagyot, sóhajtott, és rezig­nálton, reménytelenül mor­molva a szót: — Megnyugtatni? Azt nem uram. Csík tudomás"l^ ve­szem hogy maga nem Per­kátai Hugó.«, És ne ham* gudjon makacsságomért, de.., Szóval már nagyatyám is megkérdezte annak Idején az utcán egy úrtól, hogy Perká­tai Hugóhoz van-e szeren­cséje. s az az úr a nagy­apámnak becsületszavát ad­ta, éppenúgy. mint most ma­ga nekem, hogy ő nem ■'■olt és nem is l — Perkátai Hu­gó... Aztán az apám is megkérdezte az egyik urat, mint én most Ont. hogy nem Perkátai Hugóhoz van-e vé­letlenül szerencsése, és mit gondol, mit mondott az az úr apámnak? — Hogy nem Perkátai Hu­gó... — Ördöge van, hogy így kitalálta. Ördöge. Ügy van. Az apámnak is azt mondta az az illető úr, hogy ő nem Perkátai Hugó, sőt még azt is hozzátette, mini apám könnyezve mesélte el nekem a halálos ágyán, h^nv ezt is hozzátette az úr: ilyen név­vel fel is akasztaná magit, nemhogy bevallaná, hogy ö Perkátai Hugó... Mondia uram, nem lehetséges, hogy maoa mégis Perkátai Hugó, csak szégvenli a nevét? — Menien kérem tisztelet­tel a fenébe... Nem vagyok Perkátai Hugó, de ha az len­nék sem szégyellnék semmit, legfeljebb azt. hogy itt ma­gával. ismeretlenül ilven hü­lyeségeket fecserészek... — förmedtem rá most már dü­hösen a férfira aztán hirte­len eszembe jutott: — Hé, mondja csak. ki is az a Per­kátai Hugó voltaképpen? — Ez az uram. ez a’... csordult ki egy könnuc-onp az ismeretlen férfi szemé­ből. — Ezt nem tudta meg se a naguapám. se az apám, és most látia. én se... Uram. foglalmam sincs ki az... Hi­szen éppen Ö"‘*l -zt megtudni... Gyurkó Géz* f A világ harmadik legnagyobb szódagyára A bolgár devnai szóda­gyár Európa legnagyobb és a világ harmadik legna­gyobb ammóniákszóda- gyára lesz. A kombinátot a tervek szerint idén üzembe helyezik.. Ez a korszerű vál­lalat a szocialista országok közötti ■ integráció és min­denekelőtt a bolgár és a szovjet gazdaság szoros kap­csolatának kifejezője. Az' építésben és tervezésben részt vesz több kutató- és « Repülő csónak A kép előterében látható nyugatnémet gyártmányú, „X 113 Am” típusú kétéltű jármű több érdekes konst­rukciós megoldás révén tervezőintézet, szervezet és vállalat a Szovjetunióból, Magyarországról, Lengyel- országból és Bulgáriából, valamint sok bolgár és kül­földi szakértő. Sürgős intéz­kedéseket kell tenni azon­ban a felmerülő problémák operatív megoldására. Biz­tosítani kell a szükséges szakképzett munkaerőt, fő­képpen szerelőket, mert pil­lanatnyilag a jelenlegiek száma háromszor kevesebb a szükségesnél. kerekét a szárnyvégek alá erősítették fel. A vízen biz­tonsággal úszik és halad előre a motorcsónakként használt jármű, kinyúló hívja fel magára a figyel­met. Tervezői teljes egészé­ben üvegszálerősítésű mű­anyagból készítették el a járműtestet és a szárnya­kat. A ki sfogy asztású, alig néhány lóerős motort a pi­lótaülés mögött, magasítva helyezték el. A jármű két Külkereskedelem Egy év alatt tíz százalék­kal nőtt a Szovjetunió kül­kereskedelmi forgalma — és elérte a 26 milliárd ru­belt A legdinamikusabb fejlő­dést a nyilvánosságra hozott adatok szerint a szovjet— amerikai árucsereforgalom mutatta, amely egyetlen év alatt csaknem háromszoro­sára bővült s meghaladta a félmilliárd rubelt. Ettől függetlenül a Szov­jetunió külgazdasági kap­csolataiban a központi he­lyet a szocialista országok főt»1 alják el. amelyek nem kevesebb, mint 65 százalék­kal részesülnek a külkeres­számyavégei megvédik a felborulástól (a bennszülöt­tek kitámasztott „lélek- vesztői” mintájára). Leve­gőbe emelkedése mind a víz felületéről, mind a száraz­földről rövid nekifutás, vi­szonylag alacsony sebesség mellett is könnyen történik. Szovjetunióban kedelmi, forgalomban, s amelvek részesedése 1972- ben 16,8 milliárd rubelt tett ki. A tőkés partnerek közül 1972-ben a Szovjetunió a legnagyobb forgalmát — 828 millió rubel értékben — az NSZK-val bonyolította le, amelyet Japán követett ugyancsak 800 millión fe­lüli forgalommal. Az euró­pai partnerek sorában az N^ZK-t FinnoT-«:-7/iy kőveti 602 millió rubellel, maid Naev-Britannia ws millió) Franciaország (544 millió) és Olaszország (466 millió) kö­vetkezik. Berlini csúcsforgalom Berlinben, a Német De­mokratikus Köztársaság fő­városában 200 000 járművet tartanak nyilván. Évenként mintegy tízezer jármüvet vesznek újonnan nyilván­tartásba. A főváros utcáin végzett felmérés alkalmával átlago­san óránként 1200—1500 jár­művet számláltak meg egv iránvban. Csúcsforgalom ideién tovább növekszik a járművek száma. Beessek szerint 1975-től csúcsforma-/ lom idején a mostanihoz kénest megháromszorozódik az utcákon közlekedő jár­művek száma. Államosítás Marokkóban II. Hasszán marokkói ki­rály dekrétuma értelmében az országban működő kül­földiek tulaidonában levő vállalatok vezetését marok­kói államnoleárok veszik át. Bár a rendelet nem ielöli meg, milyen vállalatokról van szó, nyugati hírszolgá­lati irodák jelentése szerint biztosító társaságok, bankok és más pénzügyi intézmé­nyek esook e rendelkezés hatálya alá. Ugvanez a rendelet kt- mondia, hosv külföldiek — főleg francia állampolgárok — kezén levő 617 500 acre földterületet is államosíta­nak. Nagyobb pénzügyi önállóság A lengyel kormány elnök­sége rendeletet hozott az ipari, építőipari, mezőgaz­dasági szolgáltatási és köz­művesítés! vállalatok finan= szirozásának új rendszeré« ről. A . rendelet megnövel! a vállalatok nénzügvi önálló­ságát. Az eddiginél nagyobb ötszögek miiven fejlesztésű célokra használják M» ( i

Next

/
Thumbnails
Contents