Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-11 / 35. szám

/ Az egységes kiállás és cselekvés érdekében „A pártban demokratikus centralizmus van, mi a párt­demokráciát is erősítjük, és erősíteni akarjuk, nemcsak a szocialista demokráciát. Igaz, hogy ez vitaszabadsággal jár, sőt vitát igényel, de az már régen tisztázott dolog, hogy mi­kor, hol, a munka milyen fázisában.’’ A Központi Bizottság novemberi ülésén mondta el az idézetteket Kádár János elvtárs. Útbaigazító szavak ezek, eleve eldöntik azt a vi­tát, amely az elmúlt hetekben néhány taggyűlésen felme­rült: most a demokratizmus erősítése, vagy a centralizmus erősítése van-e soron? A vita azért kerekedett általában, .mért egyesek úgy vélték, hogy a novemberi határozat a „túltengő” demokratizmus helyett egyértelműen a centra­lizmus erősítését követeli meg. a mennyiben e kérdés felett vita lehet, annak alap- vető oka az, hogy egyesek szembeállítják a de­mokratizmust a centralizmussal. Márpedig e két dolog egymást feltételezi, egy folyamatnak két oldala, egyik nem lehet tneg a másik nélkül. Ezért elképzelhetetlen, hogy lehetnek a párt életében olyan időszakok, amikor egyiket a másik rovására kellene erősíteni. Megint más dolog az, hogy bizonyos okból a demokratikus centralizmus valame­lyik oldala nagyobb hangsúlyt kap. Ha most a centralizmus erősítéséről beszélünk, azt úgy értjük, hogy a pártdemokrácia folyamatos erősítése mellett — ahogyan azt a fenti idézet is leszögezi — a demokratikus centralizmus keretén belül kell azt megvalósítanunk. Mi tehát az új mozzanat e tekintetben? Az, hogy a KB a X. kongresszus határozatainak következetesebb végrehajtásáért száll síkra, nagyobb határozottságot követel a párt politi­kájának egységes értelmezésében, általában a nagyobb pártfegyelem szükségességét hangsúlyozza. Mindez kétség­telenül a centralizmus erősítését szolgálja — ha úgy tet­szik: elsősorban ezt állítja fel követelményként. Mindez nem jelent semmiféle fordulatot a párt életé­ben. Idézzük még egyszer Kádár elvtárs szavait: „...az már régen tisztázott dolog, hogy mikor, hol, a munka mi­lyen fázisában...’’ van szükség a vitákra, a nagyobb vita- szabadságra. A novemberi ülés a X. kongresszus határo­zatainak. végrehajtását vizsgálta. Megállapította, hogy né­hány területen — az általánosan pozitív eredmények mel­lett — negatív jelenségekkel, elmaradással is találkozunk. Érthető, hogy ilyen esetekben nem a további viták szük­ségesek. hanem a már meglevő, előzőleg kellően megvitatott határozatok egységes értelmezése és következetes végre­hajtása. A centralizmus erősítése nem azért szükséges most, mintha eddig — ahogyan a?t egyes, .haloldali” bírál óinK mondják — „túltengett” volna a demokratizmus. A X. kongresszus határozatainak maradéktalan • végrehajtása ér­dekében kerül előtérbe ez a követelmény, nem pedig azért, mintha a demokratikus centralizmusról vallott nézeteink, vagy azok gyakorlata korrekcióra szorulna. M indebből következik, hogy a demokratizmus ezután sem szorulhat háttérbe a párt életében. A de­mokratizmusnak főként azokat az elemeit kell most erősíteni, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a ha­tározatok következetes végrehajtását, amelyek tehát a párttagság politikai aktivitását, és az ellenőrzésbe való bevonását segítik elő. Ugyanis munkánk eredményes­sége most nagy mértékben függ attól, mennyire tudjuk po­litikai céljaink megvalósítását az egész párttagság, a dol­gozók széles tömegeinek ellenőrzése alá helyezni, mennyire tudjuk érdekeltté tenni őket azok végrehajtásában. A demokratizmusnak számos olyan eleme van, amely a íegszervesebben kapcsolódik az eredményes végrehajtás­hoz, az egységes cselekvéshez. Ilyen mindenekelőtt a jó tá­jékoztatás. Az a kötelesség, hogy folyamatosan és sokolda­lúan tájékoztassuk az embereket a hozott döntésekről, a megoldásra váró feladatokról, minden, őket érdeklő kér­désről. Szolnok megyében, az elmúlt hónapokban a KB útmutatásai szerint felmérve a helyzetet, számos terv, ha­tározat, intézkedés született az élet minden területén a X. kongresszus határozatainak maradéktalan végrehajtása ér­dekében. Ahogy mondani szoktuk, felgyorsult az élet. Ezek az intézkedések azonban csak a pártszervezetek, a kom­munisták politikai mozgósító munkája nyomán válhatnak az emberek meggyőződéses tevékenységének programjává. Ne tévesszük soha szem elől: ami a döntés meghozatalá­ban résztvevők, a vezetők számára azonnal és magától ér­tetődően világos, nem valószínű, hogy minden párttag, min­den érdekelt dolgozó számára is ugyanilyen nyilvánvaló. Ami pedig a vitákat illeti, a demokratizmusnak e nél­külözhetetlen elemét, ennek is úgy kell ma érvényesülni, hogy a centralizmusnak — a cselekvés egységének — az erősödését szolgálja. Ma elsősorban azok a viták vezetnek célhoz, amelyek a meglévő helyes határozatok végrehajtá­sának legeredményesebb, legcélravezetőbb feltételeit kere­sik és tárják fel, amelyek nem a problémák elkenését. megoldásának elodázását célozzák, hanem meggyorsítják a cselekvést, a feladatok megvalósítását. Az ilyenfajta és nem vég nélküli viták — pártszerű légkörben és a maguk helyén folytatva — nélkülözhetetlen feltételei a centra­lizmusnak. / lyen módon, a dolog mindkét oldalát figyelembe véve, a kölcsönös összefüggést felismerve szabad csak — az adott helyzetnek megfelelően — a de­mokratikus centralizmus egyik vagy másik oldalát hangsú­lyozni. így kell helyesen érteni azt is, amikor az előttünk álló feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében a Köz­ponti Bizottság a centralizmus erősítését tartja fontosnak. Így teljesíthető az a követelmény is, amit a KB-ülés zár­szavában Kádár János elvtárs fogalmazott meg: „A Köz­ponti Bizottságnak, a középfokú pártszerveknek, az alap­szervezeteknek és az egész párttagságunknak egy emberként kell kiállnia, fellépnie és cselekednie. Most ennek az egy­séges kiállásnak és cselekvésnek a megkövetelése a döntő. V. J. 200 milliós beruházás az ÁFOR száj öli telepén Hat úiabb tartó,yt építenek Szajolban kedvezőek a feltételek zin, gázolaj és petróleum tá­rolására, kenőolajból pedig 3300 köbmétert tudnak rak­tározni. Felépültek a járulé­kos beruházások — iparvá­gány, közút, épületek, rako­dóterek — s elkészült a 150 milliméter átmérőjű vezeték is, .amelyben a dunai kőolaj­finomítóból érkezik az üzem­anyag. Jelenleg a tárolt anyag nyolcvan százalékát kapják a dunai kőolajfinoniítótól, a fennmaradó 20 százalékot pe­dig külföldről, vasúton. ­■ben. Egy tartály átmérője 46 méter, súlya 500 tonna. Az anyag 55 tonnás tekercsek­ben érkezik a telepre. A te­kercseket a helyszínen trak­torokkal húzatják szét, s az­tán kezdődhet a szerelés. Ha­zánkban ilyen nagy tároló­teret még nem építettek. A hát tartály és a vele járó kü­Hazánk keleti felének üzemanyag-ellátására 12'év­vel ezelőtt építette az ÁFOR a Szajol melletti bázistele­pét. A ríépgazdasúg minden területén tapasztalható nagy­arányú gépesítés, a különbö­ző gépkocsik .szüntelenül nö­vekvő száma sürgette egy nagy befogadó képességű, a felmerült igényeket kielégítő tárolótelep létesítését. Az első ütemben 50 ezer köbméteres, a másodikban ugyanennyi befogadó képes­ségű tartályt építettek ben­A rohamléptekkel fejlődő gépesítés azonban már ki­nőtte a szajoü telepet. Olaj- kályhából például jelenleg kb. egymillió 700 ezret tar­tanak nyilván az országban, és sok van belőle megyénk­ben is. Egy kályha napi fo­gyasztása öt liter. A közked­velt olajkályhákból a jövő­ben még több kerül a laká­sokba. s ez nagymértékben megnöveli a fogyasztást. Ez is érzékelteti, mennyi üzem­anyagot kell majd biztosíta­ni. Szaporodik a mezőgazda­ságban is az olajtüzelésű gé­pek száma, nem beszélve a gépkocsikról, s hazánk az Olefin-program keretében, a Barátság-vezetéken nagy mennyiségű kőolajat kap. Az üzemanyag tárolására tovább kell bővíteni a Sza- joli bázistelepet. A napok­ban véglegesem jóváhagyott terv alapján egy újabb, ez-: útrtal' 120 ezer köbméteres tárolóteret építenek. Miért éppen Szajolra esett a vá­lasztás? Kérdésünkre Varga János üzemvezető a követ­kező választ adta: — Száj ólnak kedvező a földrajzi fekvése, azonkívül a meglevő járulékos beruhá­zásaink áteresztő képessége is lehetővé teszi a telep továb­bi bővítését. 220 millió liter a tartályokban Hat. egyenként 20 eaer köbméteres tartályt építenek 25 hektár területen. A Szov­jetunióból érkezik a hozzá­való anyag, szovjet szakem­berek segítenek az építkezés­Minlszleri értekezlet a MÉM-foen Szombatom Váncsa Jenő miniszterhelyettes elnökleté­vel a MÉM kibővített mi­niszteri értekezlete a nagy­üzemi baromfitartás fejlesz­téséről tanácskozott. Megállapodtak abban, hogy felülvizsgálják a takarmány­gyártás jelenlegi receptjeit.” és a korszerű igényeknek megfelelően alakítják már idén ki a takarmányok ösz- szetételét. Megbeszéléseket kezdenek a hazai gyártó vál­lalatokkal, hogyan lehetne az eddiginél korszerűbb és olcsóbb berendezésekkel se­gíteni a nagyüzemek fejlesz­tését. Kidolgozzák a jelenleg alkalmazott technológiák tel­jes rekonstrukcióját, s a program megvalósítását kö­zéplejáratú hitellel támogat­ják. Növelik a szaktanács- adás színvonalát is. Az értekezleten leszögez­ték, hogy a baromfitenyész­tés értékesítési biztonsága idén már nem okoz problé­mát. lön.böző munkák értéke mint­egy 200 millió forint. Ha elkészültek, a telepen 220 millió liter üzemanyagot tudnak tárolni. A tervezésnél már előre is gondoltak. A dunai kőolaj­finomítóból a tárolótérrel együtt épül egy újabb, 300 milliméteres vezeték, amely Szajolból Füzesabonyon át Leninvárosba vezet majd. így biztosítják a Tiszai Ve- gyikambinát, részére a vegy­ipari benzint,: az ottani kő­olajfinomító felépítése után pedig a Lenin városban elő­állított gázolaj egy részét Szajol kapja, s szükség ese­tén Dunántúlnak is tudnak majd adni. Ezzel párhuza­mosan a jelenlegi kétszeresé­re bővül a közúti és a vas­úti töltő kapacitás, biztosít­ják a gyorsabb, korszerűbb kiszolgálást. A telep bővítése megkez­dődik rövidesen, befejezése 1974 végére várható. Kitüntetések Tegnap délelőtt 10 órakor szerény ünnepség keretében kitüntetéseket adott át Hal­mi Ferenc titkár, az SZMT székhazában. Mint ismeretes, az 1972. évi 29. számú törvényerejű rendelet intézkedett. , abban, hogy ez . év január elsejétől a megyei területi munkaügyi döntőbizottsógők munkaügyi bíróságként dolgozzanak to­vább. Az 1950-es évek elejé­től a dolgozók és a vállala­tok között keletkezett mun­kaügyi vitákban — munka­jogi szabályozás alapján — másodfokú hatóságként a te­rületi egyeztető bizottságok, majd a területi munkaügyi döntőbizottságok jártak el. Ez a szervezet megyénkben is 1972. végéig működött Az átszervezés után a bi­zottságokban hosszú ideje Ma: Csak a milliók számítanak Húzzuk meg pontosan a választóvonalat ir Több sorompó kellene ☆ Túl a nehezén Ír Száz éve már (2) Irtás szélén ☆ Jász-Kun Kakas it Külpolitikai heti világhíradó a* SZMT-nél dolgozó társadalmi munká­sok elismeréséről a SZOT intézkedett. így került sor tegnap a mi megyénkben s. legjobb társadalmi munká­sok kitüntetésére. Az SZMT és a területi munkaügyi döntőbizottság el­nökeinek együttes javaslata alapján a SZOT Szakszerve­zeti munkáért elnevezésű aranyjelvényét dr. Szele Bé­la és Peti Pál kapta. Ugyan­ennek a kitüntetésnek ezüst fokozatát Mészáros Károly. Lőrinczi Gábor és dr. Szé­kely István. ' A kitüntetettek több mint egy évtizede foglalkoznak munkaügyi viták intézésével. A kitüntetések átadásán jelen volt dr. Zana Mátyás, a megyei munkaügyi bíróság elnöke is. (pataki) Arany-, ezüsíjelvény a szakszervezeti munkáért ttfRKK - TUDÓSÍTÁSOK— HÍREK TUDÓSÍI ÄSOfc— HÍKKK Egyiptomi küldöttség Budapesten Budapestre érkezett az Egyiptomi Arab Köztársaság Nemzeti Tervezési Intézete vezető szakembereinek dele­gációja, élén dr. Amin Sa- lemmel. az EAK tervezési miniszterhelyettesével. Az egyiptomi küldöttséget teg­nap fogadta Szilágyi Lajos építésügyi és városfejleszté­si miniszterhelyettes. A megbeszélésen a.% egyip­tomi küldöttség tájékozódott a magyar építésügy és vá­rosfejlesztés tervezési és irányítási feladatairól, a la­kásépítés múlt évi eredmé­nyeiről, s a területfejleszté­si és környezetvédelmi prog­ramról. Az Arhivatal elnöke Szolnokon Tegnap délután a Közgaz­dasági Társaság megyei ve­zetőségének vendégeként Szo’nokra érkezett dr. Csi­kós Nagv Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Ár- hivatal elnöke. Ugyancsak itt volt Buda István munka­ügyi miniszterhelyettes is. A késő délutáni órákban meglátogatták a művészte­lepen Chiovini Ferenc festő­művészt, majd a Galériában megtekintették a Téli tárla­tot. Az államtitkár — meg­hívásának eleget téve — az esti órákban a közgazdász­ból fővédnöki tisztét töltöt­te be. Eredményesen zárult Az árengedményes téli vásár befejeztével Szolnok megyében csaknem 10 mil­lió forint értékben vásárol­tak, általában 35 százalék kedvezménnyel. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban megyeszerte 3,5 millió forintot takarítottak meg a vevők. A szolnoki Centrum Áru­házban a tavalyi téli vásár­hoz képest 23 százaikkal nőtt a forgalom. LegnagveJjb kereslete a 40 százalékkal olcsóbb méteráruknak, téli­es átmeneti kabátoknak, rö­vid-, kötött, divatáruknak volt. Az áruházban összesen mintegy 3,2 millió forint ér­tékben vásároltak, s így a lakosság megtakarítása eb­ben az üzletben 1,1 millió forint. Üj óvodák, bölcsődék Szolnokon (Tudósítónktól) A népesedő Szolnokon újabb óvodák és bölcsődék építését kezdték meg. A MÁV Járműjavító üzemben, a MÁV fejlesztési alapjából tizenkétmillió forint költ­séggel épül egy komplett gyermekintézmény, amely 1974 tavaszára készül el. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat kivitele­zésében megkezdődött' a Zagvva-parti lakótelep böl­csődéjének építése is. ame­lyet még ebben az évben át­adnak. Ezt követi a hatvan személyes óvoda és a hoz­zákapcsolódó ezer adagos napközis konyha megépítése. A társadalmi óvodaépítési akció is jelentős eredmény­nyel járt A szolnoki Papír­gyár — saját pénzéből s szo­cialista brigádjainak társa­dalmi munkájával — ötven-, a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában harminc- nyolc személyes korszerű, szép óvoda épült. Űj gyer­mekintézmény építésére tett vállalást a szolnoki MEZŐ­GÉP Vállalat is. Véradás Martfűn (Tudósítónktól) A munkásőrök indulója köszöntötte szombaton dél­előtt a Tisza Cipőgyár első véradóit, a martfűi munkás­őr század hatvan tagját, aßik a járási zászlóaljak kö­zül elsőként csatlakoztak a vietnami véradómozgalom­hoz. A köszöntő szavak után szakaszonként vonultak a véradáshoz. Többen most először adtak vért, de akadt közöttük tíz-tizenötszörös véradó is. A munkásőrök felhívásához több szocialis­ta brigád és a gyár KISZ- bizottsága is csatlakozott. Több mint százötven ember adott vért, hogy segítsen a vietnami népnek. *' ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents