Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-15 / 62. szám
1973, március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 MHSZ jubileumi ünnepség Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról.) bad országa legyen, amelyet egyesült erővel és kemény akarattal épít magának munkás, paraszt és értelmiség. Programunk alapja: népi demokráciánk továbbfejlesztése, nemzeti függetlenségünk további megszilárdítása, a magyar hazafiak hagyományainak ápolása. Célunk: tagjaink szabadságharcos szellemét növelni, testét edzeni, közöttük a néA szónok ezután a 25 évvel ezelőtt megfogalmazott felhívás, illetve az azóta eltelt időszak eredményeiről beszélt, utána így folytatta: — Negyedszázada immár annak, hogy 1948. március 14-én megyénkben megalakult a Magyar Szabadság- harcos Szövetség. Ha most körülnézünk itt, több olyan elvtársunkat, harcostársunkat, barátunkat üdvözölhetjük körünkben, akik a forradalmi átalakulás időszakában már a honvédelmi hazafias nevelés majdani szervezeteinek tervein dolgoztak. Annak idején megyénkben kedvező visszhangra talált az országos felhívás. Az országos alakuló gyűlés utáni hetekben nagyon komoly szervezőmunka kezdődött, amelynek megvolt az alapja is, hiszen a Magyar Partizánbarátok Bajtársi Szövetségének helyi csoportja az 1947-ben az országos versenyben elnyerte a legjobbaknak járó nagyon szép zászlót, amelyet azóta is ereklyeként őrzünk. A következő évben a Magyar Szabadságharcos Szövetség Szolnok megyei tagozatának megalakulása után az első demonstratív megmozdulásra Mezőtúron * 'Került sor április 11-én: itt volt a magyar szabadság- harcosok Szolnok megyei seregszemléje. Ezt követően Vass Laíos ezután az MHSZ jelenlegi munkájáról, az eddigi eredményekről, a más szervekkel való kapcsolatokról beszélt, majd végül ezeket mondotta: Szövetségünk életének elmúlt történelmi periódusában a legfontosabb meghatározó tényező mindenkor a kommunista párthoz való hűség, a párt politikájának — elsősorban természetesen honvédelmi politikájának — érvényre juttatása és a megvalósításában való tudatos, sajátos részvállalás volt. Ez jellemezte már a szabadságharcos szövetség céljait is, ez folytatódott a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség tevékenységében, és ennek alapján végzi ma munkáját a pi kultúrát terjeszteni, hogy alkalmassá váljon azokra a feladatokra, amelyeket a népi demokrácia továbbfejlesztése és védelme tőlünk megkövetel... Petőfivel együtt valljuk és ígérjük, hogy „a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez". E felhívás nyomán a szabadságharcos név valóban a becsület és dicsőség dolga lett. Aki szabadságharcosnak vallotta magát, mindig ott volt, ahova a párt hívó szava állította. április 25-én alakult meg a szolnoki csoport. Vass Lajos megemlékezett a hőskorszakról, amikor „az anyagi feltételek hiányát csak a határtalan lelkesedés tudta pótolni”. Hangsúlyozta, hogy már azokban az időkben is, de azóta mégin- kább felismerték, hogy a hazafias honvédelmi nevelés az egész társadalom közös ügye. Így egyesült 1955-ben a Magyar Szabadságharcos Szövetséggel a Magyar Repülő Szövetség, amely megyénkben a fiatalok százaival ismertette meg már addig a bátrak sportját, a repülést. Hasonlóképpen kapcsolódnak a szövetség megyei tevékenységébe a rádióamatőr, modellező és könnyűbúvár klubok, amelyek az előképzés során fontos segítséget nyújtanak a bevonuló fiatalok honvédelmi képzéséhez. Kedves Elvtársak! Az eddigi történeti áttekintésből is egyértelművé vált valamennyiünk számára, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt is abból indult ki: a hazát, mégpedig a szocialista hazát az eddig elért vívmányainkat kell a dolgo- ■izó tömegeknek megvédeni minden ellenséges támadással szemben. Ezt’ fejezi ki a Magyar Honvédelmi Szövetség fő feladata is. Magyar Honvédelmi Szövetség is. A Magyar Szocialista Munkáspárt irányító szerepe munkánk egészét meghatározza, és alapvető feltételét biztosítja a Magyar Honvédelmi Szövetség különböző szerveinek eredményes tevékenységéhez. Meggyőződésünk, hogy ez a jövőben is sikereink döntő zálogát jelenti. Ez buzdít, lelkesít bennünket az előttünk álló feladataink megoldásában, ez ad erőt mindannviunknak a további munkához és küzdelemhez. Mi tisztában vagyunk pártunk és kormányunk által elénk állított megtisztelő feladatok társadalmi jelentőségével. Ezért ma és a jövőben is annak szellemében dolgozunk, hogy szocialista hazánkat tettekkel szolgáljuk — ha szükség úgy kívánja, fegyverrel is meg- védjük — ami számunkra a legszentebb kötelesség. Ezen az ünnepségen lezárjuk szövetségünk gazdag életének első 25 évét, és töretlen hittel, tenni vágyással kezdjük az újabb időszakot. Az évfordulót jobb munkával akarjuk ünnepelni. Méltók akarunk lenni pártunk, népünk bizalmára. Most folytatjuk tovább a negyedszázada megkezdett munkát. Hívunk és várunk mindenkit — fiatalt, időst — aki velünk együtt vallja: „>..a szocialista haza védelme mindennél előbbre való!” A nagy teásai fogadott ünnepi beszéd után Brassói Tivadar ezredes, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola parancsnoka olvasta fel Czinege Lajos vezérezredes honvédelmi miniszter az MHSZ jubileumi évfordulója alkalmából kiadott parancsát, Pacsek József vezérőrnagy pedig a honvédelmi miniszter üdvözletét tolmácsolta az ünnepség résztvevőinek. Kedves színfoltja volt az ünnepi megemlékezésnek, amikor úttörők köszöntötték a díszelnökségben helyet foglalókat. Dr. Hegedűs Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnökhelyettese és Árvái István, az SZMT vezető titkára méltatta a negyedszázados jubileumát ünneplő MHSZ munkáját. A felszólalásokat követően a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Nagy Illés szövetségi zászlót adott át az MHSZ megyei vezetőségének. Az ünnepségen Szekeres László mondott zárszót, majd felcsendültek az Intemacio- nálé hangjai. A zsúfolásig megtelt színházteremből ezután is csak néhány percre vonultak ki a résztvevők, mert rövid szünet után a szolnoki MÁV Járműjavító férfikara és a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttese mutatta be nagysikerű műsorát. *. A. ☆ A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Mawar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából kitüntetést adományozott az MHSZ több dolgozójának, társadalmi aktívájának és sportolóknak a honvédelmi sport fejlesztése terén végzett eredményes munkásságuk elismeréséül. Megyénkből a Magyar Népköztársasági Sport Érdemérem ezüst fokozata kitüntetésben részesült Vass Lajos, az MHSZ Szolnok megyei titkára. A Magyar Népköztársasági Sport Érdemérem bronz fokozata kitüntetést kapta Vámosi Antal, az MHSZ Szolnok megyei vezetőség könnyűbúvár főelőadója. A Hadtörténeti Múzeumban nyitották meg a „Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc” című kiállítást. Képünkön; Gábor Ácem rézágyúi Régi elvtársainkhoz, harcostársainkhoz méltóan Szocialista hazánkat tettekkel szolgáljuk A pesti 12 pont elíogadtaíik Dokumentumok a szabadságharc idejéből Március idusa — ahogy akkoriban nevezték március 15-ét, a magyar történelem egyik jelentős eseménye. A népek tavasza Budapesten a forradalmi ifjúság által megfogalmazott „Mit kíván a magyar nemzet?” és a Nemzeti Kormány követelése. Petőfi Nemzeti dalának szabadságra lelkesítő szavai, rövid idő alatt eljutottak az ország minden részébe. Pestről Szolnokra az 1847-ben épült pest—szolnoki vasúton a naponta utazók hamar hozták a fővárosi események hírét, de azokba a városokba, községekbe, ahová szekereken. postakocsin vihették a híreket, ott is szélsebességgel szálltak a forradalom hírei. S hogy az első napokban mennyire megérezték az emberek március 15-e jelentőségét, mutatja Szolnok város föl- terjesztése, amelynek eredetije az Országa? Levéltárban található (Min. Elnökség és Honvédelmi Bizottmány iratai között, 94/1848 sz.-an). „Tisztelt Nemzeti Kormány! Napok ezrei tűntek le enyészetbe századokon át. eredménytelenül. A középkori földrendszer, s keleti had- őzön véres hulláma által az Városunkat, amennyiben az szerencsés fekvésénél fonva 13 ezer tisztán magyaraikú lakossal, s ezek közt máris nyolcszáz műivarossal, a gondoskodás országos belkcresChlovini Ferenc: Tanulmány a szolnoki csatához emberi méltóság teréről leszorított magyar nép buzgó fohászai is leigázva lévén, oly kínos állapotba jutott, hogy az egyedüli édes hon, s a tisztelt dinasztia érdekei mellett, gyermekeinek patakokban ontott hű vére. hazafiúi szent tüze, alacsony zsolddal megtéríttetnek, a haza oltárára tett verítékei fillérei megvetett szolga adónak tekintetnék, s a közös anyát a szerelem teljességével átkaroló gyermek hideg mostoháskodással viszonoz- tatnék. Míg végre a hontalanság annyi kínos fájdalma közt lefolyt sorvasztó napok után — az örök igazság érzetétől hevült nemeskeblű honfiaknak — a testvérieden féltékenységgel eltávolíttatott nép érdekei mellett szent lángokra lobbanva, annyi kitűnés, páratlan áldozatkészség. s rendíthetetlen buzgalommal — a gondviselés és az európai események közrehatásával sikerült milliók reményteljes fohásza által kísért küzdelmeinket, örömteljes, dicső és fényes diadalra — az emberi méltóság diadalára felvergődtetni. Megadatott a képviselet, s ezzel a szolgaság széoyenbé- lyegével meggyalázott milliók az emberek soraiba vétettek fel, és elmúltak valahá- ra az idők. midőn nemzeti egységünk felvirulásáért küzdő hazafiak iránt tiszteletet tanúsítani bűnnek tartaték, ez az első alkalom, melyben keblünk rejtekeit feltárhatjuk, örömmel ragadjuk meg azt. felkiáltván... éljen a magyar Nemzeti Kormány, a magyarok istenének minden áldása szállton reáiuk. s utódaikra! Akik annyi hő vágyat testesítve a béke angyalát, a visszavonás átkával küszködő hazába, a testvériség szent, eszméiben beho- zák. méltó tisztelettel üdvözöltük Önöket, nemeskebifí honatyák, honfiak. mint nemzeti naaA—*'n'vk.pet- eiő- harcosai. az újjászületés első napjaiban szeretetünk, bizalmunk. ragaszkodásunk telíes ereiével. Engedjék az egek. hogy idáig hirdetett üdvös elveikkel úi sióivá titkon veweeiünk dt^iőoénSf irt-át megszilárdíthassák legvenek továbbá is kenvps kienvenlí*őí az érdekeknek ápolói nemzeti epvsénünknek, s % szabad nemzetek felszabadításának. kedés szempontjából érdemli, kegyes figyelmökbe, tisztelettel ajánlván. Szolnok város közönsége: Nagy István sk. bíró Elek György sk. hites jegyző.” Kisújszálláson 1848. március 20-án tartott népgyülésen a a következő határozatok születtek: 1. A pesti 12 pont elfogadta tik. 2. Pest városának köszönet és üdvözlet rendeltetett a reform ügyében kifejtett békés hazafiságért 3. örvendező levél a bécsi polgárságnak kivívott szabadságuk felett 4. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöknek üdvözlő felirat 5. Folyamodvány Gróf Batthyány Lajos miniszterelnökhöz Szluha Imre főv?pi- tányunknak, mint a haza számára felvirult szabadság és alkotmányosság nyílt ellenének, főkapitány! állásától elmozdítása végett. 6. Követeink viszahívása pár nap múlva beálló közgyűlésünkön sürvettetni. addig pedig az országgyűlésen irántuki bizalmatlanságunk nyilváníttatni fog. 7. A Nádor üdvözletére kirendelt kerületi küldöttségnek tétessék köteless“""-' hálát nyilvánítani a Nádornak. a felséges király előtt a nemzet Á-^“kéb°" éréi vés fellépéséért, s a szónoklatot a küldöttség elnöke vigye. 8. Hatóságunk széke a távol fekvő Szentmártonból a központi Kisújszállásra áttétetik. 9. A nemzeti őrsereg fe1 állítása megkezdetett, s a kerületi fegyvertárból fegyverek kiosztása fog eszközöltetni. 10. A mérges-pákái gazdálkodás megszüntetése, s a főkapitány ez iránti számolta- tása sürgettetni fog a közgyűlésen. 11. Az eddig összekapcsolt egyes kerületek önállósága s függetlensége közóhajtásképp nyilvánult. 12. Kossuth Lajos egv ily feliratú aranytól!,?! ,.V~- ’h Lajosnak m Nagykunok Martius 3. 1848” megtiszteltetik egy küldöttség által, mely a fönsé"®s Nádorhoz. Gróf Batthyánvhoz és Pest városához is üdvözletre menend. Tagjai ezek: Tlléssy János kapitány; tagok; Nagy Antal. Hajdú Imre, Na«"’ Imre, Kolosi L»4os. Papp Móricz, Nagy János.” — olvashatjuk Herendi József megyei levéltámok anyagában. Jászberényben: Horváth Gábor főbíró nemcsak a városházán tűzette ki a «nemzeti zászlót, hanem az egész várost föllo’^v’óztatta és este kivilágíttatta, mivel március 18-án Kovács Mihály ügyvéd egy bizottság képviseletében a tanács vezetői előtt „polgártársai nevében felhívta őket, hogy a nép nagyszerűségének méltó elismerése jeléül a nemzeti zászlónak kifüggesztését közakarat és óhajtásnak elismerni, s ahhoz képest kifüggesztését elrendelni szíveskedjék”. Jászberényben is népgvillést tartottak március 23-án, melyben elfogadták a pesti 12 pontot és az őrsereg megalakítására bizottságot jelöltek ki Tamm an István -’pök- lete alatt. S a pesti központi bizottmányhoz is üdvözlő iratot intéztek. Szolnokon 1848. március: 24-én: „Főbírói elnöklet alatt szabad ég alatt az udvaron népgyűlést tartatván, miképp a legközelebbi események ’ £» re... az összesereglett lakosoknak a fővárosi események békés és főleg reális áldást hozó iránya felvilágo sítása szükségesnek találtatván, Halasi Kázmér polgártársunk az előterjesztésre fel- kéretett, ki is népszerű szavakkal értésül adta az egybegyűlt közönségnek, hogy a pesti mozgalom idáig azt eredményezte, hogy szabad- dátétetvén a föld, szabad lesz az a nép is, amely azt műveli. S leromboltattak a válaszfalak, melyek a magyar nemzett egység megvalósulását s ezá’lal a mindnyájunk által forrón szeretett haza felvirágozását annyi századokon át lehetetlenné tették; ezek folytán előterjesztette. hogy a nagyszerű, békés átalakulás befejezésére, s azon roppant teendők eszközlésére, amelyeket az újonnan alakult, felelős magyar kormánytól hazafiúi bizalommal várunk... ^finden egyes szabod polgár a csend érdekében való közmunkálkodásra felszólíttatott és egy ideiglenes küldöttséget nevezni indítványozott, mely ezen város rokonszenvét a középpontnak megvigye, az új felelős kormány eránt való bizalmunkat kifejezze.’3 A mintegy kéte- közlakos örömmel fogadta a beszámolót és megválasztotta a küldötteket. 1848. március 29. Sok nép előtt számotok be a küldöttek a március 25-én megtörtént pesti útiukról. „Örömmel i -tesítheti a küldöttség a ks-'A'"séget, hogy sem a visszalépés kínos ér- ze 51, sem felsőbb! ellenszegülés szomorú következményeitől tartani és félni a haza fiainak nem lehet, nem szabad: ezért —v*t k"-K"llel mindenki házi körébe visszatérhet, napi foglalkozását ö-Kmmel folytathatja. mert csak munkás polgárok igyekezete által virulhat fel e hon mely most mindnyájunké lett...” összeállította: Kaposvári Gwttií
