Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-13 / 36. szám

4 SZÓITOK MFGVCl VFPLAP t973. február 13. Száz éve már (3.) Használat után eldobható lázmérő Az amerikai Bio'Medical Sciences cég olyan lázmérőt készített, amelyet használat után el lehet dobni. A láz­mérő 30 másodperc alatt ki­mutatja a beteg hőmérsék­letét. A fokbeosztást pontok jelzik, ezeken a pontokon olyan vegyi anyagot helyez­nek el, amely tizedíokos Megnyújtott atomok Az uránatomok nem gömbhöz, hanem megnyúj­tott alakú rögbilabdához hason'ítanak — erre a kö­vetkeztetésre jutottak a szakemberek. miután az uránt alfa-részecskékkel va­Csővezeték — fából Általános vélemény sze­rint csővezeték építéséhez legalkalmasabb anyag az acél. De feltétlenül így van ez? Kanadában már több mint 30 éve üzemben van egy facsővezeték, amelyen keresztül vizet szívatyúznak. Nemrég elvégezték a kar­bantartási munkálatokat, s a vezeték továbbra is üzem­zavar nélkül működik. A fa­Szilárdságvizsgálat A nagy-britanniai Essex egyetemének fizikai tanszé­kén új módszert dolgoztak ki, amelynek segítségével növelni lehet a bétonszerke- zetek biztonságát. A kutatók véleménye szerint az új el­járással csökkenthetők az épíkezési költségek is. A módszer abban áll, hogy lézersugarat alkalmaznak a cement minőségének és el­Egerek — mesterséges vérrel A Harvard egyetem bioké­mikusa, Robert Geyer beje­lentette: sikerült helyettesí­tenie 35 kísérleti egér vérét olyan oldattal, amely lehe­tővé teszi, hogy az állatok életben maradjanak, és né­hány nap leforgása alatt pó­tolják elvesztett vérüket. A Geyer professzor által Búcsú a tárcsától Habár a telefonkészülékek nagy többsége ma még a tíz lyukú, elforgatható tárcsával működik, a szakemberek nem jósolnak hosszú életet neki. Napjainkban, az elekt­ronika rohamos térhódításá­nak korszakában idejétmúlt­nak, lassúnak tartják a tele­fonhívást e mechanikus szerkezettel. Tárcsázáskor a hívótárcsa rugóját a korong pontossággal reagál a hő­mérsékletre. Az újfajta hő­mérőt húszas csomagolásban árusítják. A szabadalom iránt olyan európai országok is érdeklődést tanúsítanak, amelyek nem Fahrenheit, hanem Celsius beosztású hő­mérőt használnak. ló besugárzásnak tették ki. Az atom nagy tengelye kö­rülbelül egyharmaddal hosz- szabb a kis tengelyénél. Most már csak arra a kér­désre kell vá’aszolni, hogy ez miért van így? (illetve furnér-) csövek igen alka’ masak arra, hogy min­denféle rongáló hatású fo­lyadékot szivattyúznak át rajta, amelytől a fém ha­mar használhatatlanná válik. A furnércsővezeték előnye végül az is, hogy könnyű — tehát a csövek helyszínre szá'lítása és lefektetése jó­val olcsóbb. lenállóképességének vizsgá­latára. A betoiítömegbe lé­zersugarat bocsátanak. Ez­után elemzik a lézersugár után maradó füstöt. Az elemzés során könnyen és gyorsan jutnak olyan ada­tokhoz, amelyeket más egyéb módszerrel rendkívül nehéz lenne kidolgozni. Ezzel az eljárással lehet vizsgálni pl. a betonhidak ellenállását is.’ használt oldat legfőbb össze­tevője fluorkarbidnak neve­zett félszervesanyagok cso­portjából származik. A fluor- karbidok legfőbb tulajdon­sága az, hogy a vörös vér­sejtekhez képest jóval na­gyobb mennyiségű gázt ké­pesek elnyelni. kel ellátott billentyűket (gombokat), a többit zajmen­tesen. gyorsan hibátlanul el­végzi a telefonkészülék „lel­ke”, a beépített elektronika. A képen látható Siemens- gvártmánvú készüléket ki­egészítő hangszóróval is el­látták a bestéd felerősítésé­re. A hívójelet nem csengő, hanem elektronikus bangó adó berendezés szolgáltatja. Kőtélen a Niagara felett Ha az élet olyan helyze­teket produkál, melyekben a helyes út csak nagyon nehezen határozható meg, s egy lépés jobbra vagy balra már végzetes lehet, akkor mondjuk, hogy ez a penge éle — kötéltánc. Kinek jutna eszébe, hogy e kötéltánc közben még arra is figyeljen, vajon az egye­nes úton járó nem lép-e félre gondolatban, Carlónak (Alonso Alegria darabjának , főszereplője) eszébe jut. Pedig ez már- már felségsértésnek számít, hiszen akihez szól, a világ eleddig legnagyobb akroba­tája. A Niagara vízesése fö­lött kifeszített több mint 300 méteres kötélen már több­ször is átkelt, egyszer talics­kát tolva, másszor a kötél közepén omletet sütve, a tíz­egynéhány mutatvány alatt mindig újat nyújtva a kö­zönségnek. Üjat? Ezt kérdezi Carlo, akt szerint mindaz, amit Blondin, az akrobata csinál: szemfényvesztés, már-már csalás, mert az egymást kö­vető produkciók során nem állítja önmagát igazán új meg új feladatok elé. Blon­din csak a látványosságnál tarkítja gyakorlatait, de va­lójában a megszerzett ru­tinból él — s így ez nem az igazi. Az ember önmaga legyen saját mércéje, s ehhez szab­ja új feladatait. Nem a lát­ványosságért kapott pénz — önmagunk legyőzése a fontos. És a hit. Abban, hogy kéne­sek vagyunk rá, hogy meg tudjuk tenni, ami több mint a tegnapi tett. Alonso Alegria nemcsak á feladat vállalása — mint az emberi kiteljesedés egyetlen lehetősége —• rajzát adja plasztikus egyszerűséggel, de a folyamatot is kitűnően ér­zékelteti. A két ember, akik minden eddiginél nehezebbet vállalva együtt kelnek át a kötélen, mindazon átesnek, ami az új vállalásának és véghezvitelének igaz emberi nehézsége: az elbizonytala­nodáson, a kételyeken, a megtorpanásokkal — s jogos (majd azt írtam: a dolgok dialektikájából fakadó) meg­torpanásokkal teli emberi küzdelmen. Egyszerű játék Alegria mű­ve, de sokoldalú gondolat­gazdagság jellemzi. A játék maga is a penge éle: a té­ma a kommersz, a szenzáció, az érdekesség könnyűsúlyú felszínességének ' veszélyét hordozza ínagában. De a szerző és a tehetséges Kő- váry Katalin kitűnő rende­zői munkája elkerüli ezeket a veszélyeket. Olyannyira, hogy már nem a téma ku­riozitása érdekel, sokkal in­kább mindaz, amit a két sze­replő (Csíkos Gábor és Gal- kó Balázs tiszta értelmezésű játékkal) a szavak mögött mond, mert azok, túl a tör­téneten, általános érvényű emberszabású gondolatok. Rádiápamflet? Jő lett volna. Ha a rádió­kabaré februári műsora vé­gig megtartja azt a szintet, ahogy indult, akkor egy ki­tűnő, a rádió a tv műsorait parodizáló összeállítást hal­lunk. Kern András, az ügyeletes szóvivő olyan frap­pánsan indított, és alaniában véve jó voen és néhány ió szám most is akadt. De amit végül is összességében hallottunk, csupán a kiha­gyott lehetőségeket csillan­totta fel. — trömböczky ■*­Délibábos rónaság, pirós- cserepes kis tanyák, a „bol­dogság szigetei..." Hamisan csengő ál-költői szólamok. Íme az annyiszor meg­énekelt péter-páli idill, ahogy Baksay Sándor nép­rajztudós látta a múlt szá­zadban: ARATÁS. Amint lefony- nyad a búza sása, Péter-Pál- kor. legkésőbb Sarlóskor megroppan a gyökere, meg­kezdik az aratást, rendsze­rint péntek vagy szombati napon. Kaszával megy az arató, sarlóval a marokverő (kettőző). Aratóit a gazda már újév­ben megfogadja, mert aki­nek csak tíz holdra menő vetése van is, maga már nem igen arat. Aratóinak táplálása á gaz­da gondja. Vagy úgy, hogy maga főzi s hordja ki nekik az ebédeket, vagy pedig ki­adja nekik az eleséget: 8 kilogramm kenyér. 3 liter kása és tarhonya, 1 kilo­gramm szalonna egy ember­re hetenként. Pénzért ritkán ^iratnak, legfeljebb silány gabonát, napszámra 2 forin­tért. Általában az arató „ré­ti j virágkorát éli Kalocsa népművészete. Az utóbbi év­tizedben nemcsak egysze­rűen újraélesztették a régi mesterséget, gazdagították is. A kalocsai Népművésze­ti Háziipari Szövetkezet minden évben pályázatot hirdet e célból. Ezzel elér­ték, hogy egyre több sajáto­san kalocsai mintával, motí­vummal dolgoznak a terve­zők. A fantáziadús. élénk szín- összeállítású hímzések, kézi­szel”, „részből arat” tizen- kettedén. s ha rossz a ter­més. tizedén. Azaz minden tizedik vagy tizenkettedik kereszt az övé, melyet a gaz­da be is hordát, ki is nyom­tat neki. Föld az anyja az ember­nek, de főként a magyar em­bernek. s legkivált az alföl­di magyarnak. Más vidékek lakója egyéb téren is talál munkát és keresetet; erdők, folyók, sziklák szolgáltatják kenyerét; az alföldi ma­gyarnak mindez nincs. Csak a sík rónája van. Ragadd ki az alföldi embert földjéről: szárazra vetetted a halat. Két, legfeljebb három hét, és letakarítva a mező; ke­reszt keresztet ér. És nem úgy van itt, mint egyéb munkánál, hol a gyen­ge akadályozza az erőseb­bet. Itt nincs gyönge; ha van, titkolja; menni kell az erősebb után. Reggeli 2 órá­tól esti 11-ig, — s ha hold­világ van, egész éjszaka is megszűnés nélkül dolgozik; pihenésül elég neki. az éj­jeli három óra és a déli ét­kezés után egy; frissítőül he­tenként egyszeri fürdés a munkák szinte a világ min­den tájára eljutnak. A meg­rendeléseken Kalocsán és a vidék falvaiban 1500 asszony és leány dolgozik. Az igé­nyesebb munkákat a téli hó­napokban készítik, mikor a mezőgazdaságban holt sze­zon van. Jelenleg is mintegy 20 millió forint értékű kalo­csai hímzés készül. Űj ter­mék a hímzett papucs. a pingált tapéta. Ezen kívül ismét felújították a bútor­festést. közeli tó vizében; tápláléka köles-kása, tarhonya, leb­bencs, túró, kevés szalonna, kenyér és víz. Ez így megy hétről hétre, míg az aratás, hordás és nyomtatás tart, két hónapon keresztül. Pusztai s nagyobb gazdaságokban kis kézi-patika van berendezve. Érvágó, árnika, rákszem, jég, rántott leves, thea, bizonyta­lan tünetekre pedig, kis pi­ros kásaszemek, melyektől a szegény ember kész egy pil­lanat alatt jobban lenni a nagyságos asszony megnyug­tatására, ☆ A leírás 1880-ból szárma­zik, de ha az 50 évvel ké­sőbbi helyzetet mutattuk volna be, ugyan ezeket a mondatokat kellett volw* le­írnunk, addig semmi sem Deák-Ébner Lajos; Vízhordó asszony változott, sorra nyűvödtek apák és fiuk, — hamar megtértek „ősnek'’. (Folytatjuk.) Díszkiadásban a Kommunista Kiáltvány Megjelenésének 125. évfor­dulója tiszteletére a Kossuth Kiadó vörös bőr díszkiadás­ban közreadta Marx és En­gels művét: a Kommunista Párt Kiáltványát. A kötet a kiáltvány szö­vegén kívül tartalmazza Marxnak és Engelsnek az 1872-es, 1883-as, 1890-es né­met; az 1882-es orosz; az 1888-as angol; az 1892-es lengyel kiadáshoz, s az olasz olvasókhoz 1893-ban írt elő­szavait. A szép kiá'lításű könj’V kiegészül Engels „A kommunizmus alapelvei”. „A kommunisták szövetségének szervezeti szabályzata”, s „A kommunisták szövetsége tör­ténetéhez” című írásaival. elforgatásával felhúzzuk, és a visszaforgó tárcsa a hívó­számnak megfelelő impul­zust küld a központba. Mióta magukat a központokat is elektronizálták, lerövidü hét ez a 15—20 másodpercet igénybe véve művelet. A legújabb készülék-típu­sokon tárcsázás helyett csu­pán megfelelő sorendben le kell nyomni a szánijégyek­amelvnek hangerőssége szé­les határok között változ­tatható Meghatározott kap­csolatok létesítése rövid hívószám segítségével lehet­séges a készülék használata­kor. Ha a hívott szám fog­lalt. a hívást a készülék tá­rolja és megfelelő billentyű« nyomárra újra automatikus san végrehajtja. í t,_J. —- Szörnyű dolog történt velem, vonszolt le kedvenc borkimérésébe Bux Már­ton barátom. Képzeld, nem ismertem meg a nejemet. — Izabellát? Pedig őt nehéz összetéveszteni! — válaszoltam finoman. Vá­laszomban a hangsúly ad­ta Izabella jellemzését. — Biztosan sokat ittál. — Az igaz, de ez előfor-“ dűlt velem máskor is. Min­dig megismertem Izabellát, ha másképp nem, a hang­járól. Ami most történt, az valóságos krimi. Gyorsan lehajtott három deci csengődit, és belekez-^ dett a történetébe. — Képzeld, hazamegyek és csendes a lakás. Ami­kor betoppantam, nem fo­gadott nyájas köszöntés, amit úgy megszoktam éve­ken át: hol voltál: te utol­só disznó...? Egyszóval azonnal hiányérzetem tá­madt. A konyha üres. A kis szoba is. ahol eddig varrogatni szokott a drága. Üres volt a hálószoba is. A gyerekek szobájából azonban fény és halk mu­zsika szűrődött ki. Benyi­tok. A gyerekek magnója szól. A tükör előtt egy vö­rös nő üldögél, előtte ko­nyakos üveg. A nő bámul­ja magát a tükörben, iszik és dohányzik. Óvatosan kémlelek át az ajtón: ki lehet ez a nő? Izabella pon­gyolája van rajta és a ha­ja... — Ne a hajáról mesélj, a lényegről! — Az a lényeg. A nő haj­zata vöröses lila rolnikba PARÓKA csavart ferde toronyszerű- ség. A loknik és gyűrűk va­lósággal ellepték ezt a haj­zatot. — Ki volt a nő, meg­mondanád végre? — Igen. A nejem, Iza­bella "lt a tükör előtt. Mi­ért rom ismertem fel? Nos, azért, mert parókát viselt. — Parókát? — Igen. Nyolcszázért vá­sárolta. Az egész káestém ráment. De még ezt se bánnám. A baj az. hogy hokija is ezt a szörnyűsé­get. Nemcsak otthon, ha­nem a hivatalban, a Kö­zértben, mindenütt. Amióta megvan ez a paróka. a szomszédok nem váltanak jegyet a cirkuszba. — A paróka nagy divat! — A paróka nagy mar­haság. Egészségtelen és ronda. — Nincs igazad. Prakti­kus és csinos. — Nem láttad Izabellát! — A nők ezzel sok időt takarítanak meg. Nem kell többé a fodrásznál ülni. — Az igaz. Viszont úgy cserélik külsejüket, ahogy akarják. Tegnap Izabellám szőkén jött haza. Az ő vö­rösét elcserélte a személy­zetis Margóval. Lehet, hogy holnap egy hülyegyerekes szőkére cseréli el ezt a fe­ketét. Saját férjük nem is­mer rájuk. Hova fog ve­zetni ez? Elvesztettem a paróka miatt Izabellámat! Éjjel nappal töröm a fejem, mi lesz ennek a vége? — Aki sokat töpreng, an­nak kihullik a ha-'a. Mit szól hozzá a neied, ha egy­szer billiard kopaszon je­lensz meg? — Kopaszon, én? Majd £ vásárolok eav oö^dörfiirtű parókát magamnak. Elvég- £ re egyenjogúság van, vagy mi a fene! Abai Pál Vágó Pál: Kaszaclesítés Hímzett papucs, pingált tapéta

Next

/
Thumbnails
Contents