Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-02 / 51. szám

1975. mgi'iTtra i.

SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP

35

Korszerűsítik a vállalati beruházások előkészítését

Ezerhétszáz versenyző közül

Kotora István a Nagykunság legjobb traktorosa

K hirdették Karcagon az eszi talajmunkc-versen eredményét

ÜRES KARTATOK

A minap egyik városunk tanácsának ülésén vettem részt. Az első napirendet követő szünetben hozzám fordult a tanács elé került téma gazdája, aki az osztályvezető -által beterjesztett jelentést készítette, s megkérdezte; mi volt a jelentés visszhangja, hányán mondták el véleményüket, miket javasoltak?

Az első pillanatban azt hittem, hogy be akar ugratni. Kíváncsian fürkésző tekintetét látva megértettem, hogy komolyan kérdez. A válasz helyett én kérdeztem: — Ha ön készítette a jelentést, miért nem jött be a tanácsülésre, hiszen azon részt vehet bárki?! — Mert nem hívtak, — volt a lakonikus válasz, — s nálunk az a szokás alakult ki, hogy csak az osztályvezető megy be a tanácsülésre, az egyes szakterületek előadói nem, még akkor se, ha az ő reszortjukról van szó.

Utólag is fülembe csengnek szavai. Megelevenedik előttem a tanácsterem, mely az elnöki asztal elé csoportosuló tanácstagokkal, üresen kongó hátsó padsoraival olyan volt, mint egy fejnehéz repülőgép. A karzaton a néhány pillanatra beugró fűtő kivételével senkit sem láttam. Pedig nagyon fontos napirendeket tárgyalt a tanácsülés, — köztük a város költségvetését.

Kérdezem kollégáimat: milyen tapasztalatra tettek szert? Megyénk másik nagyvárosáról mondja egyikük: hiányzott vagy tizenöt tanácstag. Többségük igazolatlanul. Pedig ott is a város költségvetését tárgyalták többek között. Csoda, hogy a karzat ott is üres? S legyünk őszinték: üres az a legtöbb helyen, a legtöbb alkalommal.

Üres, de miért üres, hiszen egyáltalán nem törvényszerű, hogy az legyen. Talán az embereket hidegen hagyja lakóhelyük ügyes-bajos gondja? Ha ez így lenne igaz, akkor tanácstagi beszámolókon; falugyűléseken nem vennének annyian részt, s a szer-" kesztőségbe sem érkezne annyi, közérdekű levél. Máshol van tehát a kutya elásva. A választópolgárok sok esetben azt sem tudják több városunkban, hogy mikor van tanácsülés, milyen témákat tárgyalnak. S ha valahonnan megtudják, akkor se mennek el, híven egy régi közmondáshoz, miszerint „hívatlan vendégnek az ajtó mögött a helye”.

Jó, jó! — érvelhetnek a városi vezetők, — nem küldhetünk tízezer személyre szóló meghívót tanácsülésekre, különben, is az ülések nyilvánosak. Ez igaz. De emlékszem, volt olyan idő, amikor a jól dolgozó munkások közül — a város irántuk való megbecsülését így is kifejezve — meghívtak néhányat a tanácsülésekre. Mostanában szépen kibontakozott a szocialista brigádmozgalom, aminek pénzben, szánté ki sem fejezhető hasznát a társadalmi munkák révén a városok is érzik. Miért nem lehet akkor ezeket a brigádokat meghívni tanácsülésekre, azáltal is éreztetve velük: számítanak rájuk, külön tiszteletben tartják őket. Lehet, hogy nem minden brigád tudna élni a meghívással, de a váltott műszakban dolgozók bizonyára.

A megbecsülés kifejezése mellett volna a karzatok benépesítésének egyéb haszna is. Nevezetesen az, hogy a tanácstagok a döntés pillanatában is „testközelben” éreznék a választópolgárokat, s ez talán megfontoltabb döntésre késztetné őket minden ügyben, másrészt jobban felkeltené a közügyek iránti érdeklődést az emberekben. Esetenként kusza és bonyolult áttételek nélkül is láthatnák: hogyan dönt fontos ügyekben a városok vezető testületé és miben várja a lakosság segítségét.

Talán ez is elősegítené annak a célnak az elérését, amit a Központi Bizottság 1972 novemberi ülésén így fogalmazott: „A szocialista demokrácia erősítését továbbra is társadalmi fejlődésünk egyik központi feladatának tekintjük. Ennek fontos eleme, hogy az állampolgárok az üzemi, a tanácsi szervek útján, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak keretében mind nagyobb számban vegyenek részt a közügyek intézésében és eldöntésében.”

S. B.

Fejlesztik a bútorgyártást

Intézkedések a minőség javítására

(Hírmagyarázatunk.)

A népgazdasági beruházásoknak több mint a fele vállalati hatáskörbe tartozik, s a tapasztalatok szerint a vállalatok többsége ma már kellő felelősséggel dönt egy- egy új létesítményről, fejlesztési alapjának felhasználásáról. Különösen a trösztök és nagyvállalatok megfelelő perspektivikus vállalatfejlesztési koncepciókat dolgoztak ki, s erre építették középtávú tervüket. A vállalatok többsége a beruházási döntések előtt felméri a várható piaci lehetőségeket, figyelembe veszi a hasonló termékeket előállító más vállalatok kapacitásait, a kooperáció lehetőségeit, s a beruházási döntéseket gazdasági számításokra alapozza.

A KNEB vizsgálatai azonban első sorban a kis és közép üzemekben — sok hiányosságot is feltártak. A vállalatok egy része, amikor elhatároz egy-egy beruházást, nem egyszer túlbecsüli az értékesítési lehetőségeket, s gyakran a reálisnál nagyobb mértékű állami támogatásra, hitelre számít. A beruházási összegek koncentrálását célzó intézkedések nyomán a vállalatok átdolgozták korábbi beruházási terveiket, sokhelyütt azonban a nélkülözhető beruházásokról sem mondtak le, hanem csak annyiban változtattak elképzeléseiken, hogy valamennyi tervezett beruházásukat lelassították, ami a vállalat és a népgazdaság számára is előnytelen. A közép. és kisvállalatok többsége nem dolgozta ki a beruházások előkészítésének rendjét, a beruházások programRögzített

gyermekruha árak

Mint ismeretes, a Belkereskedelmi Minisztérium és a Könnyűipari Minisztérium rögzítette néhány gyermek- ruházati cikk árát, stabilizálta minőségüket. A rendelkezéseknek megfelelően a termelő és kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek március 1-től ezeknek a cikkeknek ipari eladási, illetve fogyasztói árát — az árformától függetlenül — semmilyen címen nem növelhetik, minőségét nem módosíthatják. (Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az árváltoztatásra előzetes bejelentési kötelezettséget írt elő.)

A szolnoki MEZŐGÉP vállalatnál tavaly október 6-án elhangzott egy nagyon értékes felajánlás. A város fennállásának 900. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy saját költségen felépítenek egy hatvan személyes óvodát a gyár*’ területén, hogy a munkáscsaládok gondjait enyhítsék. Később olyan döntés született, hogy legyen száz személyes, és a neve jubileumi óvoda.

Tegnap erről a témáról tartottak megbeszélést a népfront megyei székházában, a MEZŐGÉP Vállalat, a TIGÁZ, a SZÖVTERV, a Városi Tanács művelődési osztálya, a 605-ös számú Szakmunkásképző Intézet, az Építőipari Vállalat, valamint a Ságvári Endre Általános Iskola képviselőinek részvételével.

A jubileumi óvoda a Kolozsvári út 27—29. szám alatt, 3600 négyzetméteres területen épül majd. A budapesti Térképészeti és Geodéziai Vállalat ígéretet tett, hogy március végére társadalmi munkában elkészíti a szanálási tervet. A SZÖVTERV képviselője elmondta, hogy az óvoda terveit a második negyedév végére féláron elkészítik, és társadalmi munkában vállalják a beruházás lebonyolítását. Az óvoda az előzetes költségszámítás szerint 3 millió

ját.

E feladatot a kormány n,em írja ugyan kötelezően elő, a döntést az igazgatókra bízza, hiba azonban, hogy ennek jelentőségét számos esetben még olyan vállalatok sem ismerték fel, amelyek nagyobb beruházásokat hajtanak végre. E rendellenességre a különböző minisztériumok már felfigyeltek és ajánlás jellegű beruházáselőkészítési szabályzatot adtak ki.

A tapasztalatok szerint a vállalatok egy része nem méri fel kellőképpen a piacot, mielőtt egy-egy beruházáshoz hozzákezd, emiatt sok esetben csak később derül ki, hogy termékükből nincs szükség a vásárlóknak a tervezett mennyiségre, ezért új berendezéseiket nem tudják kihasználni. Különösen az új termékek kibocsátásával kapcsolatos becslések bizonyultak sok esetben túlzottaknak.

A vizsgálatok helyesnek tartják, hogy a vállalatok jelentős része a fejlesztés műszaki megoldására több alternatívát is kidolgoz. Hiba azonban, hogy például p telepítési tervek készítésekor yagy az új létesítmények céljainak meghatározásakor ■már ritkábban készülnek' variánsok. Nem számolnak például azzal, hogy egy-egy tervezett beruházást a piaci viszonyok változásaival később esetleg más célokra is fel lehessen használni.

Az említett hiányosságok felszámolását segíti a Minisztertanácsnak az a döntése, hogy a vállalati beruházások megalapozottságát, előkészítését fokozni kell. A vállaFennállása, 1967 óta, jó gazdája a nagykunsági tsz- szövetség, a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti tagok munkaversenyeinek. Már az első évben, a kombájnosok, és a betakarítógépek kezelőinek ve100 ezer forintba kerül.

A MEZŐGÉP Vállalat felajánlotta, hogy elkészíti az alapbetonozást és a vázszerkezetet. Ezenkívül az építésnél társadalmi munkával is segítenek dolgozói. Az óvoda gázfűtéses lesz, a TIGÁZ készíti a szükséges gázgépészeti terveket, és társadalmi munkában beszereli a gázt.

A 605-ös számú szakmunkásképző intézet és a Ságvári úti általános iskola tanulói, mivel anyagilag nem tudnak hozzájárulni az óvoda felépítéséhez — társadalmi munkát vállaltak. A szakmunkásképző intézet tanulói 12—13 ezer társadalmi munkaórát teljesítenek és kisebb szak- ioari munkát végeznek el. Az általános iskola szülői munkaközössége, tanári testületé és tanulói is szívesen dolgoznak a jubileumi óvodáért.

Ennyi önzetlen segítség, társadalmi munka — már csak kivitelező vállalat kellene !

A társadalmi összefogás valamennyi résztvevője az ÉVM Szolnok megyei Állami Énítőipari Vállalat dolgozóinak támogatására számít. Bizonyára ők is segítenek majd a jubileumi óvoda felépítésében.

— szekeres

lati beruházásokat a jövőben is az igazgató dönti el, hagyja jóvá, de e munkát az eddiginél szélesebb körű előkészítésnek kell megelőznie. Különösen a beruházás időszerűségét, jövedelmezőségét kell vizsgálni, s az előkészítés valamennyi lényeges mozzanatát dokumentálni kell. Ilymódon az előkészítésben résztvevő felelősségét is jobban meg lehet állapítani. Az állami támogatással, vagy hitellel megvalósuló beruházásokról a vállalat köteles alapokmányt készíteni, amelynek tartalmát a felügyeleti minisztériumok az Országos Tervhivatallal ás a ■pénzügyminisztériummal egyetértésben szabályozzák. Célszerű, ha az új beruházások alapvető céljait a dolgozók előtt is ismertetik. A felügyeleti szerveknek megfelelő információkat kell nyújtaniuk a vállalatok számára tervezett beruházásaikhoz, s a vállalatok kötelesek tájékoztatni a minisztériumot fejlesztési politikájukról. Ezeket az elveket, sajátosságaikat figyelembe véve, a szövetkezetekre is alkalmazni kell. A szövetkezeti alapszabály határozza meg, hogy a szövetkezet mely szerve jogosult a beruházási döntésekre, ugyanakkor fokozni kell a szövetkezeti belső ellenőrzést, a szövetségek revíziós tevékenységét.

A beruházások előkészítésének javítását szolgáló rendelkezéseket a beruházási jogszabályok általános korszerűsítésével együtt dolgozza ki az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és az igazságügyi miniszter.

télkedőjéből kiderült, hogy ez a versenyforma nagyon népszerű a szövetkezetekben. Ezért a szövetség, az érdeklődés kielégítésére is, most ősszel már másodízben meghirdette az őszi ta- lajmunka-versenjd; is. A tarlóhántástól a mélyszántás befejezéséig tartott ez a versengés.

Nem kevesebb, mint ezerhétszáz traktoros dolgozott ezekben a hónapokban a nagykunsági földeken. Szántottak, vetettek, magágyat készítettek nagy szorgalommal. Hegyi István, a szövetség versenybizottságának elnöke szólt erről — Suba István szövetségi titkár köszöntője után — tegnap délután, Karcagon, az ünnepélyes eredményhirdetésen. Hegyi István mondta el azt is az élenjáró traktorosoknak, akiket szövetkezeteik elnökeik, párttitkárai is elkísértek Karcagra, hogy csak a 12 legjobb traktoros 26 275 normálholdat teljesített félév alatt.

Szembetűnő, hogy a vetélkedésben mindvégig a törökszentmiklósi és a kunhegyes! traktorosok tartoztak az élmezőnybe. S az ezerhétszáz traktoros között a legmagasabb teljesítményt is kunhegyesi traktorvezető Kotora István, a Lenin Tsz tagja érte el. Ö DT—54 traktorával 130 tízórás munkanapon 2130 normálholdat végzett el. öt Házi Pál, a kunhegyesi Vörös Október Tsz traktorosa követi, aki

Több mini egfmllló forint gépekre

A jászberényi Lenin- Tsz- ben az elmúlt években nagy összegeket fordítottak a különböző munkafolyamatok gépesítésére. A program folytatásaként az idén 1 millió 109 ezer forintot költenek gépek vásárlására. Meglévő gépparkjukat a kukorica gépi művelésére alkalmas Zrnaj—2 esőtörőkömbájnnal, SZK—4-es kombájnra szerelhető braud adapterrel, sze- menkénti vetőgéppel egészítik ki. A jelentős összegből három MTZ—50 traktorra, hat billenőlapos kocsira, nagyteljesítményű műtrágyaszóró és permetezőgépre is futia.

Korszerűsítik az idén a baromfitenyésztést is. Etetőitató berendezéseket, nagyteljesítményű otájkályhákat és ventillátorokat vásárolnak. A berendezések segítségével az idén mintegy 250 ezer húscsirke, és export gyöngycsirke tenyésztését tervezik.

— illés —

TOT-tanácskozás

A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége és a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségeinek elnökei tegnap Budapesten tanácskoztak. A vitaindító előadást Szabó István, a TOT elnöke tartotta. A konzultáció során áttekintették az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi határozatai- nák végrehajtásából és a zárszámadások tapasztalataiból adódó szövetkezetpolitikai, nő- és ifjúságpolitikai feladatokat.

214 napon 2607 normálhold munkát teljesített. Kotora István 2000, Házi Pált pedig 1500 forint jutalomban részesítette a tsz-szövetség. A harmadik és negyedik helyezett Túri Elek, a kunhegyesi Vörös Október és Vadacz József, a tiszaroffi Aranykalász Tsz traktorvezetője — ugyancsak jutalmat kapott az oklevél mellé.

Külön értékelte a szövetség versenybizottsága a két műszakban dolgozó traktorosok munkáját. Ebben a kategóriában Galambos

Márton, a törökszentmiklósi Petőfi Tsz traktorosa bizonyult a legjobbnak, aki DT —75-ös traktorával 238 nap alatt 3013 normálholdat végzett el. Ezért 2000 forint jutalmat kapott. A második helyezett Kocsis István, a kunhegyesi Vörös Október Tsz traktorosa pedig 1700 forint jutalom tulajdonosa. Ágoston Ferenc, a kunhegyesi Vörös Október, Korom Ferenc, a törökszentmiklósi Petőfi Tsz, Dajka Vendel, Derzsi László, Benedek Tibor, valamint Németh Lajos, a törökszentmiklósi Dózsa traktorvezetői pedig a további sorrenden és pénzjutalmakon osztozott.

A tsz-szövetség fogadást adott a legjobb traktorosok tiszteletére, amelyen Oláh János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa nevében köszöntötte a szép munkasikert elérő gépveze- tőket.

A Könnyűipari Minisztérium legutóbbi értékelése szerint változatlanul gyors a bútoripari termelés növekedésének üteme. A negyedik ötéves terv 1972-re kidolgozott

előirányzatát az iparág 8 százalékkal teljesítette túl, s 14,6 százalékkal több árut kapott a belkereskedelem, miközben az export csaknem 12 százalékkal nőtt.

A vásárlók azonban még nem mindig észlelik a kedvező változást. Ennek főleg az az oka, hogy a különböző kiállításokon látott és sikert aratott típusok nagyrésze még nem kapható a boltokban. Mennyiségileg már elegendő szobaberendezés és egyedi bútor áll rendelkezésre, azonban

a választék még nem elégíti ki az igényeket. Kívánnivalót hagy hátra az áruk minősége Is. Az egvik legutóbbi ellenőrzés során a bútorok 83 százaléka megfelelő, 14 százaléka hibás minősítést kapott, három százalék pedig csökkent értékűnek bizonyult.

Mivel a bútoripar az idén termelését a tervek szerint további 10.5, belkereskedelmi szállításait 16 százalékkal, g exportiát is jelentős mértékben növeli, most számos olyan intézkedést készítenek elő. amelyek révén tovább javulhat a minőség, szélesedhet a választék is. Egyebek között például a Könnyűipari Szervezési Intézet tanulmányt készít a bútoriparnak a gyártási folyamatok, a tervezés, az irányítás, az ellenőrzés, az üzem- és munkaszervezés fejlesztésére, s

három minisztérium — a Könnyűipari, a Belkereskedelmi és a KPM — fog össze a szállítások jobb megszervezése érdekében.

Á Könnyűipari Minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal közösen felméri a bútorlapgyártás igényeit, s megvizsgálja a lehetőségeket azok kielégítésére. Tervezik, hogy az alkatrészellátás javítására együttműködést alakítanak ki különféle termelőszövetkezetek melléküzen.ágaival és egyebek között például az ipar kemizálásának, a műanyagok felhasználásának fejlesztésére társulásokat hoznak létre különböző szektorokhoz tartozó vállalatok-; kai. ;

Lesz-e jubileumi óvoda?

Az építők válaszát várják